Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-22 / 19. szám
O 1978. január 22., vasárnap II csirkés falu Medgyesbodzásról nehéz lenne úgy írni, hogy közben ne említsük meg Pusztaottlaka nevét. (Gábortelepről nem is beszélve.) Nemcsak azért, mert e települések ügyes-bajos dolgait ma már közös tanács intézi, hanem azért is, mert ami a két község lakóinak a megélhetését jelenti — a termelőszövetkezet — az is közös. Pontosabban szólva, immár 10 éve közös a közös Medgyesbodzáson és Pusztaottlakán. És ennek a közösnek az eredményeire igazán büszkék lehetnek az itt élők. rinthoz képest 109 millióval járult hozzá a gazdaság árbevételeihez. Egymillió forinttal teljesítette túl árbevételi tervét a növénytermesztés, pedig a kukorica vetésterületéből 350 hektárt elorozó belvíz legalább 7 millió forint árbevétel-kiesést okozott. ♦ Ha a büszkeség okát részleteiben vizsgáljuk, első helyen kell megemlíteni a baromfiágazatot, amely szinte önálló jelzőt kölcsönöz ma már a testvérközségeknek. A csirkés falu. Megyeszerte így ismerik Bőd zást és Ottlakát. És ebben a jelzőben nincs semmi fület sértő felhang. Tudni kell ugyanis, hogy a termelőszövetkezet 4000 hektárján csaknem 600 embernek kellene munkát adni, amely a gépesítettség jelenlegi színvonalán nem is olyan egyszerű feladat. A vetésterület jelentős részét lefoglaló búza, kukorica és cukorrépa termesztésének munkálatait mondhatni szinte százszázalékban gépek végzik. Mindössze az a 280 hektár kér csak már kézi munkaerőt, ezen a tájon, amelyen cirok és kender díszük. ♦ Lehet annak hat éve idestova, amikor a szövetke zet vezetősége úgy határozott, hogy a tagok egyetértésével a meghizlalandó csibéket kihelyezi a háztájiba. Jól döntöttek. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt évben a baromfifeldolgozónak átadott 340 vagon csirkehúsból mintegy 100 vagonnyit a falu portáin állítottak elő. Nem mindennapos, de így van, a háztáji csirketartás Bodzáson nagyüzemien szervezett. Ahhoz a 90 családhoz, amely erre az igazán nem kis munkára vállalkozott, a szövetkezet rendszeresen előre meghatározott, tervszerű rotáció szerint szállítja ki a naposcsibét és a takarmányt is. Az „üzlethez” a szövetkezet tagjai a megfelelően kiépített csirkeólat adják, illetve munkaerejüket. Utóbbinak fejében a meghizlalt csirkék minden kilogrammjáért 80 fillér munkabért kapnák, illetve minden 120 kilogram után egy 10 órás munkanapot írnak jóvá. Természetesen a háztájiban dolgozó tagok dologi költségeit a termelőszövetkezet rendre megtéríti. Ez a megoldást hem valami különös ötlet sugallatára választották, hanem a baromfi- feldolgozóval kötött szerződés biztonságos teljesítése követeli így. A munkaalkalom mellett mást is felsorakoztathatunk még példaként arra, ahogyan a termelőszövetkezet a két község lakóit községlakóknak megtartja. Eddig egymillió forintot tett ki az az alap, amelyből a lakásépítkezésre a vállalkozókat segítették. Ezt az alapot most megkétszerezték. Eddig a kamatmentes kölcsönt építkezéshez 64-en vették igénybe, 20-tól egészen 150 ezer forintig. Nem csoda hát, hogy az 580 dolgozó tagból mintegy 130 a harminc éven aluli. Vagyis a fiatalok is megtalálják itt számításukat, amit már abból is kiolvashatunk, hogy az Egyetértés Tsz-ben meghaladja a 3500 forintot az egy hónapra jutó bérszint. (Azt csak zárójelben említjük meg, hogy ezekből a fiatalokból állt ösz- sze a focicsapat is, amely sikerrel küzd a megyei I. osztályú bajnokságban.) ♦ Nem mondanánk el a teljes igazságot, ha nem említenénk meg, hogy a foglalkoztatás gondjait eddig Bodzáson sikerült jobban megoldani. A megoldás azonban Ottlakán sem késik. A közös gazdaság 35 miüió forintos fejlesztéssel ebben az évben kezdi meg Pusztaottlakán egy új baromfitelep építését. A tervezett 7 ól jövőre már termelésre készen áll, ebből 5 ólat ketrecesítenek, ami a termelést épületenként háromszorosára növeli. Végeredményben az eddigi 340 vagonnal szemben a beruházás befejeztével 450—500 vagon csirkehúst állítanak majd elő Medgyesbodzáson és Púsztaottla'kán. Mindent egybevetve, a közös gazdaság — amely tavaly 10,5 millió forintból egy újabb szárítót épített, 3,5 millió forintból pedig kialakított egy korszerű növényvédő és műszaki telepet — sikeres évet zárt a tegnap Medgyesbodzáson és Pusztaottlakán megtartott két részközgyűlésen. Dr. Sebők Pál elnökhelyettes, illetve Lunczner Endre főkönyvelő arról számolhattak be, hogy az Egyetértés Tsz a tervezett 239 millió forinttal szemben 1977-ben 245 millió forintos értéket állított elő. Az állattenyésztés — amely a 340 vagon baromfihús mellett feldolgozásra szállított még 5000 mázsa sertéshúst is — az előirányzott 98 millió foAdathalmaz lemezeken Az elektronikus számítógépek memóriaegységei három csoportba sorolhatók : ferritgyűrűs, mágnesszalagos és mágneslemezes tárolók. Ez utóbbi egy különleges hanglemezgyűjteményhez hasonlít, csak abban különbözik tőle, hogy hangbarázdák helyett mágneses emléknyomok találhatók a lemezeken, amelyeken óriási adathalmazt lehet tárolni. Az egyik legelterjedtebb adatfeldolgozó berendezés lemeztárolója például 33,5 cm átmérőjű, 6,5 cm magasságú hengeres doboz, amelyben hat lemez van. A 12 lemezoldal közül tízet használnak fel tárolóhelyenként. Egy-egy lemezoldalon száz tárolósáv fut körbe, valamennyi sáv 20—20 szektorra oszlik, így 20 ezer szektor van az egész lemeztárolóban, ezek kétmillió alfanumerikus jelet (mind az abc betűit, mind pedig a számokat képviselő jeleket) foglalhatnak magukba. Valamennyi lemezoldalhoz külön olvasó-írófej csatlakozik. Ez a tíz fej függőleges, fésűszerű karrendszeren helyezkedik el, s keresés közben vízszintes irányba mozog a lemezek felülete felett. Minthogy a tíz fej egyszerre keres-kutat. egyszerre tíz sávot, vagyis kétszáz szektort, 20 ezer tárolóhelyet vizsgálhat. Amikor az adatokat ráviszik a lemezekre, az önműködő vezérlés gondoskodik róla, hogy az adatok közel kerüljenek egymáshoz, későbbi felkutatásuk minél rövidebb időt vegyen igénybe. Az említett méretű mágneslemezes tárolónál másodpercenként 70— 80 . ezer jeles sebességgel mehet végbe az adatok kiolvasása vagy beírása. A nagyobb lemeztárolók 20 millió jelet is tárolhatnak, s egy-egy adatot 500—600 ez- redmásodperc alatt lehet megtalálni rajtuk. n GTE és a többiek Idei első vezetőségi ülését tartja hétfőn, 23-án a békéscsabai Technika Házában megyénk egyik népes tudományos-műszaki csoportja, a Gépipari Tudományos Egyesület. A titkári beszámoló után az éves program megbeszélésére kerül sor, majd pedig az egyesület állandó bizottságainak vezetőségi és munkajprogramját vitatják meg a jelenlevők. Érdemes a GTE vezetőségi munkatervébe kissé részletesebben bepillantanunk, már csak azért is, mert megyénkben mind több a gép- és vasipari üzem;, jelzi ez egyfelől Békés megye iparának fejlődését, másfelől pedig a tudományos-műszaki egyesületekben folyó műszaki-fejlesztési munka fokozódó jelentőségére is figyelmeztet. Jó előre, már ezen a januári megbeszélésen megkezdik az idei műszaki fejlesztési hónap gépipari rendezvényeinek az előkészítését; februárban azzal foglalkoznak, hogyan működik a szervezet fiatal műszaki aktíváit tömörítő Fiatal Mérnökök és Technikusok Tanácsa. A továbbiakban, csaknem minden hónapban egy-egy szakcsoportjuk vagy bizottságuk ad számot a végzett munkáról : áprilisban a MEZŐGÉP-, szeptemberben és októberben az üzemfenntartási, illetőleg a munka- és tűzvédelmi szakosztály, májusban a környezetvédelmi bizottság, augusztusban pedig a jogi tag vállalatok vezetőségi tanácsa számol be tevékenységéről, gondjairól. A jelzett tanácskozásoknak csaknem a felét területi csoportjaikban, bázisüzemeikben tartják, és sort kerítenek az orosházi és szarvasi GTE- csoport beszámoltatására is. Ezeknek a rendezvényeknek — többek közt — az Orosházi Vas- és Műanyagipari Szövetkezet, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet, a Gyulán működő Vízgépészeti Vállalat, valamint a Csepel Autó 4. sz. Gyárának szeghalmi központja ad otthont. Néhány további érdekes eseményt kínál a jövő héten- a többi MTESZ-csoport is az érdeklődő szakembereknek. Kedden délután a PATEX mezőberényi gyárában a hidraulikus szövőgépekkel kapcsolatos tapasztalatokat ismerteti Tóth Mi- hályné, csütörtökön délelőtt a békéscsabai Technika Házában egy, az energiatakarékosság szempontjából fontœ témáról — „Olaj- és gázégők fejlesztési kérdései” — Balogh Lászlóné beszél. A környezetvédelem iránt érdeklődők figyelmét az Országos Erdészeti Egyesület rendezvényére hívjuk fel: Gyulán, csütörtökön délelőtt az Erkel Ferenc Művelődési Központban Rakonczay Zoltán tart előadást Természet- védelem Afrikában címmel. Ezekben az eredményekben igen nagy szerepet játszik a munkaverseny-mozgalom, amelybe az elmúlt esztendőben 17 szocialista brigád nevezett be. A brigádok többek között azt vállalták, hogy a tervhez képest 100 mázsával több baromfihúst, hektáronként 3 mázsával több búzát, 2 mázsával több kukoricát, 10 mázsával több kendert és 2 mázsával több cirokszakállf termelnek, amiből összesen 5 millió forint többletre tehet szert a közös. A költségek csökkentésével pedig csaknem 3 millió forint megtakarítást ajánlottak fel. A vállalások teljesítésének eredményeként könyvelhetjük el, hogy a tervezett 24 millió forint részesedés helyett a medgyesbodzási és pusztaottlákai Egyetértés Tsz végül is 25 millió forintot fizethetett ki tagjainak. A brigádgyűlések alapján a szocialista brigádokra támaszkodva a közös gazdaság ebben az évben további 5 millióval tervezi növelni a termelési értéket, ami önmagában sem kis teljesítmény, hát még ha azt is hozzátesz- szük, hogy ez a szövetkezet az V. ötéves tervidőszaki termelési előirányzatait már mostanra teljesítette. Kőváry E. Péter ítélet a főkönyvelői tehenek ügyében O égre kimondták, nem kellenek a statisztikát javító tehenek a tsz-ekbe, mert a minőség, vagyis a termelő, a húst és tejet adó tehenekre van szükség. A főkönyvelői teheneket tehát büntetlenül ki lehet selejtezni, az utánuk járó állami támogatást nem kell visszafizetnie egyetlen gazdaságnak sem, ha két éven belül pótolja ezeket az eladásra régen rászoruló, a szarvasmarha statisztikáját javító, de tejet, borjút nem adó egyedeket. Mennyi is lehet belőlük megyénk szövetkezeteiben? Az eddigi felmérések 4—500-ról tanúskodnak. A selejtezéssel kapcsolatban megjelent rendeletnek lassan kinő a szakálla, a selejtezési munka csak nagyon lassan indul. Bizonyára úgy megszokták a szakemberek ezeknek a mihaszna jószágoknak a jelenlétét, hogy sír a lelkűk a selejtezés miatt. Hát ne sírjon, mert több éves viták, csatározások után, mint sok mindenben, ebben az esetben, is felülkerekedett a józan ész. Ha egyszer nem termelnek sem húst, sem tejet ezek a tehenek, akkor egyáltalán minek tartják? Azért, hogy megegye a nagynehezen össze- kuporgatott jövedelmet? Ezt különben százfelé okosan lehet majd felosztani a mostani zárszámadások alkalmával. S mennyivel lehetne ez több, ha korszerű férőhelyet, élőmunkát, anyagot, eszközt nem köt le a semmiért, azért, hogy legyen, mert a statisztikát csillogtatni, magunkat becsapni másként nem lehetett. Okos tett ez. Egy fél évtizedes, kitartó, meg nem alkuvó, racionális gondolkodás következménye. S e változás jelzi az irányítás átalakulását is a minőség felé. Így van ez rendjén, de azért van ennek egy szépséghibája, a javaslattevéstől a régi felfogás megdöntéséig miért kellett éveknek eltelnie? zek a vargabetűs évek bizony valamennyi- I ünknek sokba kerültek, mert a főkönyvelői tehenek jó étvággyal fogyasztották jövedelmünket. Ezt a szarvasmarhatartó gazdaságok érezték leginkább. Vezetőik ezért is szóltak többször az ügyben, de eddig mindhiába. Szavuk nem hallatszott messzire. Vagy mégsem hiába szóltak? Íme itt a bizonyíték: érdemes volt! D. K. Korszerű üzemrész — jobb munkakörülmények Tegnap, szombaton délelőtt a Gyulai Kötőipari Vállalatnál megkezdték a 3,5 millió forintos költséggel épült új üzemrészbe való átköltözést. A termelési terv teljesítése és a termeléskiesés csökkentése érdekében a gépeket lépcsőzetesen telepítik át. A régi, az átszervezés előtt termelő gépek elhelyezésére szolgáló műem- lékjellegű épületben raktárakat és szociális létesítményeket alakítanak ki. A váüalat termelése az 1970-es évektől fokozatosan visszaesett, s 1976-ban érte el mélypontját. Ennek több oka volt, így egyebek között a termelés nem tudott a divattól függő igényekhez és piacokhoz alkalmazkodni, a gyártmányfejlesztés nem volt megfelelő, mindez párosult az anyaghiánnyal, és a túlzsúfoltsággal. Az idén nagy, de nem megoldhatatlan feladatok előtt áll a vállalati kollektíva. Elsősorban célul tűzték, hogy kihasználják a közelmúltban kapott és üzembe helyezett modem gépeket, többet törődnek a gyártmányfejlesztéssel, a munka- és üzemszervezéssel, javítják a technológiai fegyelmet, az új üzemrészbe való átköltözéssel megteremtik a termeléshez szükséges zárt technológiai folyamatot. A vállalat idei termelési terve 80 millió forint. Mindezeknek megvalósulását segíti az új, és _a két éve átadott hasonló üzemrész, így a termelés feltételed középtávon megoldódnak. Már ebben az évben a vállalat 11 millió forinttal több árbevételt tervez, s mintegy nyolcmillió forint értékű terméket szállít a tőkés országokba, 3 millió forint értékű árut pedig a szocialista országokba exportálnak. A vállalat által gyártott többi gyermek- és felnőtt kötött felsőruházati termékeket a hazai fogyasztók vásárolhatják meg. A tervek megvalósulására garancia az a 20 százalékos termelékenység-növekedés,, melyet munka- és üzemszervezéssel érnek el. Az új üzemcsarnokban a vállalat dolgozói szerelik a gépekhez az elektromos csatlakozóberendezéseket Fotó: Veress Erzsi
