Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-12 / 10. szám
NÉPÚJSÁG 1978. január 12., csütörtök Nagyarányú program a felszíni víz elvezetésére Békéscsabán évtizedek óta megoldatlan a felszíni víz megfelelő elvezetése. Éppen ezért a városi tanács már korábban nagyarányú tervet dolgozott ki a csapadékvíz megnyugtató megoldására. Elkészült a beruházási program is. A megvalósításához már az elmúlt évben hozzáfogtak, s az idén folytatják a munkákat. Elsősorban a városi főgyűjtő-vezeték megépítésére van lehetőség, illetve pénzügyi fedezet ebben a tervidőszakban. . A program további részének megvalósítása a következő terv feladata lesz. A legsürgősebb teendő a Pajtás sori víztároló és átemelő megépítése. A Pajtás sornál létesítendő átemelő segítségével jut ugyanis a csapadékvíz a városi főgyűjtővezetékbe. A program szerint a munkákat több ütemben valósítják meg, melyeknek szintén kidolgozták a terveit. Ezek megvalósítása sodrán várható, hogy az elkövetkező évtizedekben véglegesen megoldódik a város e régi gondja. Külföldiek képzése az NDK-ban AZ 1978. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV Jelenleg sok külföldi hallgató tanul az NDK oktatási intézményeiben. Most mintegy 430 vietnami diákot képeznek ki agrotechnikusok. ká, mezőgazdasági géplakatosokká, motorszerelőkké és olyan szakemberekké, akik a tanulmányaik befejezése után a feldolgozóiparban fognak dolgozni. A kubaiak a cukorgyártással kapcsolatos ismereteket sajátítják el. Több száz lengyel egyetemista vesz részt növénytermesztési és állattenyésztési szakmai gyakorlatokon. A Lipcse melletti zschortaui agráregyetemen 1971-től háromhónapos mezőgazdasági vezetőképző tanfolyamokat tartanak a fejlődő országokban és az ENSZ speciális szervezeteiben dolgozó szakembereknek. (Neues Deutschland) Tanfolyam a jogsegélyszolgálatot ellátó dolgozóknak A SZOT Titkársága úgy határozott; hogy a jogsegély- szolgálat tevékenységének szakszerűsége, színvonalának emelése érdekében a jogsegélyszolgálatot ellátó dolgozókat megfelelő elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni. Ezt a feladatot a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa és a Jogi Továbbképző Intézet szegedi központja szervezi és hajtja végre a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének a közreműködésével. Az oktatás kiterjed a jogsegélyszolgálatban közreműködő jogászokra és nem jogászokra, az ügyvitelellátókra és azokra a szakszervezeti tisztségviselőkre is, akik a jogsegélyszolgálat irányításában közreműködnek. A foglalkozásokat csoportonként, meghatározott óraszámban, február 13. és május 8. között Békéscsabán, az SZMT Tanácsköztársaság úti székházában, hétfői napokon tartják. A tanfolyam befejezése után a hallgatók igazolványt Egészség, szabad idd Napjainkban a Vöröskereszt munkájában is fokozott hangsúlyt kap az egészséges életmódra nevelés és a szabad idő kulturált eltöltésének megszervezése. Ezt a feladatot a békéscsabai Vöröskereszt alapszervezetek az írásbeli és szóbeli propaganda különböző eszközeivel valósították meg az elmúlt évben. Különös gondot fordítottak az egészségügyi kiadványok terjesztésére, filmvetítéseket tartottak, előadásokat, tanfolyamokat szerveztek e témakörből. Az érdeklődést bizonyítja az egészséges életmódról szóló 19 előadás és 4 filmvetítés több száz részvevője. A lakótelepeken élő emberek egészséges életmódra nevelése, szabad idő felhasználásuk megszervezése is lehetővé vált a kerületi alapszervezetek tevékenységének fellendülésével. Említésre méltó, hogy a fogászati és testápolási -hónap során a MENCS-csel együttműködve filmvetítésekkel egybekötött előadások, kiállítások rendezésével fejtette ki egészségnevelési propaganda- tevékenységét a városban a Vöröskereszt. kapnak. A SZOT irányelve alapján a szakszervezeti bizottságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi jogsegélyszolgálatban részvevő végezze el a számára előírt tanfolyamot. ■ Induló * folytatódó ® befejeződő . * részlegesen üzembelépő egyedi nagyberuházás NEMZETI JÖVEDELEM (1976. évi összehasonlító áron, milliárd Ft) 458 EGY FŐRE JUTÚ FOGYASZTÁS (kg) 480 Hús és húskészítmények 70S 72.3 1976 1977 1978 A NÉPGAZDASÁGI ÁGAK RÉSZESEDÉSE A NETTÓ NEMZETI TERMELÉSBŐL (%) Építőipar 1— Mazó|azőasá| E|féb Zöldiig 96,0 96,» 1976 1977 1978 1976 1977 1978 Cukor ti« 36 0 37.0 1976 1977 1978 1976 I977 1978 Tojás 16,1 15 8 16,1 A SZOCIALISTA SZEKTOR BERUHÁZÁSAI (folyó iron, milliárd Ft) NÉHÁNY FONTOS FOGYASZTÁSI CIKK EZER LAKOSRA JUTÓ ÁLLOMÁNYA (db) 1976 1977 1978 Az 1977. évi adatok előzetesek Komputer a Kinizsi utcában? Az első felmérések már a 40-es években jelezték a közelgő bajt: rohamosan növekszik az emberiség információszükséglete, a döntésekhez egyre több és egyre szerteágazóbb adatok kellenek. A statisztikák nyomán létrejött előrejelzések riasztó képet rajzoltak. A feldolgozásra váró adatok az idő múlásával mértani halad- vány szerint nőnek, ezért úgy tűnt: néhány évtized és az emberiség szinte belefullad az iníormációözönbe. Szerencsére, egy zseniális, magyar származású matematikus, Naumann János feltalált valamit, ami segített a gondokon. Ez a valami — a számítógép. A számítástechnika kezdeti sikereinek híre hamar elterjedt nálunk is. Sajnos, csak a híre, mert térhódítását több dolog is akadályozta. A dogmatikus ideológia kapitalista szemfényvesztésnek tartotta a kibernetikát, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ötvenes években sem pénze, sem lehetősége nem volt az országnak komputerek alkalmazására. Miért kell? Alapvető változás csak a hatvanas években történt, amikor kezdtek találkozni az igények és a lehetőségek. A Központi Statisztikai Hivatal az elsők között kezdte meg az elektronikus adatfeldolgozást, mert jellegéből adódóan óriási mennyiségű adathalmazt kellett különböző szempontok szerint csoportosítania, hogy segítséget nyújthasson az országos szintű döntésekhez. Hamar kiderült, hogy nemcsak a magas szintű döntések igénylik a jól informáltságot, hanem ez mindenütt kell, ahol döntéseket hoznak. Ehhez modem számítástechnika szükséges, enélkül a vezetés egyre nagyobb követelményeinek megfelelni ma már szinte lehetetlen. Vegyen tehát mindenki számítógépet? Nyilvánvaló, hogy ez az út járhatatlan. Nemcsak a hatalmas költségek miatt, hanem azért sem, mert a gépek üzemeltetéséhez jól képzett szakemberek kellenek, ilyenből pedig kevés van. Azt pedig nálunk sokkal gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy a gyors és drága gépek a nap nagy részében kihasználatlanul, munka nélkül álljanak. A számítástechnika országos elterjedését viszont nem lehetett halogatni, ezért 1963- ban határozat született a vidéki adatfeldolgozó hálózat kiépítésére. A munka megkezdődött és a számítógépeknek megyeközpontokban megindult telepítését egy újabb döntés tovább gyorsította. Jóváhagyták 1970-ben a központi számítástechnikai fejfesztési programot, amely olyan országos adat- feldolgozó hálózat kiépítésére is vonatkozik, amely a különböző minisztériumok és főhatóságok vállalatainak, illetve az állami költségvetésből gazdálkodó szervezeteknek és a szövetkezeteknek végez számítástechnikai és adatfeldolgozási bérmunkákat. öt bízta meg a hálózat kiépítésével. Ez a napjainkban 2500 embert foglalkoztató vállalat, már csaknem negyedszázada folytat a vállalatok és költségvetési szervek számára bérmunkában ügyvitelszervezést, rendszer- szervezést, elektronikus adat- feldolgozást. Több száz gazdálkodó egységgel áll szerződéses kapcsolatban és az országban már 11 megyeszékhelyen működik regionális számítóközpontja. Jelenleg háromnak a létesítése van folyamatban, az volt tehát a kérdés, hol lesz a 15.? Több megye, köztük Békés megye is szóba került a döntés meghozatalánál. Az előzetes felmérések során kiderült, hogy megyénk vállalatai, intézményei igénylik a számítógépes adatfeldolgozást, ezért az elmúlt évben egy megbeszéléssorozat kezdődött a megye párt- és állami vezetői, valamint a KSH és a SZÜV vezetői között. Nem kis dologról, egy csaknem 140 milliós beruházás sorsáról volt szó. Ez a tárgyalássorozat eredményesen végződött. Az elmúlt év december 22-én aláírták azt a megállapodást, melynek értelmében a KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalata a regionális hálózatfejlesztés keretében az ország 15. számítóközpontját Békéscsabán létesíti. Ez az előbb említett kormányprogram a Központi Statisztikai Hivatalt, pontosabban annak Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatát, röviden a SZÜVA döntés tehát megszületett, de a munka neheze még hátra van. A számító- központnak 1981. január 2- án üzemszerűen meg kell kezdenie működését. Három év van még hátra, de ez egy ilyen feladatra nagyon rövid idő. A tervezésnek, az építőipari kivitelezésnek, a szakemberképzésnek, a technikai eszközök beszerzésének és a próbaüzemelésnek, a megyében levő vállalatok munkáinak, gépre-szervezé- sének és programozásának a lehető legpontosabb ütemtervét kellett kidolgozni, mert csak így biztosítható 1981- ben az indulás. Lepedőnyi vonaldiagram rögzíti a tennivalókat az előkészítő tárgyalásoktól a próbaüzemelésig. Már megtörtént áz építési terület kijelölése Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja—Med- -nyánszki utca és a Kinizsi utca által határolt részen, ahol rövidesen megkezdődik a házak szanálása. Ezen a területen kap helyet egyébként a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának székháza is. Még az idén a negyedik negyedévben hozzáfognak az építéshez és 1980. június 30-ra készen kell állnia az épületnek, mert júliusban érkezik a számítógép. Augusztusban kezdődik a próbaüzem, 1981 januárjában pedig a rendszeres, folyamatos munka. Döntés született még egy nagyon fontos kérdésben. Lapunk olvasói bizonyára tudják, hogy megyénkben már működik egy számító- központ, a Békés megyei Tanács V. B. Számítástechnikai Intézete. Sokan megkérdőjelezték, hogy ha a SZÜV megkezdi a munkát, szükség lesz-e még rájuk? Nos, igen, mert a két számítóközpont nem konkurrensként, hanem szövetségesként fog dolgozni a jövőben. A Számítástechnikai Intézet biztosítja majd a SZÜV szakemberszükségletének egy részét és megosztoznak a feladatokon is. Csak így érhető el az a cél, hogy megyénk — bár csak 15,-ként kapcsolódott be a számítástechnikai hálózatba — a munka minőségét tekintve rövidesen az elsők között legyen. Lónyai László JEGYZET Pillantás a hidakról A világ leghosszabb hídja az amerikai Pontchartrain-tó fölött ível át, s mintegy 39 kilométer hosszú. Ezzel a hosszúsággal csaknem kétszer körbe lehetne keríteni a megyeszékhelyet. Igaz, erre egyáltalán nincs szükség, de a hidak itt is nélkülözhetetlen átkelőszakaszok a vasút vagy az Élővíz-csatorna felett. Ez utóbbinak 11 hídján lehet száraz lábbal átkelni. Ebből a tizenegyből ugyan nem mindegyik alkalmas a teherforgalomra, némelyik csak a gyalogosoknak épült. A város belső forgalmát az elmúlt években még három széles híd szolgálta: a nemrég újonnan átadott Bánszki utcai, amelyen most már négy nyomsávon lehet közlekedni, a Gyulai úti, s az idestova fél éve lezárt Kórház utcai híd. Ez utóbbi sorsa, ahogy megtudtuk, végképp megpecsételődött. Felvilágosítást Erdei Józseftől, a városi tanács műszaki osztályának mélyépítési csoportvezetőjétől kaptuk: — A híd alapjai teljesen tönkrementek, rajta a közlekedés életveszélyessé vált. Éppen ezért lebontjuk. A megyei tanács tervező vállalat készíti az új átívelés terveit. Kivitelezőnek a Hídépítő Vállalatot szeretnék megnyerni, amely 3 millió forintos költséggel megépítené a kórház és a labdarúgópálya felé nélkülözhetetlen új hidat. Az illetékesek ígérete szerint ez év végéig el kell készülni a munkálatokkal, s át is kell adni a forgalomnak. Ugyanakkor a Vilim utca folytatásaként, az Árpád fürdő téli bejáratánál is áll a csatorna fölött egy kis híd. Ez kizárólag a gyalogosoknak készült, s Békéscsaba legegyszerűbb, egyben legkorszerűtlenebb hídja volt, fából. Azért beszélhetünk erről múlt időben, mert ezt is kiiktatták a forgalomból, csaknem egy hónapja már. Ez az átkelő a téli fürdő bejárása mellett az ideiglenesen ott elhelyezett kórházi orthopédiai osztályhoz is lehetővé tette a közlekedést. Igaz, a mentőautó soha nem hajthatott rá, nemcsak kes- kenysége miatt, hanem állaga miatt sem. Így a betegeket ölben vagy hordágyon kellett beszállítaniuk a mentősöknek. Ma már viszont gyalogosan sem lehet áthaladni rajta. Helyette az Árpád fürdő nyári bejáratától, az Árpád utca felől adtak egy rendkívül furcsa lehetőséget a betegközlekedésre, s a téli fürdőző vendégek bejárására. A strand közepén keresztbe húztak két drótkerítést egymástól öt méterre, s ezt kikiáltották utcának. (Az első napokban még gúnynevet is adtak a ma névtelen utcának). A fahíd további sorsáról szintén Erdei Józseftől kaptuk a választ: — Felújítani ezt a hidat sem érdemes. Az elképzelések szerint egy új hidat építenénk vasbetonból, amelyen csak a gyalogosok közlekedhetnének. Ez mintegy egymillió forintba kerül, amelyhez az anyagi fedezet meg is van. A kivitelezéssel ugyancsak a Hídépítő Vállalatot szeretnénk megbízni. Lényegében már csak a híd tervei hiányoznak, amiről a Tervező Vállalat még nem nyilatkozott. Reméljük, erre mihamarabb választ kapunk a tervezőktől. Az idővel ugyanis mindenképpen jól kell gazdálkodni, ellenkező esetben, az amúgy is elhanyagolt békéscsabai fürdőnek, a jelenlegi körülmények között kellene megnyitnia a kapuit májusban, az új strandidényben. Nem hisszük, hogy mindez öregbítené a fürdő amúgy is megtépázott hírnevét. (jávor)
