Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

1878. Január &, vasárnap EB32SS1 Levestészta 40 ezer tolással A raktár polcain sorakoznak az üzem gyártmányai Fotó: Béla Ottó Hogyan használják ki a korszerű gépeket Tíz évvel ezelőtt hozták létre Vésztőn a Körös men­ti Termelőszövetkezet tész­taüzemét. .A szövetkezet ve­zetői azzal á céllal alakítot­ták ki az üzemet, hogy a lányoknak, asszonyoknak el­foglaltságot tudjanak bizto­sítani olyankor is, amikor a mezőgazdaságban szünetel a munka. Fekete Lászlóné üzemve­zető örömmel mondja, hogy ma már csaknem száz nő­nek ad munkát és biztos megélhetést a tésztaüzem. Kilencfajta tésztát készíte­nek, naponta három és fél mázsát. Termékeiket nem­csak a községben és a já­rásban, hanem Nógrád me­gyében, Budapesten, Békés megyében is jól ismerik és szeretik. Eljut a budapesti Skála Áruházba, Csepelre, a Békés megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat üz­leteibe és a békéscsabai 100- as ABC-áruházba. Az utób­bi időkben a gépek egyre in­kább felváltják a nehéz fi­zikai munkát. Gyúró-, nyúj­tó- és cérnavágó gépet sze­reztek be az asszonyok mun­kájának megkönnyítésére. Az elmúlt évben 600 mázsa tésztát készítettek, ekkor volt először nyereséges az üzem. Két és fél millió fo­rint értékű tésztát gyártot­Az 1972. évi mezőgazdasá­gi építkezési stop egy időre visszavetette a közös vállal­kozást. Ebben az időszakban országosan megszűnő fél­ben voltak a TÖVÁLL-ok. A sárrétieket az mentette meg, hogy Szeghalom környékén nem akadt más vállalkozó, aki a rohamos városiasodás­hoz építőipari kapacitást tu­dott volna adni. Ez 1975-ig tartott. Addig jórészt lakás­építéssel, szociális és kom­munális építkezésekkel fog­lalkoztak. Termelési értékük évente 20—23 millió forint között ingadozott. ft pályázat Az újabb fellendülésnek 1976-tól lehetünk tanúi. Így az előzetes számítások sze­rint az elmúlt évben már 47 milliós termelési értéket mutathattak fel. Mindezt 260 dolgozóval és egy igencsak elavult gépparkkal, nehéz körülmények között tudták teljesíteni. A két év alatti csaknem kétszeres teljesít­mény önmagában is elisme­rendő, különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy forgó­alapjuk alig érte el a három­millió forintot. Az elmúlt évben a megyei tanács és a járási pártbizott­ság hozzájárulásával köny- nyűszerkezetes építőkapacitás kialakítására pályázatot nyújtottak be az ÉVM-hez. Ez év január 1-től az ország 11 ilyen jellegű építői közé kerültek. A hagyományos építkezési mód mellett vál­lalták, hogy évente 10 ezer négyzetmétert építenek be könnyűszerkezetes létesítmé­nyekkel és további 10 ezer négyzetméteren báziskivite­lezői feladatot látnak el. Az előbbieket segíti az a megállapodás, amelyet a szé­kesfehérvári AGROKQMP- LEX-szel kötöttek. Ennek alapján megegyeztek, hogy a fehérvári termékek felhasz­nálásával építkeznek a jövő­tak. A tsz-ben dolgozó nők annyira megkedvelték az üzemet, hogy egyre többen szeretnének itt dolgozni. A ben. Üj brigáddal kívánják megoldani a kezdeti felada­tokat, ezért meglevő dolgo­zóik közül 30-at átképeznek az új munkára. A hitel egy részét felszerelésre és gé­pekre költik. Ezzel nemcsak közvetlen környezetükben, hanem megyénkén kívül, Hajdú, Csongrád és Szolnok megyében is kielégíthetik az ilyen jellegű igényeket. lubtelep és BBC A múltban fele-fele arány­ban a mezőgazdaságban és a községek kommunális építke­zésein dolgoztak. Ez ma új­ra módosult: gazdáik nevé­hez illően és 80 százalékban ismét a termelőszövetkezet­nek és állami gazdaságoknak építenek. Így többek között megrendelést kaptak a gyo­mai Viharsarok Halászati Tsz-től egy halfeldolgozó üzem és a hozzátartozó szo­ciális létesítmény megépíté­sére, 50 millió forint érték­ben. A munkálatokat ez év második felében kezdik, s három év múlva adják át. A Szeghalmi Állami Gaz­Az ajándékozás ünnepein — karácsonykor és húsvét- kor — megnő a kereslet a díszes csomagolópapírok iránt. Ezeknek a papírok­nak a forgalmazása azonban csak egy-két éve kezdődött meg hazánkban, alapvetően importra alapozva. A békés­csabai Kner Nyomda üzemi újságjának legutóbbi számá­ból megtudtuk, hogy ebben kedvező változásra számít­hatunk. Decemberben a Könnyű­ipari Minisztérium, a Belke­reskedelmi Minisztérium a PIÉRT- és az ÁPISZ-válla- latok bevonásával értekezle­tet tartott, majd a Papíripari tsz vezetői tervezik, hogy az üzem bővítésével újabb 20 nőnek tudnak itt az idén munkát biztosítani. daságnak 25 millió forintos költséggel favázszerkezetes, 10 ezer férőhelyes juhtelepet építenek, amit ez év első fe­lében kezdenek meg. A SZÖVÉPlTÖ a kivitelezője a körösladányi ABC-áruház- nak is, de továbbra is részt vesznek a lakásépítési prog­ramban, s jelenleg egy 80 la­kásos lakótelepen dolgoznak Szeghalmon. Terveik szerint a gépek megvásárlása után. jó szer­vezéssel és hatékonysággal 1981-ig 95 millió forintos éves termelési értékkel szá­molhatnak. ftkár uszodát is Ma még sajnos nem eléggé megbecsült és elterjedt a könnyűszerkezetes építke­zés, pedig ez gazdaságosabb és gyorsabban kivitelezhető. Ha körülnézünk Dunántúlon, észrevehetjük, ott előbbre tartanak ezen a téren. Nem­régiben Székesfehérváron át­adtak egy könnyűszerkezetes sportcsarnokot, ahol hasz­nos szabadidő-programokat tervezhetnek a gyár dolgozói. Megyénkben is elkelne egy pár ilyen jellegű munka- és sportcsarnok. Meglevő uszo­dáink téliesítése is megol­dódna ezzel, ha egy kicsit több figyelmet fordítunk er­re a nagy lehetőségre. Az irány most már adott, re­méljük, élnek is vele válla­lataink és intézményeink, s nem utolsósorban hasonló követőkre találnak Békés megyében a könnyűszerkeze­tes építkezésekre. Vállalat 66 tonna dísz­csomagolópapír gyártására kötött szerződést a PIÉRT- tel erre az évre. A szerződés teljesítésében a Kner Nyom­da is részt vesz. Az előzetes megbeszélése­ken határozat született ar­ra, hogy választékbővítésre a békéscsabai nyomda eb­ben az esztendőben öt külön­böző — húsvéti, illetve kará­csonyi — grafikából 5—5 tonnányit nyomtat jó minő­ségű papíron. Az alappapírt a Papíripari Vállalat készíti és szállítja, a felületkezelés­re pedig a Diósgyőri Papír­gyár vállalkozott. Az utóbbi években me­gyénkben jelentősen fellen­dült a vállalatok és a szö­vetkezetek termelése. Ennek egyik magyarázata, hogy korszerűsödött a termelés folyamata. Kérdés azonban, hogy a nagy értékű új gé­peket, a korszerű berende­zések kapacitását hogyan használják ki? Az import anyagok alkalmazásánál megfelelően érvényesülnek-e a takarékossági szempontok? A közelmúltban a Békés me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság 13 vállalatnál és ipari szövetkezetnél erre ke­resett választ. • * * A vizsgált gazdasági egy- \ ségek az elmúlt években nagy teljesítményű gépso­rokkal és modern egyedi gépek üzembe állításával igyekeztek növelni termelé­süket. 1976-ban mintegy 10 százalékkal nőtt az ilyen gépek száma 1971-hez ké­pest. Értékük meghaladta a másfél milliárd forintot. A Békéscsabai Kötöttárugyár­ban a modem gépek aránya ötszörösére emelkedett, a Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalatnál pedig másfélszeresére. Hogy érde­mes volt gépekre költeni a pénzt, az alig vitatható. Hi­szen csak 1976-ban a vizs­gált egységeknél a termelési érték meghaladta a három- milliárd 800 millió forintot. Más kérdés, hogy a korsze­rű berendezések kapacitá­sát milyen mértékben hasz­nálták ki? A népi ellenőrök megállapítása szerint a ter­melés emelkedésével párhu­zamosan nem emelkedett a gépek kihasználása, sőt több vállalatnál csökkent. Az is igaz, hogy az eszközkihasz­nálás mutatójának értéke vállalatonként, szövetkeze­tenként jelentősen eltér. Tény azonban, hogy erre a fontos kérdésre nem min­denhol''fordítanak kellő fi­gyelmet. Ám ahol számba is veszik a kihasználás ha­tékonyságát, intézkedésre nem mindig kerül sor. A vizsgálat szerint a gé­pek és berendezések kihasz­nálását döntően a munka­rend befolyásolja. A vállala­tok túlnyomó többsége leg­feljebb két műszakban üze­melteti a gépek egy részét, s emiatt a hasznosításuk nem teljes. A műszakszám növelésére a kedvezőtlen munkaerőhelyzet kevés le­hetőséget nyújt. Fokozottan jelentkezik ez a nehézség azoknál a vállalatoknál, ahol többségben nők dolgoz­nak. A gazdasági egységek zöme arra törekszik, hogy lehetőleg az első műszakban teljes kapacitással üzemel­jenek. A MEZŐGÉP békés­csabai gyárában az első mű­szakban a munkanapok szá­ma emelkedett, ugyanakkor csökkent a második és har­madik műszakban teljesített munkanapok száma. A Bé­kés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalatnál a me­legüzemi gépek kivételével az alapüzemi gépek egy mű­szakban dolgoznak. Más té­nyező is befolyásolja a gé­pek kihasználását. így pél­dául a Békéscsabai Kötött­árugyárban a piaci igények változása miatt egyes gé­pekkel nem termeltek. A nagy értékű berendezé­sek kapacitásának kihasz­Tevékenységének listáján szerepelnek: a mezőgazdasá­gi és ipari létesítmények vil­lamosítása, villamos berende­zések felújítása, lakóépületek villamos berendezéseinek ki­vitelezése. És még hosszan sorolhatnánk, hogy a Békés megyei Villanyszerelési Vál­lalat, rövidített nevén a ME- GYEVILL hol, milyen jelle­gű feladatokat old meg. Ter­mészetesen e kivitelezői munkák gyors határidőre történő átadásától is függ a létesítmények mielőbbi üzembe helyezése. — Nemegyszer azonban külső tényezők akadályozzák szerelési munkálataink kez­dését — hallottuk Labos András igazgatótól. — Ilyen az, ha más építőipari kivite­lezők késve adják át dolgo­zóinknak a munkaterületet. Így azután gyakoriak az idő­pont-módosítások, a készle­tek megnövekednek és ez ne­héz helyzetet teremt. Persze más jellegű módosításokról is számot tudunk adni, például az átadási határidő lerövidí­téséről. A gyulai 2-es vízmű villanyszerelési munkálatait egy hónappal a tervezett ha­táridő előtt befejezzük. Az ehhez hasonló sikerek azután a vállalat hírnevét is kedvezően befolyásolják. Az igazgatói szoba falán sora­kozó egy tucatot meghaladó dicsérő és elismerő okleve­lek is többet jelentenek egy­szerű bekeretezett papíro­soknál. Ez bizonyítja, hogy a vállalatot gyakran keresik fel más megyéktől villany- szerelési munkák szerelésére így Szegeden, Budaörsön — a békéscsabaihoz hasonlóan — alvállalkozóként a vasút­állomások toronyvilágításait szerelték fel. Igaz, lehetősé­gük lett volna további ilyen jellegű munkák végzésére, de a nagy távolság miatt nem vállalták. — Dolgozóink sem szívesen töltenek hosszú időt lakóhe­lyüktől távolabb. A megyén kívüli munkák arányát to­nálására viszont fokozott gondot fordítanak. Az alap­vető termelési folyamato­kat ellátó gépeket legtöbb helyen három műszakban üzemeltetik. Kihasználásuk mintegy 20 százalékkal ma­gasabb a többi gépnél. A népi ellenőrök arra is fel­hívták a vizsgált gazdálko­dó egységek figyelmét, hogy nagyobb gondot fordítsanak az elfekvő anyagok felméré­sére és azok hasznosítására. — di vább csökkentjük — magya­rázta Hoffmann Ferenc, a vállalat főmérnöke. S hogy miért vállaltak akkor évek­kel ezelőtt Csongrád megyé­ben Villanyszerelést? Erre, a mezőgazdasági beruházások időleges visszaesése ad ma­gyarázatot. A MEGYEVILL szakembe­reinek évente mintegy 1600 munkahelyen kell szerelést, ellenőrzést, karbantartást vé­gezniük. Munkájuk tehát szétaprózódott. Már 1977Jben bevezették a programozott termelést. Ez ugyan nem so­kat változtatott a szétszórt­ságon, de könnyebb áttekin­tést tett lehetővé. A prog­ram egyben szigorú időrend is, tájékoztatja a vezetőket a vállalt kötelezettségek végre­hajtásáról. Az előbbiekben nem emlí­tett tevékenységek sorába tartozik a kapcsolók, biztosí­tó berendezések gyártása. Szolgáltatási munkákat is végeznek. Ennek aránya azonban a következő idő­szakban sem nő számottevő­en. — Az elkövetkező évek tervei között szerepel a ME­GYEVILL kiköltöztetése Bé­késcsabán, a Szarvasi út melletti telepre — mondja Labos András. Erre azonban pénz hiányában várni kell néhány évet, hiszen a fej­lesztési alapot gépkocsik, műszerek vásárlására, pótlá­sára használjuk fel. A MEGYEVILL kis válla­lat, hiszen dolgozóinak szá­ma alig éri el a kétszázat. Tevékenységükkel azonban átfogják az egész megyét. Békés megyében a 7 részleg két építésvezetőséghez tarto­zik. Ott találhatjuk munká­sainkat Békéscsabán, a Len- csési úti lakótelepien, Szen­tesen a tranzit-telep és a hűtőtároló felújításán, Mező- kovácsházán a2 EVIG-telep- hely és Hunyán a szárító építése, hogy csak néhányat említsünk az 1600-ból. —kepenyes— Jávor Péter Díszes csomagolópapír húsvétra wwwwwwwvtmtwiwwwmwwwwwwmwMwwMMVMWww A hőmérő higanyszála jóval 0 fok alatt áll. A téli szántás igen nehéz még úgy is, hogy két traktor vontatja az ekét a kaszaperi Lenin Tsz földjén Fotó: Veress Erzsi Könnyűszerkezetek a Sárréten Békés megye északi 40 kilométeres körzetében egyetlen nagyobb építőipari vállalat van. Név szerint a Szeghalmi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, vagy ahogy rö­viden nevezik, a SZÖVÉPlTÖ. Négy termelőszövetkezet — a füzesgyarmati Vörös Csillag, a körösladányi Magyar —Vietnam, a körösújfalui Rákóczi és a Sárréti Tsz, vala­mint a Sárréti Tejüzem — a gazdája. A közös építőválla­latot 1966-ban hozták létre — akkor még hat tsz — első­sorban azzal a szándékkal, hogy saját építkezéseikhez ne kelljen állandóan kivitelező után szaladgálniuk. Toronyvilágítást szereltek Budaörsön

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents