Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-17 / 41. szám
1978. február 17., péntek Lebbencs vagy bécsi szelet? Zárszámadások, gyűlések, tanácskozások ideje van. Az előbbiekre jó okot ad a termelőszövetkezetek előtt álló tavaszi munkakezdés, az utóbbiakra nem kell különösebb ok, hiszen — százával terem a példa — szívesen •gyűlő, tanácskozó nép vagyunk. Természetes gyakorlat már az is, hogy miután — éppenséggel — több mint fél napig vitával, érvekkel, adatokkal és cigarettafüsttel terheltük tüdeink és agyunk, később jóféle falatokkal és nedűkkel szeretünk emészthető ellensúlyt adni a soksok emészthetetlenségnek. Megbízható forrásból hallottam: valamelyik minapi tanácskozás szünetében máj- galuskalevest kanalaztak, majd rántott húst falatoztak a résztvevők. Bizonyára ízlett nekik, váljék egészségükre ! Csakhogy ugyanekkor az odarendelt — a tanácskozás sikerét a maguk módján szolgáló — kisegítő személyzetnek történetesen csak lebbencsleves jutott. Ez a csekélység akkor jutott eszembe, amikor a napokban a Budapesti Harisnyagyár illetékesével eszmét cseréltem a gyár és a pesti anyaüzem kommunális ellátásáról, üzemi jóléti, szociális alapjairól. A szóban forgó, az országban több leányvállalatot működtető nagyüzemben tavalyelőtt 500 forintot tett ki a jóléti alap személyenként. A nyereség részeként tehát ennyit lehetett szociális, kulturális célokrat sportra, segélyre, beiskolázásra, mosdóra, öltözőre költeni. Igen ám, de ez mást jelentett Gyulán és megint mást Pesten. Azaz: a fővárosban 946, Gyulán viszont csak 289 forintot ért ez a nagy átlagot tükörző 500 forint. Nemcsak a pesti üzem lépéselőnye, a rosszul értelmezett „hagyomány” alakította ezt így, ludasak benne a gyulaiak is. Korábban ugyanis — alapjában véve jó szándékkal — pénzben osztották ki a nyereségnek azt a részét, amit helyesebb lett volna az üzemi szociális célokra, létesítményekre egy összegben elkölteni. A jobb munka több nyereséget hozott, s tavaly átlagosan már 600 forintot fordítottak a harisnyagyárak szociális célokra. Ez annyit jelent, hogy a pesti üzemben 940 dolgozóra 940 ezer forintot költhettek, Gyulán viszont — a dobozi és szeghalmi egységekkel együtt — kereken ezerötszáz munkásra jutott mindössze 656 ezer forint. Tehát a pestiek átlagban ezer forintot kaptak szociális támogatásként, a gyulaiak viszont csak 450-et. Természetesen nem megr oldás, ha a különbséget egyik napról a másikra egyenlítik ki. Ugyanis gondolni kell arra is: ha például Gyulán egy év alatt nagyon megnövelnék a jóléti alapot, ennek a fedezetét máshonnan kellene elvonni. Mondjuk, a nagybátonyi gyártpl, amelyik még rosz- szabbul áll. Es a pesti üzemben is kell időről időre az öltözőkre, ebédlőre, segélyre, tanfolyamokra költeni. Az anyaüzem vezetőinek, társadalmi munkásainak dolgg. megértetni és elfogadtatni a pestiekkel, hogy náluk most nem nőhet olyan mértékben a szociális célokra szánt összeg, mint korábban. Egyszerűen azért nem, mert a vidéki egységeknek sok évtizedes lemaradást keH e téren pótolniuk. Hiszen ki fogadná el, hogy egy gyulai kötőnő éppen 550 forinttal ér kevesebbet a gyárnak, mint bármelyik, ugyanazt a munkál végző pesti társa? Senki sem fogadhatja el, mégis ez a helyzet. Pedig ekkora különbség megmagyarázhatatlan, nincs rá józan érv. A pesti és vidéki üzemek közt fennálló indokolatlan különbségek felszámolásáért még többet kell tenni, s bár nem egyik napról a másikra, de még nagyobb léptekkel előre lépni. Egészen addig, míg Gyulán is lesz tiszta, derűs üzemi ebédlő, ahol a harisnyagyáriak jó étvággyal fogyaszthatják el a heti legalább egyszeri bécsi szeletet. Varga János Kelendőek a malacok és a süldők Élénk a kereslet az állatpiacokon a növendék sertések iránt, az árak ennek megfelelően magasak, ami azt jelzi, hogy várhatóan 1978-ban sem csökken a tavalyi élénk termelői kedv. A kistermelők szívesen vásárolnak malacokat, süldőket az állatpiacokon, annak ellenére, hogy 12 kilogrammos Súlyig a malac kilóját átlagosan 60 forintért árusítják, és a süldőkért is 10—20 százalékkal nagyobb összeget kérnek, mint az elmúlt évben ilyenkor; egy-egy süldőért a hivatalos felvásárlási árnál 6—8, sőt gyakran 10 forinttal is többet adnak kilónként. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok az elmúlt hetekben malacot nem is tudtak felvásárolni az állatpiacokon, az árak olyan irreálisan magasak voltak, hogy az ipar „nem jutott szóhoz”, és süldőből is többet vásároltak volna, mint amennyire végül is lehetőségük nyílott. Viszont januárban mintegy 28 ezer süldőt vásároltak a korábban megkötött szerződések alapján. Az év első heteiben tehát az állami felvásárlás szabadpiaci árszabályozó szerepe csak kis mértékben érvényesült, a tavasz vége felé. azonban — akárcsak máskor — várhatóan mérséklődnek majd a szabadpiaci árak, amelyek különösen a Dunántúlon mentek fel, főleg Zalában, Vasban és Veszprém megyében. Az állami ipar erőfeszítéseket tesz a kistermelők kocamegrendeléseinek kielégítésére. Az első félévben várhatóan 30 ezer kocát helyeznek ki a kistermelőkhöz, mégpedig kedvezményes feltételekkel. (MTI) A zárszámadásokról jelent ük (Folytatás az 1. oldalról) Mindebből természetesen nem szabad azt ,a következtetést levonni, hogy Kever- mesen valószínűleg azért izmosodik a háztáji, mert a közös nem képes megfelelő jövedelmet adni tagjainak. Az 1977-ben elért mintegy 94 millió forintból — amely 17 és fél millióval szárnyalta túl a tervezettet —, csaknem 23 millió forint nyereséget oszthatott most föl a tagság a különböző alapokra. A figyelemre. méltó eredmény összetevői közül feltétlenül szólni kell a hektáronként várt 47 mázsával szemben 62 mázsát produkáló búzatermesztésről, amely ezzel a mezőkovácsházi járás közös gazdaságai közül első helyre juttatta a kever- mesi Lenin Tsz-t. Ugyanígy nem maradhat ki a hektáronként tervezett 450 mázsás termésátlagot 165 mázsával felülmúló cukorrépatermesztés sem a sorból. A csaknem 81 mázsás hektáronkénti kukoricatermés sem vet rossz fényt a kever- mesi közösre, amely — valljuk meg — a tavaszi és kora nyári kedvezőtlen időjárás után. igazán nem is reménykedhetett ilyen kiugró jó évben. Ehelyütt kell rögtön megjegyezni azt is, hogy az 1978-as év indítása sem mondható a legkedvezőbbnek: a cukorrépa átvételének lassúsága miatt még a legutóbbi hetekben is mintegy 800 hektár szántójuk állt szántatlanul. A növénytermesztés lendületét menet közben az állattenyésztés is fölvette: a tehenészetben 300 literrel nőtt az egy tehénre jutó éves tejtermelés átlaga, a gondozók a tervezett 400-zal szemben 476 hízómarhát adtak át értékesítésre. A tervét ponBatlonyai Május 1. Tsz Csaknem 29 millió Jó hangulatban' zajlott" le a zárszámadás a battonyai Május 1. Tsz-ben. Ez annak köszönhető, hogy Mák Ferenc elnök a szövetkezet fennállása óta a legkiemelkedőbb eredményekről adhatott számot. Elmondotta többek között, hogy a 4095 hektáron gazdálkodó szövetkezetben — elsősorban a tagság rendkívüli szorgalmából fakadóan — a termelési érték egy év alatt 84 millió forintról 101 millióra növekedett. A mérleg szerinti eredmény megközelíti a hét és fél millió forintot. A tagság munkadíja csaknem egymillió forinttal volt nagyabb 1977-ben, mint egy évvel korábban. À növénytermelési ágazat a tervezett 50 milliós árbevétel helyett 61,3 milliót produkált, pedig 300 hektárnyi terület belvízkár miatt teljesen kiesett a termelésből. Ehhez hasonló eredmény nem volt még a Május 1. Tsz történetében. As állattenyésztési ágazat a legutóbbi két év alatt megduplázta az árbevételét és tavaly elérte a 25 millió forintot. A közösből 2180 hízott sertést és negyedmillió pecsenyecsirkét adtak a népgazdaságnak. De nagyon sokat segítettek tosan teljesítő sertéstartástól nagyobb produktumot a bat- tériázási program befejeztével várnak a kevermesiek, K. E. P. forint beruházás a lakossági ellátásban a háztáji gazdaságok is. Természetesen a szövetkezet takarmánnyal, kihelyezett kocaállománnyal és felvásárlással segíti a tagok munkáját. A háztáji portákról egyebek között 31 hízott marhát és 5360 hízott sertést értékesítettek a szövetkezet közbenjárásával. Ezért is elsőrendű feladatként kezelik a Május 1. Tsz-ben a szemesés a zöldtakarmány-terme- lés fejlesztését. Beszámolt az elnök arról is, hogy a Nagy Október tiszteletére indított munkaverseny meghozta a maga gyümölcsét. A szocialista brigádok minden területen maximális eredményeket produkáltak. Ezt a munkaversenyt az idén tovább folytatják. Szó volt arról is, hogy a Május 1. Tsz-ben a szakmai tudás gyarapítására igen nagy gondot fordítanak. Jelenleg 16 ösztöndíjasuk tanul különböző felsőbb fokú intézményben. A felnőttek szakmai továbbképzésében tavaly 200-an vettek részt. Csakis ilyen felkészültség mellett vállalkozhattak árra, hogy csaknem az egész területen iparszerű mezőgazdasági termelésre rendezMenni vagy maradni? Ezer ember otthona Körösújfalu A község régi nevét már alig ismerik. Az a múlt zsellérvilágával együtt a feledés homályába tűnt. Ihrázpusz- ta... Legfeljebb néhány keserű emlék fűződik e névhez. Három évtizede még inkább tanyaközponthoz hasonlított, mint faluhoz. Mai nevét 1955-ben kapta, de a nagy változások kezdete csak néhány évvel később kezdődött el. A földönfutóvá lett káptalan A Rákóczi Termelőszövetkezet megalakulása hozott gyökeres fordulatot. A hajdanvolt tulajdonos, a nagyváradi káptalan igencsak elcsodálkozna, ha ismerné a szövetkezeti gazdálkodás eredményeit, ö földönfutóvá, a falu népe pedig gazdájává lett a földnek. Ma a községben úgy ezren élhetnek. Tíz éve még 1400 lelket számláltak, de sokan elköltöztek a falut körülölelő, lassan megszűnő tanyavilágból. Miért mentek el? Hiszen a közlekedés jó, itt sem rosszabbak a körülmények, mint másutt. Elmentek, hát az ő dolguk — mondják a falubeliek. Erővel még nem tartottak itt senkit. Munkát a helybelieknek a termelőszövetkezet ad. De sokan járnak át Szeghalomra, Békéscsabára, sőt Budapestre is dolgozni. Vannak úgy 150-en. A termelőszövetkezetben, mint az egyetlen itteni gazdálkodó egységben, már nem egyszer kíséreltek meg munkaalkalmat teremteni az asszonyoknak. A zöldségtermesztés nagyüzemi meghonosításán fáradoztak. Nem sok sikerrel. Víz kellett volna az öntözéshez, de hát honnan, hogyan szerezzenek? Hz éjszakai akció Ott a Sebes-Körös 500 méterre! A Körös, ezt tudják a falubeliek is, hát már hogyne tudnák, hiszen szívesen időznek szabad óráikban a kedtek be. Egy év alatt saját erőből és állami támogatásból csaknem 29 millió forint beruházást valósítottak meg, ebből ötmilliót nagy teljesítményű gépekre, gépsorokra költöttek. Az ilyen drága masinák kezelését csak hozzáértő szakmunkásokra bízhatják. Általában arra törekszenek, hogy több szakmát tanuljanak a fiatalok, így gyorsan át lehet csoportosítani az időszerű munkákra a gépkezelőket. Az idei feladatokról Tóth Pál termelést irányító főmérnök beszélt. Hangsúlyozta egyebek között: az őszi betakarítás, szántás, vetés jól sikerült, ami alapja az 1978. évi jó termésnek. Igyekeztek a battonyai viszonyoknak legjobban megfelelő búzafajtákat vetni. A cukorrépa alá kitűnően előkészítették a talajt, jelentős növény lesz még a seprűcirok és a napraforgó is. Kukoricából szintén a legjobb fajtákat vetik tavasszal. Lucernát, silókukoricát és egyéb takarmánynövényt 400 hektáron vetnek, hogy a közös állatállományon kívül jusson a háztáji állatok számára is. Célul tűzte a szövetkezet egyebek között a tejhozamot tehenenként 400 literrel megemelni. Csupán baromfihúsból 34 vagonnal adnak közfogyasztásra. A háztáji portákra a sertésprogram megsegítésére többek között 220 vemhes kocasüldőt és 400 választott malacot ad a szövetkezet, aminek az ellenértékét később természetben törlesztik a tagok. Az eddiginél is több és jobb minőségű takarmányt adnak a háztáji gazdaságoknak, hogy még több állati terméket termeljenek értékesítésre. — Ary — Varga József húsz malacot nevel vízparton. Még csatorna is van, igaz, csak belvíz levezetésére használták jó ideig, de talán öntözni is lehetne belőle a nyári nagy forróságban. Akkorra azonban a csatornák már éppen üresek, eltűnik az összegyűlt talajvíz, vizet meg a Körösből a kanálisba juttatni a gát miatt a folyóból nem lehetett. Egy hajnalban azután mégis megteltek a csatornák. Néhány ember a főag- ronómus vezetésével éjjel átvágta a gátat. Lett is belőle nagy riadalom. Alig öntöztek néhány napot, amikor megjelentek a vízügy szakemberei és betemettették az átvágást. A főagronómus ellen fegyelmit indítottak. Ennek már jó néhány éve, de az öntözés azóta is csak igen kis területen megoldott. Pedig hát ott a Körös néhány száz méterre, 4 kilométer hosszan a szövetkezet földje mellett. A zöldségtermesztésből tehát nem lett semmi. Az asz- szonyok, akik már nem akarnak eljárni, munka hiányában otthon maradnak, s a háztájiban- keresnek elfoglaltságot. Megy a gyerek vándorútra... A termelőszövetkezet a háztáji kisgazdaságokból tavaly 4,3 millió forintért vásárolt fel hízott sertést, szarvasmarhát, tejet. Az állatok tartásához takarmányt a szövetkezet adott. Takarmányt 2 millió forintért értékesítettek. A szállítás kedvezményes, s e szolgáltatásokban azok is részesülnek, < akik nem tagjai a téesznek, de a községben élnek. Az állattartók között találjuk Varga József téeszta- got is. Most azonban legnagyobb gondja, mi lesz a Fotó: Veress Erzsi fiából, aki jövőre végzi el a nyolc általánost. — Nemrég Szeghalmon voltak az iskolával a Csepel Autó gyárában üzemlátogatáson — magyarázza a felesége. — Mondta, oda megy majd tanulni. Hát majd meglátjuk, mert jobb szeretném, ha maradna... — A termelőszövetkezet ösztöndíjat fizet a fiataloknak — hallottuk Herceg István téeszelnököt. — Mégsem maradnak, vándorútra kelnek, szétszóródnak a megyében. Az elmúlt években csak egy szakmunkástanuló maradt itt, pedig jól fizet a szövetkezet. Törpevízmű a legfőbb óhaj Az ellenkezőjére is akad azért példa. Fekete Károly, a „megtértek” közé tartozik, nemrég jött vissza nyolcéves budapesti kirándulásáról, ahol gépkocsivezetőként dolgozott. Körösújfaluban a takarmányboltban talált munkát. Elmenni egyhamar nem szándékozik. Átépíti az istállót, ahol most öt tehenet tart. A falu lakóinak igénye folytan nő, változik. Tegnap még megfelelt a két községi kút, ma már törpevízmű a legfőbb óhaj. A termelőszövetkezet felajánlotta, hogy a talajmunkákat elvégzi gépeivel. A vízműhöz azonban pénz is kell, de egyelőre nem sok biztatást kaptak. A Rákóczi Tsz gazdagodása a község gazdagodása. A tsz közös vagyona az elmúlt évben II millió forinttal nőtt. Lehet, még ma is sokakat foglalkoztat a kérdés Körösújfalun: menni vagy maradni? Tény azonban, hogy a szövetkezetből él a falu lakóinak 60 százaléka. Kepenyes János Kígyós! vadászok Az újkígyósi Petőfi-va- dásztársaság vadászmezői a gyula—újkígyósi kövesút, a budapest—lökösházi vasútvonal és a kétegyháza— medgyesegyházi kövesút közötti térségben mintegy 8 ezer hektáron terülnek el. Az 1946-ban alakult, s ma 26 tagot számláló társaság felelőssége a vadgazdálkodásban és természetvédelemben azzal fokozódik, hogy a szabadkígyósi tájvédelmi körzet ugyanúgy része ennek a térségnek, mint öspuszta, az ismert vadpihenőhely. A kígyósi vadászok fácánneveléssel veszik ki részüket a vadgazdálkodás feladatainak teljesítéséből. Az elmúlt esztendőben 2 ezer 300 fácánt engedtek ki a nevelőből. Emellett külföldi vendégvadászokat fogadva is hozzájárulnak valutatartalékaink növeléséhez. Az utóbbi években a Pe- tőfi-vadásztársaság és a községi Aranykalász Tsz között gyümölcsöző együttműködés alakult ki a természet- és a vadvédelemben, amire most azért van különösen is nagy szükség, mert a nyúlállo- mány a rendkívül csapadékos időjárásban erősen megritkult a környéken. V
