Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-10 / 8. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PflRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNÚCS LOPJA 1978. JANUAR 10., KEDD Ara: 80 fillér XXXlII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Túlteljesítette éves tervét a Békéscsabai Konzervgyár Harminckétmillió üveg konzervet gyártottak Az elmúlt idényben 550 vagon paprika érkezett feldolgozásra a Békéscsabai Konzervgyárba Tegnap, műszakkezdéskor munkásgyűlést tartottak Bé­késcsabán, a konzervgyár­ban. Kardos Ernőné igazgató az előzetes felmérések alap­ján ismertette a munkáskol­lektívával a gyár elmúlt évi eredményeit és vázolta az idei feladatokat. örömmel állapította meg, hogy 559 millió forintos ter­vüket csaknem 600 millió fo­rintra, pontosabban 596 mil­lióra teljesítették. Annál is örömtelibb ez, mivel tavaly feszített tervet kellett telje­síteni. Köztudott ugyanis, hogy a kedvező időjárás és az ennek eredményeként megtermelt hatalmas áru- mennyiség feldolgozása nem kis erőfeszítést jelentett a kollektívának. Csak zöldség­ből 900 vagonnal több érke­zett a gyárba, mint amennyit terveztek. A gyár fennállása óta tavaly vásároltak és dolgoztak fel paradicsomból a legtöbbet : 3231 vagonnal. Paprikából 550 vagonnal érkezett. Ked­vező, hogy a zöldség 90 száza­lékát a megye gazdaságai ad­ták. Ügy tervezik, hogy az idén ez a szám 100 százalékra nő. Ha a megtermelt és fel­dolgozott zöldségeket egylite­res üvegbe rakták volna, ak­kor 32 millió üveg konzerv készült a gyárban. Teljesítették a szocialista exportfeladatokat, és tőkés exportban is csak minimális volt a lemaradás, ez sem a gyár hibájából. A másfél ezer dolgozónak az elmúlt évben 51 millió forint bért fizettek ki. Az igazgatónő köszönetét mondott a dolgozóknak, akik június óta szinte megállás nélkül, szombaton és vasár­nap is, lelkiismeretesen dol­goztak a gazdasági tervek végrehajtásáért. Szó esett az idei feladatok­ról is. 1978-ban 633 millió forintos termelési érték el­érését tűzték ki célul. A mun­káskollektíva elfogadta a Láng gyáriak felhívását s egyhangúlag csatlakozott ah­hoz. Az elmúlt évi tervek telje­sítése nem kis feladatot je­lentett az áruk szállításában sem. A gyár iparvágányán több mint 3100 vagon árut indítottak útnak és csaknem kétezer vagon nyersanyag ér­kezett. Az itt lebonyolított forgalomhoz több mint öt­ezer vasúti vagonra volt szükség, amelyekben 74 ezer tonna árut szállítottak, illet­ve fogadtak. A gépesítés fo­kozódását jelenti, hogy ebből a mennyiségből 33 ezer ton­nát géppel raktak ki, illetve be. A kocsiállás költségét mi­nimálisra — egy vagonnál 68 fillérre — csökkentették. Ilyen alacsony még egy év­ben sem volt. Egyre inkább megszűnőben van a konzervgyár szezonális jellege. A téli hónapokban is nem könnyű feladatot kell teljesíteniük. Az év első öt hónapjában 400 vagon za- kuszkát kell gyártani, amely szovjet exportra készül. Ezenkívül 50 vagon gyümölcs és 150 vagon uborka fél­kész árut kell feldolgozni. A gyümölcskonzerv nagyobb részét NDK és szovjet exportra szállítják. A tészta­üzem pedig 400 vagon kész­árut gyárt, főleg belföldi el­látásra. Várható, hogy az év második felében megkezdi termelését az új tésztagyár, amelynek belépésével a ka­pacitás évi kétezer vagonra nő. Ezzel főleg a tőkés ex­port növekszik majd. Hétfőn egyébként nemcsak a délelőtti, hanem a délutá­ni és éjszakai műszak dolgo­zóinak is hasonló munkás­gyűlést tartottak a konzerv­gyárban, ma, kedden délelőtt pedig a pósteleki előkészítő­telep dolgozóinak ad tájékoz­tatást az igazgatónő. B. O. Több kukorica — biztonásgosabb takarmányozás A kukorica vetésterületé­nek csökkenése ellenére nőtt a betakarított termés meny- nyisége a mezőkovácsházi járás mezőgazdasági üzemei­ben. A hektáronkénti hozam 10 százalékkal haladta meg az 1975-öst. A kukorica ve­tésterülete két év alatt 3000 hektárral csökkent, ugyan­akkor a hibrid kukoricát 1977- ben 700 hektárral nagyob'b területen vetették el. A terület további csökke­nése azonban az állatok szá­mának gyarapodása miatt könnyen veszélybe sodorhat­ja az eddig biztonságosnak mondható takarmányozást. A kukorica a világpiacon is egyre keresettebb lesz, hiszen újabban élelmiszert is készí­tenek belőle. Ezért indokolt az utóbbi években felgyor­sult kedvezőtlen folyamat megállítása, sőt, a kukorica vetésterületének növelése an­nak ellenére is, hogy a ja­vuló terméseredmények ed­dig lehetővé tették a ki­egyensúlyozott takarmányo­zást. A megfelelő fajta kiválasz­tása, a termesztéstechnológiai fegyelem megtartása mind­mind közrejátszik az elisme­rést érdemlő termések eléré­sében. A legjobb eredményt elért szövetkezetek a járás­ban: a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz 85, a kever- mesi Lenin Tsz 81, a kun- ágotai Bercsényi Tsz 78 má­zsás hektáronkénti termésát­laggal. A szakemberek szerint per­sze azon is el kell gondol­kodni, meddig gazdaságos a termésátlagok növelése. Egyes fajták esetében mikor van összhangban a mennyi­ség, a kukorica beltartalmi értéke és a gazdaságosság. Ebben viszont nélkülözhetet­len a tudomány és a ku­tatások eredményeinek hasz­nosítása. Óvári Miklós az NSZK-ba utazott A Német Kommunista Párt vezetőségének meghívására hétfőn az NSZK-ba utazott az MSZMP küldöttsége, ame­lyet Óvári Miklós, a Politi­kai Bizottság titkára vezet. A delegáció tagja Berecz Já­nos, a KB külügyi osztályá­nak vezetője, Szikszay Béla, a KB gazdaságpolitikai osz­tályának helyettes vezetője és Jehoda Lajos, a külügyi osztály munkatársa. A delegációt a Keleti pá­lyaudvaron Győri Imre, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Nyolcezer kötet — ötszáz olvasó Rövid múltra tekint még vissza a MÁV klub-könyvtár, de ez a két esztendő eredmé­nyes volt. Nemcsak a köny­vek kétszereződtek meg, ha­nem a tagság is, mert míg 1976-ban 29P rendszeres ol­vasójuk volt, ez a szám öt­százra szaporodott az elmúlt év végén. Százhatvanhat vas­utas, 33 nyugdíjas, 181 álta­lános iskolai tanuló iratko­zott be, a többiek pedig a kö­zeli utcákból keresik fel a könyvtárat, ahonnan nem­csak könyvet kölcsönöznek, hanem sokan olvassák a napi sajtót és a folyóiratokat is. A tagság zöme fizikai dolgozó, öt letéti könyvtáruk is van: az Északi Járműjavítóban, a Szertárfőnökségen, a Villa- mosvonal-felügyelőségen Bé­késcsabán, továbbá a mező- hegyesi és a vésztői vasútál­lomáson. Sikerrel zárták tavaly az Olvasó munkásért mozgal­mat és most már a Kell a jó könyv ’78 című vetélkedőre készülnek, ennek a szervezé­se folyik. Eddig 10 szocialista brigád nevezett be. A könyv­tár az olvasandó 40 könyvről gondoskodik, s ami már ren­delkezésre áll, egy külön asztalon összegyűjtve hívja föl magára a figyelmet, — hogy már meg lehet kezdeni az olvasást. Importpótló új termik Mttrágya tabletta Importpótló új terméket, úgynevezett műtrágya „tab­lettát” dolgozott ki a műsza­ki fejlesztési program kere­tében a Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek kutatócsoport­ja. Az összetett hatóanyagú, mikroelemekkel dúsított 3—4 deka súlyú tabletta különö­sen a szőlő- és a facsemeték növekedésének serkentésére kitűnő, • lassú oldódóssal hosszabb időn át biztosítja az ültetvények tápanyag-szük­ségletét. A Gramax nevet viselő új termék még ez év első felé­ben — 2,5 kilós csomagolás­ban — megjelenik az üzle­tekben. A Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet textilruházati üzemé­ben dupla félautomata gombieiv^rró - géppel varrják fel a gombot, a szovjet exportra készülő fiúkabátokra. Ebben az évben csaknem 20 ezer fiúkabátot készítenek a Szovjetunió­nak Fotó: Veress Erzsi Üdvözli! távirat Gustáv Husáknak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke távirat­ban köszöntötte Gustáv Hu­sákot, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárát, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökét 65. születés­napja alkalmából. Megkezdődtek a szovjet—japán külügyminiszteri tárgyalások Pék Miklós, az MTI tudósí­tója jelenti: Szovjet—japán külügymi­niszteri tárgyalások kezdőd­tek hétfőn délelőtt Moszkvá­ban. A japán diplomácia ve­zetője vasárnap érkezett há­romnapos hivatalos látoga­tásra a Szovjetunióba. Moszkvában figyelemre méltónak tartják, hogy a no­vemberben átalakított japán kormány új külügyminiszte­rének első külföldi útja a Szovjetunióba vezetett. Mit várnak a felek a hét­főn kezdődött újabb külügy­miniszteri eszmecserétől? Moszkvai megfigyelők véle­ménye szerint három kérdés bizonyosan napirenden sze­repel. Mindkét fél szorgalmazza a húsz évvel ezelőtt aláírt el­ső szovjet—japán kereskedel­mi szerződés hatályba lépése óta egyenletesen fejlődő, köl­csönösen előnyös gazdasági együttműködés további bőví­tése lehetőségeinek keresését. Feltétlenül a megvitatandó témák között szerepel a rég­óta húzódó szovjet—japán békeszerződés megkötésének kérdése. Mint ismeretes, a Szovjetunió és Japán 1956. október 19-én Moszkvában a fegyverszüneti szerződés aláírásával kifejezésre juttat­ta az ellenségeskedések meg­szüntetését. Jogi értelemben a békeállapot azonban — bé­keszerződés híján — a mai napig sem teremtődött meg a két ország között. Ennek oka a japán részről időről időre felvetett, és feltehetőleg a jelenlegi tárgyalásokon is szóba hozandó területi kérdés. Japán igényt tart négy Dél- Kurili szigetre, amelyek 1945-ben a második világhá­ború eredményeként kerül­tek a Szovjetunióhoz. Szov­jet részről viszont éppen a második világháború után kialakult területi realitások elismerését tartják az álla­mok közötti új típusú kap­csolatok egyik legfontosabb alapelvének. A szovjet állás­pont mellett szól az, hogy a második világháború ered­ményeként létrejött status quot Európában már min­den állam elismeri. Erre épül az európai biztonsági rend­szer, a két világrendszer bé­kés egymás mellett élése. A szovjet—japán — -békeszerző­déssel kapcsolatban a hétfőn kezdődött tárgyalások előtt is nyomatékkai mutatott rá a szovjet sajtó, hogy elhárulná­nak a szerződés megkötésé­nek útjából az akadályok, ha Japán felhagyna „elfogadha­tatlan követeléseivel”. A tárgyalásokon minden bizonnyal szó lesz a japán— kínai kapcsolatok alakulásá­nak legújabb fejleményeiről is. Moszkvában nem tekinte­nék a japán—szovjet jószom­szédi kapcsolatok további ja­vítására irányuló lépésnek, ha a japán kormány, feladva a korábban követett, egyenlő távolság diplomáciáját, gya­korlatilag a Peking által dik­tált feltételekkel — a sokat emlegetett hegemóniazára­dékkal — aláírná a japán— kínai béke- és barátsági szer­ződést. Mindent összevetve Moszk­vában az újabb magas szintű szovjet—japán tárgyalásoktól — mint azt az Izvesztyijának a japán külügyminisztert kö­szöntő sorai is megállapítot­ták — azt várják, hogy hoz­zájárul a két ország kapcso­latainak további fejlődéséhez, a nemzetközi és ezen belül elsősorban az ázsiai béke és biztonság megszilárdulásához. Szovjet tudásküldöttség Budapesten Hétfőn Budapestre érke­zett a Szovjet Tudományos Akadémia delegációja Vladi­mir Kotyelnyikov akadémi­kus, alelnök vezetésével. A küldöttség a Magyar Tudo­mányos Akadémia és a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája közötti tudományos együttműködés aláírásának 20. évfordulója alkalmából rendezendő tudományos ülés­szakon vesz részt. A szovjet tudósdelegációt a Keleti pá­lyaudvaron Fülöp József, az MTA alelnöke fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents