Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

1978. január 3., kedd o Jó munkát ’78-ban! (Folytatás az 1. oldalról) évet. Fodor Attila, műszaki igazgatóhelyettes szerint a recept roppant egyszerű : már most meg kell kezdeni az év végi hajrát! De ko­molyra fordítva a szót, el­mondta, hogy ez az év köny- nyebb lesz a tavalyinál. Jó­részt lezajlott a profilváltás, és az új termékek gyártásá­ban gyakorlatot szereztek a dolgozók. A reduktorüzem ütemesen termel és megtör­téntek az előkészületek az új termékek gyártására is. Az év első munkanapján is akadt dolguk a szerelőknek, mert az alkatrészgyártók elő­re dolgoztak, összességében : nyugodtan, bizakodással kezdték az új évet. A SZARVASI Állami tangazdaság igazgatója, Nagy József, ko­rán kezdte a napot. Mikor beszéltünk vele — délelőtt 9 órakor — már sok elintézett munka volt mögötte. Megbe­szélte az illetékes vezetőkkel az idei gépvásárlási terveket, vezetői tanácskozást tartot­tak és volt ideje egy dolgozó személyes panaszával is fog­lalkozni. Az első nap prog­ramjához tartozik az is, hogy ellenőrzi g gazdaság 100 milliós beruházásának egyik most elkészült egységét. Egy vetőmagtisztítóról van szó, melyet az elmúlt év utolsó napjaiban adtak át az épí­tők. Értéke 5 millió forint és ha minden rendben van, ak­kor még a héten megkezdi a munkát. A CSEPEL AUTÓGYÁR SZEGHALMI GYÁREGYSÉGÉBEN Fülöp János igazgatóhelyet­tes tájékoztatott a 4-es szá­mú gyár munkájáról. Jó po­zícióból kezdték az évet, mert tavalyi tervüket már december 20-án teljesítették. Megkezdődhetett az előgyár- tás, így az új év első mun­kanapján már készterméke­iket tudtak kibocsátani. Mindez reményt ad arra, hogy nem lesz a tavalyihoz hasonló kapkodás, szervezet­lenség. Jelenleg Dévaványán és Körösladányban az al­vázgyártásra kiemelt feladat, a szeghalmi gyáregység pe­dig a Volvó kooperációhoz készít alkatrészeket. Az el­múlt évi munkát és a jöven­dő feladatokat ma délután munkásgyűlésen beszélik meg. AZ ÉVIG MEZÖKOVACSHAZI gyáregységében a megszokott medrében folyt a munka hétfőn is. Az év végén mindent felleltároztak, előkészítették az anyagokat, így az új évet azonnal teljes lendülettel kezdhették. Üj helyén dolgozik már a te­kercselőrészleg, termel a saj­toló és a forgácsolóüzem is. Folytatódik egy új műhely kialakítása is, ahol különbö­ző készülékeket, reléket gyártanak majd. Jelenleg a technológia kidolgozása fo­lyik, a tervek szerint márci­usban kezdik meg az új ter­mékek előállítását. A BATTONYAI MDM-GYAREGYSÉGBEN ez az új év döntő változáso­kat hozott. Az eddigi kísérle­ti termelés helyett a tegnapi naptól kezdve már terv sze­rint dolgoznak. Reggel 6 óra­kor megkezdték a pedálsze­lepek gyártását és hozzáfog­tak egy új termék, a kerék­fékhenger készítéséhez is. A dolgozók jó hangulatban kezdték az évet, a lendület nagyobb, mint régen volt. Ennek az az oka, hogy el­dőlt: nagy feladatok várnak a battonyai gyáregységre és A Gyulai Húskombinát új érlelőjében ez évtől lesz folya­matos a munka. Modern automatikák gondoskodnak arról, hogy a gyulai kolbász a világpiacon megszokott, kiváló minőségben kerüljön forgalomba Fotó: Lónyai László több komoly fejlesztésre is számíthatnak. Be akarják bizonyítani, hogy méltóak a bizalomra, és képesek arra, hogy egy év alatt „felnőtt” gyáregységgé váljanak. 1 FUZESGYMMITI VÖRÖS CSILLAG TSZ-BEN is értekezletet szakítottunk félbe. Régi hagyomány a szö­vetkezetben, hogy minden hétfőn reggel 9 órakor ösz- szegyűlnek az ágazat- és ke­rületvezetők, hogy megbe­széljék a soron következő hét feladatait. Ez a mai értekez­let azonban sok szempontból más, mint a többi, sőt a maga nemében egyedülálló volt. Ez volt ugyanis az utol­só délelőtt tartott értekezlet a szövetkezetben. A vezető­ség úgy határozott, hogy ezentúl mindenki munkate­rületén kezdje a napot és utána délután beszélik majd meg a másnapi tennivaló­kat. Fontos szervezési intézke­déseket is hoztak. Megszűnik a szövetkezet területi jellegű felosztása és ezentúl ágazati rendszerben dolgoznak. Ettől javuló szakmai munkát, nö­vekvő eredményességet vár­nak. Határozat született a háztáji gazdaságok segítésé­re is. A kertészetben meg­kezdték a metszést, folytat­ják az alma válogatását és a hagymatisztítást. A gép­üzem a téli karbantartást végzi és természetesen ellát­ják a napi szállítási feladato­kat is. A BÉKÉS MEGYEI TANÁCS SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI INTÉZETÉBEN komoly munkával kezdték az új évet. A gyulai Véradó Ál­lomás 1977-es statisztikáját készítik. A hagyományosan hetekig tartó munkát a szá­mítógép most egy nap alatt elvégzi. Az intézet vezetője, dr. Höős Károly elmondta, hogy rögtön ezután hozzálát­nak a fertőzőbeteg-statisztika készítéséhez, majd a megyei illetményhivatal adatait dol­gozzák fel. Az első munka­nap feladata az is, hogy el­lenőrizzék a csabai kórház intenzív osztályán üzembe helyezett, általuk gyártott életmentő készüléket, a szinkronozott defibrilíátort. Az 1978-as év rögtön egy új feladatot is hozott; megkez­dődött egy kazettás magnó­szalagra dolgozó adatrögzítő berendezés kifejlesztése. • • • Körképünk természetesen nem lehetett teljes, de a fen­tiek valószínűvé teszik, hogy mindenhol nagy lendülettel, munkakedvvel találkozhat­tunk Volna. Reméljük, az év elkövetkező napjaiban sem csökken a tempó és az év végén majd jelentős mun'ka- sikerekről számolhatunk be. Kívánunk ehhez jó munkát, 1978-ban is! Lónyai László II vegyipar karrierje Néhány évtizede a korsze­rű vegyipar lehetővé teszi a természeti kincsek hatéko­nyabb és komplex felhaszná­lását, nagymértékben füg­getleníti a társadalmat a földrajzi adottságoktól és a nyersanyag-készletektől. A kémiai termelési módszerek ma már áthatják a legkülön­bözőbb iparágak termelési folyamatait, mint például a vas- és színesfémkohászatot, a textilipart, a mezőgazdasá­got, a kőolajfeldolgozó ipart stb. A világ petrokémiai erede­tű termékeinek mennyisége az elmúlt 20 év során az évenkénti 8 millió tonnáról 90 millió tonnára nőtt. Ezen belül a világ műanyagipara meghúszszorozta termelését. S a szükségletek még mindig nincsenek kielégítve. A reális becslések 1980-ig további 10—12 százalékos erős növe­kedéssel számolnak. A kőolajfeldolgozó iparban az utóbbi 1—2 évtizedben el­terjedt kémiai műveletek ha­talmas távlatokat nyitottak meg. Ezek a kémiai művele­tek lehetővé teszik az olaj komplex feldolgozását, az olajtermékek minőségének javítását. Ilyen műveletek közé tartozik például a krak- kolás, az olájok kénteleníté- se, paraff intalanítása stb. Ezek lehetővé teszik, hogy minél több motorhajtó és ke­nőanyag, valamint fűtőanyag jusson a népgazdaságnak, emellett azt is, hogy a kőolaj komplex feldolgozásával olyan termékek is keletkez­zenek, amelyek a műanya­gok, szintetikus szálak, mű- kaucsukok és sok más vegy­ipari termék nyersanyagai. A modern vegyipar egyik legfontosabb nyersanyaga a kőolaj, nagy részét a szocia- ! lista'országok a Szovjetunió­tól kapják. A Német Demokratikus Köztársaság egyik legjelen­tősebb vegyi üzeme, a Schwedti Vegyikombinát is a Szovjetunióból, a Barátság­vezetéken érkező kőolajat dolgozza fel. A vegyikombi- náthan nitrogén-műtrágyát, ammóniát és évente 23 ezer tonna műszál alapanyagot állítanak elő. Januárban kezdik: Átépítik Békéscsaba főterét Mindenki ismeri a budapesti nagy út- és csomópont­építkezéseket. A megyénkből fölutazók közül is sokan t\ukdácsoltak az Üllői úton, a Calvin téren vagy a So­roksári úton. Alkalmunk lesz megismerkedni a Marx téri aluljáró építésével, a Váci úti területrendezéssel is. Ilyenkor kisebb-nagyobb bosszúságok között is, min­denki arra gondol, milyen szép lesz fővárosunk, s mennyivel könnyebbé válik a közlekedés gyalogosnak, autósnak egyaránt, ha befejeződik a korszerűsítés. Hasonló gondok és meg­próbáltatások előtt áll Bé­késcsaba is. Az egész ország­ban megélénkült a városren­dezés, az utak és terek kor­szerűsítése. Ha nem is lehet fővárosi mércével mérni, az új év kezdetével a megye- székhely városmagvában is felvonulnak az útépítők, köz­műves dolgozók és mellettük a nagy gépek. Januártól kez­dődően átépítik az István ki­rály és a Szabadság teret. A Kossuth térhez hasonlóan kulturáltabbá, szebbé vará­zsolják ezeket is. Az építők ígérete szerint, mindössze négy hónap alatt. Ha majd végigsétálunk Milyen lesz a két tér a korszerűsítés után? Ha gon­dolatban végigsétálunk a jö­vő terén, észrevehetjük, hogy az István király térnek Csa­ba Szálló előtti része lénye­gében a Centrum Áruház előtti parkrész folytatása lesz. A különbség annyi, hogy az autóparkoló megmarad, és sok zöldterület egészíti ki. A tér OTP felőli oldalán meg­szűnik a taxiállomás, s nem is költözik messzire, a Sza­badság tér fogadja be őket. A régi posta előtti maka- dámköves útburkolatot ki­cserélik, és kiszélesítik há­rom nyomsávra. Ezen a sza­kaszon az út alapját telje­sen kicserélik. Folytassuk utunkat, át­érünk a Szabadság térre. Itt elég az utakat megerősíteni, az alapok megfelelőek. Az új posta felől nézve a tér jobb oldalán az eddigi parkoló helyett ferde kiképzésű le- állósávot készítenek, hogy könnyebb legyen gépkocsival a ki- és beállás. A szemközti oldalt pedig — a tervek sze­rint — egészében a 8-as Vo­lán kapja meg. Itt lesz a már említett személy- és te- hertaxi-óllcrmás, a városi autóbuszok végállomása és megállója, az irányítóirodá­val. A tér középső területére sétány és csobogó kerül. S természetesen mindezeket nagy zöldterület és sok-sok fa egészíti ki. Az első nagy feladat A munkálatok kivitelezője a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat. Mint megtudtuk, ez a legnagyobb megbízatásuk, amelyet fenn­állásuk óta kaptak. Rájuk hárul az a nagy feladat, hogy megmozgassanak 25 ezer ton­na anyagot, beépítsenek 420 négyzetméteren új kavics- és homokágyazatot, valamint betonnal fedjék mindezt. Építenek 700 méter hosszú­ságban csapadékelvezető csa­tornát, s 9500 négyzetméter útfelületet aszfalttal boríta­nak. Nem utolsósorban 2800 cserjét és 110 különböző élő fát ültetnek, díszítve ezzel a főteret. A tervek alapján — amelyet a Bács-Kiskun me­gyei Tervező Vállalat ké­szített — részletes munka- programot dolgoztak ki. Hu­szonhárom ütemre bontottt terv szerint, 30 ezer munka­órával számolnak. Folyama­tosan 70—100 dolgozójuk fog munkálkodni. Vállalatuk 4 osztálya végzi el a feladatot, amelyet közös vállalással, egymás munkájának megse­gítésével kívánnak folyama­tossá tenni. Szükségük is lesz a magas fokú szervezésre, mert igen sok gondot kell még leküzdeniük, hogy idő­ben elkészülhessenek. „Ebhez előbb...” Ahhoz, hogy a tér arculata megváltozzon, először az út alatti közműveket kell fel­újítani vagy kicserélni. El­sőnek a csatornázás kíván megoldást. Ma még a na­gyobb esőzések után hatal­mas tócsák bosszantják az arra közeledő gyalogosokat és autósakat. De felül kell vizsgálni az ivóvíz- és gáz­vezetéket, a postai és elekt­romos kábeleket is. Mindezt ki kell javítani, szükség ese­tén kicserélni, hogy ne az építkezés befejezése után jusson eszébe valamelyik tu­lajdonosának, hogy nem megfelelő a vezeték áteresz­tő képessége vagy állaga. Vagyis a kertészeti és köz- tisztasági vállalat munkája mellett egy sor problémát is meg kell még oldani. A tér alatt áthaladó gáz- és víz­vezetékrendszerek felújítása vagy esetleges kicserélése nem a vállalkozó feladata. Ezt a DÉGÁZ-nakés a me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak kell mielőbb el­végeznie, méghozzá addig, amíg a kivitelező megbontja az úttestet és a csatornázást végzi. Ugyanakkor kellene felvonulnia, természetesen a Postaigazgatóságnak is, hogy kábelhálózatát kiegészítse. Nem elég tehát az egy vál­lalaton belüli magas fokú szervezettség, hanem a kü­lönböző érdekeltek munkáját is össze kell hangolni. Min­denkinek a maga részfelada­tát idejében el kell végeznie. Amúgy is sok nehézséget fog jelenteni a forgalom eltere­lése, s hogy ezt mielőbb fel­oldják, mielőbb visszatérjen az élet a megszokott kerék­vágásba, minden félnek be kell tartania az ütemtervet. Ami ennél is fontosabb: Békéscsaba 1978-ban is az István király téren és a Szabadság téren szeretné ün­nepelni a május elsejét. Ha­gyományainkhoz híven itt szeretnek megtartani a dol­gozók felvonulását. Jávor Péter A gyepgazdálkodás fejlesztése A gyepgazdálkodás fejlesz­tésének legfontosabb fnegha- tározói a végterméket, azaz a tejet, húst adó állatállomány ■ létszámának növekedése, il­letve az állatfajták igénye. A gyepek termése a szarvasmarha- és a juhállo­mány takarmányozási gond­jait oldja meg, ha okszerűen kiegészítve etetik. Békés me­gyében mindkét állatfaj lét­száma igen nagy most is és jelentős növekedés várható ebben az ötéves tervben. A megye szarvasmarhaállomá­nya 10,5 százalékkal 132 ezerre, a juhállomány 7,5 százalékkal 10 ezer 500-ra növekszik 1980-ra. A terve­zett állatállomány több, mint fele részesül majd a gyepek terméséből. Ezeknek az álla­toknak a gyepre alapozott tömegtakarmány igénye szé­naértékben kereken 2 millió mázsa lesz. Hogyan sikerült ezt a hatal­mas mennyiséget előteremte­ni? A fűtakarmány termelésé­re ténylegesen figyelembe vehető terület 1980-ban 44 ezer 600 hektár lesz. Ezen a területen kell tehát a ter­mésátlagokat olyan szintre növelni, hogy a tömegtakar- mány-igényt ki tudja elégíte­ni. A gyepgazdálkodás hely­zetének elemzésekor kide­rült, hogy a megyében a táp­lálóanyag-gazdálkodás elma­radott. Ez elsősorban az ösz- szes gyepterület nagy részét kitevő természetes, úgyneve­zett ősgyepeken van így. Nyilvánvaló, hogy ennek a. fontos termésnövelő ténye­zőnek korszerűsítése nélkül a gyepgazdálkodás nem fej­leszthető tovább. A tápláló­anyag gazdálkodás mellett az okszerű hasznosítás — gon­doljunk itt a minél kisebb veszteséggel történő fűtartó­sítási eljárásokra, illetve a korszerű legeltetéstechniká­ra — alkalmazása ugyancsak az eredményes és gazdaságos fejlesztés alapfeltétele. A Celldömölki Háziipari Szövetkezet 600 négyzetméter alap­területű felsőkötöttárut gyártó új üzemcsarnokot épített. Képünkön a szövetkezet termékei a raktár polcain (MTI fotó, Rózsás Sándor felvétele — KS) \

Next

/
Thumbnails
Contents