Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-02 / 28. szám

O 1978. február Z., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Szerkesztői üzenetek Hónapok óta éktelenkedik egy kiásott gödör Gyulán, a KÖVIZIG-székház előtt. Még az ősszel csőrepedés történt, amit a vízművek dolgozói kijavítottak. Azóta ott áll a be­temetetten gödör. Vajon mikor tüntetik el? Javul a gázellátás a mezökovácsházi járásban Baj van a gázellátással. Ezzel a címmel jelent meg január első hetében a Szer­kesszen velünk rovatban Nagy Zoltán magyarbánhe- gyesi olvasónk levele. A pa­naszra a Mezőkováesháza és Vidéke ÁFÉSZ a következő választ küldte. „December első felében va­lóban gond volt a gázellá­tás. Ebben az időpontban a lakosság egy-egy gázpalac­kot háromnaponként cserélt, holott az év többi időszaká­ban erre három—négy he­tenként került sor. A gon­dok elsősorban a szállítási nehézségekből adódtak. ÁFÉSZ-ünk körzetéhez tar­tozó öt község ellátását biz­tosító telepen mindössze 650 palackot tárolhatunk. Ez a körzetünkhöz tartozó több mint 12 ezer gázfogyasztó fo­lyamatos kielégítését nem te­szi lehetővé. Ezért szövetke­zetünk a DÉGÁZ-zal közö­sen egy nagy cseretelep épí­tését tervezi. Az építkezés költsége meghaladja a há­rom és fél millió forintot. A telepen mintegy kétezer gáz­palackot tudunk tárolni. Az építkezés már megindult. Átadására még ez évben sor kerül. így várható, hogy a gázellátási gondok végérvé­nyesen megszűnnek.” Furcsa válasz Még a múlt évben rendel­tem meg a Kalabok című szovjet gyermeklapot — ír­ja Kovács Klára diáklány, majd így folytatja levelét. — Kíváncsian vártam a lap el­ső példányát, melyhez két szovjet hanglemezt is mellé­keltek. Január 26-án nagy örömmel találtam meg a postaládában a rég várt kül­deményt. Örömöm azonban nem tartott sokáig. A borí­ték kibontása után megdöb­benve láttam, hogy az újsá­got, s a benne levő két lemezt összegyűrték. Jóllehet a borítékon nagy betűkkel ki volt írva: Vigyázat! Megtör­ni, gyűrni nem szabad! A reklamációmra a kézbesítő azt válaszolta, hogy csinál­tassunk nagyobb postaládát, akkor nem fogja összegyűr­ni a borítékot. Vajon ezzel a válasszal meg kell eléged­nem? WIWWWMIIWWfWWIiliiiMWWWWIiWWWWIWWWIII Eltűnt egy pad Békéscsabán a Kulich Gyula-lakótelepen az V/5 lakóház előtt egy játszótér van, melyet padokkal vet­tek körül — írja Póra Mik­lós békéscsabai olvasónk, majd így folytatja a levelet: Nagyon kedvelt volt a ját­szótér a gyerekeknek, de az idősek is szívesen kiültek a padokra. Néhány hónap óta több padot valaki kidöntött, egy pedig eltűnt. Érthetetlen ez az oktalan rongálás. Nemcsak a padokat rongál­ják, hanem a hirdetőtáblát is alaposan megtépázták. Az egyik hirdetőtáblának bizo­nyára a gépkocsi ment neki. A szárnyas hirdetőtábla is a földön hever. A szép kivitelű szemétgyűjtőládákat sem kí­mélik. A rongálókat felelős­ségre kellene vonni. Van, aki kap... A minap gyermekeim pró­zai kérdéssel fordultak hoz­zám. Töltött káposztát sze­retnének enni. Ám legyen. Hiszen a tél ennek az étel­fajtának a szezonja. Káposz­ta volt otthon, csupán húst kellett hozzá vásárolni. El­mentem a Kulich Gyula-la­kótelepi ABC-be. A kiszol­gáló udvariasan közölte, hogy sajnos nincs darálni való hús. Ezután a MÉK húsboltjába indultam. Itt az az öröm ért, hogy az előttem levő férfi mintegy 30—40 kilogramm combhúst kapott. Rögtön arra gondoltam, hogy ahol van ennyi hús, ott akad 60—70 deka is. Ha­marosan csalódnom kellett. A húsbolt eladója közölte, hogy nincs. — Hogy, hogy, hiszen az előbb még kimért több kilo­grammot. — Ja, az rendelésre volt — válaszolta az eladó. — És mi van ott lent, ab­ban a piros rekeszben? — Az is el van adva már. Nem valami jó hangulat­ban értem haza. Közben egy ismerősöm látogatott meg. Elmondta, hogy ő is hason­lóképpen járt a húsboltban. A szeme előtt mértek ki több kilogrammot s neki már nem jutott. Miért van az, hogy egyesek kapnak, mások nem a MÉK húsbolt­jában? Dr. Lechner Pálné Békéscsaba L. Sándorné, Gyula: Édes­anyja háztáji kukoricájával kapcsolatos panaszát elküld­tük kivizsgálásra a Békés megyei Tanács V. B. mező- gazdasági és élelmezési osz­tályára. P. M.-né, Szarvas: A bíró­ság elrendelheti a tartási díj­nak az állam által való fo­lyósítását. Erre azonban csak rendkívüli esetekben kerülhet sor. Akkor, ha a szülő valóban nem képes biztosítani a gyermek megél­hetését, avagy ha a kötele­zettnek nincs olyan vagyona, jövedelme, amelyből a tar­tásdíj behajtható lenne. Az előlegezett összeg nem lehet több, mint amekkorát a köte­lezettnek kellett volna fizet­nie. F. Mária, Békéscsaba: A föld megváltásának mentesí­tésére ez év január 1-től nincs lehetőség még akkor sem, ha a földje belterüle­ten, vagy zárt kertben van. Papp István, Gerendás: A termelőszövetkezeti óra- és havibéresek szabad szombat­jával kapcsolatos bejelenté­sét eljuttattuk a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetséghez ki­vizsgálásra. Hamarosan ér­demleges választ küldünk. Szászok Pálné, Békéscsaba: Panaszát a Békés megyei Szolgáltató és Termelőszövet­kezet megvizsgálta. A fény­képészek az árszabályzatnak megfelelően állították ki a számlákat. A szövetkezetnek több olyan fényképésze van, akik az országot járják. Te­vékenységüket rendszeresen ellenőrzik. Petrovics Jánosné, Békés­csaba: Panaszát továbbítot­tuk a békéscsabai Városi Ta­nács V. B. egészségügyi osz­tályára. örömteli látvány egy gyorsan fejlődő lakótelep házai kö- zai között nézelődni, de az biztos, hogy Békéscsabán a Lencsési úti lakótelepieknek nem sok örömet szerez a köz­lekedés. Hónapok óta egyre rosszabb a lakótelepről kive­zető út. A jégpáncélon korcsolyáznak az emberek, az autók. A helyzet akkor sem jobb, ha olvad, ilyenkor a sár okoz gondot Fotó: Martin Gábor Rossz a járda Szuhanyik Lajosné Békés­csabán, a Vasvári utcában lakik. A bal oldali járda már olyan rossz állapotban van — teszi szóvá levelében —, hogy esős időben szinte le­hetetlen végigmenni rajta. A környéken sok a gyerek meg az idős ember, akiknek nagy nehézséget okoz a sáros jár­dán a közlekedés, a gyerek­kocsikról nem is beszélve. Többször szó esett a tanács­tagi beszámolókon, hogy hozzák rendbe a járdát. Az intézkedés azonban késik. lOGtSZUNK VÁLASZOL B. András, Békéscsaba: A gépkocsi üzemben tartójával szemben a veszélyes üzem felelősségi szabályai alapján három év alatt lehet kártérí­tési követelést érvényesíteni. Ha azonban a jármű vezető­je a közlekedési szabályokat vétkesen megsértette, a kár­térítési igény érvényesítése öt év. A határidőket a káro­sodás bekövetkezésétől kell számítani. Baleseti járadé­kot csak hat hónapra vissza­menőleg lehet követelni. A hat hónapnál régebben le­járt és ialapos ok nélkül nem érvényesített részleteket a bíróság nem ítéli meg. Kár­térítés címén a károsult va­gyonában beálló értékcsök­kenést és az elmaradt va­gyoni előnyt kell megtéríte­ni. Ide tartoznak azok a költségek is, ïamelyek a ká­rosultat ért hátrány (Csökken­téséhez, vagy kiküszöbölés­hez szükségesek. Ha a bal­eset során a cipője, ruhája tönkre ment, ennek ellenér­tékét, ha szennyeződött, a tisztítás költségét követel­heti. De ez vonatkozik a kar- I órára, a töltőtollra, és más egyéb vagyontárgyakra is. Ha ezek javíthatók, a javítási költséget, ellenkező esetben az értéküket kell megfizetnie a balesetet okozó gépkocsi üzembentartójának. Ha a balesetkor megsérült és emi­att átmenetileg vagy tartósan munkaképtelenné vált, igényt tarthat a baleset előtti át­lagkereset és a táppénz kü­lönbözeiére. Ha a baleset kö­vetkeztében munkaképtelen­né vagy csökkent mun­kaképességűvé vált, já­radékra tarthat igényt. A járadék összege a ba­leset előtti átlagkereset és a társadalombiztosítási nyug­ellátás közötti különbözet. A munkaképesség csökkenése esetén pedig a kártérítési járadék összege a korábbi átlagkereset és a balesetet követően elért kereset kö­zötti különbség. Ez az összeg jár iákkor is, ha a balesetből származó jelentős testi fo­gyatékossága ellenére rend­kívüli munkateljesítmény folytán keres többet, mint amennyi a megmaradt mun­kaképességével arányban áll. Megilletik azok ,a költségek is, amelyek átmeneti vagy tartós munkaképesség­csökkenése folytán merültek fel. A kártérítési pert akár a kárt okozó gépjármű üzem­ben tartója ellen, akár az Ál­lami Biztosítóval szemben le­het megindítani. Kovács Mária, Békéscsaba: Tíz éven keresztül termelő- szövetkezetben dolgozott, s most egy ipari vállalatnál helyezkedett el. Vajon a ter­melőszövetkezetben töltött évekre kap-e pótszabadsá­got? — kérdi levelében. A munkaviszonnyal kapcso­latban az 5/1967. (X. 8.) MüM. számú rendelet tar­talmaz előírásokat. A mun­kaviszonyban töltött idő összegzésénél figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként eltöltött, azokat az éveket, amelyeket a társadalombiz­tosítási szabályok szerint a nyugdíi megállapítása szem­pontjából szolgálati időként már számításba vettek. Esze­rint, ha ön tíz éven keresz­tül termelőszövetkezeti tag volt és most ipari dolgozó lett, öt nap pótszabadságra jogosult. (úr. Serédi) MIT MONDA JOGSZABÁLY? H szakszervezeti jogsegélyszolgálatról A jogsegélyszolgálat alap­vető feladata a segítséget ké­rő dolgozók felvilágosítása, szükség esetén pedig megfe­lelő jogi tanácsban Vialó ré­szesítése. A felvilágosítás és a tanácsadás közül a felvilá­gosítás a gyakoribb feladat, hiszen nem mindenki kér ta­nácsot, aki a jogszabályok tartalma iqánt érdeklődik. A jogsegélyszolgálat munká­jában részt vevők a jogse­gélyszolgálathoz forduló va­lamennyi dolgozó és a jog­segélyszolgálat igénybevéte­lére jogosult más személyek ügyében kötelesek felvilágo­sítást és tanácsot adni. A jogsegélyszolgálatot a vállalat minden dolgozója igénybe veheti, függetlenül attól, hogy szakszervezeti tag-e vagy sem. A nyugdíja­sok és szakmunkástanulók, valamint a dolgozó hozzátar­tozója, özvegye, árvája is igénybe veheti. A jogsegély- szolgálat a dolgozóknak, a nyugdíjasoknak és a szak­munkástanulóknak a felvi­lágosításon és tanácsadáson kívül képviseletet is nyújthat mindazon ügyben, amelyben intézkedésre is jogosult. Te­hát a jogsegély minden le­hetséges formájában kérhető és adható jogi segítség a jo­gosultak megjelölt körének. A szakszervezeti jogi képvi­selet ilyen széles körben va­ló biztosítását a Legfelsőbb Bíróság Polgári és Munka­jogi Kollégiumának 58. sz. együttes állásfoglalása tette lehetővé. Ez azért jelentős, mert korábban a polgári pe­res eljárásról szóló módosí­tott, 1952. évi III. törvény 67. §. (1) bekezdés (f) pontja csupán arra nyújtott lehető­séget, hogy a szakszervezet saját tagjainak perében meghatalmazottként járhas­son el. Az 58. sz. kollégiumi állásfoglalás viszont már azt is elismeri, és a jogalkalma­zás számára irányadóvá te­szi, hogy „a vállalatoknál lé­tesített szakszervezeti jogse­gélyszolgálat a vállalat dol­gozóját, nyugdíjas dolgozó­ját és szakmunkástanulóját a polgári peres és nem pe­res eljárásban képviselheti”. A jogsegélyszolgálat igénybe vételére jogosult dolgozó ha­lála esetén hozzátartozójá­nak szintén nyújtható jog­segély, s a hozzátartozó jogi képviseletét is vállalhatja a jogsegélyszolgálat. A hozzá­tartozó érvényt szerezhet mindazon örökölhető igény­nek, amelyre a dolgozó — munkaviszonyából vagy tár­sadalombiztosítási jogviszo­nyából következően — a ha­lála előtt jogosult volt. A jo­gi képviseletnek a jogsegély- szolgálat által való ellátása azért fontos a meghalt dol­gozó hozzátartozója szem­pontjából, mert egyes — a dolgozó munkaviszonyából eredő — juttatások (például a még ki nem fizetett, de ese­dékessé vált munkabér, a jubileumi jutalom stb.) örö- kölhetők. A hozzátartozó te­hát — mint jogutód — mun­kaügyi vita részese is lehet, és ,a bíróság (vagy a jogvita eldöntésére jogosult más szerv) előtti képviseletére szükség lehet. Ha a jogse­gélyszolgálat igénybevételére jogosult személy meghalt és hozzátartozója nem a fent említett jogviszonyból szár­mazó jogait akarja érvénye­síteni, a jogsegélyszolgálat csupán felvilágosítást, jogi tanácsot adhat és megszer­kesztheti a szükséges bead­ványt a segítségért folyamo­dó részére. Ugyanez a hely­zet akkor is, ha a vállalat ösztöndíjas tanulója, a felső­fokú oktatási intézmény ta­nulója vagy a jogsegélyszol­gálat igénybevételére jogo­sult személy eltartott hozzá­tartozója, özvegye, árvája kér jogsegélyt. A jogsegély­szolgálat a felsorolt szemé­lyeknek — a jogi képviselet kivételével — minden segít­séget megadhat. A jogi kép­viselet ellátására azért nem kerülhet sor, mert ezt sem a polgári peres eljárás szabá­lyai, sem pedig a Legfelsőbb Bíróság 58. sz. állásfoglalása nem teszik lehetővé. A jogo­sulatlan képviselőt a bíróság az eljárásból kizárja. Ezért nem helyes olyan képvisele­tet kérni, amelynek ellátásá­ra a szakszervezeti jogsegély- szolgálatnak nincs joga.

Next

/
Thumbnails
Contents