Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-18 / 15. szám
1978. január 18., szerda o Rejtettek-e a tartalékok? Országunkban — s így megyénkben — nem érik egymást az aranybányák. S ami ma már nagyobb baj; a vasbányák sem. Nem bővelkedik földjeink méhe rézben, mangánban, szénben, de még uránban sem. Alumínium, kőolaj- és földgázkincsünk is csak a többihez viszonyítva érdemli ki ezt a sietve hozzá csatolt misztikus szót. Továbbmenve: Napjainkban már azzal sem dicsekedhetünk, hogy a folyamatos gépesítés annyi munkaerőt szabadít fel, amennyit csak akarunk, s hogy ezáltal annyi munkás áramoltatható a kiemelt iparágakba, amennyi csak kell. Mert nemigen van, ami áramoljon. Tej Akkor hát mit tehetünk? Tehetünk-e egyáltalán valamit, avagy végképp kimerültek továbbfejlődésünk tartalékai? A választ azonnal megadhatjuk: korántsem. Elég, ha csak megyénkben körülnézünk. A Hidasháti Állami Gazdaságban csaknem 4,5 ezer liter tejet fejtek átlagosan egy tehéntől az elmúlt évben. Mezőhegyesen is meghaladta a 4000-et a tehe- nenkénti tejhozam. És az orosházi Petőfi Tsz-nék sincs mit szégyenkeznie amiatt a néhány liter miatt, ami a bűvös négyezerből hiányzik. Endrődön> és Zsa- dányban viszont — hogy a többit ne soroljuk — már egészen más a helyzet Itt még a kétezer is csak az elképzelések közt szerepel. Tartalék? A tejtermelésben mindenképpen. Apropó, tej! A Körösi Állami Gazdaságban egy év alatt több mint 50 százalékkal nőtt az értékesített tej mennyisége. No, meg a tej szállítási költsége. És ez nem kevés, mert Gyomáról Gyulára kell az állami gazdaságban megtermelt tápdús fehér folyadékot szállítani, holott néhány kilométerre ott a Sárréti Tej, csakhogy az már szövetkezeti szektor. Tartalék? Igen. Visszatérve az előbbi gondolatmenethez: a tejhez hasonlóan valamennyi mező- gazdasági termékünket sorra vehetnénk. Kukoricából például a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben 85 mázsát törtek le hektáronként, a battonyai Petőfi Tsz- ben viszont csak 42,5 mázsát sikerült betakarítani. De vehetjük a cukorrépatermesztést is ugyanebben a járásban, ahol Kevermesen 615 mázsát, Végegyházán 200-nál kevesebbet szedtek föl hektáronként. Ne folytassuk. Világos, amit mondani akarunk: van még tartalék. És még csak nem is rejtve. Ha már a termésátlagoknál tartunk: Kamut 67,5 mázsát meghaladó átlagterméssel állt a búzatermesztés élére. Dőreség lenne ennek alapján kiadni a jelszót, hogy ezt az átlagtermést 1978-ban minden gazdaságnak el kell érnie. A tartalé- * kok kiaknázását ugyanis nem így kell érteni. Nem mindegy tudniillik, hogy az a hektáronkénti 67,5 mázsa hol, mennyibe kerül. A mázsák számának öncélú fel- srófolása helyett célravezetőbb az indokolt ráfordításokkal elérhető legmagasabb átlagot évről évre egyenletesen tartani. Fű A fajtában szunnyadó biológiai lehetőség még nem minden. A Holstein—Fríz tehén például valóban kiváló tejelő. De csak az igazán jó takarmányon. Amit egészen közelről úgy kell érteni, hogy Holstein—Friz származékokkal 2—3000 liter tejet termelni a legnagyobb pazarlás, ami létezik. Mivel pedig közismert, hogy a tehenet „száján keresztül” fejik, világos, hogy az előbbi esetben a ludast a takarmánygazdálkodásban kell keresni. Ugyanígy igaz ez az állattartás többi ágazatában is. Jelesen a juhászaiban, amire jó példát megint csak a Körösi Állami Gazdaságban találhatunk. Itt most újfent bebizonyosodott: állat és legelő, ugyanannak a dolognak — a hústermelésnek A beruházások koncentrálásával gyorsítják a már megkezdett bányák építését, s újabb mezők feltárásával pótolják a régi aknák szén- vagyonát — ez a jellemző a Magyar Szénbányászati Tröszt idei beruházási programjára. Az év végéig 3,8 milliárd forint értékű beruházás megvalósítását tervezik. A jelentős összeg nagyobb részét — 2,6 milliárd — a két különböző, de semmiképp el nem választható része. Furcsa, hogy ez nem mindenütt ilyen egyértelmű és a két dolog újraegyesítéséről úgy beszélnek, mint rejtett tartalékról. Tartaléknak valóban tartalék, de mitől rejtett? Mitől új dolog az, hogy a tehén meg a birka szereti a füvet? Tojás Körülbelül annyira új dolog ez az előbbi, mint az, hogy ha valamit nagy költséggel előállítunk, akkor annak minden részét érdemes hasznosítani. Ahogy a me- zőkovácsházi ÁFÉSZ teszi a tenyésztői ássál — ezt a minap a tévében is láthattuk. Szóval kikeltetik a tojásokat, kiadják a napaslibát a háztájiba, onnan felvásárolják a hízott libát, máját viszik külföldre, tollából, pilléjéből paplan lesz, na de elég. Lényege az, hogy mindezzel 6,5 millió USA- dollárt szereztek tavaly a népgazdaságnak — a háztájiban szunnyadó tartalékok feltárásával. Hogy mi kellett ehhez? Csak a felismerés. Mint az Orosházi Üveggyárban, ahol egy újítás nyomán ma már méretre vágva szállítják az üveget az építőknek, hogy ne legyen üveghulladék. Más a helyzet az ENCl-ben, ahol a felismeréssel nincs baj. Tudják jól, hogy kétszer annyi cipőt is gyárthatnának egy év alatt, mint tavaly. Pedig az sem volt kevés — túllépte az 1 milliót —, annál kevesebb viszont Endréd környékén a cipőkészítésre vállalkozó ember. Emberből ugyanis már nem igen van tartalékunk. De — talán sikerült bebizonyítani — agyunk szürke állományában annál inkább. forintot — a szénbányászati vállalatok hitelből és saját erőforrásaikból fedezik, a többit állami támogatásként kapja a szénbányászat. Az idei beruházások azt a célt szolgálják, hogy a szénbányászat nagyobb részt vállalhasson az ország energia- ellátásából. A kivitelező vállalatok munkájának jobb összehangolásával és nagy termeiéHavonta 600 vagonnal több takarmány... A korábbi évekhez hasonlóan a téli hónapokban csökkent a takarmányfelvásárlás megyénkben. Ezt az időszakot kihasználva kezdődhetett meg a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat takarmánykeverőiben a téli karbantartás. Ez egyben felkészülés iS a tavasszal várhatóan ugrásszerűen növekvő keresletre. Egyébként az elmúlt évben egyenletes volt az ellátás. A kisgazdaságok 1977-ben 16 ezer vagon takarmányt vásároltak, ez 20 százalékkal több a tavalyelőttinél. Csúcsidőszakokban havonta 1800 vagon táp és koncent- rátum került forgalomba. Ez 5—600 vagonnal több, mint amennyi a korábbi években volt. A takarmányfelvásárlás várhatóan április végén lesz nagyobb méretű. Ekkorra elkészülnek a karbantartással a vállalat keverői- ben. A megnövekedett igényeknek azonban már csak közös összefogással lehet eleget tenni. Ezért a gabona- forgalmi és malomipari vállalat a jövőben is a mező- gazdasági üzemekkel kooperálva kívánja megoldani a takarmánygyártást. Ilyen megállapodásokat kötnek ebben az évben a Körösi Állami Gazdaság, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány és a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz keverőüzemeinek jobb kihasználására. Az idén 2,5 millió forintot fordítanak bolthelyiségek vásárlására, átalakítására és az ömlesztett takarmány árusítás bevezetésére. Ilyen fejlesztést valósítanak meg többek közt Békéscsabán, Vésztőn és Csorváson. Kőváry E. Péter Gyorsítják az új bányák építését, gépesítéssel könnyítik a fizikai munkát a hazai szénbányászatban Nyomozás Évente százmilliókra rúg az az anyagi kár, aminek az oka tulajdonképpen csak az, hogy nem lehet tudni, hol futnak a föld alatti közmű- vezetékek. És ehhez járulnak még az ilyen okokra visszavezethető halálos és súlyos balesetek, az áram- és gázszolgáltatás, a telefonösz- szeköttetés zavarai, amelyeknek következményeit pénzben nem is lehet mérni. Pedig azzal a 17 tagból álló elektronikus műszercsaláddal, amelyet magyar szakemberek — jelenleg a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat munkatársai — fejlesztettek ki, és amelyeket számos nemzetközi szabadalom is véd, igen jól „be lehet látni” a föld alá, és a burkolat felbontása nélkül is pontosan meg lehet találni a víz-, a gáz-, a távfűtő-, az olaj- és olajtermék-vezetékek, a csatomák, a különféle kábelek stb. nyomvonalát. Ezek a károk az utóbbi évtizedek felgyorsult beruháa föld alatt zásai, városrendezési, útkorszerűsítési munkálatai stb. folytán megszaporodtak. A jövőben azonban a helyzet lényegesen megváltozik. Rövidesen, valószínűleg még az idén megkezdődik egy olyan nagyarányú munka, amiben teljes egészében a magunk erejére kell támaszkodnunk, mert mindeddig nincs példa, amelyet követhetnénk. Körülbelül egy évtized múlva ugyanis elkészülnek Budapest és az ország többi 86 városa — köztük megyénk öt városa — teljes közműhálózatának pontos feltérképezésével. 1:500 léptékű térképeken előkészítik külön-külön az egyes szakágak — például a víz-, a gáz-, az áramszolgáltatás — vezetékeinek helyszíni rajzát, ugyanilyen méretarányú térképeken egyesítik az illető terület összes közművezetékének nyomvonalát, és ezeket a rajzokat 1:4000 léptékű áttekintő helyszínrajzokon összegzik, mindezt rengeteg melléklettel kiegészítve. A jelenleg rendelkezésre álló, és évente körülbelül ötezer kilométernyi közmű- vezeték felkutatására alkalmas műszerparkot mintegy 70 százalékkal megnövelik. A terv az, hogy a felmérés során rögzített helyzetet tükröző térképeken a továbbiakban rendszeresen keresztülvezetik az időközben bekövetkező változásokat, így tehát egy évtized eltelte után az ország valamennyi városának közműhálózatáról pontos, a pillanatnyi helyzetet feltüntető térkép áll majd rendelkezésre. A távlati koncepció szerint pedig e munka befejezte után a többi települések közműhálózatának feltérképezéséhez is hozzákezdenek. A tervet és a módszert január 20-án, az MTESZ An- ker-közi székházában, az Építőipari Tudományos Egyesület ankétján beszélik meg részletesen az érdekelt szakemberek. kenységű gépek, új szerkezetek alkalmazásával csökkentik az építési határidőket, hogy az év végéig pótolják az új beruházásoknál eddig keletkezett kisebb el- maradásökat. Elsősorban a márkushegyi és a nagyegyházi új bányák építését gyorsítják. Márkushegyen szovjet gyártmányú géppel már 3—4 hónapos előnyt szereztek a tervhez képest az akna mélyítői. Nagyegyházán a rendkívül nehéz geológiai viszonyokhoz jól alkalmazkodó angol gyártmányú vágathajtó berendezést állítottak munkába a lejtős aknák mélyítésének gyorsítására. A beruházások koncentrálására ebben a medencében egyszerre három kétlejtős és egy függőleges akna mélyítésén dolgoznak. A későbbi folyamatos és tervszerű bányaépítés megteremtésére a mányi medencében az idén befejezik az olyan helyszíni előkészítéseket — víz, energia, út kiépítése —, amélyek az építők felvonulásához szükségesek. Lencsehegyen — ahol az eocénprogram keretében a későbbiekben ugyancsak új bányát mélyítenek — rövidesen megkezdik az építők felvonulásához szükséges helyszíni előkészületeket. Az új bányák építésével egyidejűleg gyorsítják a régi bányák szénvagyonának pótlását. Ilyen célra az idén 530 millió forintot költenek. Az új gépek vásárlására, műszaki fejlesztésére, a fizikai munka könnyítésére egymilliárd forintot szánnak az idén a hazai szénbányákban. Nvulak a hálóban A vadásztársaságok megkezdték a hagyományos év eleji munkát: az élőnyúl-be- fogást. A hálóba hajtott nyu- lakat a tőkés országokba exportálják. Képriportunk a postás szakszervezeti „Nimród” vadásztársaság élőnyúl- befogásán készült a Pest megyei Abony határában. A fogoly nyúl a hálóban Fertőzés elleni szemcseppeket kapnak az állatok a szállítás előtt A háló kifeszítése (MTI-fotó, Benkő Imre felvételei — KS) Erdőtelepítés, esemetenevelés A Dél-alföldi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság gyulai erdészete 137 hektárt erdősített az elmúlt évben. Ebből több mint 81 hektáron úgynevezett első telepítést, a többi területen a meglevő fiatal erdő pótlását végezték. Az erdészetben csemete- termeléssel is foglalkoznak. A dugványról nevelt nemes nyárból 560 ezret, a magról nevelt fehér nyárból 800 ezret, s az ugyancsak magról termesztett kocsányos tölgyből 800 ezret értékesítettek Békés és Csongrád megyében, valamint a Tiszántúlon. Az erdészet a csemete- termelésből 1977-ben mintegy 1,7 millió forintot forgalmazott. Az elmúlt évre 18 ezer köbméter fa kitermelését tervezték s ezt mintegy 600 köbméterrel túlteljesítették. Ennek elérésében sokat jelentett a fakitermelés gépesítettsége, kerekes traktorok, a rakodógépek, a motoros fűrészek beszerzése. Mintegy 2000 köbméter fát — úgy ahogy tervezték — sikerült felvásárolniuk, papír, farostlemez, illetve más fagyártmányok alapanyagát. Végül is az erdészet a fakitermeléssel 8,2 millió forint árbevételt ért el.
