Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

1978. január 5., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Elkészült a buszváró Segítsenek! Segítsenek! Segítsenek! Szívszorító sorokban szá­mol he egy családi tragédiá­ról U. Mátyásné békéscsabai olvasónk. A következőket ír­ja: Kétgyermekes édesanya vagyok, gyermekeimről egye­dül gondoskodom, mert a férjem minden pénzét elisz- sza. Amikor részeg, és ez nagyon gyakran előfordul, gorombán viselkedik a csa­ládjával. Emiatt többször a rendőrség segítségét kellett kérnem. Nemegyszer meg­vert, a gyerekeket is bántal­mazza. Most válunk, de ez sem fogja a családi békét eredményezni, hiszen tovább­ra is közös lakásban mara­dunk. Ez az állapot rendkí­vül rossz hatással van a gye­rekekre. Az én idegrendsze­remet is alaposan megvisel­te. Többször fordultam már kéréssel az illetékes szervek­hez. Segítsék elő, hogy a fér­jem kigyógyuljon ebből a szörnyű szenvedélyből. Ahogy hallom, kényszerelvonó keze­lésnek is meg volna a lehe­tősége. Segítsenek hát, amíg nem késő. Szerkesztői üzenetek Varga Gyula, Csabacsüd: Panaszát elküldtük kivizsgá­lásra a Körösök Vidéke Tsz Szövetségéhez. Boros Gáborné, Békéscsa­ba: Az udvariatlan magatar­tásért és a szabálytalan el­járásért a taxi gépjármű- vezetőjét áthelyezés, vala­mint az év végi részesedés 100 százalékos megvonásával fegyelmi büntetéssel sújtot­ta a Volán 8-as számú Vál­lalat. A kártérítés címén jog­talanul beszedett 60 forintot a vállalat visszafizeti. P. D., Békéscsaba: Ha az özvegyi jog sérti a meghalt házastárs ' gyermekeinek ér­dekeit, a gyermekek az öz­vegyi haszonélvezet korláto­zását kérhetik. Ennek azon­ban csak olyan mértékben és csak abban az esetben lehet helye, ha a korlátozott ha­szonélvezet is biztosítja az özvegy indokolt szükséglete­it. Ennek során figyelembe kell venni az özvegy által örökölt vagyontárgyakat is, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét. Réti István, Békéscsaba: A Trabant Hycomat személy- gépkocsi kiutalását az orvos- szakértői bizottság vélemé­nye, valamint a környezetta­nulmány alapján és a kére­lem benyújtásának időpont­ja szerint döntik el. Hogy ebben az évben hány sze­mélygépkocsit kap a megye, arról a megyei tanács vb egészségügyi osztálya nem tudta tájékoztatni a szerkesz­tőséget. Természetesen az előző évi besorolást figye­lembe veszik. Ozv. Bartyik Mihályné békési olvasónk a Szerkesszen ve­lünk rovatban megjelent levelében néhány hónappal ezelőtt vetette fel, hogy Békésen a Csabai utca sarkán állítsanak fel egy autóbuszvárót. Olvasónk levelére a MEZŐGÉP Kan­dó Kálmán Szocialista Brigádja válaszolt, hogy társadalmi munkában elkészítik a várót. Az Ígéretet a brigád be is tartotta. A napokban helyezték el rendeltetési helyén a buszvárót Fotó: Veress Erzsi Jött az ellenőr Ha kiadnak egy rendeletet, akkor az érvényes az egész országra, avagy csak néhány városra vonatkozik? — ezzel a kérdéssel kezdi levelét Bü­ki János mezőhegyesi olva­sónk, majd igy folytatja: Karácsony előtt hangzott el a rádióban, hogy ünnepek után a szombati kenyeret nem lehet árusítani. Ennek ellenére a Sütőipari Vállalat mezőhegyesi 1312-es számú üzletében megjelent egy el­lenőr és leállította a friss ke­nyér árusítását. Azzal indo­kolta eljárását, hogy amíg nem fogy el a szombati ke­nyér, addig nem engedélyezi a friss eladását. Mikor a vá­sárlók reklamálni kezdtek, azt válaszolta, hogy túl jól megy a soruk, bezzeg régen megették volna a szárazai is. Ebben van némi igazság, a múltban úgy volt. Ám, hogy napjainkban egy ellenőr ön­hatalmúlag megmásítson egy rendeletet, az enyhén szólva túlzás. VtWMHMUMMWHmWHUHMWMWMHWWMiMUU Foghíjas felirat Császár Lajos békéscsabai olvasónk készítette ezt a felvételt a Kulich Gyula-lakótelepen az egyik éjszaka. A rossz vilá­gítás miatt a mezőgazdasági termékbolt felirata TRË bolttá rövidült. A jó hírű boltnak rossz reklám Uccu neki! Baj van a gázellátással A közelmúltban Szarvason átadták az új autóbusz-pá­lyaudvart, viszont a hozzá ve­zető út elég körülményes — írja levelében Timár Béla szarvasi olvasónk. Hagy for­galom bonyolódik le a Sza­badság úton, azonban a gya­logosok forgalmát nem köny- nyítették, nem szabályozták semmilyen jelzéssel. A pá­lyaudvar megközelítésé sok­szor életveszélyes. Mielőtt nem történik baleset, jó len­ne egy-két „zebrát” kijelölni Nagy Zoltán Magyarbán- hegyesről küldött levelet szerkesztőségünkbe. Azért ra­gadott tollat, mert hetek óta zökkenő van a községben a propán-bután gáz ellátásban. A következőket írja: Már korán reggel, 6—7 óra tájban a cseretelepnél üres palackokkal várnák az em­berek. A közelmúltban több mint 50-en álltunk sorba. Kilenc óra körül közölték, hogy a mai napon nem lesz gáz, jöjjünk másnap, és ez igen gyakran ismétlődik. Ar­ra hivatkoznak, hogy nincs, aki elszállítsa a teli gázpa­lackokat Mezőkovácsházáról. Szerencsések azok, akiknek van gépkocsijuk, ök köny- nyen beszerezhetik a gázpa­lackot Mezőkovácsházáról, vagy Medgyesegyházáról. De a többségnek nincs kocsija. Okkal veti fel olvasónk a kérdést, mikor szűnik meg ez az áldatlan állapot? Karácsony a kórházban — Bizony sokan nem gon­dolnak arra, hogy a karácso­nyi ünnepeket hányán nem tölthették családjuk körében, így voltam én is, a gyulai kórház egyik osztályán fe­küdtem betegen — írja leve­lében Kiss Klára, majd így folytatja. — Mégis felejthe­tetlen volt ez a karácsony. Ugyanis mi betegek is ünne­peltünk. Akik többé-kevésbé jobban voltak, feldíszítették a karácsonyfát. Amikor elké­szültek a munkával, a lába­dozó betegeket a nővérek a folyosóra kísérték. Az egyik orvosnő az ünnep estjén me­leg szavakkal köszöntött va­lamennyiünket, majd meg­szólalt a lemezjátszó. Szép . orgonazenét hallgattunk. Bi- ; zony sokunk szeme megtelt könnyel. JOGÁSZUNK VÁLASZOL Botár István, Kétegyháza : Természetesen a termelőszö­vetkezeti tagnak is jár jubi­leumi jutalom. A termelő- szövetkezet a 25, a 40, illet­ve az 50 évet munkában töl­tött tagjainak jubileumi ju­talmat fizet. Az 1965 előtt belépő és nyugdíjazás előtt álló tag esetén az alapsza­bály előírásától függően 15 évet meghaladó tagsági vi­szonyban végzett munka után is fizethető a 25 éves jubileumi jutalom. A jubi­leumi jutalom a tag egyhavi átlagrészesedése, amelyet az esedékesség évében kell ki­fizetni. A nyugdíjazás évé­ben esedékes jubileumi ju­talmat a nyugdíjazáskor kell átadni a dolgozónak. A 40, illetve az 50 év után járó ju­bileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak a nyugdíjazás évében leg­alább 35, avagy 45 munká­ban töltött éve van. Ennek megállapításánál a munka- viszonyban töltött időt, a rendszeresen dolgozó család­tagként, továbbá a tsz-tag- ként munkában töltött időt együttesen kell figyelembe venni. A tsz-tagként munká­ban töltött időbe azonban csak azok az évek számítha­tók be, amelyekben a tag az évi 1500, nő esetében az ezer munkaórát teljesítette. Azok­ban az években, amelyekben a tag ennél kevesebbet telje­sített, arányosan töredék­évenként kell figyelembe venni. Többeknek: A Miniszterta­nács 47/1977. (XII. 21.) számú rendelete módosította és ki­egészítette a társadalombiz­tosításról szóló 1975. évi Il-es törvény végrehajtásáról ki­adott 17/1975. (IV. 14.) MT számú rendeletét. A módosí­tás többek között kimondja, hogy az öregségi nyugdíjnak az ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített összege a nyug­díj alapját képező havi át­lagkeresetnél több nem le­het. Növelt összegű járadék­ra jogosító igényként kell fi­gyelembe venni azt az időt is, amely alatt a mezőgazda- sági termelőszövetkezet tag­ja, növelt összegű szövetke­zeti járulékot fizetett, avagy keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülési szabadsága, katonai szolgála­ta miatt a növelt összegű já­rulék fizetése alól mentesült. A Minisztertanács 49/1977. (XII. 21.) számú rendelete az öregségi nyugdíjra jogosult­ságot szerzett dolgozók to- vábbdolgozásának ösztönzé­séről szól. A rendelet ki­mondja, hogy annak a dol­gozónak, aki öregségi nyug­díjra való jogosultság meg­szerzése után — a nyugdíj megállapítása nélkül — tel­jes munkaidőben továbbdol­gozik, az első évben három, a második évben hat, a har­madik évben kilenc, a ne­gyedik és minden további évben 12 munkanap pótsza­badság jár. A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium együttes irány­elveket bocsátott ki a nyug­díjkorhatárt elért dolgozók teljes munkaidőben történő továbbfoglalkoztatásának egyes kérdéseiről. A munka­erőhelyzetünk indokolja a nyugdíjkorhatárt elért dol­gozók gazdasági aktivizáló­dását. Ez történhet nyugdíj mellett és részfoglalkoztatás keretében, vagy a nyugdíj igénybevétele nélkül teljes munkaidőben. A továbbdol- gozásra ösztönző nyugdíjpót­lék rendszerét ez év január 1-től továbbfejlesztették. (dr. Serédi) MIT MOND aJOGSZUBÁLY? II terhességi—gyermekágyi segélyről Terhességi-gyermekágyi se­gély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül leg­alább 180 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás meg­szűnését követő 42 napon be­lül szül. A terhességi-gyer­mekágyi segély azt az anyát is megilleti, aki a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl a táppénz, illetőleg a bal­eseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósí­tás megszűnését követő 28 napon belül szül. Az a terhes nő, akit a biztosításának megszűnése után 15 napon belül háziterhesként vesznek fel kórházba vagy szülőott­honba, terhességi-gyermek­ágyi segélyre ugyanúgy jogo­sult, mintha az említett 42 napon belül szült volna. A terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi, illetőleg 270 napi biztosítási idő kiszámításakor a biztosí­tásban töltött időn kívül a következő időket kell figye­lembe venni; a biztosítás megszűnése utáni táppénz (baleseti táppénz, a terhessé­gi-gyermekágyi segély, vala­mint a gyermekgondozási se­gély) folyósításának az idejét, a valamely oktatási intéz­mény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folyta­tott tanulmányok idejét (egyetem, főiskola, középis­kola), azt az időt, amelyre a szülés előtt — a jogszabály rendelkezései szerint — tár­sadalombiztosítási vagy be­tegségi járulékot kell fizetni. A szülő nőnek terhességi- gyermekágyi segély címén a napi átlagkereset teljes össze­ge — a szülési szabadság idő­tartamára — húsz hétig jár, ha a szülést megelőző két éven belül legalább 270 na­pon át biztosított volt. Rend­ellenes szülés esetén a segé­lyezés időtartama — orvosi javaslatra — legfeljebb négy héttel meghosszabbítható, de csak akkor, ha a szülési sza­badság egy részét a szülés előtt vették igénybe. A szülé­si szabadságnak a szülést kö­vető időtartama tehát ez esetben sem lehet 140 napnál hosszabb. Ha a szülő nőnek a szülést megelőző két éven bellii 270 napnál kevesebb, de legalább 180 nap biztosítási ideje van, akkor a terhességi­gyermekágyi segély a napi átlagkeresetének 65 százalé­ka. A kórházi (szülőotthoni) ápolás idejére a terhességi­gyermekágyi segély 90 szá­zaléka jár. A terhességi-gyer­mekágyi segély összegét a táppénz kiszámítására érvé­nyes átlagkereset-számítási szabályoknak megfelelően ál­lapítják meg. Az alkalmi fizikai munkát végzők, a gazdasági dolgozók, továbbá a háztartási alkal­mazottak terhességi-gyer­mekágyi segélyének összege 270 napi előzetes biztosítási idő igazolása esetén napi 65 forint, 180 napi előzetes biz­tosítási idő esetén pedig napi 42 forint. Annak pedig, aki­nek a mellékfoglalkozása gazdasági dolgozó, illetve háztartási alkalmazott, e mellékfoglalkozás alapján a meghatározott összegű ter­hességi-gyermekágyi segély­nek a fele jár, ha a főfoglal­kozása alapján is jogosult terhességi-gyermekágyi se­gélyre. A terhességi-gyermekágyi segélyt a munkáltatónál mű­ködő társadalombiztosítási ki_ fizetőhelytől kell igényelni. Ha a munkáltatónál kifizető- hely nincs, az ellátást a mun­káltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalom- biztosítási igazgatóságtól (ki- rendeltségtől) kell kérni.

Next

/
Thumbnails
Contents