Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-27 / 23. szám

1978. Január 27., péntek Napirenden: 1 A munkásfiatalok művelődése Ülésezett a Megyei Ifjúsági Bizottság Egy kiállítás ürügyén Hagyományőrzés és néprajz Tegnap, csütörtökön dél­előtt ülésezett a megyei ta­nács ifjúsági bizottsága Bé­késcsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban. A napirend egyik lényeges pontja volt színház, a Me­gyei Művelődési Központ, az ifjúsági és úttörőház tevé­kenységének vizsgálata, az, hogy mennyire segítik ezek az intézmények a munkás­fiatalok művelődését. A Békés megyei Jókai Színház írásos beszámolóját Bede László menedzser egé­szítette ki. Elmondotta, hogy több csatornán jut el a szín­ház ifjú közönségéhez, nem­csak nagyelőadások formájá­ban. Élő irodalomórák, drá­matörténeti, irodalomesztéti­kai sorozatok alkalmával, ön­tevékeny művészeti csopor­tok működése során talál­koznak a színház művészei, rendezői, vezetői a szakmun­kástanuló és ifjúmunkás fia­talokkal. Papp István igazgató be­szélt a Megyéi Művelődési Központ munkájáról. Elmon­dotta, hogy a munkásifjúság nevelése megköveteli az ok­tatási intézmények, a terme­lővállalatok, a közművelődé­si intézmények, társadalmi szervezetek fokozottabb együttműködését. Megjelölte a művelődési központ fel­adatait: a felnőttoktatás for­máinak bővítését (a felnőtt- oktatási stúdió beindításá­val), munkásfiatalokkal sze­retnék növelni az amatőr művészeti csoportok számát, kis közösségeket kell létre­hozni a munkásfiataloknak, üzemekben, KlSZ-szerveze- tekben, művelődési intézmé­nyekben. Javasolta, hogy 1978-ban minden megyei köz- művelődési intézmény a szakmunkástanulók kultúrá- lódását figyelje nagy gond­dal. Bencsik Ilona, az ifjúsági és úttörőház igazgatónője hangsúlyozta, hogy egységes közművelődési tervet készít­senek a különböző intézmé­nyek a szakmunkástanulók Az elmúlt napokban megtartott pedagógus-továbbképzés keretében rendezték meg a szarvasi járásban a tudomá­nyos-technikai úttöröszemle vetélkedőjét. A járásbeli peda­gógusok hétfőn, január 23-án Endrődön és Kondoroson vet­tek részt az úttörőcsapatok vetélkedőjén. A jól sikerült szemléket tapasztalatcsere követte. Felvételünkön: a „tár­sadalomkutatók” vetélkedőjén a helyes választ állítják ösz- sze a kondoros! úttörők Fotó: Gutyan Mihály foglalkoztatásáról. Elmondta azt is, hogy az úttörőcsapa­tok, KISZ-szervezetek a leg­főbb bázisai az ifjúsági ház­ban folyó munkának, de pél­dául nem minden üzemben találnak olyan embert, aki a közművelődésben segítene szervezem, tájékoztatni a munkásfiatalokat. Nagy János, a megyei ta­nács elnökhelyettese felhívta a közművelődési intézmé­nyek vezetőinek figyelmét, hogy a munkásfiatalok mű­velődése ne legyen akció, szervesen épüljön a közmű­velődési élet egészébe. Az if­júsági bizottság elnöke Bar­na Pál, aki az orosházi járá­si pártbizottság első titkára, foglalta össze a tanácskozás tapasztalatait, rávilágított né­hány fontos problémára: így például arra, hogy nem min­den üzemben kezelik ki­emelt feladatként a munkás­művelődést. Elmondotta, hogy a községi, városi ta­nácsoknak, KISZ-szerveze­teknek kellene jobban szor­galmazniuk a termelőüzemek és a közművelődési intézmé­nyek együttműködését. Az ifjúsági bizottság kö­vetkező napirendi pontban az ifjúsági parlamentek javas­latai alapján hozott munka­helyi intézkedéseket értékel­te. Az orosházi Szántó Ko­vács Múzeumban nemrég nyílt meg a Tótkomlós nép­rajzából című kiállítás, ahol Koppány János, tótkomlósi evangélikus lelkész több év­tizedes néprajzi gyűjtőmun­kájának legszebb darabjait tekinthetik meg az érdeklő­dők. Az orosházi kiállítást, akárcsak az azt megelőzőt, amely a budapesti Néprajzi Múzeumban volt, dr. Gráfik Imre, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológusa ren­dezte, az utóbbit meg is nyi­totta. E mostani kiállítás kapcsán beszélgettünk dr. Gráfik Imrével, s először azt kérdeztük meg, hogy miként értékelték a budapesti kiál­lítást a szakemberek? — Először azt szeretném elmondani — mondotta —, hogy a Néprajzi Múzeum célkitűzése az, hogy bemu­tasson olyan gyűjteményeket is, amelyek nem közgyűjte­ményként szerepelnek. Ezek valójában a nagyközönség előtt rejtettek, nemegyszer a szaktudomány előtti rejtett- ségről is szó van. E kiállítási sorozat „Rejtett kincsek” címszó alatt indult. Koppány János anyagát a nagyközön­ség lelkesedéssel és meglepe­téssel fogadta. A meglepetést egyrészt az okozta, hogy vi­déki, falusi magángyűjte­ményről van szó, másrészt Mai tévéajánlatunk Éjszakai műszak Az Éjszakai műszak című riportfilm készítői — Geren­csér Ferenc, Kovalik Károly, Márton József és Hubert Ist­ván — az éjszakai munika gazdasági és emberi oldalát vizsgálják. Három budapesti nagyüzemben, a Budapesti Híradástechnikai Gyárban, a Pamutfonóipari Vállalat Lő­rinci Gyáregységében és a Ganz Villamossági Művek­ben szerzett tapasztalataik alapján mondják el vélemé­nyüket. Azt a tényt állapít­ják meg, hogy az éjszakai műszak bevezetése nem le­het kampány. Mindig gazda­ságossági számításnak kell megelőznie. Gyárainkban annyi a gép — sóik közülük a korszerűtlen, elavult —, hogy még a délelőtti, délutá­ni műszakban se jut mind­egyikre munkás. Magas ter­melékenységű gépék beállí­tásával, jobb kihasználásuk­kal a nappali két műszóikban is többet lehetne termelni. Megszólalnák a filmben a gyárak vezetői, és a legérde- keltebbek: az éjszakai mű­szakban dolgozók is. A kez­dés időpontja: 18 óra 25 perc. »WW»WWWW««WWW«WWWWWWWWWWWWWWWW»WWWWWWWW»WWW«WW*WWWWWWWW«WWWWW<HW«m««»«««»m«WWWWWWW< 45. — Engem szólított, Margit néni? — Te vagy Lajos, ha nem tévedek... — Nem téved, Margit né­ni. Parancsoljon velem! — Miért engedtétek bele azt a gyereket a mély Du­nába?! Bele is fulladhat. Azonnal hívd ki ! De Lajos bácsi nem fog­ta fel, hogy kiről van szó. Tanácstalanul nézett Gittá­ra — Bár fulladna — mondta Gitta meggyőződéssel. Ebből Lajos bácsi már gondolta, hogy miféle gye­rekről is van szó. De villám­gyors diplomáciai húzással inkább a Klári gyerekeire figyelt, akik bokáig hol a vízben, hol a sárrá feltúrt fövenyben jártak. Nekik kiáltott oda: — Vigyázzatok, gyerekek, bele ne menjetek nagyon a vízbe! Térden felül veszé­lyes! — Itt vagyok velük — je­lentkezett Klári —, vigyá­zok rájuk! Ezt akár úgy is fel le­hetett fogni, mint az illeték­telen beavatkozás visszauta­sítását. — Lajos, Lajos! — szólt rá nagymama — nem azokról a kicsi gyerekekről beszélek! — A piros trikósról, te! — Ó, az a piros trikóé... Lajos bácsi nem volt könnyen felingerelhető em­ber, de most egyszerűen ott akarta hagyni nagymamát. Gitta még idejében, halkan rászólt: — Vidd csak neki! Ha ké­ri ... Lajos bácsi kezdte most már önkéntelenül is össze­szedni az események szét­zilálódott szálait. Hátha va­lahogy csomóra köthetné. Elindult a parthoz az ő na­gyon megfontolt lépteivel. Csakhamar fel is fedezte a távolban úszkáló valamit, ami talán élőlény, lehet em­ber is, ha meg ember is le­het, hát az sem lehetetlen, hogy éppen a keresett piros- trikós az. Tölcsért formált tenyeréből a szája elé, és elnyújtva bekiáltott a Duná­ba: — Laaaciii... ! De kiáltott vagy négyet, mire azt észlelte, hogy a távoli vízilény valamilyen — talán közeledő — mozgást végez. Nagymama már türelmet­lenkedett: — Mi van, Lajos? Csak nincs valami baj? — Nincs, Margit néni... már jön a fiú! — Miért hívod Lajos, ne­gyediknek? — kérdezte Guszti. — Igen — válaszolta La­jos helyett Gitta — negye­diknek. Hangsúlyában benne volt az ítélete is. Külön Gusz­tiról, s együtt az egész tol­laslabdázó férfitáreaságról, akik, lám, semmit sem fog­tak fel mindabból, ami pedig szinte a szemük láttára tör­tént S akik képesek volná­nak nyugodtan továbbfoly­tatni azt az átkozott tollas- labdázást, bevonva akár a főbűnöst, ezt a piros trikóé banditát. — Mi az, hogy negyedik? —kérdezte a nagymama. — Játszanak a gyerekek —válaszolt Gitta dühösen — hiányzik egy negyedik ... * * * Kati odalépett, csendesen rátette a kezét óiz anyja vál­lára ... — Hát akkor Anyu... én meg most elmegyek. — Meg vagy... — kez­dett megint ráripákodni Git­ta, de még időben meggon­dolta magát. — Apu ivott, még nem vezethet. — Nem baj, elmegyek HÉV-vel, kisétálok a meg­állóig. Még kinézett a Dunára, közeledik-e már az a távoli pont. Gitta követte a tekin­tetét. Látta ő is a fiút, de még innen is megállapíthat­ták, hogy nem olyan túlsá­gosan nagy sebességgel igyekszik a part felé. Guszti és Barna unalmuk­ban — bár kétséges, hogy unalmukban-e — elkezdtek ketten tollaslabdázni. Látták, hogy Lajos ott buzgólkodik a parton; nem várták. Érdek- | ; telenül ütögettek, csak a lát- ; szatot igyekeztek tartani ; ! ; igen, ők most teljességgel ; : ezzel vannak elfoglalva. Kati lustán elindult a ko- j ; osihoz, ott volt a ruhája. Klári, aki feltűnően igye- 1 kezett most önmagának mi- j nél kevesebb jelentőséget ; tulajdonítani, megint a két ! ! fiával hadakozott, akik ép- j pen elhatározták, hogy La- j ; cit pedig nem engedik ki a : j Dunából. Sárgombócokat ; gyúrtak, hogy azzal dobál- : ják meg, ha közeledik. Klári szét akarta rúgni a ! j halmozni kezdett muníciót. ; ; — Anyuci, ne! — rimán- j ; kodtak. — Nem fogjuk do- : j bálni, csak várat építünk... ; ; Kati feltűnés nélkül be- | j szállt a kocsiba és odabent : átöltözött. Azon töprengett, ! el kell-e búcsúznia a társa- j ; Ságtól. Apu, Apa, Lajos bá- ; esi... Nagymama, Klári... ! j eh ! Egyszerűen nincs is mód | ; arra, hogy elbúcsúzzon. : I Akármelyikre gondolt, ez is, j j az is képes volna megkér- ; ; deznd, hogy mi történt... : j vagy egyáltalán kérdezni va- j ; lamit. Nem mondhatja el ; ! nekik, hogy itthagyott a vő- : j legényem, mert meglátta j j hogy egy másik fiúval cső- ; ! kolóztam. Ezt a másik fiút ! ; most rettenetesen gyűlölte ; ; de ha arra gondolt, hogy ha ! j most megint jönnének visz- j ; szafelé a kúttól, és Laci azt ; [ javasolná, hogy álljanak ! meg az alatt az óriás tör- ; zsű hárs alatt, akkor meg- ; int csak megállna... Szőr- 1 nyű, — gondolta — ször­nyeteg vagyok! Vagyis ő a szörnyeteg! Búcsú pedig nincs. (Folytatjuk) az anyag összetétele megle­hetősen homogén és rendkí­vül színvonalas. A gyűjte­ményben olyan tárgyaik is találhatók, amelyek egyedi voltukban kiemelkedőek. E gyűjtemény is példázza és felhívja a figyelmet a gyűj­tőmunka fontosságára. A most bemutatott anyagból két tárgyat emelnék ki. Az egyik az a saroktéka, amelyen az 1802-es évszám olvasható. Rendkívül nemes megfor- máltságával, * szerény díszí­tettségével, -néhány lényeges motívummal, s a színek rendkívül tartózkodó felhasz­nálásával, egyszóval kidolgo­zásában igen figyelemremél­tó. Egy másik kiállítási da- raz az 1810-zel jelzett címe­res ágyvég, jelentősége a stílusában keresendő. A fes­tett motívumok egyértelmű­en jelzik azt a közös gyöke­ret, amelyet a térségben élő nemzetiségek kultúrájának egymásra hatásában figyel­hetünk meg. Az ágyvég stílu­sa még nagyon pontosan visszautal az úgynevezett „vásárhelyi bútorfestő stílus­ra” is. Ebből táplálkozva ala­kult ki a múlt század köze­pére a rendkívül jellemző tótkomlósi helyi stílus, amelynek nagyon sok szép példáját vonultatja fel a ki­állítás. — Hogyan válhat köz­kinccsé a tnagángyűjtemé- nyek anyaga, hogyan tudja azt hasznosítani a tudomány? — Igen lényeges dolog ez, és rendkívül bonyolult is. Egy magángyűj teméhy létre­hozásánál elsődleges szem­pont az, hogy az illető gyűj­tő élvezze a tárgyak világát. Amennyiben az a szándéka, hogy egy ilyen gyűjtemény a tudomány számára is köz­kinccsé váljék, akkor az egyik járható út a védetté nyilvánítás. Ilyenkor fényké­pes, rajzos, szöveges leírás készül a tárgyakról, amelyek a szakmúzeumokban nyil­vántartásba kerülnek. Kop­pány Jánossal kapcsolatban meg kell említenem azt a rendkívül nemes gesztust, hogy amikor arról értesült, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ^Szentendrén tót­komlósi házat is be kíván rendezni, gyűjteményének je­lentős hányadát felajánlotta erre a célra. — Manapság divat népraj­zi tárgyakat gyűjteni. Sokan minden előzetes tájékozódás nélkül, csupán a divatnak hódolva sok mindent össze­hordanak. Így aztán nem egyszer a származási hely is elmosódik. Máskor talán több igényességgel történik a gyűjtés, de ugyancsak di­vatból, csupán a lakás dí­szítésére. Hogyan látja az effajta gyűjtést a szakem­ber? — Időszerű a kérdés, mert a néprajzi tárgyak sajátos módon felértékelődtek az el­múlt évtizedekben. Ebben azonban nem is az a veszé­lyes, hogy különböző tárgyak szétszóródnak egy-egy lakás­ban, hanem sokkal inkább az, hogy árucikkekké válnak, így aztán előfordulhat, hogy éppen olyanok kezébe kerül­nek, akik nem valós értékeik szerint nézik azokat. E beszélgetés során igen sok szó esett a gyűjtemé­nyekről, magáról a gyűjtés fontosságáról is. Természe­tes, hogy a néprajzi munka egyik lényeges mozzanata még ma is ez. Végezetül mégis arra kértünk válaszd dr. Gráfik Imrétől, hogy a néprajzi tudományos munka középpontjában pillanatnyi­lag mi áll? — A munka most több központú. Ügy tűnik, meg­érett az idő arra, hogy a ma­gyar néprajztudomány alap­vető kézikönyvekben fogal­mazza meg az eddigi kutatá­sok eredményeit. Már kap­ható a Néprajzi lexikon első kötete, amelyet követnek a többiek. Határozott előkészü­letek folynak a Magyarság néprajza köteteinek kiadásá­ra, amelyek szinte enciklo- pédiaszerűen fogalmazzák meg a magyar népi kultúrát. Rendkívül előrehaladottak a magyar néprajzi atlasz mun­kálatai, amelyek a közeljö­vőben szintén megjelenésre várnak. A másik fő központi kérdés az anyagok kiállítá­son való szerepeltetése. Rö­vid időn belül a budapesti Néprajzi Múzeum új állandó kiállításokon mutatja be egyrészt a magyar, más­részt egyetemes néprajzi gyűjteményét. Meg kell még említenünk azt az országos jelentőségű vállalkozást, mely szabadtéri múzeumot lé­tesített Szentendrén, amely ma már egy teljes tájegy­séggel rendelkezik (Tiszahát). A Kisalföld, valamint az őr­ség tájegység bemutatása építés alatt áll, és a következő években feltehetően olyan állapotban lesz, hogy a nagy- közönség is látogathatja. —fb— Lehet választani! Vasárnap a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban A békéscsabai ifjúsági és úttörőház gazdag vasárnapi programot ígér úttörőknek, felnőtteknek egyaránt. Ja­nuár 29-én délelőtt 9 óra­kor isimét játékos sportve­télkedőt rendeznek a KISZ- iskola tornatermében, ahol a harmadikos és negyedikes kisdobosokon kívül az ifi­vezetőket, patronálőkat s a családtagokat is vendégül látják. A gyalogosan érkező őr­sök, csapatok minden tagja ót pontot szerezhet az ala­pos bemelegítésnek számító ..távgyaloglásért”. Ezen kí­vül további pontszerzési le­hetőséget jelent, ha a bene­vező úttörők ráveszik fel­nőtt barátaikat is a; játékos versenyben való részvétéire. A közös mozgás, testedzés < iramén túl sportszerekből illó ajándékok is várják az ügyesen szereplő csapatokat. A havi vetélkedő győztesei pedig áprilisban nagyszabá­sú szabadtéri döntőn vehet­nek részt. A sporteseménnyel majd­nem egy időben, délelőtt 10 órai kezdettel rendezik meg az úttörő és ifjúsági házban az úttörőtechnikusok napját. Az új szakpróba szellemé­ben indult rendezvénysoro­zat vasárnapi találkozóján az elektrotechnikai és rá­diós szakkör tagjai lesznek a házigazdák, akik bemutat­ják az általuk készített elektromos készülékeket, műszereket, valamint beszá­molnák egyéni kutatómun­káikról is. A város úttörő­csapatainak technika iránt érdeklődő tagjait szeretettel várják a házigazdák. Délután 4 órákor a „Ját­szón” ugyancsak ia mozogni, táncolni, játszani szerető gyerekeket látják vendégül az ifjúsági házban. Az im­már hagyománnyá vált vi­dám táncdélutánon Mlinár Pál Vezetésével ismerked­hetnek meg a pajtások a magyar és más nemzetisé­gek néptáncaival.

Next

/
Thumbnails
Contents