Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-20 / 17. szám

1978. január 20., péntek „Az ember természeténél fogva legyen kíváncsi az embertársára — Bemutatjuk Gergőt, a kisebbik fiunkat is — invi­tál a fiatal házaspár a gye­rekszobába. A kiságyban a párhónapos baba nagyokat szusszantva az igazak álmát alussza. — Tudja, nem értek egyet azzal, hogy a munka és a család két, egymástól füg­getlen dolog. A munkahelyi gondokat nem lehet csak úgy, a kabáttal együtt az elő­szobafogasra akasztani. Én nagyón sokat köszönhetek a családomnak, a nyugodt, biz­tos háttérért, ami lendítő­erőt jelent a munkámban! Márpedig dr. Szepesvári , Elemér munkája teljes érté­kű embert, sok türelmet, nagy energiát kíván, lévén Elek egyik körzeti- orvosa. S a nápi tennivalók mellett tudományos munkásságra is telik a fiatal orvos energiájá­ból. Ennek bizonyítéka a tiszteletet parancsoló díszes oklevél: „Dr. Szepesvári Ele­mér a Magyar Általános Or­vosok Tudományos Egyesü­letének III. országos pályáza­tán Általános és célzott szű­rővizsgálatok falusi körzet­ben (1972—1976) című dolgo­zatával első díjat nyert. Bu­dapest, 1977 november.” — olvasom a szépen metszett betűsorokat. — Tíz esztendő emberi­szakmai tapasztalatait, az utóbbi öt év történéseit ösz- szegeztem csaknem félszáz oldalon és 55 függelékben — mondja az oklevél tulajdo­nosa. — A pályamunka há­rom fejezetre tagozódott. Az első ismertette az általános lakosságszűrést, különös te­kintettel a húgyúti és cu­korbetegek felderítésére; a második a 3—18 éves gyer- mékközösségekben megismé­telt audiológiai, végül az utolsó fejezet az óvodások körében végzett magasvér­nyomás- szűrővizsgálat ta­pasztalatait. — Mi 'késztette ezeknek a sok időt és energiát követelő vizsgálatoknak a megszerve­zésére, elvégzésére? — A kézirat készítése köz­ben végiggondoltam, és a tudományos ülésen el is mondtam a következőket: a betegségek kezdete nem programozható. Emiatt a be­tegek egy része mindig vá­ratlanul érkezik. Ha azon­ban nagy részük jelentkezik váratlanul, akkor már baj van! Kezdődik a tűzoltó munka. Ha most egy ilyen megperzselt helyzetben levő kollégának azt javasolnám, hogy végezzen szűrővizsgá­latot, vérmérsékletétől, ne­veltetésétől és szókincsétől függően, minden bizonnyal azonnal kész lenne a vála­szával. Pedig a megelőzést, a munkaszervezést és a pa- raxis észszerűsítését elvben mindenki helyesli, a gyakor­lat pedig alátámasztja. A ki­hívások száma csaknem fe­lére csökkent, és gyakoribbá váltak a folyamatos orvosi látogatások. Kell-e részletez­nem, hogy micsoda különb­ség van egy délutáni vizit és egy hajnali riasztás között? Lendületesen beszél, pon­tosan, egyszerűen fogalmaz. Az orvosi kifejezéseket is igyekszik magyarul megne­vezni. Mint a rendelőben, amikor riadt öregeknek, ba­jukat szégyel'lőknek magya­ráz. Embersége sugárzik tu­dományos dolgozatából is. A szűrővizsgálatok lélektani hátteréről szólva például a következőket írja Szepesvári doktor: „Ősidők óta retteg az ember a betegségtől. Ösz­tönös reflexe tehát az, hogy elhárítson minden olyan kö­rülményt, amely a megbete­gedés tudatosulását jelente­né... Az orvos csupán saját összhangjának megteremtése után tárhatja ösztönző mó­don a vizsgálandó lakosság elé a szűrővizsgálatra vonat­kozó kérdéseit. Csak így csökkentheti vagy szüntet­heti meg a szűréssel szem­beni ellenérzést, erősítheti fel a vizsgálat helyességét elis­merő és végrehajtását támo­gató segítőkészséget. Az em­ber — a vizsgálandó sze­mély és az orvos különböző forrásokból táplálkozó — ösztönös és tudatos félelmét az egészségért küzdő érte­lemnek kell legyőznie!” — A szűrővizsgálatokról szóló dolgozatával tudomá­nyos sikert ért el. Ugyanak­kor milyen sikere — vagy inkáb nevezzük haszonnak? — tehát milyen haszna volt mindebből a lakosságnak? — Mint már említettem, válaszolja az orvos — az ál­talános szűrés után 10 szá­zalékkal mérséklődött a be­tegforgalom, csaknem a fe­lére csökkent a kihívások száma. Azután: a hallásvizs­gálatokon jó néhány nagyot­halló gyermeket találtunk. A megvizsgált óvodásoknak 4, az általános iskolásoknak 1,2 és a középiskolásoknak 5,4 százaléka volt halláscsök­kent! A szűrés után a gyer­mekeket természetesen szak- rendelésre küldtem. Az óvo­dások vérnyomásmérésekor két gyermeknél tapasztaltam rendellenességet — egyikü­ket meg is kellett műteni. A falu lakosságának és mun­katársaimnak egyébként kö­szönettel tartozom a sok se­gítségért, a megértő támoga­tásért. Szegeden végeztünk 1967- ben. öt évig Gerlán dolgoz­tam, azután következett Elek. 1971 novemberében jöttünk ide, én körzetbe, Nelli pedig — pillant a feleségére — Gyulán szakorvos. Szeretünk itt élni, szeretem a körzeti orvosi munkát. Ahogy van­nak szív-, tüdő- vagy példá­ul eszközspecialista orvosok, úgy a körorvos helyzetspe­cialista. S míg az előbbiek egy bizonyos szakágban sze­reztek elmélyült tudást, a körzeti orvos tudása horizon­tális — egymásra utaltságuk pedig nyilvánvaló. „Az ember természeténél fogva legyen kíváncsi az em­bertársára” — ezt mondja mindig Szepesvári doktor, amikor új ’hallgatóival elő­ször találkozik a szegedi egyetemen, ahol öt éve vezet speciális kollégiumot, öt, mint embert & mint orvost is, ez az egészséges kíváncsi­ság — és valamiféle belső kényszer vezeti. Tóth Ibolya Tízmillió forintos forgalom a Békés megyei Idegenforgalmi Hivatalnál Kiemelkedően eredményes volt az elmúlt év a Békés megyei Idegenforgalmi Hi­vatalnál. A tízmillió forin­tos bevétel négymillióval volt több az előző évinél, ez nagyrészt a jól működő fi­zetővendég-szolgálatnak kö­szönhető. Több mint 11 és fél ezer vendég fordult meg az elmúlt évben Békés me­gyében, s mintegy 176 ezer éjszakát töltöttek itt, ebből csaknem tízezer volt a kül­földi vendégéjszakák száma. A legtöbb külföldi csoport a Szovjetunióból, Romániából és Jugoszláviából látogatott ide. Legjelentősebb idegenfor- . galmi centrum a múlt évben is Gyula volt. Várfürdőjét sok hazai és külföldi vendég felkereste. Népszerűségnek örvendett a szarvasi arboré­tum és a gyopárosi fürdő is. Az 1977-es év fölfedezettje az országban egyedülálló dé- vaványai túzokrezervátum volt. Ebben az évben 20—30 százalékkal szeretnék növel­ni az eredményeket, ennek érdekében szervezi a hivatal munkáját és fejti ki propa­gandatevékenységét. Húsz­perces dokumentumfilm ké­szül a megyéről, amely nem­csak az idegenforgalmi he­lyeket, hanem a különböző ipari, mezőgazdasági létesít­ményeket, új épületeket is megismerteti az érdeklődők­kel. Február 24-én nyílik és tíz napig tart nyitva Buda­pesten a dél-alföldi intéző bizottság által rendezett, Békés és Csongrád megyét bemutató kiállítás. A népsze­rűsítés fontos eszközeit, a képes prospektusokat igye­keznek tetszetősebbé, figye- lemfelkeltőbbé tenni. Jelen­tős szerep jut a sajtópropa­gandának is. A szakszervezetekkel kö­tött szerződés elősegíti a csoportos üdültetés tovább­fejlesztését. Ez évben meg­szervezik a penziós, félpen- ziós ellátást, ez megkönnyíti majd - a vendégek étkezteté­sét. Idegenforgalmi vonzóerőt képviselnek a megye kultu­rális eseményei is; például a tavaly megrendezett bábfesz­tivál, vagy a gyulai várszín­házi előadások. Az ilyen al­kalmakkal ellátogató vendé­gek korszerű ellátásának megszervezésével, a kulturá­lis intézményekkel való jobb együttműködéssel is növel­hető megyénk idegenforgal­ma. G. K. Egészségügyi felmérés 50000 lakossal Nagyszabású felmérést készítenek elő azzal a céllal, hogy a korábbinál részlete­sebb képet kapjanak a la­kosság egészségi állapotá­ról — jelentette be a közel­múltban tartott sajtótájé­koztatón az egészségügyi miniszter. Az általános megbetege­dési vizsgálat mintegy 50 ezer állampolgárt érint és két ágon hajtják végre/ Ilyen nagyszabású vizsgálat­ra hazánkban még nem ke­rült sor, sőt nemzetközileg is egyedülálló adataiból tu­dományos megalapozottságú következtetéseket vonhatnak le a lakosság egészségi ál­1 árvitára Első lépésként a KSH kérdező biztosai már meg­keresték az érintett állam­polgárokat, és rögzítették a szükséges alapadatokat. A felmérések másik ága — amely ugyancsak 25 000 em­bert érint —, úgynevezett zárt települési vizsgálat, amelyben Balassagyarmat, valamint Baranya és Haj- dú-Bihar megye néhány te­lepülésének teljes lakossága érintett. Hajdú-Biharban a vizsgálat lényegében már be is fejeződött, Balassa­gyarmaton és Baranya me­gyében pedig április 1-én indul. A 13. hónapban eze­ken a területeken is elvég­zik az általános szűrést. Vé­gül az összesen mintegy 50 ezer állampolgártól kapott válaszokat számítógépen dolgozzák fel. A Szputnyik írja A Szputnyik 1978. februá­ri számának egyik cikke ar­ra ad választ, hat-e az er­kölcs a politikára és a po­litika az erkölcsre. Riporto­kat közöl a folyóirat azok­nak a külföldi újságíróknak a tollából is, akik Kelet- Szibériában és a Sarkkörön túli szovjet városban, No- rilszkban tett látogatásuk során szerzett benyomásu­kat vetették papírra. A JAK elnevezés Alek- szandr Jakovlev főkonst­ruktőr vezetéknevének első betűiből való. A század hú­szas éveiben híressé vált nevet ma már az egész re­pülős világ ismeri. Az ő életével ismerkedhet meg az olvasó a Szputnyik februári számában. A történelem előtti ember maradványai a nagy urán- érclelőhelyek közelében, vagyis olyan területeken bukkannak fel, ahol az át­lagosnál nagyobb a sugár­zás. Ezt az érdekes tör­vényszerűséget Gennagyij Matyuskin moszkvai tudós fedezte fel. A gondosan bedugaszolt lombik alján egy csipetnyi fehér por található: mind­össze néhány milligramm. Am ennyi is elég egy em­ber néhány centiméteres növekedésének elősegítésére. Ez a por ugyanis a megfe­lelő hormont tartalmazza — olvashatjuk egy érdekes cikkben. Az enyhe tél ellenére élénk a tó jegén sportélet folyik a téli Balatonon. Képünkön: jégvitorlások (MTI-fotó — Ruzsonyi Gábor felvétele — KS) Konzervgyári pártcsoportok a beszámoló taggyűlések előkészítésében NYOMA SINCS MÄR a nyári szakadatlan, három műszakos és három hónapos „csúcsforgalomnak” a Bé­késcsabai Konzervgyár te­lepén. A szinte egymásba érő tehergépkocsik, az éj­jel-nappal működő gépso­rok, az egész hatalmas gyár lázas munkazaját a megszo­kott tempó ritmusa váltotta fel. Ezt látja mindenki kí­vülről, aki emlékszik még a nyári nagy nyüzsgésre. Am koránt sem ez a való. A gazdasági vezetők elem­zései mellett az üzem négy pártalapszervezetében : a termelési vonalak, a szállító részleg, a karbantartók és a pásteleki előkészítők kom­munistái pártcsoport-meg- beszéléseken most készülnek a beszámoló taggyűlésekre, s ezeken az őszinte kitárul­kozásokon újra elevenítik a nyári erőfeszítések tanulsá­gait, hogy megfelelő segítsé­get adjanak a pártvezetősé­gek beszámolóihoz, és fő­leg: hogy szó legyen a gyárvezetőségi megbeszélé­seken is észrevételeikről. Egyszóval : van mit mér­legelnie a 13 pártcsoport­nak, amelynek aktív tagjai e megbeszéléseken számon- kérik egymástól a pártmeg- bizatások teljesítésének vég­rehajtását, vezetőiktől a cse­lekvési programban vázol­tak megvalósítását, a gaz­dasági munka segítését és általában annak helyzetét, hogy a tagkönyvcseréket megelőző elbeszélgetések óta hogyan realizálódtak a párt­tagok észrevételei a párt- szervezetek irányításában. — RESZT VETTEM né­hány pártcsoport-megbeszé- lésen — mondja Papp Ká- rolyné, a vezetőség titkára, — A tmk-soknál például délután kettőtől — munka­idő után — öt óráig tartott a vita. Rendkívül hasznos beszélgetés volt, mint a többi is az alapszervezetek­ben. A pártcsoportvezető név szerint értékelte: hat párttaggyűlésből ki hány­szor hiányzott, az oktatá­sokban ki hányszor nem vett részt, a pártmegbízatá­sokban ki hogyan állt helyt. Szinte mindenki felszólalt és bírálták az alapszervezet vezetőit is, akik, bár nehéz feladatuk volt a nyáron a termelésben, a gépekhez va­ló kötöttségük miatt, de azért többször megfordul­hattak volna a pártszerve­zet tagjai között... Annál in­kább, mert ez az észrevétel már az elbeszélgetéseknek is témája volt... A pártcsoportok minde­nekelőtt azt állapították meg, hogy a cselekvési program megvalósításából rájuk jutó rész megvalósult, a termelés segítésében pél­damutató munkát végeztek a párttagok és a körülöttük dolgozó pártonkívüliek is. A kormányintézkedések hatására megnövekedett zöldségtermesztés eredmé­nye rendkívüli feladatok elé állította a gyár kollektívá­ját és hogy ezt el tudják látni, az alapszervezetekben agitációs csoportokat alakí­tottak a termelés segítésére. Ebbe bevonták a társadalmi szervek aktíváit is. Miről volt szó? Hogy az 1976-os évinél több (mintegy 5724 vagonnyi) felvásárlásból késztermék legyen, vesztesé­gek nélkül. Igaz, a tavaly- előtti 1153-as létszámot si­került 1231-re növelni, mert mozgósította az időszakos dolgozókat, a nyugdíjasokat több munkavállalásra, de ez is kevésnek bizonyult. — NAGYON ERGS VOLT az elmúlt szezon, rengeteg nyersanyag jött be a bor­sótól a paradicsomig, a kar­fiolig, s majd minden sza­bad szombaton és vasárnap dolgozni kellett — mondta Valki Irén, aki Sarkadke- resztúrról jár a gyárba, s mint KISZ-titkár is segítet­te a fiatalok mozgósítását nagyobb feladatok vállalá­sában és nemrég felvették a pártba. Egy-egy dolgozó­nak 110 óra túlmunkát kel­lett vállalnia, hogy megbir­kózzon a feladatokkal a gyár, ne romoljon meg a beszállított zöldség és gyü­mölcs. De éppen a termelés ellenőrzésének fókuszából nézve figyelemreméltó vé­lemények is elhangzottak a pártcsoport-megbeszélése­ken. — Nagyon sok volt a ci- pekedés. Maga Valki Irén a szezonban csak cukorból másfél mázsát vételezett a raktárból. — Jobban elő lehetett volna készíteni a gépeket is a munkára — hangzott el a termelési vonal pártcsoport­jának megbeszélésén. — A szezon kezdésekor szinte mindennap volt géphiba. Vagy a dobrázó vagy a do­bozfelhordó romlott el, emiatt kényszerleállások voltak. Sokszor kellett várni az uborkára is, s mert nem érkezett, kénytelenek vol­tunk a levet leengedni, ami veszteséget okozott... A tmk-sok megbeszélésén viszont az hangzott el, hogy a tizenöt éves avúlt gépek rendbentartása évről évre néhezebb, ezért új és mo­dernebb gépek beszerzésére kell törekedni a konzerv­iparnak. Ezt segítse a párt­vezetőség is a maga eszkö­zeivel. Továbbá: az agitá­ciós csoportok rendszerét fenn kell tartani, mert az idei év még nehezebb lehet, s ezek az aktívák rendkívül sokat tudnak tenni folyama­tosan a termelési agitáció- ban. (Érdemük többek kö­zött, hogy a szakmunkások s kiszolgálók nagy része 10—14 vasárnapot dolgozott; hogy az irodások heteken keresztül a gépsorokhoz áll­tak, köztük a vezetők, így Papp Károlyné is; hogy a partnerekkel egészséges kapcsolat alakult.) EZT A KAPCSOLATOT SEGÍTETTE a cselekvési program azon pontjának megvalósítása, hogy a ter­melési problémákkal foglal­kozó gazdaság vezetői meg­beszéléseken vegyen részt a pártvezetőség titkára, s a maga vonalán továbbítsa az alapszervezetekhez a fel­adatokat. Valamint az, hogy Papp Károlynéék egy ízben összehívták közös megbeszé­lésre a velük szerződésben álló mezőgazdasági üzemek párttitkárait, elnökeit, és megtárgyalták velük a szál­lítások ütemezésének gond­jait és más, menet közben adódó problémákat. E menet közbeni jelzések és visszajelzések jól segítet­ték mind a gazdasági mun­kát, mind a pártszervezetek odafigyelését egy-egy sür­gős gond megoldására, más­részt az akut problémák fel­oldásának segítését is. Utal­tunk már rá, hogy a párt­csoport-megbeszéléseken gépcserék, modernebb tech­nológiai megoldások beveze­tésére szólították a vezető­ket. Nos, azt is jó tapasztal­ni a pártcsoportoknak, hogy ez irányban sem tesped a gazdasági vezetőségük. A BAGE útján még ebben az évben egy folyamatosan ste­rilizáló berendezést (Hu- nister) állítanak be, mely te­temes fizikai munkát küszö­böl ki a sterilizáló vonal­ból. Ugyancsak ebben az év­ben — egyelőre csak Csa- nádapácáról — már lé for­májában érkezik majd ha­talmas tartályokban a para­dicsom a konzervgyárba, ami meggyorsítja a feldol­gozást, kiküszöböli ennek a területnek a legminimáli­sabb veszteségeit is. Persze, sok minden kellene még, többek között újabb szárító- berendezés, dehát máról- holnapra minden nem való­sítható meg. A KOMMUNISTÁK PÉL- DAMUTATÄSA révén is nagy feladatokat oldott meg a konzervgyár múlt évi ter­melésében. Ez minden bi­zonnyal tükröződni fog a beszámolókban azzal a sok más, hasznos észrevétellel együtt, amik elhangzottak a taggyűléseket előkészítő pártcsoport-megbeszélése­ken. Varga Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents