Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

Gazdag programok, nagyobb lehetőségek az utaztatásban Sajtitájékoztató az IBUSZ-nál Északnyugati átjáró: Ecsegfalva Az IBUSZ Békés megyei irodáinak elmúlt évi mun­kájáról és az idei tervekről tartott tájékoztatót tegnap, január 17-én délután a saj­tó képviselőinek Szemenkár Mátyásné, az IBUSZ megyei irodájának vezetője. Elmon­dotta, hogy az életszínvonal emelkedése, a több szabad idő lehetővé tette, hogy az IBUSZ-irodák is tovább nö­veljék utazótáborukat, bő­vítsék szolgáltatásaikat. Így az összforgalom egy év alatt 18 százalékkal nőtt, amely jóval meghaladta a tervezet­tet. Emelkedett a belföldi rendezvények száma, a va­lutavétel és -eladás, s egyre több turista keresi fel a szo­cialista országokat A belföldi társasutazásról szólva megemlítette, hogy már 1976 októberében meg­jelent a megyei programfü­zet, amely nagy segítséget adott a hazai utazásokhoz: Ezek sikerét jelzi, hogy me­gyénk utazni szerető közön­sége 419 ilyen túrán vett részt. A legtöbben Pécsre és Harkányba, a Dunakanyar­ba, Győrbe és Soproniba lá­togattak. Ugyanakkor nép­szerűek a külföldi társasuta­zások is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának esztendejé­ben az előző évi 38-cal szemben 53 csoport ismerke­dett a Szovjetunió népeivel, a városok nevezetességeivel. Ezenkívül Romániát 80, Csehszlovákiát és Jugoszlá­viát egyaránt 21, az NDK-t nyolc turistacsoport kereste fel. Természetesen volt, aki Lengyelország műemlékeire, a bolgár tengerpartra volt kíváncsi és sokan megismer­kedtek a nyugati országok­kal is. Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül az egyéni utazás. Itt lehetőség van tetszés szerinti közleke­dési eszközök, szállodák, szolgáltatások kiválasztásá­ra, s igénybe vehetik az IBUSZ által felkínált ked­vezményeket. Ezzel a lehe­tőséggel tavaly 1300-an él­tek megyénkben. Kiemelte az autós túrákat. A 27 cso­port saját gépkocsival utaz­va szerzett élményeket kül­földön. A múlt évben első ízben vett részt nagyobb létszámú csoport Békés me­gyéből a fekete-tengeri ha­jóüdülésen. A 240 utas él­vezhette a Gruzija luxusha­jó minden kényelmét. Ugyancsak 1977-ben indítot­tak először különvanatot a montenegrói tengerpartra. Változatlanul feladatuk­nak tekintik megyénk nép­szerűsítését, megismertetését kül- és belföldön egyaránt, örvendetes, hogy tavaly nagyszámú külföldit fogad­tak szűkebb hazánkban. A szocialista országokból és az NSZK-ból érkező 296 cso­portnak biztosítottak szál­lást és egyéb szolgáltatást. Jelentős a belföldiek foga­dása is. Megyénkbe 161 ilyen csoport érkezett. Ezt követően az 1978. évi tervekről adott tájékoztatást az IBUSZ megyei iroda ve­zetője. Elsősorban a belföldi túrák számát szeretnék nö­velni, új ajánlatokkal kiegé­szíteni. A kulturális rendez­vények a Savaria ünnepi játékokkal és a békéscsabai színházi túrákkal bővülnek. Külön utakat szerveznek Palócföldre; Buják, Hollókő, Szécsény és Balassagyarmat megtekintésével. Szintén új­donság számba megy a Ge- menc-túra, a vadrezervátum látogatásával, és megismer­kedhetnek az érdeklődők Zala megyében Göcsej leg­szebb tájaival. Bizonyára közkedveltek lesznek az úgynevezett átmenő túrák. Ez évtől ugyanis lehetőség van Miskolc és Aggtelek kö­zött Rozsnyó megtekintésé­re. A Salgótarjánba indított túrákon pedig Besztercebá­nya, Győr és Mosonmagyar­óvár után Pozsony felkere­sésére. Meglehetősen sok külföldi utat bonyolítanak le ebben az évben. Ismét megy kü­lönvonat a jugoszláv tenger­partra: Montenegróba. Több íziben lesz lehetőség a feke­te-tengeri üdülésre. Május 1-én indul a béke és barát­ság repülőgép Tallinnba, 340 Békés megyei részvételével. Több csoport készül a szlo­vák-lengyel Tátrába ; Jaltá­ba, illetve Opatiába Jelen­tősen bővültek az utazási le­hetőségek a román tenger­partra. Gyakrabban szervez­nek kapcsolt túrákat. Ilyen a Prága—Bécs, vagy a Her- kulesfürdő—Újvidék útvo­nal. Az idén külön tárgya­lásokat kezdenek csehszlo­vák és román utazási iro­dákkal, amelyek a jobb együttműködést, a szolgálta­tások bővülését segítik. Befejezésül kifejtette, hogy a megyénkbe érkező vendégeket gazdag program­mal várják. Együttműköd­nek a gyulai várszínházi előadások, a nyári eszperan­tó egyetem, a Gépipari Tu­dományos Egyesület előadá­sainak szervezésében, lebo­nyolításában. Seres Sándor Falugyűlés Kevermesen, Dombiratoson Kevermesen is, mint a megye többi községeiben előszeretettel foglalkoznak a háztáji gazdaságokban ál­lattartással. A községben becslések szerint 700 szar­vasmarhát, négyezer sertést tartanak. Jól működik a zöldség-, nyúl-, galamb- és méhész szakcsoport a mező­kovácsházi ÁFÉSZ támoga­tásával. Az állatforgalmi és húsipari vállalat tavaly kö­zel 30 millió forintot fize­tett ki az átvett állatokért. Egyáltalán nem meglepő te­hát, hogy hétfőn este a köz­ségi művelődési háziban megtartott falugyűlésen nagy volt az érdeklődés a tájé­koztatás iránt, amelyet Tim- kó Rudolf, az Állattenyész­tési Felügyelőség vezetője tartott az állattartással kap­csolatos legfontosabb tudni­valókról. A HNF községi bizottsá­gának titkára, dr. Mánya Tibor megnyitójában azt hangsúlyozta, hogy nemcsak a lakosság, hanem a község vezetői is nagy jelentőséget tulajdonítanak a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlődé­sének. Az előadás után több kérdés hangzott el, majd Damsik Jánosné, a községi tanács elnöke bejelentette, hogy a környezet védelmé­nek érdekében csatlakozva a járási Vöröskereszt felhívá­sához, az idén részt vesznek a „Tiszta község” mozga­lomban. Ezen belül meghir­detik a „Tiszta udvar, ren­des ház” akciót is. A tanács­elnök kifejezte reményét, hogy a kevermesiek nem­csak a gazdálkodásban ér­nek el kiemelkedő eredmé­nyeket, hanem derekasan kiveszik részüket környeze­tük védelméből is. Falugyűlés zajlott le Dombiratoson is, ahol a köz­ségi tanács tájékoztatta a lakosságot az V. ötéves terv időarányos teljesítéséről és a tanács új ciklusprogramjá­ról. A hozzászólásokban több javaslat hangzott él a kör­nyezetvédelemről és parko­sításról, valamint a község fejlesztéséről. Az utóbbi években a helyi szervek ösz- szefogásával épült például a sportöltöző, a könyvtár és a tornaterem. Erről beszélt Tóth Pál, Dózsa utcai la­kos. Kiss Mühályné a háztá­ji gazdaságok ••'roblémáiról, a tápellátás gondjairól és a zöldségfelvásárlásról beszélt. A falugyűlés elfogadta a ciklusprogramot, s dr. Mu­har! Dezső, a HNF elnöke ígéretet tett arra, hogy a további tervek megvalósítá­sához társadalma munkát szerveznek. A gyűlésen el­hangzott közérdekű javasla­tokat a január 19-i tanács­ülés elé terjesztik. Az elmúlt évben november 7-e tiszteletére adták át Lökös- házán az egészségházat. Ebben az orvosi rendelők és a szol­gálati lakás kapott helyet. Itt tevékenykedik a védőnő is, és hetenként egyszer megjelennek gondozáson a terhes anyák és csecsemők. Negyvenkét csecsemőt gondoznak, tavaly 35 szülés volt a faluban, köztük egy ikerszülés Fotó: Béla Ötté Sok helyen megfordultam már az országban, de szű­kebb pátriámban, Békés me­gyében még mindenhová nem jutottam el. Ezért ami­kor Ecsegfalván jártam, Bo- gya Eleket, a községi tanács végrehajtó bizottsága titká­rát megkértem, mutassa be nekem ezt a Békés észak- nyugati részében, közel a megyehatárhoz fekvő kisköz­séget. ♦ — Mintegy 500 holdnyi te­rületen 600—650 lakóház, 1883 lakosa jelenti Ecsegfal- vát. Már ez a félezer hold is mutatja, hogy szétszórtan fekszenek a házak, közel 150-re tehető az olyan telek, amelyik még nincs beépít­ve. Sajnos, a legutóbbi nép­számlálás óta itt is a lakos­ság lassú csökkenése mutat­ható ki. Akkor hét híján kétezren laktak a faluban. Az I970-es évek elején né­hány család a jobb kereset reményében Üllőre települt, ahol aránylag jól működő, erős termelőszövetkezet van, kisegítő üzemágakkal. Ezek az emberek elmondták, hogy biztos megélhetéshez jutot­tak, s ez csábosnak bizo­nyult, egyre többen költöz­nek Üllőre. Persze azért, mert kevesebb lett a lakos, nem csökkentek gondjaink, örvendetes az, hogy egyre több gyermek születik a köz­ségben, ez viszont újfajta gondokat is jelent a község vezetőinek. A kellemes gon­dok közé tartozik, hogy bő­víteni kell az óvodát, hogy újabb 25 gyereket tudjanak felvenni. Az óvoda bővítése azonban megkívánja a kony­ha bővítését is. Az új kony­ha, amely már félkész álla­potban van, 150 gyermek élelmezésére alkalmas. Per­sze mifelénk sem sok a pénz, ezért a lakossághoz fordultunk, és kérésünk meg­értésre talált. Az óvoda és a konyha építése nagyrészt társadalmi munkában tör­tént. A Nagykunsági Állami Gazdaság, .a helyi Egyetértés Tsz, a Kisújszállási Vas- és Faipari Szövetkezet, vala­mint a vasipari vállalat je­lentős munkával támogatta az építkezést. A lakosság a munka mellett mintegy 200 ezer forint készpénzzel já­rult hozzá. A társadalmi munka értéke is megközelí­ti a 300 ezer forintot. Érez­hető, hogy a lakosság nem­csak várja, de segíti is a közös célok megvalósítását. Nem panaszkodhatunk a fel­sőbb szervekre sem, hiszen a megyei tanács erre a célra 300 ezer forintot adott, könyvtárbővítésre pedig 100 ezret. ♦ Ezek sem kis gondok, de a legnagyobb mégis a víz­műhálózat kiépítése. A kivi­teli terv elkészült, eszerint mintegy 10 millió forint kel­lene a megvalósításhoz. Nem tudjuk még, hogy sor kerül-e ránk az V. ötéves tervben, ami a vízügyialap-támoga- tást illeti. Ez az összes költ­ség 20 százalékát jelentené. A tanácsra jutó hozzájárulás mintegy kétmillió forint. En­nek az előteremtése a nehe­zebb. Falugyűléseken már tájékoztattuk a lakosságot a várható hozzájárulásról, ami 10 ezer forintot jelent csa­ládonként. Ezzel nem lenne baj, mindenki vállalta. A fejlesztési alapunk viszont olyan kevés, hogy tíz év ta­karékoskodása kellene a szükséges összeg megterem­téséhez. Nem tudom mi lesz, mindenesetre létszükséglet a vízmű, hiszen egyre több új ház épül a községben, és ezek fürdőszobásak. Ez az egyik ok, a másik pedig az, hogy a két meglevő kúton kívül mindössze három ki­folyó látja el a lakosságot ivóvízzel. ♦ ' A községi könyvtár aprócs­ka helyiségében ötezer könyv, és Bencze Elemérné könyvtáros várja az olvasó­kat. Bővíteni kell a könyvtárat — Délelőtt leginkább az iskolások látogatnak el a könyvtárba, a nagyobb for­galom délután van. Tavaly 400 beiratkozott olvasónk volt, ez a szám várhatóan az idén sem lesz kevesebb. Kü­lönben egy jól működő hím­zőszakkör működik a könyv­tárban, minden héten tar­tunk foglalkozást, 25—30-an zsúfolódnak össze ebben a helyiségben. Remélem nem sokáig, mert úgy tudom, hogy 30 négyzetméter alap­területtel bővül talán még az idén a könyvtár. ♦ Nem sok munkalehetősége van az itteni lányoknak, asszonyoknak. Igaz, túlságo­san sokan nem is kopogtat­nak munkáért Legtöbben kisújszállási üzemekben dol­goznak, mindössze 14-en te­vékenykednek a Gyomai Há­ziipari Szövetkezet itteni ki­varróüzemében. Kelemen Jó- zsefné egy évvel ezelőtt lé­pett be, s havi keresete 1600 forint körül van. Bórák Im- réné alapító tag, három éve van itt, ő már keresett két és fél ezer forintot is. Nem könnyű a munka, de hát nincs miben válogatni. Üj, még bepucolatlan ház nem messze a község szélén. Az utca felé eső falon táb­la. Dávid Imréné női szabó. — Anyukámnál tanultam a szakmát, ő is varrónő, 1976 májusában én is kivál­tottam az engedélyt, s azóta itthon dolgozom. Hogy kik a vendégek? Irodai dolgo­zók, óvónők, tanulók és mun­kásnők. Meg lehet élni, bár nekünk nagyobb igényeink is vannak. A férjem mű­helyfőnök a tsz-ben, ketten ötezer forintot keresünk, de jószágtartással is foglalko­zunk. Tavaly körülbelül 50 ezer forint jövedelem volt sertéstartásból. Hogy most mire gyűjtünk? Be kell még pucolni a házat, és új bútor kellene... — Nincs még berendezve a lakás? — Dehogynincs, csak tud­ja milyenek az asszonyok, most már szeretnék újabbat látni magam körül. A Tra­bantot is ki kellene cserélni Zsigulira. Két gyermekünk van, szűk a Trabant. Közben hazaérkezik a férj is. — Kapunk háztájit, ha már megvan a lehetőség, ki akarjuk használni. Napi négy—öt órát eltöltők a jó­szágok körül, a jövedelem egy része takarmányra kell, de még így is megéri. Most is van három anyakocám, 26 malaccal és nyolc hízó. ♦ Lehetetlen egy fél nap alatt megismerni a községet, de mindenesetre a rövid ott- tartózkodás alatt is szerez­tem annyi benyomást, hogy most már nem tűnik olyan ismeretlennek előttem Ecseg­falva sem. Fotó, szöveg: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents