Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

0 1978. február 18., szombat :--------------------------------------­6 0 éves hadsereg NÉPÚJSÁG II. így szülének az óriásrakéták Ugyanabban az időszak­ban, amikor megkezdődött a szovjet nukleáris fegyver előállításának döntő felvo­nása, új szakaszukba léptek a rakétakutatások. Világos volt a célbajutó eszközök jelentősége, az, hogy a nuk­leáris rakétapajzs jelenti a szovjetország korszerű hon­védelmének megbízható alapját. Pincehelyiségben kezdték Tudósok százai dolgoztak azon, hogy a szovjet raké­ták kiválóak, hatásosságuk­ban a lehető legmegbízha­tóbbak legyenek. E csopor­tok élén az 1965. januárjá­ban elhunyt nagy tudós, Szergej Pavlovics Koroljov állt. Koroljov már a szovjet rakétakísérletek hőskorsza­kában, a harmincas években is aktívan tevékenykedett, amikor megalakították a GIRD rakétatervező intéze­tet. Ma mosolyt fakasztanak azok a nehézségek, amelyek akkoriban leküzdhetetlen- nek látszottak. A GIRD megalakítását jóváhagyták, de helyiséget nem tudtak számára biztosítani. Végül is a kutatók a moszkvai „Nagykörút” egy régi lakó­házában, a Szadovaja- Szpasszkaja 19. alatt találtak egy lakatlan pincehelyisé­get, mely — jobb híján — alkalmas volt a műszerek és kísérleti berendezések felállítására. A kutatóköz­pont működtetése egy zsú­folt bérházban nem kevés nehézséget okozott. Egy hajtóanyag kipróbálásánál az egész házat olyan füst öntötte el, hogy a lakók ha­nyatt-homlok menekültek, és a moszkvai tűzoltóság teljes készültséggel vonult ki... Nem álltak rendelke­zésre a legszükségesebb szerszámok és kísérleti esz­közök sem. Az első években ilyen fel­tételek közt dolgoztak a hajtóművek megkonstruálá­sán. Kezdetben a fáradsá­gos munkával összeszerelt hajtóművek sorra felrob­bantak, amikor a belső hő­mérséklet elérte a 3000 fo­kot: nem tudták még meg­oldani a hajtóművek hűté­sének kérdését. A kísérlete­zőknek nem volt kitől ta­nulniuk, nem volt olyan publikáció, amelyben vá­laszt találhattak volna kér­déseikre, és ebben az idő­ben a legsűrűbben tanító- mesterük, Ciolkovszkij mondását idézték: „Ha az emberek tudnák, mennyire nehéz és bonyolult dolog a rakétatechnika, akkor ször­nyűlködve fordulnának el tőle...” A fáradságos kísérleteket végül mégiscsak siker ko­ronázta. A harmincas évek közepén Moszkva mellett eredményesen próbáltak ki három rakétatípust, ame­lyek 07, 09 és 10 számjelzés­sel vonultak be a technika történetébe. Attól kezdve 1941-ig még 118 különböző fajta rakétát bocsátottak fel a Szovjetunióban. Űj korszak A háború alatt Koroljov és társai megalkották a mai szovjet sugárhajtású repü­lőgépek ősét, amely 1942 második felében hajtotta végre első légi útját. _ A Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelmet követő években Koroljov — akkor már akadémikusként — viszavonult a nyilvánosság­tól. Az ország honvédelmi érdekeire való tekintettel a Lenin-díjas tudós neve nem jelent meg a sajtóban és a Nagy Szovjet Enciklopédiá­ban sem. ä------------­E zekben a második világ­háború utáni években a ra­kétakutatás új korszaka kezdődött. Mindenki számá­ra világos volt milyen fel­becsülhetetlen katonai je­lentőségük van az atomkor­szakban a célba juttató esz­közöknek, a rakétáknak, s hogy milyen tudományos kulcsszerepük lehet a vi- * lágűr megismerésében. A rakétakutatókat most már senki sem tartotta fantasz­táknak ... Széles alapokon szervezett kísérletsorozatok kezdődtek. Meteorológiai ra­kétákat lőttek fel, hozzá­fogtak a szputnyikok tervei­nek elkészítéséhez is. Ko­roljov és munkatársai óriá­si lépést tettek előre, ami­kor megoldották a távirá­nyítás problémáját. Az első ilyen rakétákat a Szovjet­unióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 30. évfordulójára készítették el és próbálták ki Koroljov irányításával. Nem egészen tíz évvel később pedig az egész világ sajtóját bejárta a hír arról, hogy a Szovjet­unióban több lépcsős inter­kontinentális rakétákat ké­szítettek. Azután eljött 1957 októbere, amikor a Koroljov vezetése alatt készített ra­kétarendszer segítségével Föld körüli pályára bocsá­tották az első szputnyikot: és ez a szó, szputnyik, be­került a világ minden kul- túrnépének szótárába. Az első szputnyikok fel­bocsátása után az űrhajók kísérleti útjai következtek, majd bolygóközi automata űrállomások. Szovjet zászlót juttattak a Holdra, végre­hajtották a Hold körülrepü- lését, és túlsó oldalának le­fényképezését — sikerült a Holdon való sima leszállás. Ezeket a repüléseket épp­úgy, olyan rakétarendszerek segítségével hajtották végre, amelyeket Koroljov közvet­len részvételével készítettek, mint az interkontinentá­lis és más rakétákkal vég­rehajtott felbecsülhetetlen fontosságú kísérleteket. A tudományos kutatómunka mellett felbecsülhetetlen szerep jutott Koroljovnak a rendkívüli precizitást kívá­nó rakétaipar megalapozá­sában, abban, hogy a raké­tákat ma már lényegében ugyanúgy fuószalagon gyárt­ják a Szovjetunióban, mint az autókat vagy a traktoro­kat. Egy szemtanú feljegy­zése az ultramodern raké­tagyárról: I gyárváros „A gyár egész kis város. Igen sok műhelyből áll. Van itt mindennapos, meg­szokott fémmegmunkáló­műhely, ahol a megszokott esztergapadokon, marógépe­ken dolgoznak a munkások. A távirányító-berendezések szerelőcsarnoka viszont or­vosi laboratóriumra emlé­keztet. A munkások és munkásnők fehér köpeny­ben dolgoznak, a szerelés precizitása az óragyárakban szokásos pontosságra, apró­lékosságra emlékeztet. Kell is ide a pontosság, hiszen az itt készülő morzsányi csavarokon, dugattyúkon, emelőkön múlik a rakéta távirányításának tökéletes­sége. A hegesztőműhely után a lemezpréselő-műhely következik. A példátlan nagy teljesítményű, korszerű présépítmények hatalmas lemezekből sajtolják az im­már ismert és a még isme­retlen alkatrészeket: a több lépcsős rakéták törzsének különböző elemeit. A hajtó­művek szerelőcsarnokában fehér köpenyes munkások szerelik a labirintussá bo­nyolódó csővezetékeket, amelyek az üzemanyagot juttatják a hajtóműbe. A szerelőcsarnokban pedig az a futószalag működik, amelyben a sok emeletnyi magas, ragyogó fényben iz­zó csarnok közepén libasor­ban lassan kúsznak előre a rakétaóriásek”. A hadászati ra'kétacsapa- tok létrehozása a fegyveres erők fejlesztésében elvileg új lépést jelentett, ami biz­tosította a szovjet állam és a szocialista közösség vala­mennyi országa védelmi erejének növelését. Vajda Péter (Következik: A rakétakor­szak fegyverei) Lökösháza, 1978. február Operatív-taktikai rakéták harcászati gyakorlaton Lapunk január 15-i számá­ban már szóltunk a község idei költségvetéséről : ponto­sabban arról, mire, mennyi pénzt fordít a tanács ebben az évben. Most inkább arról írunk, mit tapasztaltunk egy hónappal később; mi az, ami gondot okoz; mi az, amivel már elégedettek lehetnek a lökösháziak? Elkelne egy gyógyszertár is, noha többféle orvosságot a házipatikában a betegek megkapnak az orvostól. A békéscsabai Patyolattal most folynak a tárgyalások arról, hogy a vállalat Lö- kösházán egy kirendeltséget hoz létre. Az átvevőhelyisé­get a volt könyvtár épületé­ben alakítanák ki. kismamaruhák Hogyan készíthető falikép, abroszpótló, díszpáma a ron­gyoszsák tartalmából ? — er­re ad ötleteket első oldalain az Ez a divat különszáma, a Kismama. Ügyes kezű anyu­ka gyorsan elkészítheti a maradékfonalakból horgolt kiselefántot vagy mozdonyt ábrázoló faliképet a gyerek­szobába. A kismamák is sze­retnek divatosan öltözni. A szabni-varmi tudóknak jól variálható modelleket mutat be a lap, melyekben szín­házban, társaságban sem kell szégyenkezniük. Külön cikket is megérne az alábbi téma. Az Alapítók útja 480 méteres szakaszá­nak megépítése tavaly még 900 ezer forintba került vol­na, ma már az összeg eléri az egymillió 400 ezret. Mi okozta vajon ezt az óriási növekedést? A tájékoztatás szerint a többletköltség részben az anyagárak emel­kedéséből, részben a szállí­tási útvonal „meghosszab­bodásából” ered. Érdemes lenne utána nézni annak a szerződésnek, amely ener­gia. és időpocsékolást okoz! A Volán ugyanis nem a lö- kösházi, hanem a 20 kilomé­terre levő kétegyházi pálya­udvarról vállalja az anyag elszállítását az építkezés színhelyére. Ezek után már csak egy kérdés kívánkozik ide: hol itt a takarékosság?! Leginkább a beruházási stop gátolja a munkálatok elkezdését. A jócskán meg­növekedett költségek fede­zésére a községben elő tud­ták teremteni a pénzt. Kér­„Mi leszek, ha megnövök?” Ez volt a témája azoknak a raj­zoknak, melyet Balogh Józsefné vezető óvónő irányításával készítettek a gyerekek déses viszont, hogy fél év eltelte után mikor már nem „szorít annyira a cipő”, el- vállalja-e a KPM az útépí­tést? Variálható szempontjából van szükség. A 3-as számú iskola épülete ugyanis elavult, és fel kelle­ne számolni. Ezt pótolná a felújított épület. Az óvodában jelenleg 90 gyereket tudnak elhelyezni. A világítás korszerűsítését a szülők vállalták társadalmi Ugyancsak a megvalósu­lás útján halad a hangoshí­radó felszerelése. Ennek költsége 150 ezer forint. A berendezéseket a tanács ko­rábban megvásárolta, de hátra van a vezetékek fel­szerelése. Reméljük, a leg­közelebbi tudósításunkban már arról írhatunk hogy a fenti munkákat kijavították és a tervben szereplő felada­tokat, elképzeléseket meg­valósították. Bukovinszky István Miután megszületett a baba, gondot jelent az ő öl­tözködése is. ötletes anyukák a kinőtt babaholmikból né­mi ügyességgel új ruhácská­kat varázsolhatnak a gyor­san növő csecsemőknek. Kö- tögető nagymamák kedves gyermekfigurákat ábrázolói színes mellénykékkel lephe­tik meg óvodás unokáikat. Monogram virágokból —szép dísz az egyszínű blúzon, de a párnán, zsúrterítőn is. Dr. Való Henri Tamás körzeti orvos átlagosan hatvan bete­get vizsgál meg naponta Fotó: Martin Gábor (Fotó: APN— KS) Horváth Jánosné tanácselnök, Malik János építési főelőadó és Márta Mihály járási útfelügyelő megvitatnak egy terv­dokumentációt Ott-tartózkodásunk idején az elnökasszony hivatalos teendőit végezte. Telefonált, különféle ügyekben tárgyalt és így tovább. Ekkor tudtuk meg, hogy hamarosan két szakember fogja megvizsgál­ni azt az ingatlant, amelyet a határőrség átadna a ta­nácsnak. A szakvéleményre az átalakítás gazdaságossága munkában. Ugyancsak ők készítik el tavasszal az ud­vari tornaszereket és mászó- kákat is. A tanács 50 ezer forintot költ járdaépítésre. Az anyagot megvásárolja, de a munkát a község lakossá­ga végzi el közös összefogás­sal. Az egészségház építéséről már több alkalommal is hírt adtunk. A rendelőkkel, orvo­si lakásokkal és egyéb helyi­ségekkel ellátott létesítmény valóban büszkesége a köz­ségnek. Megkezdődött az or­vosi rendelés, s valószínű, hogy a közeljövőben fogor­vost is sikerül „szereznie” a tanácsnak. A gyönyörű épü­letnek azonban van szépség­hibája is, amit nem ünnep­rontásként írunk le. Vala­mennyi WC öblítője elrom­lott. Nem praktikusak a billenő ablakok, mert nehéz tisztítani őket és nem lehet felszerelni a szúnyogháló­kat sem. Ez a nyári időszak­ban okoz majd bosszúságot.

Next

/
Thumbnails
Contents