Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-27 / 23. szám
IgHîlW&M 1978. Január Z7„ péntek zük, mennyit ér egy végzett szakmunkástanuló. De néznünk kell ! Kell az utánpótlás A Kazinczy utcai üzem forgácsolóműhelye éppen olyan, mint minden forgácsolóüzem. A tágas csarnokot legalább ötven gép monoton zúgása tölti be; vasas olajszag üli meg a levegőt. — Nem rosszabbak, mint mi voltunk — állítja a nyáron munkába állt fiatal szakmunkásokról Fió Mihály művezető. — Egyetlen baj van velük: nem bírják a nyolc órát, hamar elfáradnak. A szakmunkásképzés régi rendszere ilyen, szempontból ösztönzőbb volt: addig ugyanis, míg a tanuló nem kapta meg az oklevelét, pénzt sem kapott, tehát érdekeltebb volt a szakmai fogások minél gyorsabb elsajátításában. Most viszont mi történik? A tanulóidő alatt kevésbé strapáljáR magukat, amikor aztán szakmunkások lesznek, nehezen alkalmazkodnak a nagyobb (követelményekhez, s gyakran kevesebbet is keresnek. Jórészt ezért is mennek el — nemcsak esztergályosnak, hanem más munkára is. — Sok Olyat láttunk itt, amit eddig el sem tudtunk képzelni. Rengeteget tanulunk a régi szakmunkásoktól: ők „flottul” megcsinálják azt, amit mi csak kör- rülményesen. Az iskolában sok mindent elsajátítottunk — de itt dolgozni kell, fürgén, pontosan, s ezt csak az üzemiben tanulhatjuk rpeg. — Sok olyat tanultunk, amit talán soha nem használunk majd. Ha hamarabb kikerülnénk a gyárakba, hamarabb tudnánk gyorsabban, pontosabban dolgozni. — Miért megy el sok fiatal szakmunkástanuló az üzemből? Szétforgácsolódó forgácsolók — Más munkahelyeken több a pénz, meg jobb az anyagellátás és a munka- szervezés is. Kétezer-kettőMegkezdték a nádvágást a Fertő tavon. Az évi mintegy 3 millió kéve nádból sokat exportálnak a tőkés országokba is (MTI-fotó — Matusz Károly felvétele — KS) Kinek tanulsz, flam? száz—kétezer-ötszáz között keresünk, s ezért nagyon meg kell dolgozni. Sok a nehéz munka, nagyon szorít az idő. A pontatlanság és a selejt jelentős része ebből adódik... A forgácsoló-tanműhely világos, tágas és tiszta. Az új lakatosműhelyről is csak a legjobbakat mondhatom. Az előbbit most 'bővítik: szellősebb lesz, biztonságosabb, és több gép fér majd el. Oldalt katonás rendben sorakoznak az élénkzöldre festett esztergapadok; olajos ruhás fiatal srácok hajolnak föléjük. Lipták Pál szakoktató nem kis büszkeséggel mondja el, hogy nemrég kaptak egy modern síkköszörűgépet, s mi több két új E—400-as komplett esztergapad is frissen érkezett — egyenként 170 ezer forintért. — Arra, hogy ilyen vadonatúj gépeket kapjon egy tanműhely — mondja —, nem tudok példát a megyében. Szó sincs arról, hogy nem bírják a nyolcórás munkát a fiatal szakmunkások, hiszen — hagy mást ne (mondjunk — élsportoló, országos és megyei bajnok is számos akad köztük. Inkább talán a lustaság, a nemakarás lehet imitt-amott a gyengébb teljesítmények magyarázata. Alapjában az oktatás jellege, menete is megfelelő, hiszen az emelt szintű szakmunkásképzés célja éppen aiz, hogy munkásaink elméletileg jól képzettek, sokoldalúak legyenek, kár lenne tehát az elméletre szántidőt csökkenteni. Ám az is igaz, hogy a gyári tapasztalatokat az oktatás az eddigieknél jobban hasznosíthatná, s olyan módszereket vezethetne be, amelyek állóképesebbé, a sajátos üzemi viszonyokhoz alkalmaz- kodóbbá tennék a fiatalokat. • * • — A forgácsolóképzés ma már csak alapképzésnek tekinthető — összegezi a szakoktató. — Ez a szakma is bonyolultabbá, sokrétűbbé vált: nem önmagától, hanem a gyakorlati élet, a termelés megnövekvő követélményei tették ilyenné. Esztergályosnak igazán • csak kélt-három év után tekinthető a végzett szakmunkástanuló. Abban látom a bajt, hogy nem foglalkoznak velük az üzemben úgy, mint kellene. Belátom: egy művezetőnek bőven akad más tennivalója, problémája is. De akkor mást kellene megbízni ezzel. A legfrissebb adatok szerint à HAFE ~44~ másod- és harmadéves szakmunkástanulója közül 35 dévaványai, szeghalmi, mezőhegyesi, vésztői és füzesgyarmati. Otthon is találnak munkát. A (Sábái gyár viszont — érthetően — nem más üzemeknek akar szakmunkásokat képezni. Varga János Sátoralapanyag Békésszentandrásról — exportra Kukorica, pulyka, Nagyszénás Jó tíz éve foglalkoznak a szakmunkásképzéssel a HAFE 5. sz. Gyárában, Békéscsabán. A kezdet kezdetén ez még nem jelentett mást, mint a tanulás, a szakmai fogások elsajátításának legegyszerűbb módját. A fiúk, akik az esztergályos, marós vagy lakatosszakmához kedvet éreztek, odaálltak a szakmunkások mellé, és megtanulták, amit tudni kell. Elméleti oktatás jószerével nem is volt Olyan szakmunkások tanították meg őket a mesterfogásokra, aMknek ehhez kedvük, türelmük volt. Zömmel forgácsoló-szakmunkásokat és — ritkábban — lakatosokat „képezitek”, s a szakmunkásképzés alaposabb megoldása elé még gátat emelt az iq, hogy (bizonytalannak látszott a gyár sorsa, profilja is. Esztergályosok gyerekcipőben Amikor tisztázódott, hogy a csabai üzem ipari hajtóműveket és festőberendezéseket fog gyártani, az látszott célravezetőnek, ha a csabai 611. sz. Szakmunkásképző ■■ Intézettel közösen alakítják ki a fiatal szakmunkások képzésének kereteit. A gyárnak ezután lépésről lépésre kellett az oktatás feltételeit megteremtenie. Mindenekelőtt egy forgácsoló-tanműhelyt alakítottak ki, és felszerelték a szükséges gépekkel. Nem részletezzük, hogy s mint léptek ebben tovább. Lássuk inkább, hogyan s mivel támogatja az oktatást az üzem napjainkban, és — ami ennél is fontosabb — eredményes-e a képzés, megtérülnek-e a ráfordított összegek? Munkaruhára, társadalmi és tanulmányi ösztöndíjra, tisztálkodószerekre, valamint a tanműhely és a gépek karbantartására, felújítására az ezt megelőző oktatási évben több mint 850 ezer forintot költött a csabai HAFE. Ez annyit jelent, hogy egy-egy tanuló képzésére tavaly 17 720 forintot áldoztak. Ez akkor is tekintélyes summa, ha nem nézA Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetei nagyon sokan ismerik gyönyörű szőnyegeiről, de azt csak kevesen tudják, hogy jelentős mennyiségben szállít tőkés exportra — sátorponyvát. Igaz, ez nem teljesen önálló termék, a Budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalattal gyártják kooperációban a kempingsátrak alapanyagát. Három éve kezdődött az együttműködés a gyár és a szövetkezet között, akkor kötötték meg a tív évre szóló szerződést, melynek értelmében szövőgépeket telepítettek Békésszeníandrásra. Először harminc automata szövőgépet állítottak munkába, majd az új mechanikai szövődé felépítése után további tizenkettőt. Az elmúlt évben már hétszázezer méter alapanyagot készítettek Békésszentandrá- son 17 millió forint értékben. Ez ugyanennyi devizabevételnek felel meg, mert a sátorponyva — feldolgozás, varrás után — gyakorlatilag teljes egészében exportra kerül. Sátorként persze már sokkal.többet ér, mintegy az alapanyag négyszereséért lehet eladni. Ezek után érthető, hogy a budakalászi gyár minél több anyagot szeretne kapni Békésszentandrásról és persze ez a szövetkezet érdeke is. Az idén már egymillió méter kerül le a gépekről és a jövőben még további fejlesztés várható. Szóba került újabb gépek letelepítése is és várhatóan még ebben az évben elkészül a cérnázó is. Ezzel megszűnik a fonal sok száz kilométeres utazgatása. Jól bevált tehát a gyár és a szövetkezet együttműködése, mindkét fél megtalálta a számítását. A Budakalászon munkaerőhiány miatt álló gépek Békésszentandráson három műszakban termelnek, a szövetkezet pedig — a továbbra is fő profilnak tekintett szőnyegszövés mellett — létrehozhatott egy olyan üzemet, ahol kevés ember nagy értéket állíthat elő. Jól jár természetesen a népgazdaság is ezzel a kooperációval, ezért követendő példa az állami vállalatok és a szövetkezetek ilyen és ehhez hasonló együttműködése. Az idén már egymillió méter sátoralapanyag készül Békésszentandráson Fotó: Lónyai László beállítása után évente másfél millió napospulykát adnak a termelő gazdaságoknak. Mindezekkel 1978-ban újabb 10 százalék termelési érték- növekedést kívánnak elérni. — vor — „Meleg ügy” Nem ez az első és valószínű, nem is az utolsó ilyen témájú cikk, amely az egyre dráguló energia kárba ve- szésével foglalkozik, Dévaványán a múlt évben az Országos Földtani Intézet kutatófúrást végzett és eközben hőforrásra bukkant. A kút jelenleg 1350 liter 87 fokos vizet ad percenként, amelyet azonban nem tudnak hasznosítani. A tanácsi vezetők szerint a melegvíz felhasználására mintegy 100 millió forintos beruházásra lenne szükség abhoz, hogy a termelőszövetkezetek felépíthessék a hajtatóházakat. A jelenlegi energia tízhektáros alapterületű növényház fűtésére alkalmas. Innen azután a 30—35 fokra lehűtött vizet a fürdőhöz vezetnék. Mindaddig, amíg nem vizsgálják meg a víz összetételét, nem készülhet el a hasznosítási terv. A kutat azért nem zárják le, mert félő, hogy később már nem lenne meg az a nyomás, amely a vizet a felszínre hozná. Most nyílt árokban folyik, a Körösbe. Ha például a keresett primőrök gyors értékesítési lehetőségére gondolunk, kétségtelen, az építkezésre fordított összeg hamar megtérülne. —y—n Jó termelési eredményekkel zárta a feldolgozási időszakot a Sarkadi Cukorgyár. Az elmúlt héten befejezték a nyersgyártást, a körzet mezőgazdasági üzemeinek répájából 3900 vagon fehér cukrot készítettek. Az elmúlt években fokozatosan javulta répa cukortartalma, a két évvel ezelőtti 13,8 százalékos béltartalommal szemben az idei gyártási átlag meghaladta a 15,1 százalékos cukortartalmat. A gyártási eredmények javulásához hozzájárultak a gazdaságok is. A tavaly bevezetett szedési, ütemezési prémium eredményesnek bizonyult, s ehhez újabb, a cukortartalmat ösztönző prémiumokat fizetett a gyár. A tavalyi félmillióval szemben az idén 7,5 millió forint cukorprémiumot kapott a körzet 42 répatermelő gazdaságának mintegy kétharmada. A legtöbbet, 850 ezer forintot a Békéscsabai Állami Gazdaságnak 2700 vagon répája után fizették. A csorvási Lenin Tsz 1566 vagon után félmillió forint többletbevételhez jutott. A legjobb minőségű nyersanyagot a békéscsabai Lenin Tsz szállította, hektáronként 430 mázsás termésátlagot értek el, az átadott répa cukortartalma 16,53 százalékos volt. A feldolgozási szezont követően a gyár termesztési szakemberei a gazdaságokban valamennyi táblán elvégzik a szükséges talajvizsgálatot az optimális tápanyag-utánpótlás érdekében. Igaz, még tart az utóüzem, de már folyik a felújítás. Ez évben beruházásra 83 millió forintot költ a Sarkadi Cukorgyár, s egyebek között új bepárló berendezéseket, centrifugákat helyeznek üzembe, elkészül az automata répalaboratórium, a korábbi széntüzelést felváltja a gáztüzelés, mely kazáncserével párosul. Békés megyében az elmúlt évben a termelőszövetkezeteknek 9—11 százalékkal kellett növelniük a termelést 1975-höz képest. Tsz-e válogatja, melyiknek hogyan sikerült az 1977-es esztendő. Nagyszénáson csak a következő héten lesz a zárszámadás, de érdemes már előre ismertetni kimagasló eredményeiket. Ez érdekes azért is, mert a saját maguk tervezte növekedést is túlteljesítették, sőt a megyei ötéves tervi termelésnövekedést is csaknem elérték — mindösz- sze két esztendő alatt. összegezve: 1977-ben 25 százalékkal nőtt a termelési érték' — a két éve egyesült — Október 6. Tsz-ben. Számszerűleg ez 290 millió forintos árbevételt jelent, ami legnagyobb teljesítményük fennállásuk óta. Ezt javarészt a növénytermesztéssel érték el, amit fő ágazatuknak vallanak. Ezen belül is a búza és a kukorica hozta a legnagyobb bevételt, 1X2 millió forintot, ami 83 százaléka az ágazat teljesítményének. Az 1700 hektáros búzatábláról csaknem 11 ezer mázsa kenyérgabonát, és az alig több mint 4000 hektár kukoricaföldről hektáronként 77 mázsát takarítottak be. Az állattenyésztésben - a Broyler-pulyka hozta a legjobb eredményt és csaknem 50 millió forintot. Ugyanilyen értéket képvisel a kis- árutermelés bevétele is. Ezt elsősorban a háztájiból leadott 9000 hízósertésnek, és a fellendülő zöldségtermesztésnek köszönhetik. Mivel ezzel nem kívánják letudni az V. ötéves tervük termelési értéknövekedését, vagyis nem akarnak megállapodni ezen a szinten, érdemes megismerkednünk a következő évi terveikkel is. A bevált búza- és kukoricatermesztés mellett némi szerkezetváltozást vezetnek be. Így már ez évtől napraforgót és cirokvetőmagot is termesztenek, valamint tovább növelik a zöldségter- mő-területüket is. Az állattenyésztésben a legnagyobb változást egy új pulykatörzstelep építése hozza, amelyhez szintén 1978- ban kezdenek hozzá. A négy évig tartó építkezés mintegy 150 millió forintba kerül. Ennek az összegnek nagyobb részét áruexport-növelő hitelből kívánják fedezni. A tenyésztelep és keltetőüzem Cukorért: Hét és fél millió forint prémium
