Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-12 / 10. szám
1978. január 12., csütörtök o Új acélmű épül Dunaújvárosban 1982 végére évi 1,1 millió tonna acélt gyártó konverte- res acélmű épül a Dunai Vasműben. A kiemelt nagy- beruházás állami kölcsönszerződését szerdán írta alá Dunaújvárosban Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója és dr. Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója. A szerződés aláírásán részt vett dr. Csépányi Sándor, kohó- és gépipari miniszterhelyettes és Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára is. A szovjet berendezésekkel épülő konverteres acélmű 9,4 milliárd forint költségigényéből 77 százalékot állami kölcsönként, a fennmaradó 23 százalékot költségvetési hozzájárulásként kap a Dunai Vasmű. A kölcsönt 10 év alatt kell visszafizetnie, s a törlesztést 1982-ben kezdi meg. A nagyberuházás a jelenlegi, Siemens—Martin eljárásnál háromszor termelékenyebb acélgyártást eredményez majd Dunaújvárosban. A tervek szerint az első acélkonvertert 1981 végén, a másodikat pedig pedig 1982 végén helyezik üzembe és ezzel — a Martin-acélmű termélésének félére csökkentésével — a Dunai Vasmű összesen 1,8 millió tonna acélt gyárt majd évente. A Volán idei terveiről A múlt évben nagy ütemű teljesítménynöveléssel, több mint 1,3 milliárd utas és 168 millió tonna áru elszállításával különösebb zökkenők nélkül teljeskörűen ellátta feladatait az ország legnagyobb közúti közlekedési szervezete, a Volán — jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Tapolczai Kálmán, a Volán tröszt vezérigazgatója. Tehermentesíteni tudták az őszi csúcsforgalom idején a vasúti közlekedést azzal, hogy átvállalták a 30 km-en belüli áruszállításokat. Valamennyi Volán-vállalat, 200 szolgálati hely már jóváhagyott terv alapján kezdte az új esztendőt. Ennek megfelelően a Volán autóközlekedés további egyenletes fejlődést és gazdasági stabilitást irányzott elő. A tervek szerint a tavalyinál 6 százalékkal több, mintegy 1,4 milliárd utas elszállítása vár a Volán-vállalatokra, amelyek tovább javítják a távolsági és a helyi autóbusz-közlekedés utazási körülményeit. El akarják érni, hogy a kiemelt városok helyi közlekedésében már csak új típusú autóbuszok járjanak, s 'kicserélik a régi buszokat Budapest és Miskolc elővárosi forgalmában is. Kibővített ülést tartott az MSZMP békéscsabai városi bizottsága Idei első kibővített ülését tartotta meg tegnap, szerdán délután a Magyar Szocialista Munkáspárt békéscsabai városi pártbizottsága Sasala János titkár elnökletével. A testület ülésén részt vett dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság tagja, igazságügyminiszter és Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a párt megyei bizottságának első titkára. Az 1977. évi gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtásáról szóló írásos jelentéshez, valamint a városi párt- bizottság 1978. évi gazdaság- politikai célkitűzéseinek megvalósítására korábban kézhez kapott előterjesztéshez Zsilinszki András titkár főzött szóbeli kiegészítőt. Amint a jelentésből és a szóbeli kiegészítőből kitűnt: a város és környékének gazdaságát dinamikus fejlődés jellemezte a múlt esztendőben. Mindezt — amire -lapunkban a későbbiekben részletesen visszatérünk még — a számok és tények sokasága bizonyítja. Egyszóval, az 1977. évi eredmények és tapasztalatok jó alapot teremtettek az idei esztendőre meghatározott gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításához, melynek feladatait részletesen meghatározza az 1978. évi cselekvési program. Sok tapasztalatról, nem kevés gondról szóltak a vita részvevői, s mint elmondták: alapos a tavalyi munkát ösz- szegező értékelés. Reális, ha erőfeszítéseket, nagyobb felelősséget is igényel a tavalyinál az idei gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítására kidolgozott cselekvési program teljesítése. Szót kért a vitában dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, aki a Központi Bizottság megbízásából elismerően beszélt a város és környéke gazdaságában tavaly elért eredményekről. Hangsúlyozta : belső körülményeink nyugodtak voltak, külgazdasági körülményeinkben azonban voltak és vannak gondjaink. Részletesen szólt a népgazdaság összefüggéseiről, a tartalékok feltárásának és hasznosításának szükségességéről, a termékek minőségének javításáról, valamint a szocialista munkaverseny folytatásának indokoltságáról. Felszólalásában részletes áttekintést adott a jogalkotásról és jogszabályozásról, majd befejezésül a gazdasági szervező munka fejlesztésének fontosságáról. A pártbizottság az írásos előterjesztéseket a szóbeli kiegészítővel és a vitában elhangzottakkal együtt egyhangúan elfogadta, majd szintúgy jóváhagyta a városi pártbizottság és munkabizottságainak 1973. évi munkatervét. Szarvas Csaknem 14 és fél millió forint célcsoportos beruházásokra Az idén májusban készül el az új mentőállomás, amelynek építését 1977-ben kezdték eL Felvételünkön: készül az új létesítmény csatornahálózata. A háttérben a leendő mentő- állomás Mire telik az idén a rendelkezésre álló pénzből, mivel gyarapszik, mennyit fejlődik, szépül 1978-ban Szarvas? A városi tanács végrehajtó bizottsága többek között erről a közérdekű témáról tárgyalt január 11-i, tegnap délutáni ülésén Harminchétmillió 772 ezer forint — ennyi az idén a fejlesztési alap összege, amely zömmel a tanács saját bevételeiből, felsőbb tanácsi hozzájárulásból, állami hozzájárulásból, illetve átvett pénzeszközökből, és nem utolsó sorban a szarvasiak társadalmi munkájából kerekedik ki. A 15 millió 400 ezer forintos állami hozzájárulást teljes egészében célcsoportos beruházásra fordítják. Az építkezés 1978. negyedik negyedévében kezdődik; a SzaFotó: Martin Gábor badság utcában 32 állami lakás készül, a földszinten üzletsorral. A célcsoportos beruházás összegéből hatmillió forintot költenek óvoda, és kétmillió 100 ezret bölcsőde építésére. A tanácsi költségvetés 60 millió 364 ezer forintos kiadással számol az idén. Ebből a legtöbb, 23 millió 654 ezer forint a kulturális ágazaté; tekintélyes összegekbe kerül a napközi otthonos óvodák, oktatási intézmények, diákotthonok ellátása, fenntartása. Emellett ez év szeptemberétől egy újabb általános iskolai napközi otthoni, és óvodai csoportot szerveznek. A vb. a napirendnek megfelelően tegnapi ülésén tárgyalt még a szakmunkásképző kihelyezett iskolája, és a szociális otthon munkájáról. Lehetőség a földrajzot kedvelő középiskolásoknak Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet alföldi csoportja Békéscsabán a négy évvel korábban kezdeményezett „Ifjú geográfusok köre” foglalkozásait idén is megindítja. A korábbi gyakorlattól némileg eltérően, az 1978- as esztendőben a középiskolák első, másod és harmadéves — földrajz iránt érdeklődők — diákjait várják. Az első előadásra .január 12-én, csütörtökön délután fél 4 órai kezdettel kerül sor a földrajztudományi kutató- intézet (Tanácsköztársaság útja 22.) könyvtárhelyiségében. Az elmúlt évben az Ifjú geográfusok köre programja egyetemi előkészítővel zárult. Idén, az érettségi előtt álló diákoknak a kutató- intézet a TIT városi szervezetével közösen indít előkészítő foglalkozásokat, amelynek időpontját később határozzák, meg. Az ifjú geográfusok körén .elhangzó előadásokat és az egyetemi előkészítő foglalkozásokat a Földrajztudományt Kutatóintézet alföldi csoportja munkatársai tartják. «MtWMWHMMMHMMMMMMHMMIMMMMIHIHMM A Békéscsabai Forgácsolószerszám-gyár „Munkácsy Mihály” brigádjával szocialista szerződést kötött Mladonyiczky Béla szobrászművész. A baráti kapcsolat egyik eseménye volt a szerda délután nyílt kamarakiállítás, ahol 10 szobor és több mint 50 érem látható a művész alkotásaiból. A kiállítást Takács Győző grafikus nyitotta meg Fotó: Gál Edit TR6DÍ1 zemekben járva-tájé- kozódva gyakran tapasztalom, hogy a szakszervezet legszorgalmasabb tisztségviselője a gazdasági felelős. Fizetés után ellentmondást nem tűrően bekasszírozza a jövedelemnek megfelelő tagdíjat. Eszerint a szakszervezet és a tagság között a legfőbb érdemi kapcsolat a tagdíj? Igen is meg nem is. A kérdezettek válasza meglehetősen egyhangú: „beléptem, mert mindenki belép”. Hogy mit várnak a tagdíj ellenében? Alkalmasint üdülési beutalót, segélyt, vagy azt sem, semmit. Nyüvánvaló, hogy ez a jelenség ott érzékelhető, ahol a dolgozók nem érzik annak lehetőségét, hogy vitás kérdésékben számíthatnak a szakszervezetükre. Mi lehet ennek az oka? Az semmi esetre sem, hogy a dolgozónak, ahogy hallani itt-ott még, soha nincs igaza. De az sem, hogy a szakszervezet nem érvényesítheti jogait a vállalatvezetés ellenében. Az indokolatlanul és méltánytalanul sok túlórát felhasználó, év eleji, évközi, évvégi hajrázó vállalatok igyekeznek olyan színben feltüntetni szervezési, bonyolítási, vezetési fogyatékosságaikat, hogy a túlórák révén nagylelkűen többletjövedelemhez juttatják dolgozóikat. Különösen a kisfizetésűek kapva kapnak az alkalmakon, s a vastagabb borítékkal rendre csillapíthatatlan fáradtságukat viszik családjukhoz, kedvesükhöz haza ... Pedig különösen balesetveszélyes munkahelyeken fokozottan indokolt, hogy a dolgozók műszakról műszakra kipihenten vegyék fel a munkát. Nem egy tragikus kimenetelű üzemi baleset történt már, amely után a vizsgálat egyértelműen kiderítette, hogy a dolgozók védelmét fokozottabban kellett volna biztosítani. Áttanulmányoztam több baleset kimenetelét, amelyeknél a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelőjének jelentéséből teljesen nyilvánvaló a vállalat mulasztása, mi több — vétkessége, s a helyi munka- védelmi felelős mégis hallgatott, egyikük a szemembe mondta: „mi is a vállalattól kapjuk a fizetésünket...” Nem egy helyen ma is túlságosan magasan van a szak- szervezeti bizottság. Tisztség- viselői, ha sor kerül rá, úgy R lengyel kultúra sikere Százhúsz kiállítás, 444 filmvetítés és 300 különböző rendezvény jelzi a lengyel kultúra elmúlt évi tevékenységét — mondotta szerdai sajtótájékoztatóján Wladyslaw Kobialka, a Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója, értékelve a múlt év eredményeit, s ismertetve az 1978-as terveket. Nagy érdeklődést váltottak ki az elmúlt évben a barátsági napok, az irodalmi estek, író—olvasó találkozók, a lengyel Wielkopolska népi együttes fellépése, az áruvásárlással egybekötött népművészeti kiállítások. Az idei rendezvényeken hangsúlyt kap a Lengyel Népköztársaság életében kiemelkedő évfordulók méltó megünneplése. A hagyományokhoz híven folytatják a lengyel—magyar barátsági napok szervezését. Ebben az évben Zala, Komárom és Nógrád megyében rendeznek barátsági napokat, amelyekre népi együttesek és más művészeti csoportok meghívását tervezik. mondják: „lemegyünk az üzembe”. A nyelvnek ez a játéka sajnos nem véletlen. Ahogy jónéhány bizalmi mandátumát csak azért újítják meg, mert azelőtt is ő volt a bizalmi. Pedig egy- egy ilyen jóember, aki meglehet, tisztességes munkás, a hozzá nem értésével, a mindig rutinszerű tevékenységével, döntéseivel elmondhatatlan dugulásokat okozhat fölfelé és lefelé egyaránt. A szakszervezetnek s valamennyi tisztségviselőjének újra és újra bizonyítani kell elhivatottságát. Ismerni kell az üzem vagy a részleg dolgozóinak gondját-baját, még azt is, amelynek orvoslásáról már maguk a károsultak ré- gesrég lemondtak. Ha ehetetlen az ebéd, ha szűkös az óvoda, ha a gyerekes anyák még mindig két-három műszakban dolgoznak. Múltkoriban az egyik textilipari nagyüzem szakszervezeti bizottságán újságolták nekem, hogy náluk az anyák menynyire szeretnek éjszakai műszakban dolgozni. Olyan mintha egy műszak lenne, hazafelé menet bevásárolnak, s még arra te- marad idejük, hogy a gyereket elindítsák az iskolába. S csak azután alszanak egy keveset. Ott van tekintélye a szak- szervezetnek, ahol a kollektív szerződés valóban a kollektíva jogait és kötelességeit summázza; ahol szorgalmazzák a biztonsági berendezések felszerelését, kultúrterem, üdülő, sportlétesítmény létrehozását; ahol nem nézik tétlenül a mértéktelen túlóráztatást, még akkor sem, ha ez nem minden esetben nyeri el a notórius túlórázók tetszését; ahol nyíltan kimondják a gazdasági vezetők tévedéseit, méghozzá a dolgozók füle hallatára... Q t van becsülete a szakszervezetnek — ahol a dolgozók minden túlzás és pátosz nélkül érdekképviseleti szervezetüknek érzik, vallják. Ahol, ha úgy adódik, a vállalatvezetés ellenében is igazságot szolgáltat a szakszervezet. Aligha kétséges, hogy ahol ennek a kapcsolatnak tényleges és érzelmi megnyüvánulásai vannak, ott mindenki büszke arra, hogy szervezett dolgozó, s nem éri be annyival, hogy hónapról hónapra a gazdasági felelős únszolására leszúr- kolja a tagdíjat. Kertész Péter Békés megyei pedagégus képzőművészek Pozsonyban Hazánkból 49 pedagógus képzőművész utazik Budapestről Pozsonyba vasárnap, január 15-én, hogy részt vegyen az alkotásaikat bemutató „Magyar Pedagógus Képzőművészek” kiállításán. Az Országos Pedagógiai Intézet és pozsonyi testvérintézete között létrejött együtt-, működési megállapodás alapján szervezett kiállítást a pozsonyi Kerületi Pedagógiai Intézet aulájában 1978. január 16-án, délelőtt 11 órakor, Miklósvári Sándor, az OPI főigazgatója nyitja meg. A kiállításon megyénkből két pedagógus képzőművész szerepel alkotásaival. Romvári Etelka két textilmunkáját és Sülé István „Téli táj” című olajpasztelljét láthatják majd a kiállítás alkotásai között a pozsonyi tárlatlátogatók.
