Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-12 / 10. szám
O 1978. január 12., csütörtök Száz éve született Molnár Ferenc vígjátékai hosszú sorát mutatták be állandó sikerrel a világ színpadai; köztük a legismertebbek: Az ördög, A testőr, Játék a kastélyban, Olympia, Liliom, stb. Bár színpadi művészetét sok — és jogos — bírálat érte, mégis jelentős drámaíró volt. Magas színvonalú színpadi technikát, csillogó logikát, ellenállhatatlan humort sodró varázslatos játékká ötvöző művei többet nyújtottak a színvonalas szórakoztatásnál. Az ötletek, a trükkök, a .brilliáns technika mögül ki-kivillan az író — bár szelíd — bírálata, lelepleződik a polgári világ képmutatása, ostobasága, álerkölcse. De mert a bíráló maga is polgár, végérvényesen polgár, ez a bírálat mindig elviselhető, derűs, belenyugvásban feloldódó. Ilyenek vagyunk — nevessünk rajta — sugallja az író. Az előretörő fasizmus elől előbb Nyugat-Európába, majd a háború kitörésekor Amerikába emigrált. Ott élt, a New York Plaza hotelben haláláig, 1952-ig. Drámái, filmjei világszerte ma is színpadon, moziban, — televízióban láthatók. M. J. Olvasótábor-klub a békési könyvtárban öt éve, hogy az első nyári olvasótáborok országszerte megnyitották kapuikat a felnőtteknek és a diákoknak. 1976-ban Békés-tarhoson is szervezett a városi tanács, a könyvtár, a MEZŐGÉP békési gyáregysége, s a két békési szakmunkásképző intézet olvasótábort szakmunkástanuló fiataloknak. Az előző évek tapasztalatai alapján 1978 augusztusban újra várják a fiatalokat ebbe a táborba is. Az olvasótábor előkészítésére a békési városi könyvtárban megalakítják az olvasótábori tanulók klubját. A tábor ez évi célja az etikai és a drámai műfajok megismerése lesz, ezért a kéthetenként találkozó klubtagok is ezekről a műfajokról beszélgetnek majd a foglalkozásokon. Január 23-án, hétfőn este 6 órakor tartják alakuló ülésüket, ahol megismerik a fiatalok a klub programját. Néhány példa a gazdag programból: a színházról, néhány mai szerzőről beszél majd a Jókai Színház két tagja: Nagy András László főrendező és Bede László menedzser. Illyés Gyula-, Örkény István-estet rendeznek, a vidám játékos színházat is bemutatják a Jókai Színház művészei : Fodor Zsóka és Áts Gyula, valamint a Békés megyei Jókai Színház történetével ismerkednek meg a klubtagok. A társművészetek kapcsolatáról, a zene, a tánc feladatáról a békési zeneiskola tanárai tartanak előadást, a bábművészetről Lenkeffi Konrád mesél a szakmunkástanulóknak. Képzőművészeink közül Koszta Rozáliát és Gaburek Károlyt hívják meg az olvasótábort előkészítő klub foglalkozásaiMai tévéajánlatunk „Budapesten születtem 1878-ban; joghallgató lettem Genfben 1896-ban; újságíró lettem Budapesten 1897-ben; írtam egy novellát 1900-ban, egy regényt 1902-ben. Drámaíró lettem idehaza 1908- ban; színműíró lettem külföldön 1908-ban; haditudósító lettem 1916-ban; újra színműíró lettem 1918-ban. Hajam hófehér lett 1925-ben. Szeretnék újra jogász lenni Genfben,” — foglalta össze egy alkalommal életét és pályáját Molnár Ferenc. A Genf et, Párizst megjárt, a polgári életmód, kultúra fejlettebb formáit ismerő fiatal újságíró tapasztalatait az itthoni valósággal szembesítve éles, kritikus szemű, érzékletes tollú krónikása lett a nagyvárossá növő Budapestnek és erősödő polgárságának. Üjságírói tevékenységéből nőtt ki prózája is : a rövid próza legváltozatosabb formáiban — tárca, karcolat, humoreszk, dialógus, jegyzet, szatíra, novella stb. — ábrázolta Pest kis- és nagypolgárságának mindennapjait, villantotta fel a mindennapok szociális ellentmondásait. Ro- konszenve mindig a kiszolgáltatottaké, az elesetteké (emlékezetes példája ennek Szén tol va jók című elbeszélése) — ízig-vérig polgárként, kiutat nem látván, kritikája megáll a leírásnál. A változtatni akaró indulatot, ami oly élesen süt kortársai: Ady, Móricz, Nagy Lajos és mások írásaiból, egy elvont humánum szülte érzelmesség, szánalom helyettesíti. Már több novelláskötet és regény volt mögötte, amikor megírta máig legnépszerűbb, a halhatatlanságot számára megszerző művét, A Pál utcai fiúkat. Ez a regény művészetének csúcsa: bár itt sem hatol a mindennapok felszíne alá, s stilizált világot ábrázol, mégis remekmű. Mert — Illés Endre szavaival — „Bármennyire kerek, bármennyire hatásos és színpadi, s néha túlfestett és kipirosított írás is A Pál utcai fiúk, igaz izgalmat tud kelteni. A megdöbbenést, hogy árulók vannak, a fuldoklást, ha igazságtalanság ér, s a biztonságot. hogy mégis van igazság a földön”. A Pál utcai fiúk megjelenése után fordul a színpad, a dráma felé — amely szinte azonnal meghozza számára a világsikert. A következő negyedszázad során drámái, 20.25 HÁZIGAZDA: BALAZS-PIRI BALÁZS A karikaturista, aki egyszerre író, az élet lényegi jelenségeit megragadó újságíró és mindezt rajzban kifejező képzőművész, most vendégül látja a kamerát, s beszél életéről, munkájáról. S bár a humoros rajzok alkotóit nem ismerjük annyira, mint egy-egy regény íróját, Balázs-Piri Balázs jellegzetes figurái jól felismerhető jegyekkel rendelkeznek: markánsan megfogalmazottak, mindig az élet hétköznapi, legjellegzetesebb jelenségeit tűzik „ceruzahegy”-re. Timi, Laci, Szilvi... és a többiek Békéscsaba, Kölcsey utcai napközis óvoda. Éppen a napi kis tornát végzik a nyitott ablak mellett, hogy megmozgassák egy kicsit magukat. Most nincsenek tornadresszben, csak a pulóverektől szabadultak meg. Körbe kígyózik a me-, net, az élére mindig más kerül. Majd párba rendeződnek, egy kis táncos játékhoz. Aztán még egy pár gyakorlat és végső kör dalolva. És a jóízű csivitelés — terefere — után a kis székeken ülve figyelnek. — Dobri gyen prajem! Hasonlóképpen jó napot kíván az egész nagycsoport Krett Györgyné óvónőnek, s már csendül is fel biztatásra az ének. — Gyevcsa, gyevcsa, csozse Oto más... ruzsu, ruzsu, komu ju [dás... Kislány, kislány, mi van neked? rózsa, rózsa, kinek adod? —1 Ezzel a bemelegítő dalolással kezdődik a szlovák nyelvű foglalkozás. Három strófa is elhangzik, közben megállnak, mert mond valamit az óvónéni. Mi is az, amit én nem, de ők megértenek? Hogy a következő szakaszban, melyik sort fogják zümmögni. És már az ismétlő kérdéseknél vagyunk. — Cső je v izíbe? Kezek a levegőben. Bőven van választási lehetőség. Erdei Laci, Felegyi Éva, Rávik Szilvi, Kosztolányi Mariann, Kovács Timi alig győzik kivárni a sort, hogy elmondhassák, mi van a szobában? — A szobában lámpa van. — ... szőnyeg. — ... asztal. — ... kicsi és nagy. Megy a fölsorolás, az ismert szavakat foglalják egyszerű meg bővített mondatba. A szoba után a szekrényben levő holmik kerülnek sorra. De tovább kell menni, s már hozzák is elő a gyerekek az asztalt, térítőt tesznek rá, lesimítják. Közben is beszélgetnek: Szabó Csaba, Laczó Jani, Bagyinka Edina és Faragó Tímea. És mint egy valódi terülj asztalkámon, ott terem hirtelen egy kosárka, mindenféle jóval. — Mi ez? — mutatja föl a kiflit az óvónő, majd maga felel rá, és a gyerekek elismétlik. Utána külön-külön válaszolnák, majd próbát csinál. — Ez kenyér ? — Nem — zúg a tiltakozás, majd a helyes válasz. Így mennek végig minden darabon. Sajt, csokoládé, konzerv, sütemény, kenyér, tanulják sorban és gyakorolják mondatba foglalva. Hogy még érdekesebb legyen, előkerül a magnó, amit a gyerekek nagyon kedvelnek. Körülállja hét-nyolc és folyik a rögtönzött párbeszéd. De még ennél is izgalmasabb a visszahallgatás. Ezután már csak a befejező játékos énék van hátra és jöhet az uzsonna: vajas- dzsemmes kenyér, citromos teával. * * * — Milyen évszak van? — Tél. — Miről tudjuk? — Lehullottak a levelek, deresek a fák, és jég van. Mert a víz megfagyott — siet a fölsorolással Ledzényi Kriszti. — És etettük a madarakat — rikkant egyet Pató Attila. Mások is mondanak egyet s mást. Az egyik havas, téli napon, hogy játszottak, hógolyóztak, szánkóztak az óvoda udvarán. — És hóembert csináltunk — teszik hozzá többen. — Sétáltunk is, és gyönyörű volt az utca — mondja Laci, Zsuzsika pedig meg is magyarázza. — Mert csillogott minden. Havas volt és fehér az udvar is, ahol játszottak. És a hóember formája? Gömbölyű. Három gömböt csináltak, csalják elő emlékeiket. Kicsit, nagyot, nagyobbat és ebből lett a hóember. A színeket is megbeszélik. A sok fehérben volt tarkaság is, hisz ott voltak ők, a gyerekek. Gondolatban már kerekedik a kép, amit festeni fognak, a kikészített fekete papírra, temperával És már kezdődik a munka. A hirtelen csöndről venni észre. Később se sok zajt hallani, ha összedugják is a fejüket tanácsért, csak suttognak, s festenek tovább. Gyorsan alakulnak a képek. Először mindenki fehéret használ. Előbukkannak a zúzmarás fák, a havas udvar, s már itt is van a hóember. Fejére fazék kerül pirosból, szájába pipa. Az meg a sárgarépát utánozza. Akkurátusán nézgelődő vagy csikómód ficánkoló, szánkón száguldó alakokkal elevenedik a kép, a hóbuckák körül. Ideje is, mert lejárt az idő. Az egyik kép közszemlére kerül. Az óvónéni fölemeli. A sok jelentkezőből Bőr Ildi mondhat kritikát. Diplomatikusan kezdi. — Nekem ez a munka azért tetszik... és sorolja a véleményét. Később persze azt is, amit hibának lát. Vass Márta I A határidő: március 30. Kik jelentkezhetnek az egyetemek és a főiskolák esti és levelező tagozataira? 32. — Nem baj, előbb isszuk a mienket! Bár kitárták az ajtót, odalent félhomály volt; egy pillanatra meg kellett állniok, hogy visszanyerjék a látásukat. Kati úgy képzelte, hogy egy valamirevaló vőlegény rögtön megragadja az alkalmat; de Tibor csak pislogott, kénytelen volt ő maga megragadni a vőlegénye fejét, és szenvedélyes csókkal örülni neki, hogy csak egy percre is magukra maradhattak. Tibor ugyan örült is ennek, de néha meg is riasztotta Kati gátlástalan érzékisége; most sem elégedett meg a csókkal, hanem egész testével hozzádörgölődzött, szinte kényszerítve, hogy fogja át, szorongassa meg. Engedelmeskedett hát a ki nem mondott felszólításnak, de kénytelen volt arra gondolni, hagy éppen alkalmasabb helyeket is lehet találni erre a célra, ha van türelmük kivárni, és hogy Kati mohóságában van valami ízléstelenség. Azt is tudta azonban, hogy ő az ilyen gondolatait soha senkinek nem fogja elárulni. S különösen magának. Katinak nem. Amint kiszabadult Kati karjaiból, rögtön a borhoz nyúlt, s Kati nem tudta, hogy véletlenül-e vagy tudatosan, de rögtön úgy fordult, hogy a borral a kezükben nehogy meg tudják ismételni a csókolózást; s már ment is fel a lépcsőn. Odafönt várta meg Katit. Megismételte: — A mi borunk még benn van a csomagtartóban. Látszott rajta, mennyire el van keseredve, mert elmulasztották az általuk hozott bort is a megfelelő hűvösre lehordani. Míg a tűzhelyhez vonultak, már panaszolta is: — Édesanya, mi meg benne hagytuk a bort a csomagtartóban! Most már biztosan jól felmelegedett! — Nem baj, kisfiam, hordjátok le most! Még van ideje kihűlni! Gitta majd felrobbant. Pedig mennyire az eszében volt ez a bor. Még el is tervezte — persze, amikor még a sufnira gondolt, nem tudott arról a ' csodapincéről —, hogy először ők berakják a borukat, s amit utánuk hoznak, az marad kívülről, így, amikor majd elkezdenek inni, előbb a külső bor fogy, az övék megmarad. S egy ilyen pontosan felépített terv összeomlik azon,, hogy ő egyszerűen nem volt észnél, amikor ezek érkeztek, elfeledkezett a borról. Persze, a pince az oka, ez a meglepő alkotmány a mérhetetlen belvilágával, ahol úgysem lehetett volna belső meg külső sorokat rakni; ez annyira kihozta a sodrából, hogy elfelejtette, egyszerűen elfelejtette. Hogy mentse, ami menthető, mo6t ő is lement segíteni. Ahogy hozták a gyerekek, szedte el tőlük, s mintegy véletlenül, mégis külön külső sort rakott. Legalább a továbbiakban majd fogyasz- szák csak az ő borukat is! Mire felmentek, Lajos bácsi már kirakta a halászlét mindenkinek, aki nem utasította vissza. Ilyen csak egyetlenegy volt: Klári. — A gyerekeknek nem lehet, Lajos bácsi, a szálka miatt... Inkább én is lemondok róla... Gitta éppen jókor ért visz- sza: — Neked azért nem kellene lemondanod, Klárikám, igazán, tudod, milyen csudálatos Lajos bácsi halászléje! — Megállóm, Gittám, Majd eszem birkát. Ebben elszántság volt, ebben a kijelentésben. Inkább a birka, amit nem szenvedhetett. De mit meg nem tesz egy anya a gyermekeiért. A két fáról leszedett ifjú azonban ragaszkodott a halászléhez. Minél nagyobb és lángolóbb volt anyjuk áldozatkészsége, annál kevésbé méltányolták. — Nem látjátok, hogy én sem eszem! ez nagyon veszélyes étel... (Vagyis veszééélyes ééétel.) — Te ne egyél, de mi eszünk! Ne hallgass rá, Lajos bácsi! Követelődzőén tartották a tálkájukat. Lajos bácsi vergődött. — Klárikám, csaik lét, meg belsőrészt adok nekik... — De nagyon vigyázzon, kedves Lajos bácsi! Aztán ebbe a megoldásba önmaga számára is belement. Egy kis májat, ikrát, tejet. — A fene a beleteket! — morgott magában Kati — eleszik a legjobb falatokat... — Hogy mondod Katikám? — kérdezte tőle készségesen Tibor, nem hallva tisztán a káromkodást. Gitta gyanította. Beleszólt: — Még egy férjnek sem kell mindent meghallani, Ti- borkám,... a vőlegénynek még annyira sem ... Közben már el is röppentek az első elragadott nyilatkozatok Lajos bácsi halászléjéről. Egy kis tányéron meggyszínű kis méregerős paprikát adtak körbe. (Folytatjuk) Egységesítették az egyetemek és a főiskolák különböző tagozatain a jelentkezési határidőt. Az esti és a levelező tagozatra jelentkezők — a nappali tagozathoz hasonlóan — március 30-ig juttathatják el a szükséges iratokat az intézményekhez. Egyetlen kivétel van: a kiegészítő műszaki tanárszakra jelentkezők kérelmét a műszaki főiskolák augusztus 1- ig fogadják el. A felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozataira, valamint az idegen nyelvi továbbképző központ tanfolyamaira azok a munkaviszonyban álló dolgozók jelentkezhetnek, akik tavaly vagy korábban megszerezték a szükséges előképzettséget. Akik ezt esti vagy levelező tagozaton szerzik meg, már az oklevél megszerzésének évében jelentkezhetnek esti vagy levelező tagozatra. Az agrár-felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozataira a mezőgazdasági üzemek, vállalatok, szakoktatás, kutatás és igazgatás területén, valamint a társadalmi szerveknél hasonló munkakörben dolgozók kérhetik felvételüket. A Testnevelési Főiskola tanári szakára csak azok a pedagógus képesítéssel rendelkező és pedagógus munkakörben dolgozók jelentkezhetnek, akiknek továbbtanulását munkáltatójuk is támogatja. Hasonló követelményeknek kell megfelelniük azoknak a felsőfokú végzettségű dolgozóknak, akik újabb diplomáért a tudományegyetemek nem tanári szakaira, valamint a Pénzügyi- és Számviteli Főiskolára; illetve azoknak az óvónői szakközépiskolát végzetteknek, akik felsőfokú óvónőképzőbe szeretnének jelentkezni, csak a képzés szakirányának megfelelő munkaterületen dolgozóktól fogad el felvételi kérelmeket a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola és az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai kara is. A tanárképző és tanítóképző főiskolákra, valamint az óvónőképző intézetekbe az oktatási intézményekben pedagógus munkakörben, képesítés nélkül dolgozók jelentkezését fogadják el. A jelentkezéshez rendszeresített nyomtatványt a megyei nyomtatványboltokban, illetve Budapesten, a XIII. kerület, Hegedűs Gyula u. 27. szám alatti boltban lehet beszerezni. A kérelemhez érettségi, képesítő bizonyítványt, az esetleges felsőfokú végzettségről szóló oklevelet, önéletrajzot és hatósági erkölcsi bizonyítványt kell mellékelni.
