Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-20 / 17. szám

1978. január 20., péntek o Paprikamag és szegfű Gyulán, a Munkácsy Termelőszövetkezet kertészetében megkezdődött a felkészülés a primőrtermesztésre. Egy idő­ben folyik a paprika-, paradicsom-, uborkamagvetés, va­lamint a palánták tápkockázása A virágtermesztők eddig 50 ezer szál szegfűt szedtek le és szállítottak az ország különböző tájain levő virágboltokba Fotó: Béla Ottó Növekvő teitermelés, nagyobb tehénállomány Az elmúlt két évben az ágazat fejlesztésére hozott in­tézkedések nyomán több mint 480 literrel nőtt az egy te­hénre jutó tejtermelés. Ta­valy a tehenek átlagos „telje­sítménye” meghaladta a há­romezer litert, az állami gaz­daságokban pedig négyezer liternél több tejet fejtek egy-egy tehéntől. Az 1978. évi tervek az ága­zat további dinamikus fejlő­désével számolnak; az egy tehénre jutó teljesítmény 3200 literre fokozódik. Min­dent egybevetve a mezőgaz­dasági nagyüzemek és a kis­termelők idén 7-8 százalék­kal több tejet adnak, mint 1977-ben. Idén tovább növekszik a tehénálomány, mintegy tíz­ezerrel több állatot tartanak majd a gazdaságokban spe­ciálisan tejtermelési célra. Az úgynevezett húshasznú te­hénálomány szintén tízezer­rel gyarapodik, és eléri a 75 ezret. Az állattenyésztők 1978- ban a takarmányozás szín­vonalának javításával is igyekeznek fokozni a tejter­melést. Az állatok fehérje­igényének kielégítésére a ta­valyinál mintegy 30 száza­lékkal nagyobb mennyiségű karbamid anyagot használ­nak fel. Az elmúlt évben fe­lére csökkent a borjak fel­nevelési vesztesége, a terv szerint ezen az arányon to­vább javítanak és 1978-ban ugyanilyen mértékben csök­kentik az elhullást. Fogyasztási cikkek—importból Az elmúlt 10 évben jó né­hány importcikk többé-ke- vésbé folyamatos kínálatá­hoz szokhattunk hozzá. Kü­lönösen a gazdaságirányítási reform első éveiben nőtt igen látványosan — az 1968. évi 11,7 százalékról két év alatt 17,8 százalékra — a kiskereskedelmi forgalmon bedül a külkereskedelmi be­szerzés aránya. Ezután visz- szaesés következett, s csak 1977-ben sikerült újra elér­ni az 1970-ben kialakult arányt. Tavaly az import körülbe­lül 10 százalékkal növeke­dett, s így fogyasztói áron mintegy 46 milliárd forint értékű külföldi áru került forgalomba. Idén a rubel el­számolású területekről vár­hatóan 13 százalékkal, a nem rubel elszámolású országok­ból pedig 8 százalékkal emelkedik a behozatal. Óra­és választékcsere A rubel elszámolású im­port összetevői: a külkeres­kedelmi megállapodások és a választékcsere. Az előbbi ötéves egyezményeken alap­szik, melyeket évente konk­retizálnak, az utóbbi alap- gondolata pedig az, hogy ami az egyik országban el­fekvő áru, az a másik or­szágban még hiánycikk is lehet. A választékcsere sze­repét azonban korlátozza is funkciója, hiszen egyik or­szág kereskedelme sem mond le szívesen kurrens termékekről. Sajátos formá­ja e konstrukciónak az áru­házak közötti csere, az úgy­nevezett nemzeti hetek ren­dezése. A szocialista országokból származó fogyasztási cikkek behozatalának növelése az általában kedvező ár végett is feltétlenül érdekünk. En­nek azonban határt szab a jó minőségű cikkek elégte­len kínálata, a szállítások egyenetlensége és az alkat­rész-utánpótlás bizonytalan­sága. A szocialista import­nak így nagysága és struk- “ túrája miatt elsősorban hi­ánypótló szerepe van, s rit­kán alkalmas a belföldi ter­melők versenyeztetésére. Citrom, kévé, fűszer A dollár elszámolású im­portérték tavaly körülbelül 15 milliárd forintot tett ki. Az importhoz rendelkezésre álló deviza több mint két­harmada azonban csak meg­határozott termékekre, illet­ve relációkban felhasználha­tó deviza volt. Ilyen termék- csoport a citrom, a kávé, a fűszer és a halfiié — ezek­ből igény szerinti a behoza­tal. Jelentős mennyiségben vásárolunk fogyasztási cik­keket a fejlődő országoktól, elsősorban azoktól, amelyek exportunknak is bázispiacai. A dollár elszámolású im­port körülbelül egyharmadá- nak lenne tehát az a felada­ta, hogy a lakosság minőségi igényeit kielégítse, s maga­sabb színvonalával versenyre ösztönözzön. Erről azonban alig van szó. Nem is az úgy­nevezett luxuscikkek, ha­nem a valóban széles töme­geket érintő divatos ruházati cikkek és kozmetikumok, jó minőségű élelmiszerek és műszaki cikkek igényektől elmaradó kínálata okoz prob­lémát. Ma is érezhető még az 1975-ben bevezetett vá­lasztékszűkítés hatása. Ak­kor a külföldi italok és ciga­retták választéka felére-har- madára, a híradástechnikai cikkek és kozmetikumok be­hozatala mintegy kétharma­dára esett vissza, s lényegé­ben megszűnt számos ipar­cikk importja. űz életszínvonal tartozéka Az importcikkek léte vagy hiánya azonban — például a ruházati cikkek esetében — ma már a forgalomra is hat. 1976-ban a ruházati import visszaesésével a for­galom is csökkent, s 1977- ben csak a behozatal mint­egy 30 százalékos növekedé­sének köszönhető a többlet- forgalom. Ez egyben azt je­lenti, hogy a külföldön be­szerzett áruk életszínvonal­politikánk céljainak teljesí­téséhez is nélkülözhetetle­nek. Tavaly négy cikkcsoport behozatalára volt pótlólagos lehetőség. A párt agrárpoli­tikájának megfelelően bizto­sítani kellett az ellátást me­zőgazdasági kisgépekből. Si­került enyhíteni két kró­nikus problémát, a farmer­ruházat és a zsebszámológé­pek hiányát. Lehetőség volt emellett a tervezettnél több déligyümölcs behozatalára is. A szelektív iparpolitika hatására feltehetőleg újabb és újabb fogyasztási cikkek hazai gyártása fog megszűn­ni. így például távol-keleti importra kell berendezked­nünk az anyagigényes és sok egyszerű munkát tartalmazó ruházati cikkekből. . Ügy tűnik tehát, hogy a fogyasztók kereslete és a szelektív iparpolitika egy­aránt a fogyasztási cikk im­portarányának növelését sür­geti. Ez egyidejűleg javíthat­ná az ellátás színvonalát, s hozzájárulhatna a gazdaság­talan termékek gyártásának megszüntetéséhez. —ai— JEGYZET Pénz helyett ötlet Vajon lesz-e a siránkozás­ból műszaki fejlesztés? Alig­ha. Pedig sok vállalatnál si­ránkoznak ezekben a napok­ban, amikor a beruházáso­kat visszafogó intézkedések­ről van szó. Igaz, ami igaz, az elmúlt évben alaposan megnőttek a vállalati beruházások. Hogy ennek káros következményeit elkerüljük, ebben az évben nem lehet nyakra-főre be­ruháznunk. Az újításoknak, ésszerűsí­téseknek most ebből a szem­pontból is jóval nagyobb a jelentőségük, mint eddig volt. A vállalati dolgozók szellemi potenciálja olyan erő, amely beruházások nélkül is előre­viszi a műszaki fejlesztés ügyét. Sokat segít ebben az újí­tási feladatterv, ami akkor igazán jó, ha nem a mű­szaki fejlesztési tervtől füg­getlenül jön létre, hanem ahhoz szorosan kapcsolódik. A tapasztalatok azt mutat­ják, a jól megfogalmazott vállalati problémák mindig rátalálnak megoldójukra. Volt már arra is példa, hogy nem kellett a vállalatnak költségbe vernie magát, a műszaki fejlesztési tervbe ál­lított beruházás helyett az egyik vállalati ezermester megtalálta az egyszerű és olcsó megoldást. Mindehhez nem kell más, mint jól ösz- szeállított újítási feladatterv. Hasonló lehetőség a dol­gozók ötleteinek érvényesíté­sére az ötletnapok szervező­S0 A vállalati tervek teljesí­tése nem mindig csak beru­házásokkal érhető el. A szel­lemi kapacitások kiaknázása a vállalati műszaki fejlesztés bőséges tartaléka. Gőz József Munkagépek Békésről A Budapesti Mezőgazdasá­gi Gépgyár Békési Gyárá­ban szocialista exportra és belföldre állítanak elő mun­kagépeket, alkatrészeket, adaptereket. Az elmúlt évben mintegy 2,7 millió rubel értékben szállítottak TERRA és MF— 70 kerti traktorokhoz mun­kagépeket Csehszlovákiába, Lengyelországba, NDK-ba és Szovjetunióba. A belföldi kis­gazdaságok igényeit is szem előtt tartották a kerti traktor munkagépeinek gyártásánál. A békési gyárban mintegy 24 millió forint értékben az or­szágban dolgozó minden kombájntípusra alkalmas napraforgó-betakarító adap­tert szállítottak. Az adapte­rek, illetve a munkagépek folyamatos üzemeltetéséhez nagy szükség van a pótal­katrészekre is. Ebben segít a gyár, hiszen a géptípusokhoz a pótalkatrészeket is előállít­ják, illetve a megrendelőnek szállítják. A gyár 1977-ben 117 mil­lió forint termelési értéket hozott létre, ezt az értéket ebben az évben — változat­lan termékösszetétel mellett — 6 százalékkal tervezik emelni. Kiadó adapterek Orosházáról A békéscsabai MEZŐGÉP ez évi terveiben 950 millió forint értékű terméklista sze­repel. Ennék egyik része a kukoricabetakarító-adapter, amelyet a 3-as számú oros­házi gyárban készítenek. Leg­utóbbi termékük, a hatsoros Kiadó adapter, a lengyel Bizon Gigant nagy telje­sítményű kombájnhoz ké­szült és készül is. * Ez évben a Lengyel Nép­köztársaságtól részben 4,5 millió rubel értékben kap az AGROTRÖSZT kombájno­kat. Az orosháziak viszont 8,5 millió rubel értékben szállítanak csőtörő adaptert. Az első 300 gyártása már fo­lyamatban van, s az első ne­gyedévben át is adják a megrendelőnek. De készül itt kisebb négysoros adapter is, a szintén lengyel Super Bí­zón kombájnhoz. A Bizon Gigant kom­bájnból az elmúlt évben 50 darab került az ország kü­lönböző tájaira és gazdasá­gaiba. A MEZŐGÉP 25 kom­bájnról kért visszajelzést, hogy ellenőrizze: a hozzáfű­zött reményeket beváltot- ta-e? A kisebb konstrukciós hibáktól eltekintve pozitív eredményeket kaptak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a kétszer 10 órás megerőltető műszak alatt 450—500 hektárról mintegy 35—40 mázsa sze­mes kukoricát takarítottak be ezzel a géppel. A MEZŐGÉP tervei közt szerepel egy új adapter, amely nemcsak csőtörő és morzsoló lesz hanem a ku­korica szárát is betakarítja, amelynek felhasználása a ta­karmányozásban mindinkább előtérbe kerül. J. P. Sarkadi székek Svédországnak A Sarkadi Építőipari Szö­vetkezet vezetői nem voltak irigylésre méltó helyzetben az elmúlt esztendőben. Csak­nem 50 millió forintos ter­vüket úgy kellett teljesíteni, hogy állandó létszámhiány­nyal bajlódtak. Ennek elle­nére — 10 százalékos lét­számcsökkenés mellett — si­került a tőkéspiacon termé­keiket értékesíteni. Ez mint­egy 11 millió forintos árbe­vételt jelentett a szövetke­zetnek. Ami külön örvende­tes, az exporttermékekre mi­nőségi reklamáció nem ér­kezett. Fenyőszékek készülnek svéd exportra

Next

/
Thumbnails
Contents