Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-15 / 39. szám
1978. február 15., szerda o Térkép készül a növényritkaságok tenyészhelyeirül Úton a 200 millió feló „Amikor 1971. február 1-én átvettem itt az elnöki teendők intézését, a téesz milliós bajokkal küzdött. Az árvíz utáni szanálások, a nem éppen a legszilárdabb munkafegyelem, a szakemberhiány, a kész beruházások kihasználatlansága egyszerűen lehetetlenné tették, hogy a gazdaság egyről kettőre jusson. Az új szarvasmarhatelepet például már 1970-ben használatba vették, de még 1972-ben is volt olyan istálló, amely üresen állt.” A Balaton környékén a lelkes természetkutatók feltérképezték a növényritkaságok tenyészhelyeit. A Le- sence-patak égerfákkal övezett lápos partján található a jégkorszaki maradvány- faj, a tarajos pajzsika. A Lesenceistvánd, Lesenceto- ma j és B illege-ma j or tőzeges rétjein még ma is ' szép számban díszük a havasi hízóka nevű rovaremésztő Az Orosházi Faipari Vállalat gyártmányai között az idén is vezető szerepet kapnak a kiegészítő bútorok, valamint a kis lakásokba készülő szekrénysorok. A hagyományos termékek sorába tartoznak a két alaptónusú — világos és sötét — tv- és dohányzóasztalok, kerek és négyszögletes puffok. Az idén új termékek gyártását kezdik, illetve kezdték meg. A tavaly nyáron rendezett bemutatónapra meghívták a hazai kereskedelmi szakembereket, s bemutatták nekik újdonságaikat. Ezekből erre az évre 1300 garnitúra szekrénysort rendeltek, a gyártókapacitás függvényében bármilyen tételben átveszik még az új típusú heverőket, foteleket és dohányzóasztalokat. Érdekessége a tervezetnek, hogy összerakva teljes szobabútor-garnitúrának alakítható ki, darabonként pedig kiegészítő bútorként értékesítik az üzletekben. A bútorkészítésen kívül a fatömegcikkekből az idén növény, a ritkaságnak számító lisztes kankaün, az illatos hagyma, a szibériai nőszirom, s a fehér májvirág. Itt tenyészik a lápi nyúlfarkfű és a kékperje is. A Balatoni Intéző Bizottság környezetvédelmi szak- bizottsága javasolta, hogy a ritka növények tenyészhe- lyének egy részét, Bille-ma- jor-környékét, nyilvánítsák védett területté. mintegy 610 ezer partvisnyelet, — az országban egyedül — valamint 40 ezer összecsukható gyermekszéket, ezenkívül a hazai építőiparnak 12 ezer habarcsos- ládát készítenek. Ezen termékeket a bútorgyártás során keletkezett hulladékokból készítik, mintegy 12 miüió forint értékben. Azt hiszem kevesen tudják: az Orosházi Faipari Vállalat évente 12 millió forint értékű, vagyis mintegy 250 ezer cirokseprűt készít, s további 250 ezret félkész termékként exportál. A ci- rokszakállt a mezőkovácsházi CITÉV-től kapják, s a központi telepen dolgozzák fel. A vállalat látja el Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnok megye jelentős részét cirokseprűvel. A faipari vállalat 1977- ben 105 millió forint értékű terméket állított elő, 4,8 százalékkal többet a tervezettnél. Az idei program szerint 81 millió forint értékű bútort és 12—12 millió értékű fatömegcikket és seprűt gyártanak. A fenti sorok a dombegyházi Petőfi Tsz fennállásának 25. évfordulójára megjelent üzemtörténeti munkából valók. Fülöp Sándor, a termelőszövetkezet elnöke nyilatkozott így a könyv szerzőjének 1974 júniusában. Azóta csaknem négy év telt el, és ez alatt a csonka négy év alatt nagyot fordult a világ a dombegyházi közösben. Még akkor is, ha az elnök az elmúlt héten megtartott zárszámadáson nem éppen a legvilágosabb színekkel kezdte megfesteni beszámolójában az elmúlt évet. Irodisták a cirokföldön Több mint 600 hektár maradt szántatlanul a Petőfi Tsz földjeiből 1977-ben Dombegyház, Kisdombegy- ház és Mágyardombegyház környékén. Erre az évre szervezték át a szakvezetést is. Ugyanakkor ebben az esztendőben kellett 1975-höz képest 10—12 százalékos termelésnövekedést elérni. Csoda-e, ha nagyon sokan aggódtak a tervek sikeréért? Mindehhez társult még az is, hogy a szélsőséges időjárás következményeként a belvízkár miatt mintegy 360 hektárt egyáltalán nem is tudtak bevetni a dombegyháziak. A kedvezőtlen kilátások arr^ kényszerítették a szövetkezet vezetőségét, hogy megváltoztassák a korábban jóváhagyott tervet. Így került a vetésszerkezetbe 60 hektár cirok, ezzel egy időben megháromszorozták a mák termőterületét, az állat- tenyésztés pedig azt kapta feladatul, hogy a tervezettnél jóval több árut bocsásson ki. Ezek az intézkedések megalapozottak voltak, ugyanakkor az egyre ütemesebben gépesedő gazdaságban megnövelték a kézi munka iránti igényt. Bizony nagy fejtörést okozott ez június első napjaiban, a munkacsúcsok idején. A szinte kilátástalanná vált helyzetben első helyen a 116 termelőszövetkezeti dolgozót tömörítő 16 szocialista brigád sietett a közös segítségére, vállalásaik mellett azonban mindenképpen szólni kell arról, hogy a műszakiak, az építők, a szövetkezet számvitelében dolgozók is kivonultak a földekre, hogy az időszerű munkálatokat a szövetkezet hiány nélkül elvégezhesse. Ez a lendület, a dolgozó kollektíva összefogása minden elképzelésen felül hozta meg végül az eredményét, összességében a dombegyházi Petőfi Tsz a tervezett 12 százalékos növekedéssel szemben 24 százalékkal növelte termelési értékét, amely így 1977-ben meghaladta a 174 millió forintot. Ebből a nyereség 31,5 millió forint. A tervezett növekedési ütem kétszeres túlteljesítése olyan tény, amely feltétlenül megérdemli a részletesebb vizsgálódást. Ha csak néhány szót szólunk az ágazatokról, akkor is meg keü említenünk, hogy a növénytermesztésben az egy, belvizet szenvedett kukoricát kivéve valamennyi növény a vártnál jóval többet hozott a közös kasszába. A búza 2,5 millió forinttal, a hektáronként 517 mázsát produkáló cukorrépa-termesztés 7 millió forinttal, a rekordtermő kender 2 millióval, a hibrid kukorica több mint 4 millióval, a mák több mint 3 millióval, és a terven felül vetett 60 hektár seprűcirok eleve több mint 1 millió forinttal nagyobb árbevételhez juttatta a dombegyházi gazdaságot az előirányzottaknál. Mindent egybevetve a növénytermelési főágazat a remélt 78 millió forinttal szemben csaknem 91 millió forintot teljesített. Egy forinttal olcsóbb a hús Nincs mit szégyenkeznie az állattenyésztőknek sem a Petőfi Tsz-ben. Megtört a jég a tehenészetben is, ahol állategészségügyi gondok miatt évek óta sikertelen maradt minden erőfeszítés, amit a tejhozam növelésére tettek. A mentesítéseket követően 1977-ben az egy tehénre jutó éves átlagos tejhozam 232 literrel haladta meg az egy évivel korábbit, elérve a 3350 litert, aminek eredményeként a szövetkezet 11 százalékkal töhb tejet értékesíthetett 1976-hoz képest. Az ágazat gazdaságosságát csak növelte, hogy a literenkénti önköltséget a tejtermelésben sikerült 42 fillérrel csökkenteniük. A szarvasmarhatartás mellett a sertéstenyésztés is teljesítette a több áru kibocsátására vonatkozó feladatát. Miközben a hús előállítási Az elmúlt évben kötött megállapodást a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat az amerikai Hesston céggel soros silókukorica-betaka- rító adapterek gyártására. A világhírű amerikai cég a gyártási dokumentáció átadásakor arra is kötelezettséget vállalt, hogy a termelés jó részét visszavásárolja. A megállapodások szerint az idei évben 250 Hesston soros kukoricabetakarító adapter készül Békéscsabán, s ebből 200-at az amerikaiak vásárolnak meg. költségét kilogrammonként egy forinttal csökkentette, árbevételi tervét a szarvas- marha tartásához hasonlóan, csaknem 4 millió forinttal teljesítette túl. Az állattenyésztésnek eredetileg 38,5 millió forinttal kellett volna a közös árbevételeit szaporítania, ezzel szemben 46,5 miüiót teljesített. Nem beszélt a levegőbe Az értékelést a szövetkezet többi tevékenységét sorra véve is ugyanígy folytathatnánk tovább. Helyszűke miatt azonban itt csak any- nyit jegyezzünk még meg, hogy az 1977-ben első önálló évét maga mögött hagyó háztáji ágazat is ott található a tervet túlteljesítők sorában. Az előirányzott 4,5 ezer sertés helyett a portákról csaknem 5,5 ezret értékesített a szövetkezet. Az eddig felsorolt millió forintokat jelentő túlteljesítéseket talán nem is kell összegeznünk ahhoz, hogy bizonyítsuk : a dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben ma már bőven jut a tagok szociális-kulturális ellátására is, lakásépítésben, üdültetésben, utaztatásban, szakképzésben, a munkahelyi ellátásban egyaránt színvonalas segítséget tud ez a közös gazdaság a kollektíva tagjainak adni. Az utóbbi témában úgy érezzük, szükségtelen különösebben elmélyednünk, hiszen egyértelmű az, hogy a szövetkezeti gazdálkodás erősödésével a nagyon fontos gazdasági, technikai fejlesztő és beruházási költségek mellett mind több jut az e gazdaságot megteremtők közös és személyes igényeinek kielégítésére. A dombegyházi Petőfi Tsz — amely nagy léptekkel halad az évi 200 millió forintos termelési érték elérése felé — példája bizonyítja az elmondottakat. A már idézett üzemtörténeti munkában a tsz-elnök mindezt így fogalmazza meg: „Törekvéseinket két dolog határozza meg és határolja be: az egyik, hogy községeink távol fekszenek a városoktól, ezért az itt lakóknak nekünk kell munkát adnunk, megélhetést biztosítanunk. A másik, ami ehhez egyébként szorosan kapcsolódik, az, hogy aki ma Dombegyházán marad, az elsősorban a mezőgazdaság miatt marad. Cserébe nekünk nemcsak egyszerűen munkát és megélhetést kell biztosítani, hanem az itt lakók, a tsz-tagok elképzeléseinek megfelelő munkát, és az igényeiket kielégítő életet, életszínvonalat.” A tsz-elnök tehát nem a levegőbe beszélt. Most készültek el az első darabok az új termékből, és ezeket alapos próbának, vizsgálatoknak vetik alá. Erre Békéscsabára várják a Hesston képviselőit is, hogy a helyszínen győződjenek meg a termékek kifogástalan minőségéről. Amennyiben ezek a vizsgálatok pozitív eredménnyel zárulnak, azonnal hozzákezdenek. a sorozatgyártáshoz, hogy az első szállítmány a szerződésben megszabott határidőre megérkezzen a megrendelőhöz. JEGYZET Hogyan üzemszervezzünk? Kiemelkedő szerepe van gazdasági egységeink eredményes munkájában a kezdeményező erőnek, az ötletes szervezésnek, a vezetői vállalkozó kedvnek. Ezt szorgalmazandó és segítendő alakult' meg néhány évvel ezelőtt megyénkben is az MTESZ egyik legnépesebb tagcsoportja, az SZVTT, vagyis a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság. A közelmúltban kidolgozott működési és szervezeti szabályzatuk nagy erénye, hogy a jelzett kérdéskör összetettségét, bonyolultságát a legnagyobb mértékben követi, figyelembe veszi. Mit jelent ez? Nem többet és nem kevesebbet, mint hogy elsődleges feladatuknak tekintik céltudatosan segíteni a tudományos munka eszközeivel az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését, a vezetési munka tudományos alapokra helyezését. Jelenti azt is, hogy kellőképpen részeire, alkotóelemeire bontják ezt a sokrétű feladatot: nem kevesebb, mint nyolc különböző célú, hatókörű szakcsoportjuk foglalkozik a megvalósításával. Elsősorban a munkahelyi vezetők továbbképzésével törődik például a vezetési szakcsoport. Rövidesen napirendre tűzi a vezetői stílus és a munkahelyi légkör aktuális kérdéseit, később pedig azt, hogyan lehet csökkenteni a fölösleges adminisztrációt. Szervezési szakcsoportjuk a szervezés és vezetés fejlesztésének tudományos gondozását vállalta, s egyebek között megvizsgálja majd a szellemi munka hatékonyságát gátló körülményeket, és azt, milyen üzem- és munkaszervezési feladatok várnak megoldásra megyénk tanácsi vállalatainál. Munkagazdasági szakcsoportjuk a munkalélektan, munkaszociológia és -egészségügy, a munkaerő-gazdálkodás, valamint a munkajog területén vállalt — egyenként önmagában is bonyolult — feladatokat; ők például megyénk munkaerőgazdálkodásának időszerű kérdéseit tűzik napirendre a közeljövőben, és üzemeink szociálpolitikai terveinek megvalósulását kutatják. A példákat vég nélkül lehetne sorolni. Sokan úgy tartják: mivég- re mindez, hiszen a sok tervnek, vizsgálatnak, s egyéb „tudományoskodásnak” rendszerint több a füstje, mint a lángja. Mit ér mindez, ha — mint ezt a tények a napnál világosabban mutatják — az üzem- és munkaszervezésben, a vezetői munka ötletessé, dinamikussá válásában évek óta csigalassúsággal haladunk, nem tudunk ötről a hatra lépni. Igazuk van. Egy-egy korszerű eljárás, üzemmenet bevezetésének mindenütt ezernyi apróbb-nagyobb akadálya van. A tudomány, a tudományos szakemberek tehát akkor járnak el helyesen, ha ezeket a nehezítő körülményeket, gyakorlati ellentmondásokat felméréseikbe, vizsgálataikba eleve bekalkulálják. Akkor tudnak sokat mondani a gyakorlat számára — és ez a cél! —, ha már a kiindulásuk, a problémafelvetésük is számol a „földhözragadt” realitással, a gyakorlat ezer gondjával, bajával — vagy mind többel ezek közül. Az SZVTT nemrégiben kidolgozott működési és szervezeti szabályzata, idei munkaterve is pontosan annyit ér, amennyire javul, fejlődik a nyomán a munka- és üzemszervezés, a vezetői áttekintőképesség és kezdeményezőkészség. Varga János — sz — A különböző színű furnérokat ragasztás után külön kezelik, majd fényezik Fotó: Veress Erzsi fatömegcikkek, seprűk Az asztalok, heverők, fotelek lábait géppel csiszolják 1 Kőváry E. Péter Elkészültek az első Hesston adapterek Békéscsabán