Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-13 / 11. szám
O Hyolclantermes iskola, százszemélyes diákotthon épül Békésen IgHiUJt-fiW------------------A békési Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ez évi első ülésén ,az 1978-as költségvetési és fejlesztési tervet vitatta meg többek között. Az idén alapvető célkitűzés, ményeként nagyon nagy szükség van Békésen. Bölcsőde felújítására, illetve korszerűsítésre 500 ezer forintot terveztek. Az 1978-as tervben szerepel még gyógyszerCélcsoportos beruházásként lakásépítésre 1978-ban 19 millió forintot költ a tanács. Képünkön a Karacs Teréz utcai lakótelep újabb épülő házait láthatjuk Fotó: Martin Gábor hogy az ötéves tanácsi tervben jóváhagyott gazdasági beruházási és fejlesztési programokat időarányosan teljesítsék. Másik fő cél a takarékosság és az anyagi eszközök megfelelő kihasználása. Tovább folytatják az 1977- ben megkezdődött nyolctantermes általános iskola építését. Ennek költsége több mint 12 millió forint, melyből tízmillió 105 ezret felsőbb tanácsi hozzájárulásként kaptak meg. Ugyanígy folytatják a százszemélyes általános iskolai diákotthon építését. Ezenkívül négymillió forintos költséggel, saját forrásból építik az új óvodát, amire a népesedéspolitika eredtárépítés, IBUSZ-iroda és ÁFÉSZ iparcikkáruház létesítése — az illetékes szervek koordinációjában. A lakosság minden évben nagyarányú társadalmi munkával segíti a város fejlődését. Ezt továbbra is igényli a tanács, hiszen közösen összefogva sokkal eredményesebben lehet fejleszteni a várost. A tervezett társadalmi munka értéke kétmillió 900 ezer forint, ebből a legfontosabb a dánfoki ifjúsági tábor további építése, melyben nagyban támaszkodnak a lakosság segítőkészségére. Ezenkívül járdaépítés és csapadékvíz elvezető árkok rendbehozása is szerepel a tervben, társadalmi munkaként. HHMtlWWMMMMIHMWHUIHMMMWMHMMmW Pályázati felhívás a Derkovits-ösztöndíj elnyerésére Vetélkedő ifjú vöröskereszteseknek Január 11-én tartotta ez évi első értekezletét a Vöröskereszt békéscsabai városi vezetősége. Dr. Juhász László elnök bevezetője után Fodor Sándor titkár értékelte az előző évi munkát. Megállapította, hogy a Vöröskereszt mint tömegszervezet beilleszkedett szocialista társadalmunk egészébe, s egyre nagyobb nép- tömegeket aktivizál. Az elmúlt évben a városban is nőtt a Vöröskereszt-alapszer- vezetek és az aktívák száma. A munka eredményesebb lett, ezt az előzetesen kiadott jelentés számadatai is bizonyítják. Elkészült az 1978. évi munkaterv, melynek összeállításánál elsődlegesen a Magyar Vöröskereszt V. or- szágbs kongresszusának határozatait, célkitűzéseit vették figyelembe. Tuska Jánosné, a szám- vizsgáló bizottság elnöke számot adott az alapszervezetek gazdasági tevékenységéről. A 38 megvizsgált alapszervezetnél javulás tapasztalható a gazdasági munkában is. A vezetőségi tagok hozzászólásai, javaslatai után az aktuális feladatokat vitatták meg. Az 1978-as év legfontosabb feladatai közé tartozik az aktívák szakmai továbbképzésének megszervezése, a tisztasági mozgalom kiterjesztése az üzemekre és vállalatokra, az ifjúság egészségnevelését célzó „A Vöröskereszt kongresszusa nyomában” című országos ifjúsági vetélkedő megszervezése és a vöröskeresztes előadások, tanfolyamok, filmvetítések iránti érdeklődés növekedése. tHViUHWUUmUUWHHMHWHVUUmUWiHU Az elmúlt évben alakult meg az orosházi Petőfi Művelődési Központban a jazzklub, amely igen népes tagsággal rendelkezik már az indulás óta. A jazz-muzsika szerelmesei e klub révén a városban és a környéken olyan fórumhoz jutottak, ahol nem csupán közös zene- hallgatásra nyílik lehetőség, hanem öntevékeny továbbképzésre, zenetörténeti áttekintésre és esztétikai fogalmak tisztázására, új megvilágításban való áttekintésre is. Erre a rendszeres összejövetelek nyújtanak lehetőséget, valiamint az az igen alaposan átgondolt és egyeztetett program is, amely a klub munkájának alapja. Ez az egyik nyitja a jó munkájuknak és a nagy számú érdeklődő állandó jelenlétének. Legutóbb Gonda János zongoraművész, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszakának vezetője volt az orosháziak vendége. Előadásában a jazz-zongorázás aranykorszakáról szólott, Jer_ ry Roll Morton és Scott Jep- lin működéséről. Az 1899. és az 1920-as évek derekáig terjedő időszak bemutatását külön érdekessé tette a számtalan archiv felvétel, valamint a személyes zongorajáték. Az orosházi jazz-klub elkövetkező foglalkozása is sokat ígérő. Vendégük dr. Gallé László esztéta, a szegedi JATE adjunktusa lesz, aki Louis Armstrong pályafutását mutatja majd be. —fb— Jazz-est Orosházán Gonda János előadás közben Fotó: Szűcs L. fl tárgyalóteremből Lopott anyagból hétvégi ház A Kulturális Minisztérium és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége pályázatot hirdet a „Derkovits Gyula-ösztöndíj”-ra. Pályázhat minden olyan 35. életévét be nem töltött képzőművész, aki a Képző- és Iparművészeti Főiskola elvégzése után önálló művészi tevékenységet folytatott. Kivételes esetben — ha a művészi munkásság ezt indokolja — olyan művész is részesülhet ösztöndíjban, aki nem rendelkezik főiskolai végzettséggel. Az ösztöndíj összege — három évi időtartamra — havi 3000 forint. Az ösztöndíjas művész az ösztöndíj időtartama alatt konkrét feladatokat kaphat a Képző- és Iparművészeti Lektorátustól, a Kulturális Minisztérium képzőművészeti és közgyűjteményi főosztályától, illetve a Derkovits- ösztöndíj bizottságtól; önálló kiállítást rendezhet, részt vehet csoportos kiállításokon; részt kell vennie magas szintű marxista továbbképzésben és legalább hat hónapot szocialista termelőközösség környezetében kell eltöltenie. A pályázati kérelemhez mellékelni kell a pályázó eddigi művészi munkásságának részletes ismertetését ; életrajzot, a főiskolai végzettséget igazoló iratot; az ösztöndíj időtartamára vonatkozó művészi célok megjelölését a szakmai, ideológiai továbbképzés programját; az eddigi művészi munkásságot dokumentáló 4—5 alkotást. A pályázati kérelmet a Kulturális Minisztérium képzőművészeti és közgyűjteményi főosztálya képzőművészeti osztályára 1978. február 15-ig lehet eljuttatni, személyesen: Budapest V., Szalay utc,a 10. IV. emelet 48., postán: 1363 Budapest, Pf. : 69. A műveket 1978. március 2-án és 3-án 9 és 16 óra között lehet bevinni a Műcsarnokba (Bp., XIV., Dózsa György út 35.). A napokban tárgyalta a békéscsabai Városi Bíróság Kelle András (Békéscsaba, Kulich Gyula-ltp. 24. szám alatti lakos) és három társa bűnügyét. Az elsőrendű vádlott a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalattól az ellenőrzés lazaságát kihasználva több mint 3600 forint értékű műanyag lécet tulajdonított el. A lapott anyagot az egyik gépkocsivezető vontatóval szállította a Békekertbe, ahol a műanyag léceket Kelle beépítette víkendházá- ba. Ugyancsak októberben a Békéscsabai Építőipari Szövetkezet keverőtelepéről mintegy háromezer forint értékű betont szállított el a víkendházához. Ezt az anyagot a baromfifeldolgozó vállalat telepén kellett volna felhasználni. A bűncselekményt azért tudta elkövetni, mert a vállalat művezetője a szállítást úgy igazolta, mintha a beton megérkezett volna a telephelyre. A kárt az elsőrendű vádlott megtérítette. A városi bíróság Kelle Andrást lopás és felbujtóként magánokirat-hamisítással elkövetett sikkasztás bűntette _ miatt halmazati büntetésként négy hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság, hogy a kárt megtérítette. A szabadság- vesztés végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztette. Három társát pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet jogerős. 1978. január 13., péntek Középtávú kutatási —fejlesztési tervek készülnek Minisztertanácsi határozat a Kutatásfejlesztés hatékonyságának növelésére Kruppa^ Géza, az MTI munkatársa írja: A kutató- és fejlesztőmunka az elmúlt években kedvezően fejlődött, a tudományos eredmények hasznosan járultak hozzá társadalmunk építéséhez, a gazdaságfejlesztési tervek megvalósításához — állapította meg csütörtöki ülésén a Miniszter- tanács. A hazai tudomány nemzetközileg is kiemelkedő eredményt ért el néhány ágazatban, így elsősorban a gyógyszeriparban és a fehérjeelőállításban, az elméleti kutatások közül pedig a mikrobiológiában. A társadalmi-gazdasági helyzet a következő években újabb feladatok elé állítja a kutatóhelyeket, intézeteket. A gazdálkodás hatékonyságának javításához, a korszerű termelési szerkezet kialakításához és a fejlett gyártási eljárások alkalmazásához a tudomány eddigieknél is aktívabb közreműködése szükséges. A Minisztertanácá ezért most a társadalom, a gazdaság- és a tudománypo- politika szorosabb összhangjának kialakításáról határozott. Ennek érvényesítésére a népgazdasági tervezéssel ösz- szehangolt, a gyakorlati igényekhez igazodó középtávú, ötéves kutatási-fejlesztési terveket kell kidolgozni, amelyek alapján a kutatás- fejlesztés rugalmasabban felelhet meg a konkrét feladatoknak. Eddig ugyanis a 15 évre szóló országos távlati kutatási terv adta meg a kutatómunka fő irányát, de ennek következetes megvalósításához a gazdasági fejlődés változását mozgékonyán követni képes, rövidebb távú tervekre is szükség van. A kutatómunkában is középpontba kerül ezentúl a szelektív fejlesztés. Ennek megfelelően kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő társadalom- tudományi, valamint a közvetlen gazdasági és a termelési szerkezet korszerűsítését célzó kutatómunkákra, és a licencek, know-how-ok adaptálását szolgáló kutatásfejlesztésre. Előnyt élveznek az új társadalmi jelenségek elemzését, a történelmi múlt, a nemzetközi hagyományok és a kultúra feltárását, értékelését célzó kutatások. Ugyanakkor az időszerűtlen, kevésbé hasznos kutatásokat vissza kell fejleszteni. A tudomány és a gyakorlati élet összhangjának érvényre juttatására az ipar- politikai céloknak megfelelően tovább fejlesztik, erősítik a vállalati kutatóhelyeket. A nemzetközi összehasonlítás szerint a fejlett tőkés országok többségében a közvetlen gazdasági kutatások 70— 80 százaléka a vállalatoknál folyik, amíg nálunk ez az arány a felét sem éri el. A vállalati kutatások növelésének egyik korszerű formája céltársulás, amikor a kutatóintézetek és a vállalatok bizonyos időre egyesítik kutatókapacitásukat egy új gyártmány vagy gyártási eljárás kidolgozására. A szelektív fejlesztés során az egyetemi kutatóhelyeket is jobban bevonják majd a tudományos élet vérkeringésébe. A kutató szakemberek 30 százaléka ugyanis ezeken a helyeken tevékenykedik és a kutatásfejlesztés egyik tartaléka az ő szellemi kapacitásuk gazdaságosabb felhasználásában rejlik. Hosszabb műsoridő — Több színes adás fl televízió idei tervei Mintegy négyezer órányi műsort sugárzott tavaly a televízió, s 34 százalékát színesben láthatták az előfizetők. Nagy Richárd, a Magyar Televízió elnöke az idei tervekről az MTI munkatársának elmondotta : 1978-ban csaknem 200 órával több műsort készítünk. Megszívleltük a kritikákat, s erre az évre több szórakoztató és sportösszeállítást terveztünk. A vasárnap délelőtti programokat a gyerekeknek készítjük. Több sportesemény, vetélkedő, mesefilm kerül képernyőre, mint tavaly. Bevezetjük és rendszeressé tesszük a vasárnap délutáni filmvetítéseket is. Kivesszük a hét végéről a közvetlen oktató műsorokat, de meghagyjuk a szórakoztató ismeretterjesztő filmeket. Emeljük színházi közvetítéseink számát, hogy a televízióban jobban tükröződjék színházi életünk. Megindítjuk „Nézőpont” címmel a televízió kulturális politikai folyóiratát. Elkezdődött a tavalyi vígjáték- és filmnovella-pályá- zatunkra beérkezett legjobb művek televíziós változatainak gyártása. Feldolgozzuk a magyar irodalom legszebb regényeit is, így stúdiónkban már folyamatosan készülnek Jókai, Mikszáth és más íróink műveiből válogatott filmsorozatok, természetesen készítünk tévéfilmeket a kalandok, a krimik kedvelőinek is. — Hazánkban a színes televízió vevőkészülékek száma már meghaladja az 50 ezret. Az idén adásaink nagyobb részét — több mint 50 százalékát — színesben sugározzuk. Különösen a főműsoridőkben és a hévége- ken törekszünk arra, hogy programjaink 70 százalékát színesben adjuk. Mennyiségben és minőségben egyaránt kedvezőbb technikai lehetőségeink nyílnak a külföldről átvett hírek és egyéb műsorok sugárzására. A bakonyi interkozmosz- állomás mesterséges holdak segítségével a föld távolabbi részeiről is pillanatok alatt képet és hangot tud átjátszani televíziónknak. Ez a páratlan technikai fejlődés szélesebbre tárjá a Föld országainak kapuit nézőink előtt. „Képes szakmai ABC” „Képes szakmai ABC” — a négy kötetre tervezett szakmaismertető kiadvány első füzete az autószerelőtől a fonóig 37 foglalkozás bemutatásával könnyíti meg a nyolcadik osztályosok pályaválasztását. A most megjelent kézikönyv tartalmazza a szak. mák pontos leírását, ismerteti a munka feltételeit, körülményeit — minden hasznos tudnivalót összefoglal egy- egy foglalkozásról. A kötet összeállítói — a Munkaügyi Minisztérium és äz Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szakemberei — a legilletékesebbeknek: a szakmát választó gyermekeknek szánták a könnyen áttekinthető, fotókkal gazdagon illusztrált kiadványt, amely várhatóan sokat segít majd a kérdés eldöntésében: „Mi leszek, ha nagy leszek?”
