Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-02 / 28. szám

IgHiWl-fiM 1978. február 2., csütörtök Tízezer tonna kenyér, 19 millió péksütemény Tavaly tízezer tonna kenyér sült a kemencékben Kedden délután dr. Ta­kács Lőrinc elnökletével ülést tartott Gyula város Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága. A testület határoza­tainak végrehajtásáról szóló jelentés után tájékoztatás hangzott el a Békés megyei Tanács 3-as számú gyulai Sütőipari Vállalatának el­múlt évi tevékenységéről Csomós János igazgató elő­terjesztésében. A több mint 300 dolgozót foglalkoztató vállalat az el­múlt évben csaknem 100 mil­lió forintos árbevételt ért el. Ez az összeg megfelel egye­bek között tízezer tonna ke­nyér és tizenkilencmillió da­rab péksütemény árának. Ebből a mennyiségből 3600 tonna kenyér és 12 millió péksütemény fogyott a vá­rosban. Ami nagy gondot okoz a vállalat vezetőinek és dolgozóinak, az a rendkívüli mostoha körülmény, ame­lyek között végzik nem kis munkájukat. Bár a kenyér­gyár korszerűnek mondható, zsúfoltsága, valamint a szét­szórtan levő és szinte múlt századbeli süteményüzemük miatt a dolgozók szociális el­látása rendkívül kedvezőt­len. Nem megoldott az ad­minisztratív és irányító munkában dolgozók helyzete sem. Az irányító apparátus a járási hivatalban van el­helyezve, és egy-egy irodá­ban 3—6 dolgozó zsúfolódik össze. Emiatt a munkakörül­mények is rosszak. Nincs üzemi konyhájuk sem, ezért nem tudják megoldani meg­nyugtató módon a dolgozók étkeztetését. Éppen a rossz munkakörülmények miatt fokozottan törődnek a mun­kavédelemmel. Részben en­nek köszönhető, hogy az el­múlt évben Gyulán mindösz- sze nyolc baleset történt, többségük könnyebb sérü­léssel járó. Mindezekkel magyarázható az is, hogy Gyulán rendkívül magas a dolgozók fluktuációja. Egy év alatt 55 be- és 62 kilépő volt. Ez az összlétszám 33 százaléka. Ezek az adatok egyben meghatározzák a vezetők legközelebbi tennivalóit, amelyek közül legfonto­sabb feladatuk a dolgozók szociális körülményének ja­vítása, valamint egy korsze­rű süteményüzem mielőbbi építése. Ezt a létesítményt a kenyérgyár mellé tervezik felépíteni, ahol a közművek már adottak. A tájékozható után több kérdés hangzott el az anyag­gal kapcsolatban. Ugyancsak beszámolt a testületnek a Kertészeti és Városgazdál­kodási Vállalat igazgatója, Gál András is elmúlt évi te­vékenységükről, majd az ülés bejelentésekkel ért vé­get. Eredményes mnnkaverseny a szeghalmi költségvetési üzemnél A szeghalmi Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme teljesítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett vállalását. Tervüket az elmúlt évben 27 százalékkal szárnyalták túl. A 125 szemé­lyes óvodát jó minőségben, határidőre átadták. Az isko­lák nyári felújítását, karban­tartását hiánypótlás nélkül befejezték, így a tanítás szeptemberben zavartalanul megkezdődhetett. Az egy fő­re eső termelési érték az előirányzott 15 helyett 25 százalékkal emelkedett. Az üzem négy szocialista brigádja példát mutat a munkaversenyben. Ezenkívül kiveszik a részüket a sporto­lásból, a művelődésből, a társadalmi munkából. Tavaly a járási kispályás labdarúgó- bajnokságban elsők lettek, és beneveztek a HVDSZ megyei tornájára is. Rendszeresen indulnak a községi, járási és megyei politikai, kulturális versenyeken. A legutóbbi megyei közművelődési vetél­kedőn a Ho Si Minh-brigád szép sikert ért el. Az 54 dolgozó egy év alatt 118 nap önkéntes munkát végzett a községben, 234 ezer forint értékben. A saját te­lephelyük kialakítása mellett — többek között — az Osz- tyapenko lakatosbrigád az 1-es számú általános iskolá­ban a röplabdapálya rendbe- hozatalánál dolgozott. A Ga- garin-brigád pedig a haris­nyagyári útépítésnél segéd­kezett. Terven felül 6,5 millió forint Eredményes évet zárt a békésszentandrási Zalka Má­té Termelőszövetkezet 1977- ben. A növénytermesztési ágazat és az állattenyésztés árbevétele 6,5 millió forint- hal volt több a tervezettnél. A nem éppen legkedvezőbb időjárású évben, amikor bel­víz, majd szárazság sújtotta a növényeket, növelték a műtrágya és növényvédő szer felhasználását. Ez jelen­tős költségtöbbletet is jelen­tett, igaz, az eredmények sem maradtak el. Búzából 53, kukoricából 60, paradicsom­ból 400, zöldpaprikából 158 mázsa termett hektáronként. Az állattenyésztési ágaza­ton belül elismerést érdemlő 3800 liter volt az egy tehén­re eső tejhozam. A követke­ző években a szarvasmarha­állomány növelését tűzték célul. Mind a növénytermesz­tésben, mind iaz állattenyész­tésben 1975-höz viszonyítva emelkedett a termelékeny­ség, a növénytermesztésben 66 százalékkal, az állatte­nyésztésben 8 százalékkal. A szövetkezetben jelenleg egy 150 férőhelyes szarvas­marhaistállót, valamint juh- hodályt és gépműhelyt épí­tenek. A Zalka Máté Tsz nyeresége az elmúlt évben 11 millió forint volt. Nőtt a ta­gok havi átlagjövedelme, így megközelítően 3700 forint lett. Ebben az évben is arra számítanak, hogy terveiket túlteljesítik. Ambrus György Aranyérmes barkácskiszlet A KGST-országokban is számontartják már a gépko­csi-alkatrészeket gyártó kis­üzemet, amelyet a Csorigrád megyei Csanádpalotán léte­sített nemrégiben a Szegedi Tömegcikk Ipari Szövetke­zet. Más hazai céggel koope­rálva az idén már fél millió olajszűrőbetétet készítenek a Zsiguli gépkocsikhoz. Idei új gyártmányuk a visszapillan­tó tükör, amelyből több tíz­ezret készítenek tehergépko­csikhoz. Ezekből számos szo­cialista országnak is szállíta­nak. Ugyancsak külföldön — a zágrábi nemzetközi vásá­ron — sikert arattak: arany­érmet nyertek a munkaasz­talból és szerszámokból álló gyermek-barkácskészlettel, amelyből most százezer gar­nitúrára szóló megrendelést kaptak Jugoszláviából. Vizsga is a munkastílusról.. BÍRÁLT ÉS DICSÉRT. Egyes jelenségekből általá­nosított, és gazdag volt á maga konkrétságában az a beszámoló taggyűlés, me­lyen az Orosházi Faipari Vállalatnál részt vettem, ötvenkilenc kommunista múlt év,i tevékenységét alig­ha lehetett volna tömöreb­ben összefoglalni abban a háromnegyed órás elemzés­ben, amit a pártcsoportok észrevételei alapján Tóth Imre, az alapszervezet tit­kára ismertetett. Noha a be­számoló első része erősen emlékeztetett egy termelési tanácskozás tájékoztatójára — a gazdasági feladatok múlt évi megvalósításából a párttagok, a szocialista bri­gádok céltudatos, s az alap- szervezet cselekvési prog­ramjában összehangolt te­vékenysége és ezzel szink­ronban az egész vállalati kollektíva eredményekre tö­rő erőfeszítése sűrűsödött ki. Lényegében akörül for­gott az egész beszámoló taggyűlés, hogy az alap­szervezet hogyan érvényesí­tette működési területén a párt politikáját, vezető sze­repét, hogyan hajtotta vég­re felső szerveinek, vala­mint saját taggyűléseinek a határozatát? A mérleg erről a párt­munka legfontosabb front­jának: a gazdasági teendők területének állásaiból dió­héjban a következő: — Százhárommilliós terv végrehajtására fogalmaz­tunk tavalyelőtt cselekvési programot — hangzott töb­bek között a beszámolóban. — Ezt 106 millióra teljesí­tettük. Az egy főre eső ter­melés elérési 271 ezer fo­rintban jelöltük meg. Ez 290 ezer forint lett 96,7 (!) százalékos létszám mellett. Az átlagbér több mint ezer forinttal lett magasabb a tervezettnél, s most 30 809 forint. A nyereség 2 száza­lékkal nőtt. EZEK SZAMOK. „ , .. ■' „Csak” számok. De ahogyan ezen a taggyűlésen a párttagok éber szemekkel figyelték is­mertetésüket, olyan odafi­gyeléssel fordultak év köz­ben is a kitűzött cselekvési programjuk végrehajtására, amit sok nehézség keresz­tezett. Többek között a pia­ci értékesítések problémái, a versenyképesség tartásá­nak nehéz gondjai. Meg kellett változtatni sok min­dent a korábbi gazdálko­dásban, mert a kereskede­lem raktáraiban már el­adatlan áruk hevertek. A bútoripar ugyanakkor re­konstrukcióba kezdett. Ezt úgy kellett végrehajtani, hogy az árak a minőségi követelményekkel szemben helyt tudjanak állni. S a rekonstrukcióval együtt 70 százalékkal sikerült bővíte­ni a termelést, méghozzá a versenyképes áruk mennyi­ségét ! (Termelésük 77 szá­zaléka lakásbútor.) — Sikerült megértetni az emberekkel, hogy amikor a piacon a kínálat nagyabb, akkor előtérbe kerül az áruk minősége. Párttagjaink eszerint dolgoztak és erre ösztönözték a szocialista brigádok a követőiket is — állapította meg a beszámo­ló. De a pártcsoportok meg­beszéléseinek tapasztalat­anyagából e megállapításhoz bírálat is vegyült. — A minőségért a párt­tagok erkölcsileg is felelő­sek — hangzott el. — Nem szabad tűrniük a hányave­ti, felelőtlen munkát, az elő­írások meg nem tartását, az anyagmozgatási sérülések elkövetését. Sok esetben hi­ányzik a szíwel-lélelekke] végzett munka, amit össze­függésbe hoznak a munka­erőhiánnyal... Szó, ami szó. Hangzott el a vitában olyan javaslat is, hogy a vándormadarakat, akik csak ideig-óráig képe­sek megmaradni egy válla­latnál (így a faiparban is) valamiféle városi adminiszt­rációs eszközzel ki kéne til­tani a vállalatoktól. Ne rontsák sehol a munkafe­gyelmet, ha még oly nagy is a munkaerőhiány, ne ve­gyék fel őket. A taggyűlés azonban nem így reagált e jelenségre, amikor állást foglalt amellett, hogy az ez évii feladatokban a kommu­nisták példamutatását, fá­radhatatlan termelési agitá- cióját szükséges fokozni. Ép­pen ez vezethet el odáig, hogy javuljon a munkafe­gyelem, ami egyik óriási tartaléka a terv megvalósu­lásának. A gazdasági veze­tés kidolgozta, milyen ter­mékek gyártására kell az idén összpontosítani minden erőt, energiát, a minőség tovább javításától a takaré­kosság fokozásáig. Noha „csak” egymillióval maga­sabb az 1978-as terv a ta­valyinál, de ennek elérése nemesis feladat elé állítja a vállalat kollektíváját VALAKI ÜGY KEZDTE hozzászólását a beszámoló­hoz, hogy: tavaly nagyobb volt a feladat és nem hitte volna annak teljesítését. Az idei, volumenében kisebb növekedést bizton el fogják érni a párttagság s az egész kollektíva segítségével... A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat sok munkavédelmi szempontból fontos elszívó- berendezésit üzemeltet. Ezek egy részét a gyár tmk-műhelye készíti el, mert így lényegesen rövidebb idő alatt helyezhetik üzembe, mintha valahol megrendelnék. Képünkön Bakos László hegesztő az utolsó varratot rakja föl Lónyai László Brlázs Mihály kitért erre saját hozzászólásában. — Csak úgy tűnik, hogy az idei év könnyebb lesz. De ez nem így van. Az idén sokkal nagyobbak a gátló körülményék : az árváltozá­sok, a piaci helyzet, a ke­vesebb létszám mind, mind kedvezőtlenebbé teszi mun­kánkat. Ezzel kell számol­nunk és a kommunistáknak éppen ezért döntő szerepük van a munkafegyelem szi­lárdításában. Hiszen a ke­vesebb létszámmal kell a magasabb termelést elér­nünk... Az energiában, se­gédanyagárban bekövetke­zett változásokat a termelé­kenység növelésével, a ta­karékosság fokozásával kell ellensúlyoznunk. A szocia­lista brigádok egyik fő fel­adata, hogy ezekre összpon­tosítsák figyelmüket az idei vállalások megtételékor... öze István, Madarász La­jos is kitértek felszólalá­saikban erre, s külön is he­lyeselték a cselekvési prog­ramban konkrétan fogal­mazott pontokat a kézzel­fogható tennivalók miatt. A TAGGYŰLÉS _ éppen mert a pártdemokrácia tör­vényei szerint bizalmi testü­letéin keresztül kollektiven készítette el a beszámolót — hasonló konkrétsággal szólt a pártélet belső terü­leteiről is. Dicsért és bírált, amikor azt elemezte, hogy az agitációs és propaganda- munka fejlesztése érdekében szervezett oktatásokon kik és hogyan vesznek részt, ebből hogyan válik mind hatásosabbá a termelési agitáció, aminek eredmé­nyeként is elfogadják a dol­gozók a vállalati célkitűzé­seket. Száznyolcvanán vesz­nek részt a párt- és társa­dalmi szervek különféle ok­tatási tanfolyamain, egye­dül a szakszervezeti oktatás megindulása késik — bírál­ta a taggyűlés. Pedig az üzem 94 százaléka szervezett dolgozó és a pártonkívüliek körében is nagy keresletnek örvendenek a politikai ki­adványok. A szerzett isme­retanyagról hasznos volna velük szót is váltani. A múlt évben csaknem 14 ezer forint értékű Kossuth-ki- advány kelt el és a terjesz­tésben való jó munkájáért a beszámoló megdicsérte Kovács Józsefet. Ugyan­ilyen dicséretet kapott Ros­ta Mihály és Takács And­rás (akik munkásőri példás helytállásukért szolgálati ■kitüntetésben is részesül­tek), valamint dr. Sülé Jó­zsef, Tóth Ferenené, Mada­rász Jen óné, Verrasztó Ist­ván, Brlázs Mihály, Mada­rász Lajos, Sitkéi János (akik a városi pártbizottság vagy a tanács munkájában vesznek részt), a KISZ-tag- ság, s a felnőttkorúak (akik segítettek, hogy a be­számoló taggyűlés idejére faburkolatot kapjon a kul­túrterem) és Szilasi H. La­jos, Király Gyuláné és Gu­lyás Jánosné (akik mint párttagok a társadalmi szer­vezetekben látnak el párt­megbízatást). E nagy aktivitás már részben az elbeszélgetések mérlege is. Ugyanakkor a beszámoló kitért arra, hogy nem mindenki tartotta ma­gát az elbeszélgetéseken ka­pott instrukciókhoz. Sajnos R. I.-né és Z. L. esetében fegyelmi felelősségre vonást kellett alkalmazni és T. I.- nek sem sikerült még javí­tani magatartásán, nem vál­totta be eddig az ígéretét. A taggyűlés pedig minden egyes párttagtól megköveteli a szervezeti szabályzatnak megfelelő magatartást. EZ A KÖVETKEZETESSÉG húzódott végig az egész taggyűlés mondanivalóján, következésképpen dominál az Orosházi Faipari Vállalat kommunistáinak céltudatos tevékenységében. A beszá­moló szinte minden sora tükrözte a vezetőség jó munkastílusát, mely végső soron az egész párttagság aktivitásában ölt testet. Varga Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents