Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-31 / 26. szám
1978. január 31., kedd o IZHilUKTire Több mint félmilliárd forint termelési érték Zárszámadó és tenrtárgyalé közgyűlés Füzesgyarmaton A résztvevők egy csoportja Fotó: Béla Ottó Angolától Angliáig — szarvasi Szirén Amikor 1976-ban két szövetkezet egyesülésével létrejött Szarvason a Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet, sokan nem jósoltak neki nagy jövőt. Év végére azonban kiderült, hogy az eredmények jelentősen meghaladták az egyesítés előttieket. Jó, jó, mondták a kétkedők, ez most véletlenül sikerült, de várjuk csak meg 1977-et! Majd meglátjuk, mi lesz akkor? Még a hűtőház hatalmas terme is szűknek bizonyult Füzesgyarmaton az elmúlt szombaton megtartott — sorrendben 29. — zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen. Érthető volt a felfokozott érdeklődés, hiszen nemcsak a közösnek, hanem a mintegy kétezer tagnak sem volt közömbös, hogyan zárta az elmúlt gazdásági évet a megye egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A beszámolóból, amit Csi- rik Imre elnök tartott, kiderült, hogy az optimista várakozás nem volt álaptalan. Olyan eredményeket értek el — a kedvezőtlen időjárás ellenére is —, hogy joggal bizakodhatnak a „Kiváló Termelőszövetkezet” megtisztelő cím újbóli, immár ötödszöri elérésében. Mit tett ezért a tagság, mivel gazdagodott a szövetkezet? Ennek taglalásakor elsősorban a szocialista brigádokat kell említeni. Félszáz brigádban több mint ezren iparkodtak, hogy sikeresen teljesítsék a tervet. Pedig nem volt köny- nyű az elmúlt év. A kora tavaszi belvíz miatt csak nagy üggyel-bajjal, tetemes költségráfordítással tudták megművelni a talajt, elvetni a magokat. Aztán jött az ellenkező véglet, két hónapig még csak esőfelhőt sem láttak a termelőszövetkezet területe felett. Még így is búzából 51 mázsás átlagtermést takarítottak be a négyezer hektáron. Nem kerülte el tavaly sem gyümölcsösüket a fagy. Emiatt a várt 7—800 vago- nos almatermés helyett mindössze 200 vagonnal sikerült betakarítani. De még ezzel sem volt vége a megpróbáltatásnak. A kora őszi fagy a kukoricában okozott óriási károkat. A kétezer hektáros vetésből csak 900 hektárról sikerült szemest betakarítani, a többit silónak kellett felhasználni. Mindezek szerény becslések szerint is 45—60 millió forintos terméskiesést okoztak. Hogy mégis eredményessé vált a gazdálkodás, az annak köszönhető, hogy a természeti csapás ellensúlyozására szigorúan kötött költséggazdálkodást vezettek be. Ami a hatékonyságot illeti, ebből a szempontból az 1977- es esztendő kiemelkedő volt. Egyebek mellett ez eredményezte, hogy egyik ágazat sem volt veszteséges. A növénytermesztés 43, a kertészet 16 és fél, a vegyes állattenyésztés több mint 20, a sertéstenyésztés 10,5, az építőipari ágazat pedig kétmillió forintos nyereséget ért el. A szövetkezet tiszta nyeresége meghaladta az 50 millió forintot. Ezzel tiszta vagyonuk 710 millió forintra nőtt. A nyereséggel az is lehetővé vált, hogy részesedést fizessenek a tagoknak. Minden megkeresett 100 forintra még 20 forintot tudnak rátenni. A beszámoló bő teret szentelt annak a munkaver- seny-vállalásnak, amellyel a csepeliek felhívásához csatlakoztak. Kenyérgabonából 314 vagonnal, tejből 183 ezer literrel, húsból 55 vagonnal termeltek többet, mint amennyit a terv előirányzott. Szó volt az idei célkitűzésekről is. Alapos megfontolással, a tagság széles körű bevonásával készítették el és dolgozták ki az idei terveket, amelyben nyolcszázalékos növekedést irányoztak elő az elmúlt évihez képest. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha sikerül teljesíteni a célkitűzéseket, akkor az idén termelési értékük meghaladja a félmilliárd forintot. A tiszta nyereség pedig 52 millió forint lesz. Meghatározták azokat a tennivalókat is, amelyeknek segítségével elérhetőnek tartják az idei tervek teljesítését. A beszámolók után Varga István, az MSZMP szeghalmi járási bizottságának első titkára kért szót. Elemezte a népgazdasági tervek elmúlt évi megvalósulását, ezen belül a füzesgyarmatiaJk erőfeszítését a minél jobb eredmények elérésében. Köszönetét mondott a vezetőknek és a tagságnak derekas helytállásukért, és felhívta a figyelmet, hogy az idei év feszített tervednek végrehajtása az eddigiekhez hasonló közös összefogást, lelkiismeretes munkát igényel. Megláttuk. A Szirén az 1976-os 205 millió forintos értékesítéssel szemben 228 millió forintnyit teljesített az elmúlt évben. Ez 12 százalékos növekedés. A tőkés export még ennél is jobban emelkedett: 40,4 millióról 47,5 millió forintra, tehát 18 százalékkal nőtt egy év alatt. Egyszóval: sikeres évet zárt a szövetkezet. Anyag van, de... — Így, utólag már könnyű azt mondani, hogy mi ezt előre láttuk, de az igazság az, hogy a vészmadarak nem teljesen alaptalanul kuvikol- tak — ismeri el Verhás Mihály műszaki vezető. — A megváltozott szabályzórendszer gazdaságilag sújtott bennünket, a munkát pedig alapanyaghiány akadályozta gyakran. — Ez az alapanyag-probléma hátrányosan befolyásolta exportunkat is — veszi át a szót Fabó Róbert főkönyvelő. — Növelhettük volna külföldi eladásainkat, volt piaci igény is, de az üzleteket a hazai inganyagok minőségés választékbeli hiányosságai meghiúsították. Furcsa helyzet volt ez. A szövetkezet csökkentette az elmúlt évben a bérmunka részarányát, hogy helyette a saját anyagos exportot . növelje. Ez jó a népgazdaságnak, de nem előnyös az alapanyaggyártóknak, akik a közvetlen tőkés exportban érdekeltek. Eladták tehát a vásznat, ahelyett, hogy azt inggé varrva legalább a duplájáért exportáltuk volna. A gyárak szinte szóba sem álltak a szövetkezettel, örülniük kellett, hogy kaptak valamit. Ebben az évben nagyot változott a világ. Már két gyár képviselői jártak Szarvason — és anyagot akartak eladni! Hamar kiderült azonban a buzgalom oka is. A gyenge minőség miatt több külföldi üzletfél lemondta a rendelést, így jelentős mennyiség felszabadult. Szűnőben vannak tehát az ellátási gondok, de helyettük újabbak jelentkeztek: a minőségé és a választéké. Mert hiába van anyag bőven, ha az a gyenge minőség miatt nem kell a külföldi vevőknek, akkor kevés a remény arra, hogy az abból készült ingekért tolongani fognak! Reklamáció nélkül A nehézségek arra valók, hogy legyőzzük őket! Szerencsére ez volt a jelszó a Szirénnél, így kifogások helyett megoldást kerestek. Abból indultak ki, hogy az exportot feltétlenül növelni kell — ez népgazdasági érdek. Mérlegelték a lehetőségeket és döntöttek. Emelték a tőkés bérmunka mennyiségét, lenvászonnal is bővítették az alapanyagskálát, és minőséggel pótolták a minőséget. Ezen utóbbi állítás — úgy hisszük — megérdemli a bővebb magyarázatot. Arról van ugyanis szó, hogy az alapanyag gyengébb minőségét a kidolgozás kiemelkedően jó minőségével ellensúlyozzák. Ennek köszönhető, hogy a nehézségek ellenére is 18 százalékkal nőtt az export, és ezért mertek az idei évre további 5 millió forintos tőkésexport-emelkedést tervezni. Ezt a jó minőséget egyébként több tény is igazolja. Nekik sikerült a magyar cégék közül elsőként inget eladni Angliában. Az európai hálózattal rendelkező UNI- DOR Ltd. hongkongi importot mondott le a szarvasiak kedvéért. Ez pedig nagy szó, mert Hongkongban ugye sokkal alacsonyabb a munkabér, mint nálunk, alapanyagot pedig onnan és attól vásárolnak vámmentesen, akitől és amilyent csak akarnak! Az idén már 200 ezer inget szállít a Szirén a szigetországba és az UNIDOR mellett már a John Randal vállalat is vevőik közé tartozik. Megjelentek az olasz vásárlók és most folynak a tárgyalások egy jelentős exporttételről. Szépen bővülnek tehát a Szirén piaci kapcsolatai, mégsem erre a legbüszkébbek a szövetkezetnél, hanem arra, hogy az elmúlt évben partnervállalataik egyetlenegy esetben sem éltek munkájuk miatt minőségi reklamációval. Sőt, a vevőreklamációk számát is sikerült nagyon kicsire leszorítani. Az 1977-ben gyártott 1,4 millió ingből 628-at kifogásoltak valamiért a vásárlók és ez mindössze 0,4 ezreléke a termelt mennyiségnek. Ez a jó minőség egészen távoli országokban is felkeltette a figyelmet a szarvasi termékek iránt. Angolába például 7000 safarit szállítottak tavaly, Líbiának pedig 40 ezer férfi- és 7000 gyermek nadrág-ing kombinációjú népviseleti öltözéket készítenek az idén. Folytatódik a profiltisztítás Lendületben van tehát a Szirén kollektívája, és a szövetkezetnél mindenki úgy értékeli, hogy ezt ki kell használni, tovább kell fokozni. Ennek szellemében tűzték ki maguk elé a célt: 1 millió 450 ezer ing elkészítését az idei évben. Ehhez nagy segítséget nyújt majd a rövidesen véglegesen elkészülő új üzemépület, melyben még a negyedév vége előtt megkezdik a termelést. Ez azonban nem megy minden gond nélkül. Elsősorban a munkaerőhiány sújtja őket, ezért folytatni kell a már megkezdett profiltisztítást. Csökkentik a kézi és rongyszőnyeggyártást és a gépi szövődé termelését. Helyette a kevesebb kézi munkát igénylő cémázót bővítik, a felszabaduló munkaerőt pedig a konfekciógyártáshoz csoportosítják át. Megtették a kezdő lépéseket az alapanyaggond megoldására is. Felvették a kapcsolatot a szövetkezeték külkereskedelmi vállalatával, a Hungarocoop-pal és így remény van arra, hogy sikerül egy kisebb tétel alapanyagot importból beszerezniük. Ez elsősorban piackutatási célokat szolgálna, azt szeretnék kipróbálni, hogy mennyiért lehet értékesíteni egy olyan inget, melyben a jó anyag minőségi munkával párosul. Bíznak benne, hogy ezekért a termékekért jó árat lehet kapni a tőkés piacokon is, s akkor a jövőben a lehetőségek szerint — fokozzák a gyártást. $ Nem lesz könnyebb tehát az idei év sem az eddigieknél, de ezt már kezdik megszokni a Szirén dolgozói. Az egyre élesedő konkurrencia- harcban helytállni a hazai és a külföldi piacokon csak jó munkával lehet, ezt tudja mindenki. De nemcsak tudják, ennék megfelelően dolgoznak is. Mi terem a házikertben, háztájiban Csanádapácán? Számottevő mennyiségű és jó minőségű áru kerül a népgazdaság asztalára a csanádapácai háztáji és kisegítő gazdaságokból. A községben 1331 kisgazdaságot tartanak számon, a művelhető belterület 204 hektár, a háztáji pedig összesen 565 hektár. A legtöbb portán jó állagú melléképület, ól, istálló áll. Ezeket ki is használják; több mint 1100 ház körüli kisgazdaságban nevelnek jószágot, összesen 777 szarvasmarhát, 8800 sertést említ a statisztika. Az viszont kedvezőtlen, hogy az utóbbi években mintegy 30 százalékkal csökkent a tehénállomány. A ház körüli jószágtartást támogatja és a takarmány- ellátásban, -értékesítésben körzeműködik a helyi Széchenyi Termelőszövetkezet háztáji bizottsága. A közös gazdaság gondoskodik zöldtakarmányról, lucernáról. A különböző tápokat ugyancsak a tsz értékesíti, míg az ÁFÉSZ a községben két helyen árul takarmánykeverékeket. Néhány adat az értékesítésről: 1977-ben több mint 8800 hektoliter tej került ki a portákról, átadtak továbbá 9000 hízó sertést, 221 hízó marhát. Nagyon eredményes Csanádapácán mind a termelő- szövetkezetben, mind a házikertekben és a kisgazdaságokban is a zöldségtermesztés. Ennek szervezésével, a burgonya, zöldség fef- vásárlásával az ÁFÉSZ foglalkozik. Kiemelkedő a községben a fólia alatti primőr áru előállítása. Ehhez ösztönző kedvezményeket nyújt a fogyasztási szövetkezet: kedvezményes áron juthatnak a termelők fóliához, az ÁFÉSZ biztosítja a termeléshez a vetőmagot, melynek árát előlegezi, kapható továbbá műtrágya, növényvédő szer, és gyomirtó. Mindez helyben beszerezhető, ami nagy előny a kisáru- termelőknek. Még kedvezőbbek a termelési feltételek azok számára, akik a helyi zöldségtermesztő szakcsoport tagjai. E szakcsoport a termelés szervezése, összehangolása mellett tapasztalat- cseréket szervez, szakmai tájékoztatást nyújt a termelőknek, akik kedvező áron tudják értékesíteni áruikat. Bár az elmúlt évben a vártnál nagobb mennyiségű termést gyűjtöttek be a községben, a felvásárlás az ÁFÉSZ-nél zavartalan volt, átvették a nem szerződött árut is. Üjburgonyából több mint 1800 mázsát vett át az ÁFÉSZ,, ami 31 százalékkal több, mint 1976-ban volt. Még szembetűnőbb a növekedés a vegyes zöldségnél, amelyből 4315 mázsát adtak át a termelők, szemben az 1976-ban értékesített 2099 mázsával. E zöldségből 900 mázsa primőr paradicsom volt. összességében burgonyából és zöldségből 69 százalékkal többet vásárolt fel az ÁFÉSZ Csanádapácán, mint tavalyelőtt! Mindent egybevetve, Csanádapácán helyes irányban fejlődtek a háztáji és kisegítő gazdaságok — miként azt a múlt héten megtartott községi tanácsülés is megállapította. Az ÁFÉSZ és a tsz feladata, hogy a kis- árutermeléshez a jövőben is hasonló feltételeket és támogatást nyújtson. Lónyai László A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen korszerű kísérleti eszközök és berendezések segítségével gyarapíthatják tudásukat a jövő gépész-, kohó- és bányamérnökei. Képünkön a mechanikai-technológiai tanszéken hidraulikus egyetemes anyagvizsgáló gépen tanulmányozhatják a fémek mechanikai tulajdonságait (MTI-fotó: Manek Attila felvétele — KS)
