Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

1978. január 29., vasárnap l/cMCUMACVpA' AtrH^i Téli üdülés Boldogult diákkoromban történt, hogy egyik nyáron két hetet a Balaton partján töltöttem. Megérkezésem utáni második napon eleredt az eső, s abba se hagyta, amíg ott voltam. Akkor határoztam el, hogyha egyszer „felnövök” és módom lesz rá, lehetőleg a téli hónapok­ban megyek majd üdülni. Sajnos, a soha nem hitt érett férfikor immár bőven a nyakamba szakadt, életemben sok minden másképp alakult, mint ahogy azt hajdaná­ban elképzeltem, de a téli üdüléseim eddig mindig jól sikerültek. Az elmúlt két hetet például Sopronban töl­töttem, nagyszerűen. Dupla költség, fele öröm — mondják a rosszmájúnk, ha valaki a feleségével megy üdülni. Most velem is ez történt és bár nem akarok stréberkedni, de igazán nem irigyeltem a körülöttünk libegő magányos ifjakat s a gyakran éltesebb korú hajadonokat, akikből ha­mar alkalmi párocskák verbuválódtak, kihasználva az expressz szerelmek gyorsított forgatókönyveit. Egy idő után az ember a szépségekben is csak akkor tud gyö­nyörködni, ha élményeit megoszthatja valakivel, s ha méltón választottunk, társunk az örömben is csak az lehet, aki megosztja velünk a mindennapok gondjait. Sopronban pedig bőségesen akadt csodálni való. Nem nagy felfedezésekre gondolok; hiszen a hétszáz éves vá­rosról oly sok mindent tudunk, s a régi házak közt jár­va akaratlanul is Békés megyei hangulatok jutottak eszembe. Sokszor hallottam például, hogy Gyulát az „Alföld Sopronjának” nevezik. Valóban sok a hasonlóság a két város között, s nemcsak a műemlékek nagy száma kí­nálja az összehasonlítást, hanem lakóik lokálpatriotiz­musa is szinte azonos. Fényképezőgépemben még benn lapul az utolsó te­kercs megkezdett film, de ha az emlékezés kockáit hí- ■vom elő, a pillanatfelvételekből színes sorozat kínál­kozik. A Lővérekben készült modern 9 emeletes szakszerve­zeti üdülőben egyszerre hatszáz ember pihenheti ki az év fáradalmait, s az ablakokból nemcsak a városra nyílik szép kilátás, de odafehérlenek a környező he­gyek ragyogó hósipkái. Kirándulások Fertődre, az Esz- terházyak pompás kastélyába (hej, de sok jobbágyve­rejték és Habsburgokat kiszolgáló dölyfös főúri alázat árán épült ez a palota). Aztán egy másik grófi kúria Nagycenken, a Széchenyiek birodalmában, ahàl a „leg­nagyobb magyar” a Tisza és Körösök szabályozását tervezte, és vasutat, hidat, tudományos akadémiát adott a hazánknak. A közeli büki fürdőben is a Viharsarok gyógyvizei jutnak eszembe, s bizony semmi szégyenkezni valója nincs Nagyszénásnak, Gyomának, Gyulának: mi is áll- juk a versenyt a Dunántúl ékességével. Hosszú ideig erőt adnak majd itthon is az üdülés emlékei, s azt sem felejtem el, hogy hazafelé jövet végig kocsikáztunk a Balaton északi partjain. Mondha­tom, befagyottan is legalább oly szép, mint a nyári ka­vargások idején. S amikor két hét múltán Endrődnél újra megláttuk a Köröst, a hazai hangulatok ismét hatalmukba kerítettek. Hiszen járhat az ember bárhol a világban, a színek, az ízek, az emlékek mind a szü­lőföld felé vonzanak. , Andódy Tibor Filatéliai hirek A Magyar Posta ez évben 69 alkalmi bélyeget ad ki, s forgalomba kerülnek három, négy és öt értékből álló rö­vid sorozatok is. Még nincs meghatározva -valamennyi bélyeg témája, többet tarta­lékolnak arra az esetre, ha valami rendkíyüli esemény indokolja kiadásukat. Így például a tartalékot felhasz­nálva bemutatják majd a bé­lyegen a koronát és a koro­názási ékszereket. Az első negyedévben három sorozat és egy blokk kerül forgalom­ba. Kiadják a „Magyar hu­szárok” sorozatot 14 forint névértékben. A történelmi vi­torlás hajók sorozat hét értéke 16 forintba kerül. A repülés nagyjait bemutató sorozat 16 forint lesz és egy 20 forintos blokk is megjelenik. Külön­böző évfordulókat is megörö­kítenek majd. A feláras 3 plusz 1.50 forintos bélyeg a 60 éves kommunista ifjúsági mozgalom emlékére jelenik meg. A Szocfilexet 3 forin­tos kisívben megjelenő szel­vényes bélyeggel köszöntik. A légipostagyűjtők nemzet­közi szervezetének kongresz- szusa alkalmából űrkutatási blokkot adnak ki, végül lesz még nyolc bélyegből és egy blokkból álló sorozat a lab­darúgó vb emlékére. A harmadik negyedévben a 30 éves úttörővasút és ku­bai Világifjúsági Találkozó emlékére adnak ki bélyeget, valamint a Prágai bélyeg-vi­lágkiállítás alkalmából. Az év utolsó negyedében meg­emlékeznek a Képző- és Ipar- művészeti Főiskola alapításá­nak 200. éves évfordulójáról és öt bélyegen bemutatnak Kovács Margit műveiből öt kerámiát. Január 6-án jelent meg az a postai levelezőlap benyomott bélyeggel, amely a Filatéliai Szemle 30 éves jubileumát köszöntötte. Ha­zánkban ez volt az első pos­tai lap, amelyre első napi bé­lyegzést alkalmaztak a pos­tahivatalok. A jubileumra utaló bélyegzést január 2—31 között használja a MABÉOSZ postahivatala a Vörösmarty utcai székházában. A közelgő filatélistaesemények sorából kiemelkedik a 16. országos ifjúsági kiállítás, melyet április 1—9 között rendeznek meg Hatvanban. Vas Tibor Az infarktus előrejelzése — a haj vizsgálatából? Ennek a cikknek a címé­ben nagyon fontos a kérdő­jel. Olyan kutatás eredmé-- nyeiről lesz ugyanis szó, amely még távolról sem végleges, lezárt, hanem to­vábbi vizsgálatokra szorul, de mivel érdekes és sokat ígérő, megismertetjük olva­sóinkkal, figyelmeztetve, hogy még kutatási stádium­ban levő dologról van szó. Az emberi haj összetéte­lét az utóbbi években több­féle céllal kutatták. Ezek között nem utolsó helyen áll a környezetvédelem. Köztu­dott, hogy a gépkocsik üzemanyagához hozzákever­nek egyfajta ólomvegyüle­tet, amely azután a kipufo­gógázokkal együtt a légkör­be jut. Az ólom veszélyes, mérgező anyag. A környe­zetbe, levegőbe kerülő mennyiségének meghatáro­zására elemezték emberek hajszálainak összetételét is. Miközben ilyen hajszála­kat vizsgáltak, debreceni kutatók (részben az orvos- egyetem két klinikájának, részben az Atommagkutató Intézetnek a munkatársai) felfigyeltek arra, hogy az emberi hajban kalcium és kén igen nagy mennyiség­ben található. Korszerű, na­gyon érzékeny — igen kis anyagmennyiségek megha­tározására alkalmas — mód­szerrel (radioaktív izotóppal való gerjesztéses röntgen­emissziós analízissel) meg­vizsgálták jó néhány' ember hajának összetételét. Így mintát vettek a betegek fe­jéről is, akik infarktussal feküdtek a két klinikán. Közismert tény, hogy ez a betegség ma a halálozások Okainak sorában milyen „előkelő” helyen áll. A kutatók arra a megle­pő eredményre jutottak, hogy olyan betegek hajában, akik infarktusban szenved­tek, észrevehetően több volt a kalcium, mint az összeha­sonlításul megvizsgált egész­séges emberi hajban! Az adatok beszédesek: 65 egész-, séges — 14 évesnél idősebb — nő hajában 0,26 százalék kalcium volt, ugyanakkor öt infarktusos nő hajában csak 0,14 százalék. Férfiaknál 79 egészséges egyén hajában 0,26 százalék volt a kalci­umtartalom, 60 szívinfarktu­sos férfi hajában viszont 0,09 százalék! Különösen fontossá teszi ezt a fölismerést az a ténÿ, hogy az emberi haj napon­ként egy tizedmilliméternyit nő, tehát az a haj, amelyet a betegek fejéről — szoká­sos módon — levágtak, több héttel korábbi volt, a meg­betegedés előtt nőtt! Vagy­is: a hajban a kalciumtar­talomnak — a nemhez és az életkorhoz viszonyított — csökkenése mintha már elő­revetné a betegség kitöré­sének árnyékát. A kutatók a viszonylag kis számú adatat óvatosan, kritikusan, maguk is kétel­kedőén kezelik és további nagyszámú ellenőrző vizs­gálatot akarnak végezni. Amennyiben ugyanis való­ban bebizonyul, hogy ez a jelenség fennáll, olyanfajta, tömeges megelőző vizsgálato­kat lehetne szervezni, mint a tűdőröntgenezés, vagy a rákszűrés, amelyek már ma is folynak. Az orvosokat természetesen az is érdekli, hogy mi a magyarázata a hajban fellépő kalciumhi­ánynak, de a módszer eset­leg már ennek földerítése előtt is alkalmas lehet arra, hogy idejében fölkészülje­nek a betegség kezelésére, ami sok esetben — ha azon­nal megtörténik — életmen­tő lehet. P. G. P. Tudomány — technika Az alaszkai olaj A transzalaszkai kőolajvezeték déli végállomása (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az amerikai kontinens legészakibb része az „ame­rikai arktikum”, amely az északi sarkkörtől Kanada legészakibb pontjáig, csak­nem a 84. északi szélességi fokig húzódik. Az arktikum kétségtelenül Földünk leg­kedvezőtlenebb természeti körülményeivel rendelkező régiója. A civilizált ember el is kerülte egészen a jelen évszázadig, és sokan még ma is úgy tekintik, mint a világ utolsó meghódításra váró területét, s az olajku­tatás terén valóban az is. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy az USA-nak mindössze 10 évre lesz ele­gendő a kőolajkészlete, s ennek a baljós véleménynek köszönhető, hogy az arktiku- mon megkezdődött a kőolaj­kutatás. 1968-ban az Északi- Jeges-tenger partján, a Prudhóe-öböl környékén fe­dezték fel az amerikai kon­tinens eddig legnagyobb olajfelhalmozódását. A zord földrajzi és éghajlati viszo­nyok és az óriási távolságok azonban fúrási és szállítási gondokat okoznak. A fúrásokat újszerű, szi­getelt falú, csövekkel végzik, s öblítőiszap helyett külön­böző habanyagokat használ­nak. A sarki tengereken a körszelvényű, kúpos hajó­testekkel rendelkező jégtörő fúróhajókkal kísérleteznek. Az olajat leggyakrabban és legolcsóbban csővezetékeken és tartályhajókon szállítják. A hosszú távú csővezetékek ma már 1,2 méter átmérő- jűek. A csővezetékek lefek­tetése sok gondot ökozott az állandóan fagyott talaj mi­att. A fagyott földön át hú­zódó vezetéket nem volt ajánlatos- a talajba sül­lyeszteni, mert az olaj ma­gas hőmérséklete még jó szigetelés mellett is felol­vasztaná a fagyott talajt. Jobbnak látszott a megfele­lően szigetelt és a talaj fe­lett húzódó vezeték kiépíté­se. Ez a megoldás viszont nehézségekbe ütközött, mert akadályozza a vadállatok, főleg a karibiik vándorlását. Természetesen szolgálatba léptek a tankhajók is, sőt kiépült az olajszállító légi- * híd a lelőhely és a felhasz­nálók (között. Az erre a célra kifejlesztett Boeing-ot 12 sugárhajtóművei látták el. Az olaj megindította a nyersanyagkutatást. Találtak még földgázt, különféle ér­ceket, főleg vasat, rezet, ól­mot és cinket. Több mint játék A jól ismert és általáno­san használt kísérleti mód­szer szerint a gyorsan áramló levegőnek a közle­kedési eszközökre, a nagy építményekre gyakorolt ha­tását szélcsatornában vizs­gálják, kicsinyített léptékű modellt helyezvén el a be­rendezésben. Hajók eseté­ben a víz az az „élettér”, ahol a jármű mozogni fog és amelynek várható hatá­sait idejekorán kell megis­merni. Éppen ezért a nagy hajógyárak — még rendsze­rint a tervezés stádiumá­ban — a készülő jármű megbatározott kicsinyítésű, működőképes modelljét is elkészítik és azt különleges terhelésnek vetik alá a kí­sérleti medencékben, ahol a hullámzásnak, a viharnak minden fokozata utánozható. A modellpróba felvilágosí­tást nyújt a legkedvezőbb formakiképzésről, a hajócsa­var tulajdonságairól, a me­netüzemről és a menettelje­sítményről, vagyis a szerte­ágazó műszaki problémák optimális megoldásáról. A modellen és a modellben el­helyezett mérőműszerek hi­ánytalanul regisztrálják mindazokat az erőket, ame­lyek a kísérleti medencé­ben megtett út közben hat­nak, így az áramlási ellen­állást, a csavarteljesítményt és a fordulatszámot, külön­(MTI Külföldi Képszolgálat — KS) böző sebességi és merülési értékek mellett. A modellek természetesen távvezérléssel működnek, ami ma már olyan fejlett, hogy bármi­lyen bonyolult manőver pontosan végrehajtható rá- dióparancsok segítségével. A modellek elkészítése per­sze nem kis összegbe kerül, de áruk eltörpül a később megépülő nagy hajók érté­ke melett. A képen látható 1:50 ki­csinyítésű léptékű őrnaszád- modellt, amely 1080 millimé­ter hosszú és 174 milliméter széles, egy csehszlovák mo­dellező készítette abban a klubban, ahonnan a jármű­modellezést később hivatá­sukul is választó szakembe­rek kikerülnek. A két haj­tóművel rendelkező, tökéle­tesen élethű modell távirá­nyító rendszerét is maga a modellező tervezte és épí­tette meg. Szovjet—amerikai meteorológiai rakétalövészet 1977. augusztusában ame­rikai—szovjet rakétakuta­tásra került sor a meteoro­lógiai rakéták kategóriájá­ban. Wallops Island vizeiről fcutatáhajók fedélzetéről szovjet és amerikai gyárt­mányú rakétaszondákat lőt­ték fel. A szondák a magas­légkörben méréseket végez­tek. A kutatás fő célja azon­ban a műszerek szabályozá­sa és bizonyos fokú egysé­gesítése. 1972-ben kezdődött el a NASA és Szovjet Tudomá­nyos Akadémia szervei kö­zött a közös meteorológiai kutató programok kidolgo­zása, és a mérési adatok egyeztetése és kicserélése. Ekkor tapasztalták, hogy a két ország meteorológiai mérési technikájában elté­rések mutatkoznak, amelyek természetesen kihatnak a mérési eredményekre is. Az egyeztetés területén 1973-ban a franciák guaya- nai rakétabázisán szovjet francia és angol meteoroló­giai rakétákkal végeztek összehasonlító kísérleteket. Ehhez a sorozathoz csatla­kozik most az 1977-es szov­jet—amerikai meteorológiai rakétalövészet. Az amerikaiak a „Super Lóki” típusú 30,5 kilogramm súlyú és 3,21 méter hosszú meteorológiai rakétaszondá­kat indítottak, míg a szov­jetek M 100 B típusú, 480 kilogramm súlyú, 8,34 méter hosszúságú mete­orológiai rakétákat lőttek fel. Mindkét ország lehor­gonyzóit hajók fedélzetéről végezte a kilövéseket, éspe­dig félórás időközökben 22-22 rakétát lőttek fél a magasba, figyelve röppályá- jukat, majd értékelve a szondák mérési eredménye­it. A „Koroljev Akadémikus” szovjet óceánkutató hajó Vlagyivosztok kikötőjéből indult el amerikai expedí- ciós útjára. A szovjetek en­nek fedélzetéről végezték a kilövéseket. Egyébként a francia nemzeti űrkutató központtal is végeznek a szovjetek hasonló kalibráci­ós kísérleteket a guayanai, vizeken, Kourou bázis köze­lében. A jelek szerint más országok is csatlakoznak az összehasonlító kísérletekhez. Mindebből a jövőben a nemzetközi meteorológia tu­dománya, az előrejelzési technika húz hasznot nem­zetközi viszonylatban is.

Next

/
Thumbnails
Contents