Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-29 / 25. szám
1978. január 29., vasárnap l/cMCUMACVpA' AtrH^i Téli üdülés Boldogult diákkoromban történt, hogy egyik nyáron két hetet a Balaton partján töltöttem. Megérkezésem utáni második napon eleredt az eső, s abba se hagyta, amíg ott voltam. Akkor határoztam el, hogyha egyszer „felnövök” és módom lesz rá, lehetőleg a téli hónapokban megyek majd üdülni. Sajnos, a soha nem hitt érett férfikor immár bőven a nyakamba szakadt, életemben sok minden másképp alakult, mint ahogy azt hajdanában elképzeltem, de a téli üdüléseim eddig mindig jól sikerültek. Az elmúlt két hetet például Sopronban töltöttem, nagyszerűen. Dupla költség, fele öröm — mondják a rosszmájúnk, ha valaki a feleségével megy üdülni. Most velem is ez történt és bár nem akarok stréberkedni, de igazán nem irigyeltem a körülöttünk libegő magányos ifjakat s a gyakran éltesebb korú hajadonokat, akikből hamar alkalmi párocskák verbuválódtak, kihasználva az expressz szerelmek gyorsított forgatókönyveit. Egy idő után az ember a szépségekben is csak akkor tud gyönyörködni, ha élményeit megoszthatja valakivel, s ha méltón választottunk, társunk az örömben is csak az lehet, aki megosztja velünk a mindennapok gondjait. Sopronban pedig bőségesen akadt csodálni való. Nem nagy felfedezésekre gondolok; hiszen a hétszáz éves városról oly sok mindent tudunk, s a régi házak közt járva akaratlanul is Békés megyei hangulatok jutottak eszembe. Sokszor hallottam például, hogy Gyulát az „Alföld Sopronjának” nevezik. Valóban sok a hasonlóság a két város között, s nemcsak a műemlékek nagy száma kínálja az összehasonlítást, hanem lakóik lokálpatriotizmusa is szinte azonos. Fényképezőgépemben még benn lapul az utolsó tekercs megkezdett film, de ha az emlékezés kockáit hí- ■vom elő, a pillanatfelvételekből színes sorozat kínálkozik. A Lővérekben készült modern 9 emeletes szakszervezeti üdülőben egyszerre hatszáz ember pihenheti ki az év fáradalmait, s az ablakokból nemcsak a városra nyílik szép kilátás, de odafehérlenek a környező hegyek ragyogó hósipkái. Kirándulások Fertődre, az Esz- terházyak pompás kastélyába (hej, de sok jobbágyverejték és Habsburgokat kiszolgáló dölyfös főúri alázat árán épült ez a palota). Aztán egy másik grófi kúria Nagycenken, a Széchenyiek birodalmában, ahàl a „legnagyobb magyar” a Tisza és Körösök szabályozását tervezte, és vasutat, hidat, tudományos akadémiát adott a hazánknak. A közeli büki fürdőben is a Viharsarok gyógyvizei jutnak eszembe, s bizony semmi szégyenkezni valója nincs Nagyszénásnak, Gyomának, Gyulának: mi is áll- juk a versenyt a Dunántúl ékességével. Hosszú ideig erőt adnak majd itthon is az üdülés emlékei, s azt sem felejtem el, hogy hazafelé jövet végig kocsikáztunk a Balaton északi partjain. Mondhatom, befagyottan is legalább oly szép, mint a nyári kavargások idején. S amikor két hét múltán Endrődnél újra megláttuk a Köröst, a hazai hangulatok ismét hatalmukba kerítettek. Hiszen járhat az ember bárhol a világban, a színek, az ízek, az emlékek mind a szülőföld felé vonzanak. , Andódy Tibor Filatéliai hirek A Magyar Posta ez évben 69 alkalmi bélyeget ad ki, s forgalomba kerülnek három, négy és öt értékből álló rövid sorozatok is. Még nincs meghatározva -valamennyi bélyeg témája, többet tartalékolnak arra az esetre, ha valami rendkíyüli esemény indokolja kiadásukat. Így például a tartalékot felhasználva bemutatják majd a bélyegen a koronát és a koronázási ékszereket. Az első negyedévben három sorozat és egy blokk kerül forgalomba. Kiadják a „Magyar huszárok” sorozatot 14 forint névértékben. A történelmi vitorlás hajók sorozat hét értéke 16 forintba kerül. A repülés nagyjait bemutató sorozat 16 forint lesz és egy 20 forintos blokk is megjelenik. Különböző évfordulókat is megörökítenek majd. A feláras 3 plusz 1.50 forintos bélyeg a 60 éves kommunista ifjúsági mozgalom emlékére jelenik meg. A Szocfilexet 3 forintos kisívben megjelenő szelvényes bélyeggel köszöntik. A légipostagyűjtők nemzetközi szervezetének kongresz- szusa alkalmából űrkutatási blokkot adnak ki, végül lesz még nyolc bélyegből és egy blokkból álló sorozat a labdarúgó vb emlékére. A harmadik negyedévben a 30 éves úttörővasút és kubai Világifjúsági Találkozó emlékére adnak ki bélyeget, valamint a Prágai bélyeg-világkiállítás alkalmából. Az év utolsó negyedében megemlékeznek a Képző- és Ipar- művészeti Főiskola alapításának 200. éves évfordulójáról és öt bélyegen bemutatnak Kovács Margit műveiből öt kerámiát. Január 6-án jelent meg az a postai levelezőlap benyomott bélyeggel, amely a Filatéliai Szemle 30 éves jubileumát köszöntötte. Hazánkban ez volt az első postai lap, amelyre első napi bélyegzést alkalmaztak a postahivatalok. A jubileumra utaló bélyegzést január 2—31 között használja a MABÉOSZ postahivatala a Vörösmarty utcai székházában. A közelgő filatélistaesemények sorából kiemelkedik a 16. országos ifjúsági kiállítás, melyet április 1—9 között rendeznek meg Hatvanban. Vas Tibor Az infarktus előrejelzése — a haj vizsgálatából? Ennek a cikknek a címében nagyon fontos a kérdőjel. Olyan kutatás eredmé-- nyeiről lesz ugyanis szó, amely még távolról sem végleges, lezárt, hanem további vizsgálatokra szorul, de mivel érdekes és sokat ígérő, megismertetjük olvasóinkkal, figyelmeztetve, hogy még kutatási stádiumban levő dologról van szó. Az emberi haj összetételét az utóbbi években többféle céllal kutatták. Ezek között nem utolsó helyen áll a környezetvédelem. Köztudott, hogy a gépkocsik üzemanyagához hozzákevernek egyfajta ólomvegyületet, amely azután a kipufogógázokkal együtt a légkörbe jut. Az ólom veszélyes, mérgező anyag. A környezetbe, levegőbe kerülő mennyiségének meghatározására elemezték emberek hajszálainak összetételét is. Miközben ilyen hajszálakat vizsgáltak, debreceni kutatók (részben az orvos- egyetem két klinikájának, részben az Atommagkutató Intézetnek a munkatársai) felfigyeltek arra, hogy az emberi hajban kalcium és kén igen nagy mennyiségben található. Korszerű, nagyon érzékeny — igen kis anyagmennyiségek meghatározására alkalmas — módszerrel (radioaktív izotóppal való gerjesztéses röntgenemissziós analízissel) megvizsgálták jó néhány' ember hajának összetételét. Így mintát vettek a betegek fejéről is, akik infarktussal feküdtek a két klinikán. Közismert tény, hogy ez a betegség ma a halálozások Okainak sorában milyen „előkelő” helyen áll. A kutatók arra a meglepő eredményre jutottak, hogy olyan betegek hajában, akik infarktusban szenvedtek, észrevehetően több volt a kalcium, mint az összehasonlításul megvizsgált egészséges emberi hajban! Az adatok beszédesek: 65 egész-, séges — 14 évesnél idősebb — nő hajában 0,26 százalék kalcium volt, ugyanakkor öt infarktusos nő hajában csak 0,14 százalék. Férfiaknál 79 egészséges egyén hajában 0,26 százalék volt a kalciumtartalom, 60 szívinfarktusos férfi hajában viszont 0,09 százalék! Különösen fontossá teszi ezt a fölismerést az a ténÿ, hogy az emberi haj naponként egy tizedmilliméternyit nő, tehát az a haj, amelyet a betegek fejéről — szokásos módon — levágtak, több héttel korábbi volt, a megbetegedés előtt nőtt! Vagyis: a hajban a kalciumtartalomnak — a nemhez és az életkorhoz viszonyított — csökkenése mintha már előrevetné a betegség kitörésének árnyékát. A kutatók a viszonylag kis számú adatat óvatosan, kritikusan, maguk is kételkedőén kezelik és további nagyszámú ellenőrző vizsgálatot akarnak végezni. Amennyiben ugyanis valóban bebizonyul, hogy ez a jelenség fennáll, olyanfajta, tömeges megelőző vizsgálatokat lehetne szervezni, mint a tűdőröntgenezés, vagy a rákszűrés, amelyek már ma is folynak. Az orvosokat természetesen az is érdekli, hogy mi a magyarázata a hajban fellépő kalciumhiánynak, de a módszer esetleg már ennek földerítése előtt is alkalmas lehet arra, hogy idejében fölkészüljenek a betegség kezelésére, ami sok esetben — ha azonnal megtörténik — életmentő lehet. P. G. P. Tudomány — technika Az alaszkai olaj A transzalaszkai kőolajvezeték déli végállomása (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az amerikai kontinens legészakibb része az „amerikai arktikum”, amely az északi sarkkörtől Kanada legészakibb pontjáig, csaknem a 84. északi szélességi fokig húzódik. Az arktikum kétségtelenül Földünk legkedvezőtlenebb természeti körülményeivel rendelkező régiója. A civilizált ember el is kerülte egészen a jelen évszázadig, és sokan még ma is úgy tekintik, mint a világ utolsó meghódításra váró területét, s az olajkutatás terén valóban az is. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy az USA-nak mindössze 10 évre lesz elegendő a kőolajkészlete, s ennek a baljós véleménynek köszönhető, hogy az arktiku- mon megkezdődött a kőolajkutatás. 1968-ban az Északi- Jeges-tenger partján, a Prudhóe-öböl környékén fedezték fel az amerikai kontinens eddig legnagyobb olajfelhalmozódását. A zord földrajzi és éghajlati viszonyok és az óriási távolságok azonban fúrási és szállítási gondokat okoznak. A fúrásokat újszerű, szigetelt falú, csövekkel végzik, s öblítőiszap helyett különböző habanyagokat használnak. A sarki tengereken a körszelvényű, kúpos hajótestekkel rendelkező jégtörő fúróhajókkal kísérleteznek. Az olajat leggyakrabban és legolcsóbban csővezetékeken és tartályhajókon szállítják. A hosszú távú csővezetékek ma már 1,2 méter átmérő- jűek. A csővezetékek lefektetése sok gondot ökozott az állandóan fagyott talaj miatt. A fagyott földön át húzódó vezetéket nem volt ajánlatos- a talajba süllyeszteni, mert az olaj magas hőmérséklete még jó szigetelés mellett is felolvasztaná a fagyott talajt. Jobbnak látszott a megfelelően szigetelt és a talaj felett húzódó vezeték kiépítése. Ez a megoldás viszont nehézségekbe ütközött, mert akadályozza a vadállatok, főleg a karibiik vándorlását. Természetesen szolgálatba léptek a tankhajók is, sőt kiépült az olajszállító légi- * híd a lelőhely és a felhasználók (között. Az erre a célra kifejlesztett Boeing-ot 12 sugárhajtóművei látták el. Az olaj megindította a nyersanyagkutatást. Találtak még földgázt, különféle érceket, főleg vasat, rezet, ólmot és cinket. Több mint játék A jól ismert és általánosan használt kísérleti módszer szerint a gyorsan áramló levegőnek a közlekedési eszközökre, a nagy építményekre gyakorolt hatását szélcsatornában vizsgálják, kicsinyített léptékű modellt helyezvén el a berendezésben. Hajók esetében a víz az az „élettér”, ahol a jármű mozogni fog és amelynek várható hatásait idejekorán kell megismerni. Éppen ezért a nagy hajógyárak — még rendszerint a tervezés stádiumában — a készülő jármű megbatározott kicsinyítésű, működőképes modelljét is elkészítik és azt különleges terhelésnek vetik alá a kísérleti medencékben, ahol a hullámzásnak, a viharnak minden fokozata utánozható. A modellpróba felvilágosítást nyújt a legkedvezőbb formakiképzésről, a hajócsavar tulajdonságairól, a menetüzemről és a menetteljesítményről, vagyis a szerteágazó műszaki problémák optimális megoldásáról. A modellen és a modellben elhelyezett mérőműszerek hiánytalanul regisztrálják mindazokat az erőket, amelyek a kísérleti medencében megtett út közben hatnak, így az áramlási ellenállást, a csavarteljesítményt és a fordulatszámot, külön(MTI Külföldi Képszolgálat — KS) böző sebességi és merülési értékek mellett. A modellek természetesen távvezérléssel működnek, ami ma már olyan fejlett, hogy bármilyen bonyolult manőver pontosan végrehajtható rá- dióparancsok segítségével. A modellek elkészítése persze nem kis összegbe kerül, de áruk eltörpül a később megépülő nagy hajók értéke melett. A képen látható 1:50 kicsinyítésű léptékű őrnaszád- modellt, amely 1080 milliméter hosszú és 174 milliméter széles, egy csehszlovák modellező készítette abban a klubban, ahonnan a járműmodellezést később hivatásukul is választó szakemberek kikerülnek. A két hajtóművel rendelkező, tökéletesen élethű modell távirányító rendszerét is maga a modellező tervezte és építette meg. Szovjet—amerikai meteorológiai rakétalövészet 1977. augusztusában amerikai—szovjet rakétakutatásra került sor a meteorológiai rakéták kategóriájában. Wallops Island vizeiről fcutatáhajók fedélzetéről szovjet és amerikai gyártmányú rakétaszondákat lőtték fel. A szondák a magaslégkörben méréseket végeztek. A kutatás fő célja azonban a műszerek szabályozása és bizonyos fokú egységesítése. 1972-ben kezdődött el a NASA és Szovjet Tudományos Akadémia szervei között a közös meteorológiai kutató programok kidolgozása, és a mérési adatok egyeztetése és kicserélése. Ekkor tapasztalták, hogy a két ország meteorológiai mérési technikájában eltérések mutatkoznak, amelyek természetesen kihatnak a mérési eredményekre is. Az egyeztetés területén 1973-ban a franciák guaya- nai rakétabázisán szovjet francia és angol meteorológiai rakétákkal végeztek összehasonlító kísérleteket. Ehhez a sorozathoz csatlakozik most az 1977-es szovjet—amerikai meteorológiai rakétalövészet. Az amerikaiak a „Super Lóki” típusú 30,5 kilogramm súlyú és 3,21 méter hosszú meteorológiai rakétaszondákat indítottak, míg a szovjetek M 100 B típusú, 480 kilogramm súlyú, 8,34 méter hosszúságú meteorológiai rakétákat lőttek fel. Mindkét ország lehorgonyzóit hajók fedélzetéről végezte a kilövéseket, éspedig félórás időközökben 22-22 rakétát lőttek fél a magasba, figyelve röppályá- jukat, majd értékelve a szondák mérési eredményeit. A „Koroljev Akadémikus” szovjet óceánkutató hajó Vlagyivosztok kikötőjéből indult el amerikai expedí- ciós útjára. A szovjetek ennek fedélzetéről végezték a kilövéseket. Egyébként a francia nemzeti űrkutató központtal is végeznek a szovjetek hasonló kalibrációs kísérleteket a guayanai, vizeken, Kourou bázis közelében. A jelek szerint más országok is csatlakoznak az összehasonlító kísérletekhez. Mindebből a jövőben a nemzetközi meteorológia tudománya, az előrejelzési technika húz hasznot nemzetközi viszonylatban is.
