Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-27 / 23. szám
1978. Január 27., péntek Napirenden: 1 A munkásfiatalok művelődése Ülésezett a Megyei Ifjúsági Bizottság Egy kiállítás ürügyén Hagyományőrzés és néprajz Tegnap, csütörtökön délelőtt ülésezett a megyei tanács ifjúsági bizottsága Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban. A napirend egyik lényeges pontja volt színház, a Megyei Művelődési Központ, az ifjúsági és úttörőház tevékenységének vizsgálata, az, hogy mennyire segítik ezek az intézmények a munkásfiatalok művelődését. A Békés megyei Jókai Színház írásos beszámolóját Bede László menedzser egészítette ki. Elmondotta, hogy több csatornán jut el a színház ifjú közönségéhez, nemcsak nagyelőadások formájában. Élő irodalomórák, drámatörténeti, irodalomesztétikai sorozatok alkalmával, öntevékeny művészeti csoportok működése során találkoznak a színház művészei, rendezői, vezetői a szakmunkástanuló és ifjúmunkás fiatalokkal. Papp István igazgató beszélt a Megyéi Művelődési Központ munkájáról. Elmondotta, hogy a munkásifjúság nevelése megköveteli az oktatási intézmények, a termelővállalatok, a közművelődési intézmények, társadalmi szervezetek fokozottabb együttműködését. Megjelölte a művelődési központ feladatait: a felnőttoktatás formáinak bővítését (a felnőtt- oktatási stúdió beindításával), munkásfiatalokkal szeretnék növelni az amatőr művészeti csoportok számát, kis közösségeket kell létrehozni a munkásfiataloknak, üzemekben, KlSZ-szerveze- tekben, művelődési intézményekben. Javasolta, hogy 1978-ban minden megyei köz- művelődési intézmény a szakmunkástanulók kultúrá- lódását figyelje nagy gonddal. Bencsik Ilona, az ifjúsági és úttörőház igazgatónője hangsúlyozta, hogy egységes közművelődési tervet készítsenek a különböző intézmények a szakmunkástanulók Az elmúlt napokban megtartott pedagógus-továbbképzés keretében rendezték meg a szarvasi járásban a tudományos-technikai úttöröszemle vetélkedőjét. A járásbeli pedagógusok hétfőn, január 23-án Endrődön és Kondoroson vettek részt az úttörőcsapatok vetélkedőjén. A jól sikerült szemléket tapasztalatcsere követte. Felvételünkön: a „társadalomkutatók” vetélkedőjén a helyes választ állítják ösz- sze a kondoros! úttörők Fotó: Gutyan Mihály foglalkoztatásáról. Elmondta azt is, hogy az úttörőcsapatok, KISZ-szervezetek a legfőbb bázisai az ifjúsági házban folyó munkának, de például nem minden üzemben találnak olyan embert, aki a közművelődésben segítene szervezem, tájékoztatni a munkásfiatalokat. Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese felhívta a közművelődési intézmények vezetőinek figyelmét, hogy a munkásfiatalok művelődése ne legyen akció, szervesen épüljön a közművelődési élet egészébe. Az ifjúsági bizottság elnöke Barna Pál, aki az orosházi járási pártbizottság első titkára, foglalta össze a tanácskozás tapasztalatait, rávilágított néhány fontos problémára: így például arra, hogy nem minden üzemben kezelik kiemelt feladatként a munkásművelődést. Elmondotta, hogy a községi, városi tanácsoknak, KISZ-szervezeteknek kellene jobban szorgalmazniuk a termelőüzemek és a közművelődési intézmények együttműködését. Az ifjúsági bizottság következő napirendi pontban az ifjúsági parlamentek javaslatai alapján hozott munkahelyi intézkedéseket értékelte. Az orosházi Szántó Kovács Múzeumban nemrég nyílt meg a Tótkomlós néprajzából című kiállítás, ahol Koppány János, tótkomlósi evangélikus lelkész több évtizedes néprajzi gyűjtőmunkájának legszebb darabjait tekinthetik meg az érdeklődők. Az orosházi kiállítást, akárcsak az azt megelőzőt, amely a budapesti Néprajzi Múzeumban volt, dr. Gráfik Imre, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológusa rendezte, az utóbbit meg is nyitotta. E mostani kiállítás kapcsán beszélgettünk dr. Gráfik Imrével, s először azt kérdeztük meg, hogy miként értékelték a budapesti kiállítást a szakemberek? — Először azt szeretném elmondani — mondotta —, hogy a Néprajzi Múzeum célkitűzése az, hogy bemutasson olyan gyűjteményeket is, amelyek nem közgyűjteményként szerepelnek. Ezek valójában a nagyközönség előtt rejtettek, nemegyszer a szaktudomány előtti rejtett- ségről is szó van. E kiállítási sorozat „Rejtett kincsek” címszó alatt indult. Koppány János anyagát a nagyközönség lelkesedéssel és meglepetéssel fogadta. A meglepetést egyrészt az okozta, hogy vidéki, falusi magángyűjteményről van szó, másrészt Mai tévéajánlatunk Éjszakai műszak Az Éjszakai műszak című riportfilm készítői — Gerencsér Ferenc, Kovalik Károly, Márton József és Hubert István — az éjszakai munika gazdasági és emberi oldalát vizsgálják. Három budapesti nagyüzemben, a Budapesti Híradástechnikai Gyárban, a Pamutfonóipari Vállalat Lőrinci Gyáregységében és a Ganz Villamossági Művekben szerzett tapasztalataik alapján mondják el véleményüket. Azt a tényt állapítják meg, hogy az éjszakai műszak bevezetése nem lehet kampány. Mindig gazdaságossági számításnak kell megelőznie. Gyárainkban annyi a gép — sóik közülük a korszerűtlen, elavult —, hogy még a délelőtti, délutáni műszakban se jut mindegyikre munkás. Magas termelékenységű gépék beállításával, jobb kihasználásukkal a nappali két műszóikban is többet lehetne termelni. Megszólalnák a filmben a gyárak vezetői, és a legérde- keltebbek: az éjszakai műszakban dolgozók is. A kezdés időpontja: 18 óra 25 perc. »WW»WWWW««WWW«WWWWWWWWWWWWWWWW»WWWWWWWW»WWW«WW*WWWWWWWW«WWWWW<HW«m««»«««»m«WWWWWWW< 45. — Engem szólított, Margit néni? — Te vagy Lajos, ha nem tévedek... — Nem téved, Margit néni. Parancsoljon velem! — Miért engedtétek bele azt a gyereket a mély Dunába?! Bele is fulladhat. Azonnal hívd ki ! De Lajos bácsi nem fogta fel, hogy kiről van szó. Tanácstalanul nézett Gittára — Bár fulladna — mondta Gitta meggyőződéssel. Ebből Lajos bácsi már gondolta, hogy miféle gyerekről is van szó. De villámgyors diplomáciai húzással inkább a Klári gyerekeire figyelt, akik bokáig hol a vízben, hol a sárrá feltúrt fövenyben jártak. Nekik kiáltott oda: — Vigyázzatok, gyerekek, bele ne menjetek nagyon a vízbe! Térden felül veszélyes! — Itt vagyok velük — jelentkezett Klári —, vigyázok rájuk! Ezt akár úgy is fel lehetett fogni, mint az illetéktelen beavatkozás visszautasítását. — Lajos, Lajos! — szólt rá nagymama — nem azokról a kicsi gyerekekről beszélek! — A piros trikósról, te! — Ó, az a piros trikóé... Lajos bácsi nem volt könnyen felingerelhető ember, de most egyszerűen ott akarta hagyni nagymamát. Gitta még idejében, halkan rászólt: — Vidd csak neki! Ha kéri ... Lajos bácsi kezdte most már önkéntelenül is összeszedni az események szétzilálódott szálait. Hátha valahogy csomóra köthetné. Elindult a parthoz az ő nagyon megfontolt lépteivel. Csakhamar fel is fedezte a távolban úszkáló valamit, ami talán élőlény, lehet ember is, ha meg ember is lehet, hát az sem lehetetlen, hogy éppen a keresett piros- trikós az. Tölcsért formált tenyeréből a szája elé, és elnyújtva bekiáltott a Dunába: — Laaaciii... ! De kiáltott vagy négyet, mire azt észlelte, hogy a távoli vízilény valamilyen — talán közeledő — mozgást végez. Nagymama már türelmetlenkedett: — Mi van, Lajos? Csak nincs valami baj? — Nincs, Margit néni... már jön a fiú! — Miért hívod Lajos, negyediknek? — kérdezte Guszti. — Igen — válaszolta Lajos helyett Gitta — negyediknek. Hangsúlyában benne volt az ítélete is. Külön Gusztiról, s együtt az egész tollaslabdázó férfitáreaságról, akik, lám, semmit sem fogtak fel mindabból, ami pedig szinte a szemük láttára történt S akik képesek volnának nyugodtan továbbfolytatni azt az átkozott tollas- labdázást, bevonva akár a főbűnöst, ezt a piros trikóé banditát. — Mi az, hogy negyedik? —kérdezte a nagymama. — Játszanak a gyerekek —válaszolt Gitta dühösen — hiányzik egy negyedik ... * * * Kati odalépett, csendesen rátette a kezét óiz anyja vállára ... — Hát akkor Anyu... én meg most elmegyek. — Meg vagy... — kezdett megint ráripákodni Gitta, de még időben meggondolta magát. — Apu ivott, még nem vezethet. — Nem baj, elmegyek HÉV-vel, kisétálok a megállóig. Még kinézett a Dunára, közeledik-e már az a távoli pont. Gitta követte a tekintetét. Látta ő is a fiút, de még innen is megállapíthatták, hogy nem olyan túlságosan nagy sebességgel igyekszik a part felé. Guszti és Barna unalmukban — bár kétséges, hogy unalmukban-e — elkezdtek ketten tollaslabdázni. Látták, hogy Lajos ott buzgólkodik a parton; nem várták. Érdek- | ; telenül ütögettek, csak a lát- ; szatot igyekeztek tartani ; ! ; igen, ők most teljességgel ; : ezzel vannak elfoglalva. Kati lustán elindult a ko- j ; osihoz, ott volt a ruhája. Klári, aki feltűnően igye- 1 kezett most önmagának mi- j nél kevesebb jelentőséget ; tulajdonítani, megint a két ! ! fiával hadakozott, akik ép- j pen elhatározták, hogy La- j ; cit pedig nem engedik ki a : j Dunából. Sárgombócokat ; gyúrtak, hogy azzal dobál- : ják meg, ha közeledik. Klári szét akarta rúgni a ! j halmozni kezdett muníciót. ; ; — Anyuci, ne! — rimán- j ; kodtak. — Nem fogjuk do- : j bálni, csak várat építünk... ; ; Kati feltűnés nélkül be- | j szállt a kocsiba és odabent : átöltözött. Azon töprengett, ! el kell-e búcsúznia a társa- j ; Ságtól. Apu, Apa, Lajos bá- ; esi... Nagymama, Klári... ! j eh ! Egyszerűen nincs is mód | ; arra, hogy elbúcsúzzon. : I Akármelyikre gondolt, ez is, j j az is képes volna megkér- ; ; deznd, hogy mi történt... : j vagy egyáltalán kérdezni va- j ; lamit. Nem mondhatja el ; ! nekik, hogy itthagyott a vő- : j legényem, mert meglátta j j hogy egy másik fiúval cső- ; ! kolóztam. Ezt a másik fiút ! ; most rettenetesen gyűlölte ; ; de ha arra gondolt, hogy ha ! j most megint jönnének visz- j ; szafelé a kúttól, és Laci azt ; [ javasolná, hogy álljanak ! meg az alatt az óriás tör- ; zsű hárs alatt, akkor meg- ; int csak megállna... Szőr- 1 nyű, — gondolta — szörnyeteg vagyok! Vagyis ő a szörnyeteg! Búcsú pedig nincs. (Folytatjuk) az anyag összetétele meglehetősen homogén és rendkívül színvonalas. A gyűjteményben olyan tárgyaik is találhatók, amelyek egyedi voltukban kiemelkedőek. E gyűjtemény is példázza és felhívja a figyelmet a gyűjtőmunka fontosságára. A most bemutatott anyagból két tárgyat emelnék ki. Az egyik az a saroktéka, amelyen az 1802-es évszám olvasható. Rendkívül nemes megfor- máltságával, * szerény díszítettségével, -néhány lényeges motívummal, s a színek rendkívül tartózkodó felhasználásával, egyszóval kidolgozásában igen figyelemreméltó. Egy másik kiállítási da- raz az 1810-zel jelzett címeres ágyvég, jelentősége a stílusában keresendő. A festett motívumok egyértelműen jelzik azt a közös gyökeret, amelyet a térségben élő nemzetiségek kultúrájának egymásra hatásában figyelhetünk meg. Az ágyvég stílusa még nagyon pontosan visszautal az úgynevezett „vásárhelyi bútorfestő stílusra” is. Ebből táplálkozva alakult ki a múlt század közepére a rendkívül jellemző tótkomlósi helyi stílus, amelynek nagyon sok szép példáját vonultatja fel a kiállítás. — Hogyan válhat közkinccsé a tnagángyűjtemé- nyek anyaga, hogyan tudja azt hasznosítani a tudomány? — Igen lényeges dolog ez, és rendkívül bonyolult is. Egy magángyűj teméhy létrehozásánál elsődleges szempont az, hogy az illető gyűjtő élvezze a tárgyak világát. Amennyiben az a szándéka, hogy egy ilyen gyűjtemény a tudomány számára is közkinccsé váljék, akkor az egyik járható út a védetté nyilvánítás. Ilyenkor fényképes, rajzos, szöveges leírás készül a tárgyakról, amelyek a szakmúzeumokban nyilvántartásba kerülnek. Koppány Jánossal kapcsolatban meg kell említenem azt a rendkívül nemes gesztust, hogy amikor arról értesült, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ^Szentendrén tótkomlósi házat is be kíván rendezni, gyűjteményének jelentős hányadát felajánlotta erre a célra. — Manapság divat néprajzi tárgyakat gyűjteni. Sokan minden előzetes tájékozódás nélkül, csupán a divatnak hódolva sok mindent összehordanak. Így aztán nem egyszer a származási hely is elmosódik. Máskor talán több igényességgel történik a gyűjtés, de ugyancsak divatból, csupán a lakás díszítésére. Hogyan látja az effajta gyűjtést a szakember? — Időszerű a kérdés, mert a néprajzi tárgyak sajátos módon felértékelődtek az elmúlt évtizedekben. Ebben azonban nem is az a veszélyes, hogy különböző tárgyak szétszóródnak egy-egy lakásban, hanem sokkal inkább az, hogy árucikkekké válnak, így aztán előfordulhat, hogy éppen olyanok kezébe kerülnek, akik nem valós értékeik szerint nézik azokat. E beszélgetés során igen sok szó esett a gyűjteményekről, magáról a gyűjtés fontosságáról is. Természetes, hogy a néprajzi munka egyik lényeges mozzanata még ma is ez. Végezetül mégis arra kértünk válaszd dr. Gráfik Imrétől, hogy a néprajzi tudományos munka középpontjában pillanatnyilag mi áll? — A munka most több központú. Ügy tűnik, megérett az idő arra, hogy a magyar néprajztudomány alapvető kézikönyvekben fogalmazza meg az eddigi kutatások eredményeit. Már kapható a Néprajzi lexikon első kötete, amelyet követnek a többiek. Határozott előkészületek folynak a Magyarság néprajza köteteinek kiadására, amelyek szinte enciklo- pédiaszerűen fogalmazzák meg a magyar népi kultúrát. Rendkívül előrehaladottak a magyar néprajzi atlasz munkálatai, amelyek a közeljövőben szintén megjelenésre várnak. A másik fő központi kérdés az anyagok kiállításon való szerepeltetése. Rövid időn belül a budapesti Néprajzi Múzeum új állandó kiállításokon mutatja be egyrészt a magyar, másrészt egyetemes néprajzi gyűjteményét. Meg kell még említenünk azt az országos jelentőségű vállalkozást, mely szabadtéri múzeumot létesített Szentendrén, amely ma már egy teljes tájegységgel rendelkezik (Tiszahát). A Kisalföld, valamint az őrség tájegység bemutatása építés alatt áll, és a következő években feltehetően olyan állapotban lesz, hogy a nagy- közönség is látogathatja. —fb— Lehet választani! Vasárnap a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban A békéscsabai ifjúsági és úttörőház gazdag vasárnapi programot ígér úttörőknek, felnőtteknek egyaránt. Január 29-én délelőtt 9 órakor isimét játékos sportvetélkedőt rendeznek a KISZ- iskola tornatermében, ahol a harmadikos és negyedikes kisdobosokon kívül az ifivezetőket, patronálőkat s a családtagokat is vendégül látják. A gyalogosan érkező őrsök, csapatok minden tagja ót pontot szerezhet az alapos bemelegítésnek számító ..távgyaloglásért”. Ezen kívül további pontszerzési lehetőséget jelent, ha a benevező úttörők ráveszik felnőtt barátaikat is a; játékos versenyben való részvétéire. A közös mozgás, testedzés < iramén túl sportszerekből illó ajándékok is várják az ügyesen szereplő csapatokat. A havi vetélkedő győztesei pedig áprilisban nagyszabású szabadtéri döntőn vehetnek részt. A sporteseménnyel majdnem egy időben, délelőtt 10 órai kezdettel rendezik meg az úttörő és ifjúsági házban az úttörőtechnikusok napját. Az új szakpróba szellemében indult rendezvénysorozat vasárnapi találkozóján az elektrotechnikai és rádiós szakkör tagjai lesznek a házigazdák, akik bemutatják az általuk készített elektromos készülékeket, műszereket, valamint beszámolnák egyéni kutatómunkáikról is. A város úttörőcsapatainak technika iránt érdeklődő tagjait szeretettel várják a házigazdák. Délután 4 órákor a „Játszón” ugyancsak ia mozogni, táncolni, játszani szerető gyerekeket látják vendégül az ifjúsági házban. Az immár hagyománnyá vált vidám táncdélutánon Mlinár Pál Vezetésével ismerkedhetnek meg a pajtások a magyar és más nemzetiségek néptáncaival.
