Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-18 / 15. szám
Gazdag programok, nagyobb lehetőségek az utaztatásban Sajtitájékoztató az IBUSZ-nál Északnyugati átjáró: Ecsegfalva Az IBUSZ Békés megyei irodáinak elmúlt évi munkájáról és az idei tervekről tartott tájékoztatót tegnap, január 17-én délután a sajtó képviselőinek Szemenkár Mátyásné, az IBUSZ megyei irodájának vezetője. Elmondotta, hogy az életszínvonal emelkedése, a több szabad idő lehetővé tette, hogy az IBUSZ-irodák is tovább növeljék utazótáborukat, bővítsék szolgáltatásaikat. Így az összforgalom egy év alatt 18 százalékkal nőtt, amely jóval meghaladta a tervezettet. Emelkedett a belföldi rendezvények száma, a valutavétel és -eladás, s egyre több turista keresi fel a szocialista országokat A belföldi társasutazásról szólva megemlítette, hogy már 1976 októberében megjelent a megyei programfüzet, amely nagy segítséget adott a hazai utazásokhoz: Ezek sikerét jelzi, hogy megyénk utazni szerető közönsége 419 ilyen túrán vett részt. A legtöbben Pécsre és Harkányba, a Dunakanyarba, Győrbe és Soproniba látogattak. Ugyanakkor népszerűek a külföldi társasutazások is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának esztendejében az előző évi 38-cal szemben 53 csoport ismerkedett a Szovjetunió népeivel, a városok nevezetességeivel. Ezenkívül Romániát 80, Csehszlovákiát és Jugoszláviát egyaránt 21, az NDK-t nyolc turistacsoport kereste fel. Természetesen volt, aki Lengyelország műemlékeire, a bolgár tengerpartra volt kíváncsi és sokan megismerkedtek a nyugati országokkal is. Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül az egyéni utazás. Itt lehetőség van tetszés szerinti közlekedési eszközök, szállodák, szolgáltatások kiválasztására, s igénybe vehetik az IBUSZ által felkínált kedvezményeket. Ezzel a lehetőséggel tavaly 1300-an éltek megyénkben. Kiemelte az autós túrákat. A 27 csoport saját gépkocsival utazva szerzett élményeket külföldön. A múlt évben első ízben vett részt nagyobb létszámú csoport Békés megyéből a fekete-tengeri hajóüdülésen. A 240 utas élvezhette a Gruzija luxushajó minden kényelmét. Ugyancsak 1977-ben indítottak először különvanatot a montenegrói tengerpartra. Változatlanul feladatuknak tekintik megyénk népszerűsítését, megismertetését kül- és belföldön egyaránt, örvendetes, hogy tavaly nagyszámú külföldit fogadtak szűkebb hazánkban. A szocialista országokból és az NSZK-ból érkező 296 csoportnak biztosítottak szállást és egyéb szolgáltatást. Jelentős a belföldiek fogadása is. Megyénkbe 161 ilyen csoport érkezett. Ezt követően az 1978. évi tervekről adott tájékoztatást az IBUSZ megyei iroda vezetője. Elsősorban a belföldi túrák számát szeretnék növelni, új ajánlatokkal kiegészíteni. A kulturális rendezvények a Savaria ünnepi játékokkal és a békéscsabai színházi túrákkal bővülnek. Külön utakat szerveznek Palócföldre; Buják, Hollókő, Szécsény és Balassagyarmat megtekintésével. Szintén újdonság számba megy a Ge- menc-túra, a vadrezervátum látogatásával, és megismerkedhetnek az érdeklődők Zala megyében Göcsej legszebb tájaival. Bizonyára közkedveltek lesznek az úgynevezett átmenő túrák. Ez évtől ugyanis lehetőség van Miskolc és Aggtelek között Rozsnyó megtekintésére. A Salgótarjánba indított túrákon pedig Besztercebánya, Győr és Mosonmagyaróvár után Pozsony felkeresésére. Meglehetősen sok külföldi utat bonyolítanak le ebben az évben. Ismét megy különvonat a jugoszláv tengerpartra: Montenegróba. Több íziben lesz lehetőség a fekete-tengeri üdülésre. Május 1-én indul a béke és barátság repülőgép Tallinnba, 340 Békés megyei részvételével. Több csoport készül a szlovák-lengyel Tátrába ; Jaltába, illetve Opatiába Jelentősen bővültek az utazási lehetőségek a román tengerpartra. Gyakrabban szerveznek kapcsolt túrákat. Ilyen a Prága—Bécs, vagy a Her- kulesfürdő—Újvidék útvonal. Az idén külön tárgyalásokat kezdenek csehszlovák és román utazási irodákkal, amelyek a jobb együttműködést, a szolgáltatások bővülését segítik. Befejezésül kifejtette, hogy a megyénkbe érkező vendégeket gazdag programmal várják. Együttműködnek a gyulai várszínházi előadások, a nyári eszperantó egyetem, a Gépipari Tudományos Egyesület előadásainak szervezésében, lebonyolításában. Seres Sándor Falugyűlés Kevermesen, Dombiratoson Kevermesen is, mint a megye többi községeiben előszeretettel foglalkoznak a háztáji gazdaságokban állattartással. A községben becslések szerint 700 szarvasmarhát, négyezer sertést tartanak. Jól működik a zöldség-, nyúl-, galamb- és méhész szakcsoport a mezőkovácsházi ÁFÉSZ támogatásával. Az állatforgalmi és húsipari vállalat tavaly közel 30 millió forintot fizetett ki az átvett állatokért. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy hétfőn este a községi művelődési háziban megtartott falugyűlésen nagy volt az érdeklődés a tájékoztatás iránt, amelyet Tim- kó Rudolf, az Állattenyésztési Felügyelőség vezetője tartott az állattartással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. A HNF községi bizottságának titkára, dr. Mánya Tibor megnyitójában azt hangsúlyozta, hogy nemcsak a lakosság, hanem a község vezetői is nagy jelentőséget tulajdonítanak a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlődésének. Az előadás után több kérdés hangzott el, majd Damsik Jánosné, a községi tanács elnöke bejelentette, hogy a környezet védelmének érdekében csatlakozva a járási Vöröskereszt felhívásához, az idén részt vesznek a „Tiszta község” mozgalomban. Ezen belül meghirdetik a „Tiszta udvar, rendes ház” akciót is. A tanácselnök kifejezte reményét, hogy a kevermesiek nemcsak a gazdálkodásban érnek el kiemelkedő eredményeket, hanem derekasan kiveszik részüket környezetük védelméből is. Falugyűlés zajlott le Dombiratoson is, ahol a községi tanács tájékoztatta a lakosságot az V. ötéves terv időarányos teljesítéséről és a tanács új ciklusprogramjáról. A hozzászólásokban több javaslat hangzott él a környezetvédelemről és parkosításról, valamint a község fejlesztéséről. Az utóbbi években a helyi szervek ösz- szefogásával épült például a sportöltöző, a könyvtár és a tornaterem. Erről beszélt Tóth Pál, Dózsa utcai lakos. Kiss Mühályné a háztáji gazdaságok ••'roblémáiról, a tápellátás gondjairól és a zöldségfelvásárlásról beszélt. A falugyűlés elfogadta a ciklusprogramot, s dr. Muhar! Dezső, a HNF elnöke ígéretet tett arra, hogy a további tervek megvalósításához társadalma munkát szerveznek. A gyűlésen elhangzott közérdekű javaslatokat a január 19-i tanácsülés elé terjesztik. Az elmúlt évben november 7-e tiszteletére adták át Lökös- házán az egészségházat. Ebben az orvosi rendelők és a szolgálati lakás kapott helyet. Itt tevékenykedik a védőnő is, és hetenként egyszer megjelennek gondozáson a terhes anyák és csecsemők. Negyvenkét csecsemőt gondoznak, tavaly 35 szülés volt a faluban, köztük egy ikerszülés Fotó: Béla Ötté Sok helyen megfordultam már az országban, de szűkebb pátriámban, Békés megyében még mindenhová nem jutottam el. Ezért amikor Ecsegfalván jártam, Bo- gya Eleket, a községi tanács végrehajtó bizottsága titkárát megkértem, mutassa be nekem ezt a Békés észak- nyugati részében, közel a megyehatárhoz fekvő kisközséget. ♦ — Mintegy 500 holdnyi területen 600—650 lakóház, 1883 lakosa jelenti Ecsegfal- vát. Már ez a félezer hold is mutatja, hogy szétszórtan fekszenek a házak, közel 150-re tehető az olyan telek, amelyik még nincs beépítve. Sajnos, a legutóbbi népszámlálás óta itt is a lakosság lassú csökkenése mutatható ki. Akkor hét híján kétezren laktak a faluban. Az I970-es évek elején néhány család a jobb kereset reményében Üllőre települt, ahol aránylag jól működő, erős termelőszövetkezet van, kisegítő üzemágakkal. Ezek az emberek elmondták, hogy biztos megélhetéshez jutottak, s ez csábosnak bizonyult, egyre többen költöznek Üllőre. Persze azért, mert kevesebb lett a lakos, nem csökkentek gondjaink, örvendetes az, hogy egyre több gyermek születik a községben, ez viszont újfajta gondokat is jelent a község vezetőinek. A kellemes gondok közé tartozik, hogy bővíteni kell az óvodát, hogy újabb 25 gyereket tudjanak felvenni. Az óvoda bővítése azonban megkívánja a konyha bővítését is. Az új konyha, amely már félkész állapotban van, 150 gyermek élelmezésére alkalmas. Persze mifelénk sem sok a pénz, ezért a lakossághoz fordultunk, és kérésünk megértésre talált. Az óvoda és a konyha építése nagyrészt társadalmi munkában történt. A Nagykunsági Állami Gazdaság, .a helyi Egyetértés Tsz, a Kisújszállási Vas- és Faipari Szövetkezet, valamint a vasipari vállalat jelentős munkával támogatta az építkezést. A lakosság a munka mellett mintegy 200 ezer forint készpénzzel járult hozzá. A társadalmi munka értéke is megközelíti a 300 ezer forintot. Érezhető, hogy a lakosság nemcsak várja, de segíti is a közös célok megvalósítását. Nem panaszkodhatunk a felsőbb szervekre sem, hiszen a megyei tanács erre a célra 300 ezer forintot adott, könyvtárbővítésre pedig 100 ezret. ♦ Ezek sem kis gondok, de a legnagyobb mégis a vízműhálózat kiépítése. A kiviteli terv elkészült, eszerint mintegy 10 millió forint kellene a megvalósításhoz. Nem tudjuk még, hogy sor kerül-e ránk az V. ötéves tervben, ami a vízügyialap-támoga- tást illeti. Ez az összes költség 20 százalékát jelentené. A tanácsra jutó hozzájárulás mintegy kétmillió forint. Ennek az előteremtése a nehezebb. Falugyűléseken már tájékoztattuk a lakosságot a várható hozzájárulásról, ami 10 ezer forintot jelent családonként. Ezzel nem lenne baj, mindenki vállalta. A fejlesztési alapunk viszont olyan kevés, hogy tíz év takarékoskodása kellene a szükséges összeg megteremtéséhez. Nem tudom mi lesz, mindenesetre létszükséglet a vízmű, hiszen egyre több új ház épül a községben, és ezek fürdőszobásak. Ez az egyik ok, a másik pedig az, hogy a két meglevő kúton kívül mindössze három kifolyó látja el a lakosságot ivóvízzel. ♦ ' A községi könyvtár aprócska helyiségében ötezer könyv, és Bencze Elemérné könyvtáros várja az olvasókat. Bővíteni kell a könyvtárat — Délelőtt leginkább az iskolások látogatnak el a könyvtárba, a nagyobb forgalom délután van. Tavaly 400 beiratkozott olvasónk volt, ez a szám várhatóan az idén sem lesz kevesebb. Különben egy jól működő hímzőszakkör működik a könyvtárban, minden héten tartunk foglalkozást, 25—30-an zsúfolódnak össze ebben a helyiségben. Remélem nem sokáig, mert úgy tudom, hogy 30 négyzetméter alapterülettel bővül talán még az idén a könyvtár. ♦ Nem sok munkalehetősége van az itteni lányoknak, asszonyoknak. Igaz, túlságosan sokan nem is kopogtatnak munkáért Legtöbben kisújszállási üzemekben dolgoznak, mindössze 14-en tevékenykednek a Gyomai Háziipari Szövetkezet itteni kivarróüzemében. Kelemen Jó- zsefné egy évvel ezelőtt lépett be, s havi keresete 1600 forint körül van. Bórák Im- réné alapító tag, három éve van itt, ő már keresett két és fél ezer forintot is. Nem könnyű a munka, de hát nincs miben válogatni. Üj, még bepucolatlan ház nem messze a község szélén. Az utca felé eső falon tábla. Dávid Imréné női szabó. — Anyukámnál tanultam a szakmát, ő is varrónő, 1976 májusában én is kiváltottam az engedélyt, s azóta itthon dolgozom. Hogy kik a vendégek? Irodai dolgozók, óvónők, tanulók és munkásnők. Meg lehet élni, bár nekünk nagyobb igényeink is vannak. A férjem műhelyfőnök a tsz-ben, ketten ötezer forintot keresünk, de jószágtartással is foglalkozunk. Tavaly körülbelül 50 ezer forint jövedelem volt sertéstartásból. Hogy most mire gyűjtünk? Be kell még pucolni a házat, és új bútor kellene... — Nincs még berendezve a lakás? — Dehogynincs, csak tudja milyenek az asszonyok, most már szeretnék újabbat látni magam körül. A Trabantot is ki kellene cserélni Zsigulira. Két gyermekünk van, szűk a Trabant. Közben hazaérkezik a férj is. — Kapunk háztájit, ha már megvan a lehetőség, ki akarjuk használni. Napi négy—öt órát eltöltők a jószágok körül, a jövedelem egy része takarmányra kell, de még így is megéri. Most is van három anyakocám, 26 malaccal és nyolc hízó. ♦ Lehetetlen egy fél nap alatt megismerni a községet, de mindenesetre a rövid ott- tartózkodás alatt is szereztem annyi benyomást, hogy most már nem tűnik olyan ismeretlennek előttem Ecsegfalva sem. Fotó, szöveg: Béla Ottó
