Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-21 / 18. szám
1978. január 21., szombat 0 „Szakosított” verseny a téeszekben A tavalyi termelési eredmények értékelésével egy időben a TOT-ban összesítették a jubileumi munkaverseny eredményeit ; ezek szerint a téeszek több mint tízezer brigádja teljesítette vállalását, ami azt jelenti, hogy összesen másfél milliárd forint értékkel növelték a termelést. A versenyben 150 ezer dolgozó vett részt, a tagság csaknem 30 százaléka. Kiemelkedő tavalyi eredmények nyomán a verseny 1978-ban folytatódik, de a TOT ajánlására módosított formában. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy helyesebb, ha a brigádok, téeszek ágazatonként mérik össze tudásukat és tesznek felajánlásokat, ebben az esetben ugyanis könnyebb az értékelés, az összehasonlítás, és a legjobb módszerek közvetlen'átadására is lehetőség nyílik. Ötvenöt vagon lucernamag Az építőanyag-ipari üzemek folytatják a szocialista munkaversenyt Az építőanyag-ipar idei feladata, hogy a kereslet változásainak megfelelően 3,5—4 százalékkal 'bővítse termelését, s a termelési többletet a termelékenység négyszázalékos emelésével alapozza meg. Ennek megfelelően a gazdálkodás hatékonyságának javítását, az építők zavartalan anyagellátását állították felajánlásaik középpontjába azok az építőanyag-ipari üzemek is, ahol a munkásgyűléseken elhatározták, hogy folytatják a szocialista munkaversenyt. A Cement- és Mészművek beremendi gyárának dolgozói a kötőanyag-igények jobb kielégítése érdekében az idén mintegy 20 ezer tonnával bővítik cementtermelésüket. Tatabányán ezer-ezer tonnával több künkért és cementet gyártanak, s a hőenergia gazdaságosabb hasznosításával a múlt évi 1900-ról 1880 kalóriára csökkentik a kün- kerégetés kilogrammonkénti energiafelhasználását. Az épületasztalos-ipari és faipari vállalat dolgozói a múlt évinél 50 százalékkal több, összesen 169 ezer festett és üvegezett ajtót, 49 ezer festett és üvegezett ablakot és 66 ezer műanyag borítású ajtótokot szállítanak az építőiparnak. Az Üvegipari Művek gyárainak dolgozói, így az orosháziak is, különösen sok felajánlással segítik a műszaki fejlesztés meggyorsítását, a tavaly munkába állított és az idén sorra kerülő új üzemrészek, gépek mind teljesebb kihasználását. Az a cél, hogy az új termelő kapacitásokkal a múlt évinél 157 millió forint értékűvel több terméket gyártsanak. Egyebek között 64 millió forint értékűvel több élelmiszeripari csomagolóüveget gyártanak az exportfejlesztési hitelekből megvalósított beruházások eredményeként. A jelentősen növekedett hazai igények kielégítésével egyidőben növelik exportszállításaikat, s így majdnem 16 miüió dollár értékű terméket szállítanak a tőkés megrendelésekre. Fontos exportfeladatot teljesítenek a fémmunkás vállalat dolgozói, akik a múlt évinél 30 millió forint értékűvel több korszerű nyí'ás- záró szerkezetet készítenek a KGST-országok közös beruházásában épülő uszty- ilimszki cellulózkombinát részére. A Szeghalmi Állami Gazdaság az elmúlt évben 190 millió forint termelési értéket állított elő, több mint 17 millió forintos nyereséggel. A gazdaságban a 2900 hektár búza átlagtermése 42,8 mázsa volt. A napraforgó termésátlaga az elemi károk ellenére az 1976-os hektáronkénti 13,8 mázsáról 14,5-re javult. Az elmúlt év november közepére minden növénytermesztési munkát elvégeztek. Tervszerűen haladt a komplex melioráció, melynek befejezését 1981-re tervezik. Az elmúlt évben a legelőterületekre is nagy gondot fordítottak, mintegy 1300 hektáron újították fel, emellett a teljes legelőterületet műtrágyázták. A gazdaság gesztora a Szeghalmi Lucernavetőmag Termesztési Rendszernek. A rendszerben 23 partnergazdaság több mint 55 vagon lucernamagot és 165 vagon szénát, lisztet és szenázst termelt. A Szeghalmi Állami Gazdaságban az állattenyésztés is széD eredményeket ért el. A 940 magvar-tarka tehén átlagosan 4075 liter tejet adott az elmúlt évben. Rakodási rekord és előszállítás Az elmúlt őszi száüítás alig fejeződött be, az idei esztendő máris újabb, nagyabb feladatokat hozott a vasútnak. A MÁV tavaly 134 millió tonna árut fuvarozott el, 2 millió tonnával többet a tervezettnél. Az elszállított áru mennyisége megyénkben is növekedett. Mielőtt a számszerű eredményeinket elemeznénk, feltétlenül szót érdemel 1977 néhány megyei sajátossága. így egyebek között az, hogy az előszállítás nem hozta meg az eredményt, amit vártak az akciótól. Arról van szó ugyanis, hogy több volt a vasúti kocsi, mint az elszállításra váró áru. A második fél év viszont — elsősorban a jó mezőgazdasági termés miatt — lényegesen erősebb volt a sok évi átlagnál. Békés megyében az elmúlt esztendőben a vállalatok, szövetkezetek egymillió 852 ezer tonna árut adtak fel vasúton, s 3 millió 960 ezer tonnát fogadtak. A legtöbb küldemény a békéscsabai vasúti csomópontra érkezett, összesen 430 ezer tonna, s ez a tervezettnél majdnem 2 százalékkal több volt. A rakodásban igen változatos kép alakult ki: számtalan vállalat az éjszaka és a munkaszüneti napon érkezett küldeményeit nem fogadta, a sok kézi rakodású cikket munkaerő hiányában késve szállították rendeltetési helyére. Mindezek ellenére a vasúti kocsik kihasználtsága javult, a kocsiállási idő némileg csökkent. Évek óta a jó rakodók közé tartozik a Békéscsabai Konzervgyár. Tavaly 5134 vasúti kocsit kezeltek le- és feladásban, s az egy vagonra eső fekbér alig éri el a 68 fillért. S egy ritka, országosan egyedülálló bravúrt is magáénak mondhat a gyár: egy 800 tonnás kézi rakodású küldeményt szombatról vasárnapra virradóra alig 8 óra alatt indítottak útnak a vasúton. Ugyancsak a jó rakodók sorában tartják számon a gabonafelvásárló és -feldolgozó vállalatot, a tégla- és cserépipari vállalatot, valamint az AGROKER-t. Az őszi rakodási verseny eredményes teljesítéséért 12 órás rakodási kedvezményt kapott az év első hónapjára a konzervgyár, a cserépgyár és a TÜZÉP. Az idei előszállításokra a fuvaroztatókkal a MÁV már köti az előszállítási és átütemezési szerződéseket. Az utóbbi egy új típusú szerződés, mely szerint: a nem idényjellegű áruk szállítására átütemezés esetén — a 'feladási nagyságtól függően — soron kívül biztosítanak rakodókocsit. S ami az idei tevreket illeti, a MÁV Békés megyében a tavalyinál 5 százalékkal nagyobb vasúti áruforgalommal számol. — szekeres — A Békéscsabai Konzervgyár részére 104 vagon sárgarépát tárolnak Pósteleken az előkészítőtelepen. Innen látják el a békéscsabai gyárat alapanyaggal. Ezenkívül mintegy 120-an dolgoznak a szovjet exportra kerülő zakuszka-paprika csu- mázáson, amelyből 26 vagonnal kell készíteni az első negyedévben Fotó: Béla Ottó Új jogszabályok — növekvő demokrácia Rendkívül fontos kérdést tűzött napirendjére a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség pénteken megtartott küldött- közgyűlése. Dr. Drágán Iván titkárhelyettes szólt a szövetkezeti jogszabályok korszerűsítéséből adódó termelőszövetkezeti és szövetségi feladatokról. Bár ebben az esetben a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség 59 tagszövetkezetéről volt szó, mégis a téma sokkal többeket érint. A közeljövőben megoldásra váró feladatok ugyanis országos jogszabályok következményei, így valamennyi szövetkezetünkre kötelezőek. ; Politikai kérdés Pártunk XI. kongresszusa megállapította, hogy szövetkezetpolitikánk bevált, annak helyességét az élet igazolta. Nincs szükség tehát arra, hogy a szövetkezetpolitika eddigi alapvető irányát megváltoztassuk, de arra igen, hogy e politika még jobban kiteljesedjék, még jobban segítse szocialista céljaink elérését. A szövetkezeti jogszabályok fejlődése egybeesik a társadalmi, gazdasági rendszer fejlődésével, vagyis ahogy a viszonyok változnak, úgy kell változniuk — az élethez igazodóan a jogszabályoknak. A korszerűsített szövetkezeti jogszabályok — a XI. kongresszus határozatain alapulva, összhangban a termelőszövetkezetek III. kongresszusának állásfoglalásaival — több nagyon fontos társadalmi, gazdasági és főleg politika követelményt fejeznek ki. A legfontosabb talán ezek közül, hogy magasabb szintre kell emelni a szövetkezeti mozgalom egészét, jobban kell megoldani a gazdálkodási, vezetési és szervezési feladatokat, fejleszteni kell a szövetkezeti demokráciát. Tovább kell erősíteni a szövetkezetek szocialista vonásait, a szövetkezeti tulajdonviszonyokat és fejleszteni az érdekképviseleti szervek munkáit. Erősíteni, fejleszteni és javítani szükséges a szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenységet minden szinten. alapszabályok A szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok módosítására, korszerűsítésére tehát lényegében a XI. kongresz- szus és az azt követő Különböző politikai állásfoglalások alapján kerül sor. Ezek értelmében a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, szakszövetkezeteknek jogi személyiséggel rendelkező közös vállalkozásoknak az új jogszabályoknak megfelelően kell elkészíteni belső szabályzataikat. Először — ez év március 31-ig — az alapszabályokat kell elkészíteni, majd június 30-ig a többi belső szabályzatot. Az új jogi szabályozás széles körű szabadságot, döntési lehetőséget ad a szövetkezeteknek. A jogi formula egy tág keret, melyet a gazdaságok töltenek meg tartalommal. Ezáltal lehetővé válik, hogy gyorsan, rugalmasan igazodjanak a változó helyzetekhez, eleget tegyenek a különböző igényeknek. A belső önkormányzat megnövekedett lehetősége egyben nagyobb felelősséget hárít a vezetőségre és a szövetkezet elnökére. Előírja a jogszabály azt is, hogy szakképzésekben csak akkor dönthet a vezetőség, ha kikérte az illetékes szakvezető véleményét. Hasonlóképpen figyelembe kell venni a szövetkezetekben működő különböző bizottságok javaslatait, véleményét. A jelenleginél jobban és részletesebben kell tájékoztatni a termelőszövetkezeti tagokat a tsz életéről, gazdálkodásáról. Módot kell adni a tagságnak arra, hogy áttekintse az összefüggéseket, mert csak így dönthetnek fontos szövetkezeti kérdésekben tulajdonosi felelősséggel. Az új jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a termelőszövetkezetek számos kérdésben az adottságaiknak legmegfelelőbb módon döntsenek. A törvényes kereteken belül maguk szabj áK meg belső rendjüket, a tagok érdekeltségi rendszerét, dönthetnek különböző juttatások kérdésében. Ezek a szabályozások azonban nem örök életűek. Lehetőség van arra, hogy ezeket rendszeresen felülvizsgálják, „naprakész” állapotban tartsák. így minimálisra csökkenthetők az érdekellentétek, a gazdálkodásból fakadó konfliktusok. Növelhető a tagok felelősségérzete, munkafegyelme és ezáltal a gazdálkodás termelékenysége. I Korszerű önszabályozás Mindezeket a célokat azonban csak úgy lehet elérni, ha a korszerű jogszabályokkal egyidőben korszerűbbé válik a szövetkezetek fórumrendszere, növekszik a munkahelyi demokrácia. A szövetkezetek legfontosabb fóruma a közgyűlés, ez dönt a leglényegesebb kérdésekről. Jellegéből adódóan viszonylag ritkán ülésezik, ezért csak általában az éves terveket, a zárszámadásokat hagyja jóvá. A küldöttközgyűlések már könnyebben összehívhatok és jelentősen megnőtt a hatáskörük is. Sok, főleg nagy létszámú termelőszövetkezetben, már jól működik, de indokolt megalakítani mindenütt, a tagok számától függetlenül. A küldöttek tevékenysége, beszámolási kötelezettsége ugyanis alkalmas eszköz a tagság, a dolgozók széles körben történő informálására, valamint a tagok véleményének megismerésére. A hatáskörök átrendezésével szükségszerűen létre kellett hozni egy olyan szervet, amely közvetlen gyakorlója a szövetkezeti demokráciának, és ez a munkahelyi közösség. Ezek a közösségek az azonos munkaterületeken azonos munkaszervezeti egységben dolgozó kollektívák. Ilyen munkahelyi közösségek szinte minden termelőszövetkezetben már megalakultak. Az új szabályozás ezeket a kollektívákat intézményesített jogokkal kívánja felruházni, emellett lehetőséget ad arra, hogy az alapszabály a jogszabályi rendelkezésekben foglaltakon túlmenően egyéb kérdéseK eldöntésével vagy javaslattételi jogokkal is felruházza őket. Az új szövetkezeti jogszabályok — a különböző testületi szervek hatáskörének újbóli és korszerűbb meghatározásával — széles körben biztosítják a szövetkezetek demokratikus működéséhez szükséges jogi kereteket. Most a szövetkezetekre vár a feladat, hogy — kerülve a formális elemeket — élettel, tartalommal töltsék meg úgy, hogy ez segítse fejlődésüket a maguk és az egész szocialista társadalom érdekében. Lónyai László A Mezőberényi Műszaki Vasipari Szövetkezetben sokféle gyermekjáték és tálca készül. A lemezek préseléséhez szükséges szerszámokat a szövetkezet saját, jól felszerelt üzemében állítja elő Fotó: Lónyai László
