Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

1978. január 7., szombat © Tisztított hagyma Füzesgyarmatról Bz idén átadják a Budapest—Gödöllő közötti autópálya-szakaszt Politikai számvetés az alapszervezetekben A füzesgyarmati Vörös , Csillag Termelőszövetkezet­ben dolgoz» lányok, asszo- nyok télen sem maradnak munka nélkül. A 'hűtőház­iban ezekben a napokban 87- en dolgoznak. A Békéscsabai Konzervgyár részére öt va­gon vöröshagymát tiszítanak meg, ezt követően pedig az itt tárolt mintegy 82 vagon Gyula város Tanácsa mel­lett kilenc állandó bizottság működik. Sokrétű a felada­tuk: közreműködnek a taná­csi tervek és fejlesztési prog­ramok kidolgozásában, meg­vitatásában, véleményezik a tanács és a végrehajtó bi­zottság elé kerülő fontosabb előterjesztéseket, figyelem­mel kísérik és ellenőrzik a szakigazgatási szervek, vala­mint a tanácsi vállalatok és intézmények tevékenységét, tanulmányozzák fejlesztési lehetőségeiket. Ellenőrzik a lakosság ellátásában részt vevő szervek munkáját. Szervezik a lakosság közre­működését a tanácsi felada­tok végrehajtásában. Csak néhányat soroltunk fel tevé­kenységi körükből, de ezek­ből is kitűnik, a tanácsi bi­zottságok fontos feladatot töltenek be és meghatározói lehetnek az államhatalmi szervek eredményes tevé­kenységének. A város veze­tői fontosságuknak megfele­lően kísérik figyelemmel a tanácsi bizottságok munkáját és hagyomány már, hogy megbeszélést tartanak a bi­zottságok elnökeivel, értékel­ni tevékenységüket, megha­Másfél évvel ezelőtt egy régi, de tágas épületbe költö­zött a művelődési ház szűk kis helyiségéből a nagyköz­ségi könyvtár Békésszent- andráson. Akkor, az épület felújításához, berendezéséhez a megyei könyvtár mintegy 100 ezer forintos, a nagyköz­ségi tanács pedig 70—80 ezer forintos támogatással járult hgzzá. Azóta a könyvtár — Kere­kes Györgyné vezetésével — sokban lépett előre. Különö­sen a gyermekkönyvtári részleg végez eredményes munkát, amit a helyi általá­nos iskolával kialakított jó együttműködés is fémjelez. Néhány hónapja sikeresen működik — a könyvtár kor­alma válogatását kezdik. En­nek egy részét Csehszlová­kiába és az NDK-ba szállít­ják., A kertészetben sem szüne­tel a munka. A napokban megkezdték a 185 hektárnyi területen levő mintegy 75 ezer gyümölcsfa ritkító met­szését. Ez két hónapon ke­resztül biztosít munkát mint­egy száz férfinak. tározni jövőbeni feladatai­kat. Így történt ez most is. Csütörtökön délután a váro­si tanács vb-termében Dér Lajos tanácselnök-helyettes foglalta össze és adott átte­kintést a bizottságok elmúlt évi munkájáról. Megállapí­totta, hogy a bizottságok munkájára az emelkedő színvonal jellemző és erősö­dött , szakmai tekintélyük. Sokat fejlődött javaslattevő és véleményező szerepük, amit a jövőben is igényelnek a tanács vezetői. Felhívta a figyelmet, hogy a munka színvonalának további javí­tása érdekében célszerű len­ne a bizottságok és a szak- igazgatási szervek szorosabb együttműködése. A beszámo­lót követően széles körű vita alakult ki a hogyan to- vábbról. Szilágyi János, a termelésellátási, Kádár Imre városfejlesztési, dr. Takács Erzsébet egészségügyi, Far­kas Sándor, az idegenforgal­mi, Tenkei Antal, a testneve­lési és sport, Dobra András az ügyrendi, Megyebiró Ist­ván a számvizsgáló és Koz­ma Antal az ifjúsági bizott­ság elnöke sok hasznos ész­szerű zenei részlegének ki­használásával — a 20 állandó tagot számláló zenei klub is a szarvasi Sinka Andrea gimnazista vezetésével. A közelmúltban éppen a klub meghívására látogatott el Békésszentandrásra az ismert lantművész, Benkő Dániel. Az 1345 kötetes könyvtár — a mintegy 78-féle gazdag újság- és folyóiratválaszté­kával — jó kapcsolatot épí­tett ki a község üzemeivel, vállalataival is egyrészt ki­helyezett fiókkönyvtárai, másrészt rendezvényei ré­vén. A község közművelődé­sében a hétszáznegyvennégy állandó olvasót számon tartó könyvtár egyre jelentősebb szerepet játszik. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium pénteki sajtótájékoztatóján elmond­ták: A KPM útfőosztálya az idén mintegy 7,3 milliárd fo­rintos beruházással számol. Pontosan a tervidőszakra elő­írt ütem szerint — 1,2 mil­liárd forint felhasználásával — folytatják az autópálya­építési programot. Forgalom­ba helyezik az M 3-as autó­pálya Budapest—Gödöllő kö­zötti 23,5 kilométeres szaka­szát és az átadás idejére a Fővárosi Tanáccsal együtt­működve biztosítják a buda­pesti bevezetés feltételeit is. A Tatabányát elkerülő sza­kasz építésével haladt előre az M 1-es út beruházása, az Több festményt adtak el Az előző évhez viszonyít­va megközelítőleg három- százezer forinttal emelkedett 1977-ben a Képcsarnok Vál­lalat békéscsabai Munkácsy Mihály-bemutatótermének forgalma. A kereslet főként a képzőművészeti alkotások iránt nőtt, az üzlet ebben az ágban túlteljesítette évi ter­vét. ' Az iparművészeti tár­gyak iránt azonban a várt­nál kisebb volt az érdeklő­dés. revételt, javaslatot tett a ta­nácsi bizottságok munkájá­nak javításáról. Valameny- nyien fontosnak találták a tájékoztatás rendszerének továbbszélesítését, közös té­mában a bizottságok együt­tes üléseit, az ellenőrzés ha­tékonyságának fokozását. B. O. M 3-ason Hatvan irányába, az M 5-ösön pedig Budapest —Kecskemét között a föld­munkákkal és a műtárgyak kialakításával folytatódik az autópálya-építés. Az 1,4 mil­liárd forintos útkorszerűsíté­si programban például a 7- es sz. főút zamárdi—bala­tonföldvári szakaszát négy nyomsávosra építik át. ösz- szesen 800 kilométer hossz­ban szélesítenek útburkola­tot és ezer kilométernyi utat tesznek teherbíróbbá aszfalt- szőnyegezéssel. A folyamatos karbantartás során 6,5 millió négyzetméter útfelületet bo­rítanak be bitumennel. Több mint 300 millió forintot köl­tenek 54 kisebb-nagyobb híd átépítésére, korszerűsítésére, s csupán a főútvonal-hálóza­ton 60 közúti-vasúti keresz­tezést biztosítanak automata jelzőberendezéssel. A közúti biztonságot szolgálja 35 jel­zőlámpás csomópont kiépíté­se is. Klubok Békésen A békési városi művelődé­si központ januárban is igen gazdag programmal várja a város és a környék lakóit. A díszítőművészeti szakkör tagjai a Balassi néptánc­együttes ruháit díszítik ké­zimunkáikkal, a fotóklubo- sok pedig a filmhívás techni­kájával ismerkednek. Linó­metszeteket készítenek a 'gyermekképzőművész kör­ben. A gyermek versmondók egész hónapban készülnek az úttörő versmondó szemlé­re. A békési művelődési ház­ban alkoholmentes klub is működik, itt legközelebb ja­nuár 11-én, szerdán tartanak előadást „A serdülőkorúak védelme az-alkoholizmus el­len” címmel. Gyors- és gép­írótanfolyam, filmklub, cite- raszakkör, szabás-varrás tanfolyam, ifjúsági fúvósze­nekar és irpdalmi színpadi foglalkozások idején talál­koznak még a békési műve­lődési központ látogatói. D pártalapszervezetek életében hagyomány- nyá erősödött már, hogy év elején közös erővel — a vezetőség és a párt­tagság — számot vet az el­múlt esztendőben végzett po­litikai munka eredményei­vel, gondjaival. Ugyancsak együttesen kijelölik azokat a feladatokat, amelyek a nagy közösség érdekeit is szolgáiban működési terüle­tükön — a konkrét, sajátos viszonyok között’ — megol­dásra várnak. Éves számvetésük eddig eddig sem volt befeléfordu- lás; a mostani nagy jelen­tőségű eseménysorozat kap­csán sem válhat azzá. A számvetést ugyan a párt­alapszervezet éves tevékeny­ségéről", az alapszervezetben dolgozó kommunisták pél­damutató magatartásáról, ideológiai, politikai egységé­ről, fegyelméről kell elké­szíteni, de úgy, hogy eb­ben az adott vállalat, szö­vetkezet, intézmény egész munkája tükröződjön. A ki­jelölendő feladatok is az adott munkaterület alap- problémáinak politikai meg­oldását kell szolgálják. Ez így helyes, a kommunisták magatartásából eredően ez természetes. A hatékonyság nem ki­zárólagosan közgazdasági fo­galom. A pártmunkában is erre kell törekedni. A be­számoló taggyűlések tényle­ges hatékonyságának egyik feltétele, hogy kollektív munka eredménye legyen annak minden lényeges mozzanata. A pártcsoportok, a párt- alapszervezetek legkisebb szervezeti egységei, személy­re szólóan értékeljék a párt-, az állami, a tömeg­szervezetekben dolgozó kom­munisták pártmegbízatásai­nak teljesítését, mielőtt még a vezetőség a beszámolóját elkészítené, őszinte, elvtár­si légkörben mondjanak vé­leményt, de figyelmük ter­jedjen ki a pártcsoport tag­jainak egyéni problémáira, ezek megoldására is. Alkos­sanak véleményt a vezető­ség munkájáról. Ne csak a „mit kellene?” foglalkoztas­sa a pártcsoportot, hanem keressenek választ a „ho­gyan ?”-ra, a pártmunka to­vábbfejlesztésére is. A beszámoló taggyűlések eseménysorozatának el nem hanyagolható lényeges pont­ja tehát a pártcsoport meg­beszélése. Sokszor elhangzó igény a személyes, közvet­len beszélgetések. óhaja. Er­re alkalmat többé-kevésbé a pártalapszervezetek év köz­ben is teremtenek, különö­sen a tagkönyvcsere óta, de most az éves számvetésnél nem nélkülözhető. Ide is ér­vényes, hogy a kisebb cso­portokban az egyéni véle­mények gyorsabban és telje­sebben felszínre kerülnek. A pártcsoportok vezetőinek kommunista felelőssége nemcsak abban áll, hogy vé­leménycserét ösztönző han­gulatot, légkört teremtsenek, hanem abban is, hogy az ott elhangzott észrevételeket, javaslatokat hiánytalanul to­vábbítsák a pártalapszervezet vezetőségéhez. A taggyűlés elé kerülő vezetőségi beszá­moló csak így tükrözheti a teljességet, csak így bizto­síthatja a sokak által nagyí­tó alá helyezett realitást s ebből következően így lehet a feladatterv hatékony, a kommunistákon keresztül az egész munkahelyi kollektí­vát mozgósító. Hiszen a ma­gáénak érzett feladatokért, célkitűzésekért minden em­ber nagyobb energiával küzd, mint amit véleménye nélkül jelölnek ki, amely­ben nem érzi saját javasla­tainak figyelembevételét. A pártalapszervezet veze­tőségének nagy a felelőssé­ge a beszámoló taggyűlésért. Semmiféleképpen nem vál­lalhat csak „postaláda sze­repet”, ahová eljuttatják a pártcsoportok az elhangzott észrevételeket, javaslatokat. A taggyűlés elé kerülő, a vezetőség kollektív munká­jával elkészített beszámoló ennél sokkal több, mondhat­nánk úgy is, hogy minősé­gileg több. A teljesség igénye nélkül hangsúlyozható, hogy a ve­zetőség taggyűlési beszámo­lója csak akkor válik tar­talmassá, akkor lesz haté­kony, ha beszámolója ten­gelyébe a gazdasági építő­munka kérdéseit állítja. Egyben ez az a mérőeszköz is, amellyel szinte minden megmérhető. Hiszen gazda­sági fejlődésünk alapja élet­színvonal-politikánknak, alapja a fejlett szocializmus továbbépítésének: e pontban találkozik most a társadal­mi és az egyéni érdek, e pont az, amelyre legfőbb erőfeszítéseinket irányítani kell. Természetesen, elsősor­ban az alapszervezet műkö­dési területének gazdasági tevékenységét kell vizsgál­ni, de ezt sem elvontan, ezt sem az országos tapasztala­toktól függetlenítve.’ Jólle­het, hogy a múlt évi gazda­sági eredmények fillérre pontos adatai még nem áll­nak legtöbb helyen rendel­kezésre, de a Központi Bi­zottság december 1-i ülésé­ről, az 1977. évi népgazda­sági terv teljesítésének hely­zetéről, valamint az 1978-as terv és állami költségvetés irányelveiről kiadott közle­mény biztos támpontot nyúj­tanak. Segítenek továbbá a megyei, járási, városi párt- bizottságok által már ki­munkált értékelések, fel­adatmeghatározások is. Ötödik ötéves tervünk időarányos feladatait 1977 végéig alapvetően teljesítet­tük, behozva az 1976-os le­maradásokat. Megyénk leg­több üzemében, szövetkeze­tében is ez a helyzet. Ko­moly munkasikerek állnak mögöttünk. Ez megkönnyít­heti a pártalapszervezetek értékelő munkáját, de egy­ben veszélyeket is rejt: a megelégedettséget. Az ered­ményeket sem szabad csak tudomásul venni. A sikerek­ből is lehet tanulni, sőt ez kötelesség. A beszámolók éppen ezért tárják fel az el­ért eredmények okait is, hogy a siker bázisait tuda­tos tevékenységgel lehessen tovább erősíteni. Értékelni szükséges annak a kiemel­kedő jelentőségű országos munkaversenynek helyi ta­pasztalatait, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tisz­teletére indítottak és amely­nek 1978. évi sikeres foly­tatása a pártalapszervezetek kezdeményező, irányító, el­lenőrző tevékenységétől és alapvetően a kommunisták példamutató részvételétől függ. ármennyire is megha­tározó az adott terü­leten a gazdasági te­vékenység, hiányc« lenne mégis a beszámoló, ha a ve­zetőség és a taggyűlés nem gondolna értékelő, feladat­meghatározó munkája során a pártélet egyéb területei­re: a Központi Bizottság 1976. október 26-i határoza­tára, amely a propaganda- munka továbbfejlesztését adta feladatul, a folyamatos pártépítő tevékenységre, vagyis mindarra, amit pár­tunk XI. kongresszusa ha­tározataiban rögzített. A be­számoló taggyűléseket az el­múlt években a kommunis­ták fokozott aktivitása kö­vette, mert világos célokat és feladatokat tükrözött közérthető módon az alap­szervezet tagjai elé. A kom­munisták megnövekedett tetterői erjesztőleg hatottak a munkahelyi kollektívák pártonkívüli dolgozóira is. Sikereink forrása ez a tö­megbázis volt, az amelyben a kommunisták morális többletükkel, tudatos tevé­kenységükkel élen jártak. A beszámoló taggyűlések kö­rültekintő előkészítése, meg­szervezése, a tapasztalatok és a teendők közös megha­tározása társadalomépítő munkánk újabb lendületét biztosítják. Enyedi G. Sándor Nagy odafigyeléssel sodorják a gyurmát Békéscsabán a Tanácsköztársaság úti óvoda kiscsoportosai a kézügyességet és formaérzéket fejlesztő foglalkozáson. Németné, Marika óvó néni mindenkinek türelmesen segít a kiflik, perecek formálásában, hiszen nem könnyű feladat ez a három- négyéves csöppségeknek Fotó: Gál Edit Hagymatisztítás a Békéscsabai Konzervgyár részére Fotó: Béla Ottó Eredményesen tevékenykedtek a tanácsi bizottságok Könyvtár Békésszentandráson

Next

/
Thumbnails
Contents