Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-08 / 7. szám
ilCl 1978. jannár vasárnap SZÜLŐFÖLDÜNK Szarvasi pillanatok Tíz év alatt Vésztőn 82 cigánycsalád került új, emberibb körülmények közé (MTI-fotó, Ilovszky Béla felvétele — KS) A szabadkígyősi kastély és park llj környezetben a vésztői cigányok Űj továbbképzési Intézet Megkezdték Szegeden a Csongrád megyei Tanács továbbképzési intézetének építését. Az új intézet 1980- ra készül el. Hét kisebb előadóterme és egy kétszázötven személyes nagyterme lesz. Az oktatás szemléltetésére audiovizuális eszközöket is felhasználnak majd. Egyebek között ötezer kópiát tartalmazó filmtárnak, húszezer kötetes könyvtárnak, olvasóteremnék, társalgónak is megfelelő helyiségeket ^építenek. A továbbképzési intézet' nyolcvan személyt befogadó kollégiumában nyáron az üdülőket, a szegedi ünnepi hetek vendégeit fogadhatják. Öt előadás egy nap A Békés megyei Régészeti és Művészettörténelmi Társulat működésének harmadik — 1877-es — évéről, a száz évvel ezelőtti titkári jelentésben többek közt ezeket találjuk: „ ... a múzeumrendezés nehéz munkájának végrehajtása szempontjából” múzeumőrnek Pivár János polgári iskolai tanárt választották meg egy évre 100 forint fizetéssel. A Nemzeti Múzeum könyvtárából 100 forint árú könyvet vásároltak, „s egyszersmind Borsos és Varságh budapesti udvari fényképészektől megszerezte az egyesület azon csabai népviseleti képeket, melyeknek hasonmásai a jövő évben megnyitandó párisi kiállítás számára készültek.” Az év folyamán a társulat Orosházán és Békésen tett „vidéki kirándulása” sikeres volt. Az előbbin két előadás hangzott el, ebből az egyik — Győry Vilmos író, volt orosházi evangélikus lelkészé — Eötvös József pusztaszentetomyai tartózkodásairól szólt.. Békésen öt előadást tartottak, az első Békés városának 1714—1800- ig terjedő korszakát ismertette, utána „Szegedi Kiss István reformátor, s 1553- ban békési református lelkész életrajza” következett. „A közönség figyelme oly élénk volt, hogy még ezután három előadást hallgatott végig.” A megyei múzeumban látható kő- és bronzkori tárgyakról; a tar- hosi pusztán ásott régiségekről. Befejezésként viszont egy tréfás költeményt olvasott fel a főtitkár. Az elhangzottak irodalmi értékét a jelentés nem minősíti, de érdemüknek tartja azt, „hogy valamennyi Bér kés megyéről szól, valamennyi ezen szűkebb hazánk múltjának ismeretét mozdítja elő.” V. M. szakmunkásképző és kollégium működik. A körülbelül kétszáz nappali tagozatra járó diák többsége „kastélylakó”. A három év elvégzése után sütő, konzerv és kertész szakmunkásokká válnak. Nem hagyhatjuk szó nélkül a gyönyörű parkot, ahol a 100 éves tölgyek és ciprusok sok érdekeset tudnának mesélni az egykor itt zajló költséges és fényűző életmódról. A park természetvédelmi terület, s mint ilyen, a Szegedi Erdőrendezőség gondozása alá tartozik. Ritka fákat csodálhat meg a sétáló a csöndesnek éppen nem nevezhető arborétumban, hiszen madarak ezrei találtak itt otthonra. A parkban található a megye legnagyobb platánfája. A mesterséges tó mentén élnek a nagyméretű mocsári ciprusok, mocsártölgyek és gyertyánfák olyan öreg példányai, melyekből nem sok van hazánkban. Gubucz Katalin Fotó: Martin Gábor Természetvédelmi kiadványok Nem mondhatni, hogy megyénk bővelkedik műemlékekben, idegenforgalmi látnivalókban. Ezért kell különösen számon tartanunk, ismernünk muzeális értékeinket. Békéscsabától alig néhány kilométerre, az alföldi síkság szívében csaknem százéves park terül el, közepén kastély. A megyében az egyik teljesen épségben maradt kastélyépület. Röviden ismerkedjünk meg történetével. Kígyóspuszta 1720 ótaHar- ruckem báró birtoka volt. 1798-ban gróf Weinckheim Józsefné kapott zálogba egy részt, amelyet később megosztott két fia között Weinckheim József Antal 1815-ben száz dohánykertész- szel szerződve megvetette' a mai Újkígyós község alapjait. A major körüli régi települést az újtól való megkülönböztetésképpen Ofcí- gyósnak nevezték el. Itt épült Weinckheim Frigyes számára a régi, már használhatatlan épület helyén, 1875-től 1879-ig, Ybl Miklós tervei alapján a gyönyörű, reneszánsz stílusú kastély. Az építkezés munkálatait negyven helybeli lakos végezte. A grófék igen gazdag és modern gondolkodású emberek voltak. 1945-ig grófok uralták a községet. A felszabadulás után az üresen maradt kastélyba mezőgazdasági szakközépiskola költözött. Sajnos, a berendezésből igen kevés maradt meg. 1945 után az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség műemlék jellegű épületté nyilvánította. A kastély becsült értéke alapján évi egymillió forint lenne a felújítási alap. Ennek azonban csak a fele biztosítható, ami csupán a fenntartáshoz és nem a felújításhoz elég, pedig a százéves épület egyes részei fokozatosan elavulnák. A kastélyban ma is mező- gazdasági és élelmiszeripari Kirándulók, természetjárók nagy hasznát vehetik, s tulajdonképpen zsebkönyvnek tekinthetik Réthy Zsig- mond Békés megyei természetvédelmi kalauzát. A valóban zsebkönyv méretű ízléses kiadvány röviden ismerteti a megye védett területeit, természeti kincseit. Méltatja ezek jelentőségét, ismerteti a látogathatóságu- kat, s olvasói igen hasznos tudnivalókat tudnak meg arról is, hogy mennyi a védett állatok forintban kifejezett értéke. A fiatalok könyve szintén Réthy Zsigmond tanulmánya, amely Együtt a természet védelméért címmel jelent meg a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház gondozásában. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és az ifjúsági ház célja közös: a fiatalok természetvédelemre nevelése, valamint felkelteni a természettudományi ismeretek bővítése iránt az érdeklődést. A históriás Oláh István Múzeumi események 1848 őszén Békés megyében, Gyomán, Váriban, Me- zőberényben és Orosházán is lázongott a parasztság, elfoglalták a földesúri legelőket. A zendülők ellen kormányrendeletet adtak ki. Ahol ez nem használt — mint például Orosházán —, oda kormánybiztost vezényeltek. Oláh István szobra a szen- tetornyai iskola udvarán (Rajki József alkotása) December elején megjelent Orosházán egy vándor könyvkereskedő, vagy ahogy akkor nevezték, históriás. Mindenféle rémtörténetet, széphistóriát, egyházi irodalmat, de még Táncsics könyveit is árulta. Mint sokat látott, sokfelé járt emberre, odafigyeltek szavára. Az első napokban, mikor házról házra járva árusította a könyveket, értesült arról, hogy a mozgolódó parasztságot több száz főnyi katonaság tartja megfélemlítve. December 14-én a hetipiacon nagyobb hallgatóság előtt lázító beszédet mondott. Azonnal elfogták. Kiderült, hogy- Oláh Istvánnak hívják. Először szegedi, majd erdélyi származásúnak vallotta magát. December 16- án rögtönítélő törvényszék elé állították, kötél általi halálra ítélték, másnap kivégezték. Keveset tudunk róla. Nem tudjuk, volt-e előzőleg valami kapcsolata az orosháziakkal, csak feltételezzük, hogy nem voltak régi jó ismerősei, rokonai a községben, így nem kellett felzúdulástól tartani. Szinte kapóra jött az uralkodó osztálynak Oláh István szereplése, s a parasztmozgalom elfojtására ilyen elrettentő példát is felhasznált. A históriás Oláh István nem volt parasztvezér, de a körülmények ismeretében is volt bátorsága, hogy a parasztok ügyéért kiálljon. Emlékét szobor és utca őrzi Qröshá- zán. Koszorús Oszkár A Békéscsaba felől érkező autósok Szarvas egyik szépen gondozott terén láthatják Kiss Kovács Gyula: Felszabadulási emlékmű című szobrát az 1928-ban épült iskola előtt A szarvasi gyerekeknek legalább természetadta korcsolyapályájuk van, ha a téli hideg kopogósra keményíti a Körös-csatorna jegét Az óvónőképző intézetben izgalmas pillanatokat él át ilyenkor több mint 200 diák. A szorosra zárt ablakok mögött most zajlanak a felvételi vizsgák Fotó: Gál Edit WMMMmmMnuwmwMtMMHtmHMHHmw
