Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

j 1978. február 18„ szombat Változatlan erűvel folyik a mentés a tatabányai 12/a aknában Munkát könnyítő, biztonságot növelő újítások Az ötödik kerék A Minisztertanács megbí­zásából Focik Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Tatabánya or­szággyűlési képviselője és Havasi Ferenc, a kormány elnökhelyettese — Simon Pál nehézipari miniszter kí­séretében — pénteken, a ké­ső délutáni órákban a tragi­kus kimenetelű bányarobba­nás színhelyére érkezett, a tatabányai 12/a aknába. Dr. Kapolyi László ne­hézipari miniszterhelyettes, a szerencsétlenség okainak kivizsgálására alakított kor­mánybizottság vezetője tá­jékoztatta Foek Jenőt és Ha­vasi Ferencet a robbanás körülményeiről és a mentési munkák állásáról. Dr. Kapolyi László a kö­vetkezőkben foglalta össze a csütörtök dél óta folyó men­tési munkálatok eddigi ered­ményeit : — Rendkívül gyors és jól szervezett munkával a bá­nyamentőknek péntek dél­utánra sikerült eljutniuk ad­dig a pontig, ahol a robba­nás miatt bekövetkezett om­lás mögött rekedt kilenc bá­nyász. Megkezdték az onvla- dék kibontását, hogy eljus­sanak ahhoz a feltételezett helyhez, ahol a 9 bányász szerencsétlenül járt. Jelenleg 40 bányamentő dolgozik a közvetlen mentésnél, de raj­tuk kívül a bányaüzem dol­gozói közül még 120-an vesz­nek részt a munkában, ők biztosítják a műszaki felté­teleket a mentők kellő üte­mű előrehaladásához. Rend­kívül áldozatkész munkával műszakilag megoldották a mentési terület szellőzteté­sét, 200 méter hosszan szel­lőztető csővezetéket építettek be. Ily módon most már könnyebb feltételek között dolgozhatnak a mentésben részt vevők. Az omladék mennyiségétől függ, hogy mikor jutnak el a 9 bányászhoz, akiknek élet­ben maradására már nincs remény. A tatabányai bánya­mentőkön üdvül önkéntes je­lentkezés alapján az orosz­lányi bányamentők is bekap­csolódtak a munkába és ké­szenlétben állnak a dorogi és a mecseki bányamentő rajok is, s amennyiben szük­ség lesz rá, őket is bevonják a mentésbe. Dr. Kapolyi László, a kor­mánybizottság vezetője ar­ról is tájékoztatta Focik Je­nőt és Havasi Ferencet, hogy eddig 19 sérültet szállítottak a tatabányai kórháziba, ahon­nan péntek délutánig 9 bá­nyászt már hazaengedtek, s a többiek is 8 napon belül hazatérhetnek családjukhoz. Tizenhét bányász életét vesztette. Havasi Ferenc kérdésére válaszolva dr. Ka­polyi László elmondotta, hogy minden szerencsétlenül járt bányász családjáról meg­felelően gondoskodtak. A Minisztertanács elnök- helyettese tudomásul vette az eddigi intézkedéseket és uta­sította a kormánybizottságot munkája folytatására. A beszámoló után Fock Jenő, Havasi Ferenc és Si­mon Pál a tatabányai kór­házba látogatott, ahol elbe­szélgettek néhány sérült bá­nyásszal. (MTI) Megyei munkaértekezlet a biztosítónál Megyei munkaértekezletet tartott az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága február 17-én Békéscsabán. Szabó András megyei igaz­gató ismertette többek kö­zött a megye öt városában, valamint Mezőkovácsházán és Szeghalmon működő fió­kok múlt évi díjbevételét. Tájékoztatta továbbá a biz­tosítási szakembereket az összesített 1977. évi kárkifize­tésekről. Az ügyviteli appa­rátus munkáját megfelelő­nek minősítette az igazgató, a belső ellenőrzési rendszer azonban néhány fióknál nem kielégítő, a bizonylati rend és fegyelem megtartására nem fordítanak . kellő gon­dot. Végül az idei év felada­tait vette sorra az előadó. Ezen a munkaértekezleten született döntés arról, hogy az egy évvel ezelőtt a fió­fl SZEMÉLYGÉPKOCSIK ÁTVÉTELI SORSZÁM! 1978. február 17-én Trabant Hycomat «46* Trabant Limousin (Bp.) 13 304 Trabant Limousin (Gyfir) 450S Trabant Speclál (Bp.) 17 772 Trabant Speclál (Gyűr) 8 «20 Trabant Combi (Győr) S14 Trabant Combi (Bp.) 2941 Wartburg de Luxe 9C44 Wartburg Limousin 8337 Wartburg de Luxe, tolőtetős 290« Wartburg Lim., tolótetős 00 Wartburg Tourist Skoda 105—S Zsiguli 2101 (Bp.) Zsiguli 2101 (Debrecen) Zsiguli 21011 (Bp.) Zsiguli 21011 (Debrecen) Zsiguli 2103 Zsiguli Coqibi Polski Fi* 12« Dacia Polski Fi»* 1500 Zaporozsfc Moszkvics 2140 2129 2801 89 873 92 8C1 44 208 8510 4054 9788 11232 9820 9850 12 598 2« 108 2832 A Pankotai Állami Gazda­ság szocialista brigádjai az elmúlt évben, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tiszteletére újítási verseny- felhívással fordultak az ál­lami gazdaságok brigádjai­hoz. A versenyben részt vet­tek megyénk állami gazda­ságainak kollektívái is, s közülük is kiemelkedő ered­ményt értek el a Szeghalmi Állami Gazdaság szocialista brigádjai. Az Állami Gazda­ságok Országos Központja értékelte az újításokat, s ennek alapján a szeghal­miakat sorolták az első hely­re, melyről a közelmúltban értesítették a gazdaság igaz­gatóját. A versenyfelhívást köve­tően a szeghalmi szocialista és munkabrigádok: úgy dön­töttek, hogy elsősorban a munka könnyítését és a bal­esetek megelőzését szolgáló újításokat szorgalmazzák. Ez utóbbit azért is, mert az el­múlt években a mezőgazda­ságban országosan nőtt a balesetek száma. E két fő témakörben mintegy 80 újí­tást nyújtottak 'be a brigá­dok. Van közöttük a gép- műhelyd szerelést segítő ké­szülék. Ilyen egyebek között a nehéz gumiabroncsok le- és felszerelésére, továbbítá­sára alkalmas hidraulikus kocsi. Ugyancsak a munkát könnyíti a szalma- és széna­bálák összegyűjtését szolgáló gyűjtök öcsi. A biztonságot fokozták egyebek között a szippantók- náil a kardántengely kikap­csolásával. Ezt úgy oldották meg, hogy a kompresszort az erőgépre telepítették. A Si­rokkó-szárítóknál naprafor­gó szárításakor gyakori a tűz. Ennek megelőzésére, il­letve megszüntetésére két újítás is született. Az egyik, egy biztonsági berendezés, mely jelzi a gyulladási hő­mérséklet határát, a másik pedig egy oltóberendezés, mely csak akkor lép műkö­désbe, ha már áramtalaní- tották a berendezéseiket. Született a termelést se­gítő újitás is. A Szeghalmi Állami Gazdaság nagy ki­terjedésű legelőikkel rendel­kezik, ezek felülvetését a korábbi években csak előké­szített aprómag-vetőgéppel tudták megoldani. A szocia­lista brigádok szerkesztettek egy olyan pneomatikus fű­magvető gépet, amelynek a talajt nem kell külön előké­szíteni, így a vele végzett vetés olcsóbb és gyorsabb. A megnöveikedett újítási kedvet csak fokozta, hogy az újításokkal kapcsolatos ad­minisztrációt egyszerűsítet­ték, s létrehoztak egy olyan csoportot, amely az újításo­kat megvalósítja. Szakfelügyelők megyei tanácskozása Békéscsabán koknál alakult brigádok kö­zül öt kollektíva; a békési fiók November 7., a gyulai fiók Kossuth Lajos és Zrí­nyi Ilona, valamint a megyei igazgatóság Áchim L. And­rás és Biztosítás-biztonság elnevezésű brigádja érdemel­te ki a szocialista címet. Csökkent a belvízzel borított terület Péntekre virradóra tető­zött a Fekete-, a Fehér- és a Kettős-Körösön a levonuló árhullám. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a folyó­kon megkezdődött a most már intenzívebb apadás, ugyanis a Körösök vízgyűj­tő területén jelentősebb csa­padék nem hullott. A VÍZIG gyulai és sarka- di szakaszmérnöksége terü­letén továbbra is érvényben van az elsőfokú belvízvédel­mi készültség. Az elöntött te­rület nagysága az elmúlt naphoz képest csökkent. Bé­kés megyében pénteken mintegy 2200 hektárt borított belvíz, melyből 770 hektár volt a vetés. Az igazgatóság kezelésében levő állami csa­tornák telítettsége csak 30— 50 százalékos, így alkalma­sak a vizek fogadására és szállítására. Az igazgatóság területén 26 szivattyútelep és 7 szivattyúállás éjjel-nappal üzemel, másodpercenként 47 köbmétert emelnek át a be­fogadókba. Tegnap, február 17-én dél­előtt 9 órai kezdettel Békés­csabán, a megyei tanács ta­nácskozótermében mintegy 60 alsó- és felsőtagozatos szakfelügyelő és általános felügyelő gyűlt össze, a fél­évenként megrendezésre ke­rülő megyei tanácskozásra. Az ülésen elsőnek Kovács Gábomé, a Pedagógus To­vábbképzési Intézet munka­társa tartott beszámolót az erkölcsi nevelés problémái­ról, a szakfelügyelők vizsgá­latainak alapján. Harminc- három szakfelügyelő vég­zett tematikus látogatást az általános iskolákban, ahol 191 pedagógus nevelő tevé­kenységét vizsgálták meg. Ezt követően Pelle Ferenc, ugyancsak a Pedagógus To­vábbképzési Intézet munka­társa az új matematikai tan­terv végrehajtásának ta­pasztalatairól beszélt. A be­érkezett szakfelügyelői vé­leményekre alapozva feltár­ta a megye iskoláiban e té­ren elért eredményeket, ki­térve a szemléltető eszközök ésszerű felhasználásra is. Beszámolóját néhány temati­kai útmutatással zárta. Bagi János testnevelési vezető szakfelügyelő az Ed­zett Ifjúságért mozgalom megvalósításának néhány kérdéséről, s eddigi eredmé­nyeiről 'beszélt. Többek kö­zött elismeréssel szólt az úszásoktatás elterjedéséről, valamint a tanórán kívüli sporttevékenységről. Beszá­molóját azzal zárta, hogy a tömegsportmozgalom célkitŰT zéseivel most ismerkedik ne­velő, szülő és tanuló. A fel­adatok megoldása nem egy személy: a testnevelő tanár, hanem az egész nevelőtestü­let feladatává kell hogy vál­jon. A beszámolókat élénk vi­ta követte. A hozzászólások nagy része személyes tapasz­talatokról, az oktató-nevelő­munka összetettségéről s az ebből adódó szakfelügyelő- problémákról szólt. A tanácskozás végső napi­rendi pontjaként Hárs Györgyné, a megyei tanács alsófokú iskolai csoportveze­tője a második félév szak- felügyeleti és általános fel­ügyeleti feladatairól be­szélt. N. A. Napi 70 pehelypaplant készít belföldre a mezökovácsházi ÁFÉSZ toliüzemének konfekcionáló részlege. Az extra mé­retű kétszemélyes és a normál mére*tű pehelypaplanok mi­nőségét Joó Mihály művezető és Fári Andrásné tokvarró vizsgálja az üzem raktárában Fotó; Gál eju I i ztonságban érzem magam Laci kocsijá­ban. A fiú nyugodtan, kiegyensúlyozottan vezet. Jól ismeri a KRESZ-t, tudja mi­kor előzhet biztonságosan, ura a kocsinak síkos, jeges utakon is. Mielőtt hosszabb útra készül, átvizsgálja a járművet, csak akkor indul el, ha mindent rendben ta­lál. Persze őt is éri néha meglepetés, ám ahová indu­lunk mindig rendben megér­kezünk. Még a múltkor sem késtünk el a megbeszélésről, pedig akaratán kívül megál­lásra kényszerültünk. Útköz­ben ugyanis egy mellékúton a bal hátsó kerék szöget sze­dett fel. Am Laci nekiállt a kerékcserének, negyed óra múlva már újra faltuk a ki­lométereket. Ekkor jutott eszembe a régi szólásmondás, amit a fölösleges, a másokat is csak hátráltató zavaró emberre mondott a régi idők ma­gyarja: „amolyan ötödik ke­rék”. Ezzel a szólással illet­ték azokat az egyébként ba­rátokat, 'barátnőket, akik a meghitten sétálgató párocs­kához csatlakoztak zavaró harmadiknak, azokat, akik téblábolásukkal feltartottak másokat a munkában, egy­szóval akik az adott helyen vagy helyzetben zavaróan feleslegesek voltak, mint a négykerekű lovaskocsihoz kötözött szükségtelen ötödik kerék. Nem is tudom miért mondta a pótkerékre Laci, hogy az ötödik, talán mert változóban van a kifejezés tartalma. Mert ma, a moto­rizáció korában az ötödik ke­rék nem felesleges, ellenke­zőleg a gépkocsi tartozéka, a gondos úti felkészültség ré­sze, amely biztonságérzetet kölcsönöz akkor is, ha nem kell használni. Mindennapjainkban több­nyire az előrehaladáshoz szükséges alapokról, az el­engedhetetlen feltételekről vagy^ ha tetszik, a négy ke­rékről beszélünk. De ki ne tudná, hogy az alapokon kí­vül szükségünk van más biz­tonságot nyújtó, gondos fel- készültséget mutató tartozé­kokra is. Téved az az em­ber, aki például úgy véli, hogy saját útján, egyéni cél­jai eléréséhez elegendőek a feltétlenül megkövetelt ala­pok. A fiatal szakmunkás például, aki megszerezte szakmunkás-bizonyítványát, még éppen csak az alapok­kal rendelkezik. De ha nem szerez hozzá megfelelő gya­korlatot is, ha nem képezi folytonosan tovább magát, ugyancsak lassan halad majd saját útján. Ha el is indult rajta, hamar megelőzik má­sok, olyanok, akik gyakorla­ti tudásukon kívül még egyéb tanulmányokat is folytattak, akik a világból szoros szakmájukon túlme­nően mást fe, többet is lát­nak, akik egyéb irányú ta­pasztalatukat a maguk terü­letén is hasznosítani képe­sek. Az orvos még ugyancsak kezdő, ha csak a diplomáját tartja a kezében. Eredmé­nyes gyógyítómun'kát csak akkor tud majd folytatni, ha szükséges ötödik kerékként állandóan figyelemmel kíséri tudományának fejlődését, ha újra és újra tanul. Ha kere­si az új módszereket, ha ol­vassa a szakirodalmat. De sorolhatnám tovább a pél­dákat az élet más területei­re is, ahol nélkülözhetetlen az a bizonyos plusz. A gaz­dasági vezetőnek például bármennyire is megvan a szakmai tudása, ha nem is­meri az ország gazdasági terveiről a szakterületére vonatkozó összes feladatot vagy nem látja át világosan a politikai-társadalmi célki­tűzéseket, azok miértjét — nem lesz igazi vezetője a reá bízott közösségnek. A tanár, ha csak annyit tud, amennyit a tananyag ír elő, könnyen defektet kaphat di­ákjainak egy-egy fogas kér­dése következtében. A mű­vész sem elégedhet meg so­ha az alapvetően szükséges tehetségével, tanulnia, ké­peznie kell magát, mert a tehetség csak ideig-óráig vi­szi előre útján. Nélkülözhetetlen ötödik kereke tehát mindenki sze­kerének a folyamatos önkép­zés, a tanulás, a tájékozott­ság. Van, akinek biztos ha­ladásához nyelveket kell ta­nulnia, van akinek olvasnia, művelődnie kell megállás nélkül. Mert autót vezetni nehéz és felelősségteljes do­log. Még akkor is, ha csak egyedül ülünk a kocsiban. Hiszen az egyén útja elvá­laszthatatlan a közösség út- jától. Nem keresztezhetik egymást, csak párhuzamosan haladhatnak együtt. Aki vi­szont lassan halad, bizonyta­lanul ül saját volánja mö­gött, a többit, a közösséget akadályozza a gyors előbb­re jutásban. A közösség, a társadalom ugyanis, nem alacsony se­bességgel akar előbbre jut­ni célkitűzéseihez. Pontos útjelző táblákkal szabályoz­za a tempót, és a magán­autósoknak ehhez a tempó­hoz kell igazodniuk. Igen, vannak olyan útszakaszok is, ahol sebességkorlátozást ír­nak elő a táblák. Ilyenkor hasznos, ha egységesen, min­den gépkocsivezető csökken­ti a sebességet. Vannak elő­zési tilalmak is, s aki ott mégis előz, olyan akadályba ütközhet, ahol mind a négy kereke kipukkad. Akkor pe­dig hiába van egy ötödik a birtokában, mégis az út szé­lére kényszerül. A társadalmi fejlődés út­ján keletkezhetnek dugók is. Tudjuk, sökszor előre lát­juk, hol lesznek az akadá­lyok. Ám ezek az akadá­lyok — há nem rendelkezik a biztonságot nyújtó tarta­lékokkal — megviselhetik a közös autót is. Mi lehet e közös autó szükséges tarta­lék alkatrésze? Mindenek­előtt a tervezés, az előrelá­tás. És a helyesen meghatá­rozott sebesség mértéke. Méghozzá olyan sebességé, amelyet minden autó egy­aránt tartani képes. Hogyne nagyon legyenek olyan gép­kocsik, amelyek túlzottan előrehaladhatnának, míg másokat a nagy lemaradás veszélye fenyeget. Ilyen alap­vető szükséglet az ésszerű takarékosság vagy a törvé­nyek, a rendeletek. A biz­tonságos előrehaladást szol­gálják még azok a törvé­nyek is, amelyek az egyes autósok haladásának gátjait képviselik. És azok is, ame­lyek a mellékutakra való le­térést tiltják. Nélkülözhetet­len alkatrésze a barátság, az együttműködés mozgatói is, azok, amelyek más autósok biztonságos haladását is segí­tik, olyanokét, akik ugyan­oda igyekeznek, ahová mi. Ide sorolhatjuk még az új gépkocsivezetőkről, az után­pótlásról való gondoskodást is ugyanúgy, mint a meglevő akadályok felszámolásának akaratát, igyekezetét. És még egy, de talán a legfontosabb: tudni hová me­gyünk, és akarni eljutni oda. Másokat is biztatni, meg­győzni arról, hogy a fejlődés útján ez az egyedüli helyes irány. Elhivatottsággal vál­lalni az út nehézségeit, vál­lalni az akadályok okozta gondokkal való küzdelmet, segíteni a többi arra Hala­dónak és megakadályozni azokat, akik lassítani akar­ják a többség tempóját, vagy azokat, akik visszafelé akarnak fordulni az útról. A jó szándék, az akarat, a po­litikai hitvallás kerekei ezek. I gépkocsinál az ötödik kereket pótkeréknek is nevezzük. Ám az egyes emberek és a társa­dalom haladásához szüksé­ges tartalékkerék nem pót­alkatrész, nem kerekeket helyettesítő mankó. Hanem elengedhetetlen szerves hoz­zátartozója kocsinknak. Szükséglet az, az emberi tár­sadalmi haladás nélkülözhe­tetlen része. Mérő Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents