Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-06 / 5. szám

1978. január 6., péntek o BH33B23 Dévaványán a körzeti orvosi rendelőben dr. Budai István fog­orvos iskolafogászatot tart Fotó: Martin Gábor Környezetvédelem — fásítási akció Nemrég elkészült a Haza­fias Népfront Békés megyei elnöksége gazdaságpolitikai munkabizottságának idei programja A januári- foglal­kozásokon a városi és a köz­ségi népfrontbizottságok munkacsoportjainak vezetői előadásokat és konzultációs megbeszéléseket tartanak ar­ról, hogyan teljesítették Bé­kés megye V. ötéves tervé­nek időarányos részét; mik az 1977. évi gazdaságpoliti­kai feladatok végrehajtásá­nak eredményei és tapaszta­latai? Márciusban a városi és a város környéki községek nép­frontbizottságainak együtt­működéséről tanácskoznak — kibővített ülésen — a mun­kacsoport-vezetők és erre meghívják majd az érdekelt tanácsok képviselőit is. A tervezet készítői június­ban a vásárlási körülménye­ket javító kereskedelmi szol­gáltatások tapasztalataival (különös tekintettel az üzemi munkások, a kis települése­ken és a külterületeken élők vásárlásainak könnyítésére) kívánnak foglalkozni. A gazdaságpolitikai mun­kabizottság szeptemberi programjában a kisüzemi és a háztáji termelés szervezé­sének és irányításának kér­dései szerepelnek. A nép­frontaktivisták bemutatóval egybekötött ankétot szervez­nek és a vitaindító beszámo­lók megtartására községek, városok, népfrontbizottságai mellett működő gazdaságpo­litikai munkacsoportokat kémek fel. Decemberben a fásítási ak­ció szervezésének, irányító­Magyar filmek, kasszasikerek Az elmúlt esztendőben to­vább növekedett a közönség érdeklődése a magyar fil­mek iránt. 1977-ben 14 mil­lió jegyet váltottak a ma­gyar filmek előadásaira. Másfél millióval többet, mint 1976-ban. Ez egyben azt je­lenti, hogy már ismét min­den ötödik néző kíváncsi a magyar filmekre. A hazai sikerfilmek listá­ját négy játékfilm — Ranó- dy László Árvácskája, a Dar- gay Attila rendezte Lúdas Matyi, Zsombolyai János Kenguru című alkotása és Vátkonyi Zoltán kétrészes Fekete gyémántokja — ve­zeti. Az év végére ezek a filmek érték el a legmaga­sabb nézőszámot: látogatott­ságuk külön-külön is meg­haladta az egymilliót. A mil­liós rekord, közülük is első­sorban a Lúdas Matyi egye­dülálló sikerét igazolja: ezt a filmet ugyanis mindössze nyolc hónapja játsszák a filmszínházak. 13-as találat Szarvason 1 millió 103 ezer forintot ér Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatósága tá­jékoztatása szerint az 53. fogadási játékhétre beérkezett 2 mil­lió 838 ezer totószelvény értékelése során mindössze egy da­rab 13-as találatú szelvényre bukkantak. A szelvény Szarvas­ról érkezett a szegedi körzeti irodához, s annak tulajdonosa időközben már jelentkezett is az OTP helyi fiókjánál, ahol bemutatta és letétbe helyezte az 1 millió 103 ezer 582 forintot érő négyhasábos totószelvényét. Megyénk eddigi legnagyobb összegű totónyereményét a magát megnevezni nem kívánó sze­rencsés nyertes részére január 11-én fizetik ki. Száz perc néptánc A nemzetközi néptánc egyik nagy zenekíséret-ellátó központja, a Folkraft-Europe kezdeményezésére a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat két nagylemezen mintegy 100 perc néptáncmuzsikát jelentetett meg, a Sebö- együttes közreműködésével, a magyar táncházak legnépsze­rűbb darabjaiból. A felhasz­nált dallamok részben élő gyűjtésekből, részben pedig tudományos kiadványokból szármáznák. A lemezek meg­jelenése lehetővé teszi, hogy — zenekar híján — kisebb helységek : községek, f alvak művelődési házaiban, esetleg otthon is táncolhassanak a fiatalok. HBvekszik az élelmiszeripari termelés Zavartalan a lakosság ellátása Tavaly a tervezett 4,6 szá­zalékkal szemben az előző évhez képest az élelmiszer- ipar jelentős mértékben, elő­zetes számítások szerint több mint 9 százalékkal növelte a termelést. A fejlesztés 1978-ban tö­retlenül folytatódik; a nép­gazdaságnak ez az ágaza­ta a tavalyihoz képest 4—5 százalékos termelésnövelést irányoz elő. Az ipari üze­mek előirányzatai a tava­lyinál nagyobb mezőgazda- sági termék kibocsátáson alapulnak. Idén összesen 7,6 millió hízott sertést vásárol­nak fel, ezen belül az álla­mi ipar üzemei több mint 6,4 millió vágó sertést fo­gadnak. Ennek nyomán több sertés- és marhahús kerül az üzletekbe, s az átlagos­nál nagyobb arányban fo­kozzák a gyulai kolbász és a húskonzervtermelést. Vá­gó baromfiból 15 ezer ton­sának és végrehajtásának ta­pasztalatait beszélik meg a bizottság tagjai. Sor kerül továbbá a Hazafias Népfront és a szövetkezeti szervek együttműködésével kapcsola­tos megbeszélésekre is. A program végül kitér arra, hogy a környezetvédelemmel és a kertbarátmozgalammal összefüggő munkaterv is el­készül, amelyet a gazdaság- politikai munkabizottság e havi ülése elé terjesztenek. nával várnak többet, étke­zési tojásból pedig 100 mil­lióval nagyobb mennyiségre számítanak, mint tavaly. Miután 20 ezerrel nő a te­hénállomány, s a már meg­levő állatoktól is nagyobb hozamokat várnak, összesen több mint 170 millió literrel több tejet dolgozhatnak fel. A zöldségtermő területet valamelyest — négyezer hek­tárral — csökkentik a ter­melők, viszont korszerűbb technológiákkal, fajtákkal és gondosabb növényápolás­sal a tavalyi eredmények túlteljesítésével számolnak. Ennek nyomán például 8—9 százalékkal több zöldségfé­lét tartósíthat az ipar. A növényolaj ipar 240 000 hek­tárról vár alapanyagot, en­nek több mint 60 százaléka napraforgó lesz. Az édesipar 5 százalékkal több árut ad idén, a sütő-, a tészta-, a sör-, valamint az ásvány- és szikvízipar a tavalyihoz hasonló eredmé­nyeket tervez. Az élelmiszeripari üzemek több mint 12 milliárd fo­rintos beruházást valósíta­nak meg. Az összeg har­madát fordítják új létesít­ményekre, kétharmadát pe­dig rekonstrukcióra, illetve felújításra költik. Az állami nagyberuházások közül el­készül a Gyulai Húskombi­nát, és Zalaegerszegen az új hűtőház. Folytatódik a Hajdúsági Cukorgyár s a Szekszárdi Húskombinát építése, valamint a Bácskai Húsipari Közös Vállalat ba­jai beruházása. félen a nyárról Bővülnek a balatoni nyaralók A Balatonon a nyári fő­idényben a nyaralók egy ré­szét a fizetővendéglátó szol­gálat magánnyaralóiban he­lyezik el. Ezek a többnyire különálló, családias hangu­latú nyaralók az utóbbi évek­ben a külföldi turisták köré­ben is népszerűvé váltak. Siófok, Balatonföldvár," Bala- tonfüred; Balatonalmádi és Balatongyörök villáiban min­den nyáron törzsvendégként járnak vissza az osztrák, az NDK-beli, a lengyel és a csehszlovák vendégek. A kedveltebb nyaralóhelyeken egyes külföldi utazási irodák már előre kibéreltek több száz szobát. A COOPTOURIST az idén Csopakon és Alsóörsön bé­rel újabb szobákat. Az ide­genforgalmi szervek a fize­tővendéglátó szolgálatot ki­terjesztik a tópart tágabb körzetére, az úgynevezett második vonal néhány ked­velt településére és a Bakony idegenforgalmi helyeire is. A Balaton környékén és az üdülővidékekhez számítható idegenforgalmi helyeken, kö­rülbelül ötven kisebb-na- gyobb településen, az idén egyszerre már több mint 40 ezer vendég elhelyezéséről gondoskodhatnak a szolgálat vezetői. Hangverseny Gyulán Az Országos Filharmónia Békés megyei kirendeltségé­nek január havi programja első eseményére január 10- én, este 7 órakor, Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központ színháztermében ke­rül sor. A rangos zenei ese­ményen a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar elő­adásában Viski János; Enig­ma — Laló: Gordonkaver­seny (Ádám Károly gordon­kaművész előadásában) és Mendelssohn: III. (Skót) szimfóniáját hallhatják a komoly zene kedvelői. A ze­nekart a hazánkban és kül­földön egyre népszerűbbé váló fiatal Liszt-díjas . kar­mester, Medveczky Ádám ve­zényli. A műsorban közre­működik Máriássy István. Fotó: MTI—KS A feladat rendet teremt dagógusok számára ismert tétel, hogy so­hasem a felügyelet, hanem a megfelelő feladat nélkül maradt fiatalok a fe­gyelmezetlenek. Az a tanár, aki jó elfoglaltságot, önálló munkával megoldható leckét képes adni. az osztálynak, hosszabb időre is magára hagyhatja diákjait, távozása után sem lesz rendetlenség. Rendet tart a feladat. Ez a régóta és számtalan­szor beigazolódott pedagó­giai tapasztalat nemcsak az iskolák világában igaz. A megfelelő feladatok, és ezek végrehajtásában az érintet­tek megfelelő érdekeltsége kiváló fegyelmező erő a min­dennapi munkában, a válla­lati gazdálkodás menetében is. Napjainkban mindezt nem haszontalan újra és újra vé­giggondolni. A munkaidő jelentős há­nyada ugyanis a vállalatok többségénél változatlanul nincs megfelelő mértékben kihasználva. A különféle szá­mítások a munkaidő 15 (egy óra 12 perc) — 25 (2 óra) százalékban jelölik meg a munka közben haszontala­nul elfutó idő mértékét. Bizonyos, hogy ezek az értékek helyenként (még egy-egy vállalaton belül is), egyénenként és időszakon­ként erőteljesen változnak. Azt azonban mindenképpen mutatják, hogy a jobb gaz­dálkodás a munkaidővel a gyárak többségénél az egyik fő tartalék. Esetenként .szá­mottevő beruházást, főként a kapacitást bővítő beruházá­sok jelentős hányadát — le­hetne elkerülni az eddiginél jobb munkaidő-kihasználás­sal, azzal például, ha keve­sebbet állnának a gépek, s a gépek mellett az emberek. Az időveszteségek egy ré­sze közvetlenül az egyéni fe­gyelmezetlenségekből adódik. A munka menetében, tempó­jában, sőt még a -termékek minőségének alakulásában is túlságosan nagy az egyes ember akaratának, pillanat­nyi kedvének, szándékának a szerepe, legalábbis, ahol nem szalagszerűen szervezett a munka. A legtöbb helyen sem a normák, sem a tech­nikai eszközök, gyártási el­járások nem képesek megfe­lelő keretekbe foglalni a teendők láncolatát. A válla­lati munkáhelyek jelentős része, ennek következtében, sok szempontból egyszemé­lyes, egygépes „műhellyé” válik, ilyenformán funkcio­nál, vesz részt a termelésben. Ez is egyik oka a lazább termelési fegyelemnek, de annak is, hogy a termelé­kenység a legtöbb gyárban jelentősen elmarad a nemzet­közi átlagoktól. A termelé­kenység alakulása (tehát a munkaidő, a munkaerő és a géppark kihasználása szem­pontjából) ui. az a döntő, hogy a dolgozó a műszak alatt hogyan képes gazdál­kodni az idővel és a rábízott gép kapacitásával. Pontosabb normákkal per­sze sokat javítható ez a faj­ta gazdálkodás, de tartósan annak van hatása, hogy a termelő berendezések, a gyártási technológia és a termelés szervezete mennyi­re képes feszessé tenni az egyes ember feladatát, meny­nyire képes egységes terme­lési láncba kapcsolni az egy­másután következő munka­fázisokat és gépeket. A géppark összeválogatá- sával, a technológia kidolgo­zásával és a gyártási folya­mat megszervezésével olyan helyzetet kell kialakítani, hogy az egymásután követ­kező munkahelyek ne csak egymás kiszolgálóivá, hanem ellenőreivé és serkentőivé is váljanak. Hogy a tempót, vagy a munkadarabok minő­ségét ne az egyes ember hangulata, munkakedve szabhassa meg — egyik nap így, a másik nap úgy. Év­közben esetleg lazább, év végén tempósabb ütemet véve fel; — hanem egész éven át a technológiai osz­tály által kiszámított legcél­szerűbb és gazdaságosabb ütemesség és rend érvénye­süljön a gyártás menetében, hétfő reggel és szombat dél­után, január elején és de­cember végén egyaránt. A korszerű technikára, technológiára épülő, jól szer­vezett gyártásban nincs mód a fegyelmezetlenségre. Illet­ve rögtön nyilvánvaló lesz, ki a ludas az esetleges mu­lasztásban, az idővesztesé­gért, a gyengébb minőségért. Az emberek többsége sze­rint a „lötyögés”, az egy­másra, a gépre, az anyagra várás fárasztóbb, mint az állandó, a feszes munkatem­pó, amelyben minden és mindenki a helyén van és minden idejében megérke­zik. Ahol egyértelműek, test- reszabottak a feladatok, s azok végrehajtásához vala­mennyi feltételt mások — a munkamegosztás keretében — folyamatosan és kifogás­talanul megteremtenek, ott aligha van szükség különö­sebb felügyeletre, biztatásra, a fegyelem szilárd, és a ló­gásra hajlamosak sem képe­sek hátráltatni a munkát. n hol tehát örökösen a munkafegyelemre, a fegyelmezetlen mun­kavállalókra panaszkodnak, ott — bizonyosak lehetünk benne — eddig még keveset tettek a korszerű technika és munkaszervezés meghono­sításáért. A technika és a szervezéstudomány mai szintjén a korszerű nagy­iparban fegyelmezetlen em­berek nincsenek, nem lehet­nek — csak gyengén szérve- zett gyárak. Gerencsér Ferenc Konfekcióüzemek bemutatója Három és fél—négymilli- árd forint értékű felsőruhá­zati cikket kínál az ipar 1978 őszére, telére a belke­reskedelemnek. A választék ismertetésére a konfekció- gyárak, szövetkezetek ter­mékeiből ezer — női, gyer­mek, férfi és fiú — modellt vonultattak fel a KGM Technika Házában csütörtö­kön megnyílt termékbemu­tatón. A kiállítás és a kapcsoló­dó szakosított divatbemuta­tók alapját képezik a köz­pontilag most harmadszor megrendezésre kerülő, janu­ár 11-től 26-ig tartó belke­reskedelmi üzletkötési tár­gyalássorozatnak, amelynek során lekötik a hazai bol­tok, áruházak számára igé­nyelt mennyiségeket. A jelenlegi árubemutató minden eddiginél jobban tükrözi a piac előre jelzett igényeit. A ■ konfekcióipari vállala­tok és szövetkezetek gondol­tak a méretválaszték bőví­tésére. Az előtárgyalásokon jó időben egyeztették az elő­ző év tapasztalatai alapján, hogy milyen méretekből kell hiányt pótolni. Így remény van arra, hogy a hosszúra nőtt, sovány kamaszok és az alacsonyabb, molett nők az eddiginél könnyebben talál­nak majd megfelelő méretű ruházati cikkeket. Számol­tak azzal is, hogy a nyugdí­jasok körében a konzerva­tívabb ízléshez alkalmazko­dó, tompább színárnyalatú és kényelmesebb szabású holmik a kelendőbbek, ame­lyekhez viszonylag olcsóbb áron kívánnak hozzájutni. A fiataloknak szánt válasz­tékot a divatos fazonok, az élénk színek, az újszerű anyagminták sokfélesége jellemzi.

Next

/
Thumbnails
Contents