Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-17 / 14. szám

IZHilUHTira 1978. január 17., kedd „Most a vasárnap vasárnap lesz” Szerdán befejeződik a kampány a Sarkad! Cukorgyárban Vasárnapi műszak. Itt természetes, hogy az igazgatót, Mátyási Jánost most is bent találom a Sarkadi Cukor­gyárban. A főmérnök irodájában rövid megbeszélést tartanak a gyár vezető szakemberei nemcsak a min­dennapok feladatairól, hanem kissé előbbre tekintve, már az ez évi fejlesztési célkitűzések pontosítása is szóba került. Látogatóban a kondorosi flFÉSZ-nél Fontos feladat a szakcsoportok támogatása — Ha minden bejön, 115— 120 millió forint áll rendel­kezésünkre az ez évi re­konstrukcióhoz — mondja láthatóan nem kis megelé­gedéssel az igazgató. — Nem volt könnyű ez a kampány — jegyzi megHe- gyesi László főmérnök — sem az embereknek, sem a gépeknek. Hányadika is van ma? Ezt bizony meg kell nézni a naptárban, hiszen szeptember óta itt összefoly­tak az ünnepnapok a hét­köznapokkal. Igen, lapoz­gat a naptárba, ma, január 15-e, ha jól számolom, a kampány kezdete óta ez a huszonegyedik vasár- és ün­nepnap. — Nem baj — mondja Tézsla Ferenc osztályvezető —, a jövő vasárnap már ne­künk is vasárnap lesz. feleviziá és nyereség Végigjárjuk a gyárat egé­szen onnan, ahonnan a répa bekerül a gyors sodrású víz­zel. A diszpécserszobában te­levíziós képernyőn figyelik az eseményeket. Piros és zöld lámpák vilióznak a mű­szerfalon. Ez a gyár szeme, itt figyelemmel tudják kí­sérni a legfontosabb munka- folyamatokat. Tézsla Ferenc szakszerűen, szinte gondol­kodás nélkül sorolja a répa útját. Nem csoda, ha eny- nyire ismeri, 30 éve van már a gyárban. Igazi munkáskar­riert futott be. Ívhegesztő­ként kezdte, s ma üzemmér­nöki diplomával irányítja a gazdasági osztály munkáját. Ahogy figyeljük a munka- folyamatokat, sorolja a kampány legfontosabb ada­tait. A 135 napig tartó kam­pány alatt 32 ezer 800 va­gon répát dolgoztak fel, ami bár kevesebb volt, mint az előző évi mennyiség, ám a lényeget tekintve, a cukor- tartalmat, jobb volt annál. Hiszen 3900 vagon cukrot nyertek, ami 500 vagonnál több az előző évinél. Ami még értékesebbé teszi az eredményt, az az, hogy eb­ből a félezer vagonból 80 vagon olyan cukrot nyertek, amely a belső technológia ja­vításának eredménye. De nemcsak jól, hanem hatékonyan is dolgoztak. Ezt legjobban az eredmény ala­kulása mutatja: 1975-ben ez nulla volt, 1976-ban 8 millió forintos veszteséget kellett elkönyvelniük, az idén pedig 29 (!) millió forint nyereség­gel zártak. Nagy „hajtás” volt a szezonban, ám a dol­gozók mégsem zúgolódtak, hiszen bérszínvonaluk a műszakpótlékkal együtt 10,5 százalékkal nőtt. A nagyszerű eredmények zálogát a törzsgárda és a szocialista brigádok derekas helytállásában látják. Sok dicsérő szót hallottam a ter­melőszövetkezetekről, állami gazdaságokról. Sokat javulta technológiai fegyelem, jól si­került a fajtaválasztás és a gépesítés színvonala is nőtt. A jobb odafigyelés ered­ménye, hogy az előző évihez viszonyítva az idén másfél százalékkal nagyobb volt a répa cukortartalma. Igaz, en­nek hasznát nemcsak a nép­gazdaság látja, hanem a termelőgazdaságok is, hi­szen a magasabb cukortar­talom fejében mintegy 7,5 millió forint többletbevétel­hez jutottak. A nagyóbb cu­korrépa-termelő gazdaságok, mint az újkígyósi, csorvási, füzesgyarmati, békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet és a Békéscsabai Állami Gaz­daság csaknem 3 millió fo­rinttal kapott többet, jó mi­nőségű cukorrépájáért. Gázláng és géz Gőzölögve érkezik a répa­szelet a diffúzióba Molnár Imre kezelő már meg sem tudja mondani, hányadik va­sárnapi műszakja ez. Hét éve dolgozik a gyárban. — Nehezebb volt ez a sze­zon, mint az elmúlt évi, egy­részt azért is, mert „szeszé­lyesebb” volt a répa béltar­talma, meg aztán most vizs­gáztak az újonnan 'beállított berendezések is. Szerencsére sikeresen vizsgáztak, nem volt velük fennakadás egy percig sem. Varga Béla műszakvezető is nagyon vágyik már egy igazi vasárnap után. — Elég volt, higgye el, ez az öt hónap. Távol lenni a családtól, nem kellemes ér­zés. Persze, a kampány befe­jezésével nem ér véget a munkánk, kezdhetünk újra elölről mindent, felkészülni a következőre, ami várhatóan semmivel sem lesz könnyebb az ideinél. Az azonban már örvendetes, hogy többet le­szek együtt a családdal, le­ülhetek a tévé elé, vagy ha úgy adódik, elmehetünk Bé­késcsabára megnézni egy színházi előadást. Lombikok, tégelyeik, sárgá­sán viliódzó gázláng a labo­ratóriumban. Kiss Imréné, a labor vezetője láthatóan fá­radt már. Nem is csoda, hi­szen a laboratórium dolgozói is igazodnak a termeléshez, ők is három műszakiban vég­zik munkájukat. Óránként vesznék mintákat és értéke­lik a gyártási folyamatot, ók az élő lelkiismeret a gyár­ban, munkájuk meghatáro­zója a termelésnek. Sistereg a gőz, pokoli a hőség a kazánházban. Botra Lajos főfűtő is három évti­zede eteti az örökké éhes ka­zánokat. Óránként 50 tonna gőzt nyel el a répa. Igaz, könnyebb már a munka, mint amikor a szenet kellett lapátolni, de a hőség sem­mit sem változott. Számukra sem ér véget a teendők sora, kezdhetik a felkészülést már akkor, amikor még ki sem hűlt a kazán. Jövőre újabb energiához jutnak, jön a földgáz, a gerincvezeték már el is készült. Az olajat fel­váltja a tisztább, és az ener- giadúsabb gáz. Villám és vacsora Az édességhez rengeteg energia kell. Kiss Lajos, a parancsnoka az itt működő három hatalmas, nagy telje­sítményű gőzturbinának. Óránként három megawattot teljesítenek, ami jóval több, lamosenergia-igénye. A saját áramfejlesztőre azért van szükség, mert egyrészt ol­csóbban jutnak ehhez a fon­tos energiához — szinte fil­lérekért —, másrészt létkér­dés az üzembiztonság. Ha egy villámcsapás következté­ben megszűnne a hálózati energia, ez naponta félmillió forintos termeléskiesést okozna. Nem mindegy tehát, hogyan teljesítik kötelessé­güket ezek a gőzturbinák. Szerdán még napvilágnál elcsendesednek a gépek a Sarkadi Cukorgyárban. Vé­get ér egy fárasztó, de ki­emelkedő eredményeket ho­zó cukorgyártási kampány itt is. Szokás szerint műszakon­ként rendeznek majd a dol­gozók egy-egy úgynevezett műszakvacsorát, a becsület­tel teljesített munka megün­neplésére. Csak egy rövid lé­legzetvételnyi szünet lesz ez a mindennapi munka forga­tagában, egy rövid visszapil­lantás a 135 napra, s aztán újult erővel kezdik meg a felkészülést a következő, re­mélhetően hasonlóan ered­ményes kampányra. Hetek telnek még el. mire a kondorosi Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zetnél is elkészül az 1977. évi mérleg. Hajdú Mihályt, a szövetkezet elnökét azonban nem hoztuk zavarba, amikor az elmúlt esztendőről kér­deztük. >— A múlt évben — vála­szolja kérdésünkre — 17 millió forinttal értünk el na­gyobb forgalmat, mint 1976- ban. Ez 14,3 százalékos for­galomemelkedésnek felel meg. — Van olyan ágazat, amely nem teljesítette múlt évi ter­vét? — Nincs... A bolti kiske­reskedelem például 13,2 szá­zalékkal ért el nagyobb for­galmat tavaly, mint az elő­ző évben. Különösen jónak ítéljük meg felvásárlási te­vékenységünket, amely 49,5 százalékos forgalomemelke­désben realizálódott. — Mivel magyarázható ez a jelentős fellendülés? — Alapvetően a korábbi években alakult és időköz­ben megszilárdult öt szak­csoportunknak köszönhetjük felvásárlási tervünk ilyen kedvező alakulását. Szakcso­portjaink közül a három leg­eredményesebbet említeném. Ilyen a mintegy tízféle gyógynövényt termelő szak­csoport, melynek 212 tagja 1977-ben megközelítően 3 millió forint értékű gyógynö­vényt adott át szövetkeze­tünknek. Ebben az évben 6 millió fórint értékű gyógy­növényt várunk az öt hektá­ron tevékenykedő szakcso­porttól. . — Á közelmúltban elisme­réssel beszélt a' korai zöld­ségtermesztő szakcsoportról— — Igen, ez a. másik szak­csoport, mélynek 38 tágja ta­valy 380 ezer forint értékű burgonyát, különböző zöld­ségfélét, • sárgarépát, vörös­hagymát, dughagymát, para­dicsom-, illetve cecei és ma­A széppróza tartományai­ban otthonos olvasó dr. Ba­lázs Sándor — dr. Filius Ist­ván „Zöldségtermesztés a házikertben” című kötetének a fenti címet adná, emellett munkájukat a Mezőgazdasá­gi Kiadó juttatásában a kis- árutermelők legszebb aján­dékának nevezné el. Szimpatikus könyv. Ügy is, ahogy kézbe veszem és seb­tiben átlapozgatom : méltó gondozásról tanúskodó kiál­lítása, érzékeny igazodással rendezett szerkezeti felépíté­se, már-már étvágyra inger­lő, valóságdús fotói, gondos aprólékossággal rajzolt, meg­győző ábrái visszautasítha- tatlanul csábítanak elolva­sására, céljának őszinte, iga­zi lényegére. Olvasásába mé- lyedve azon kapom magam, hogy száz négyzetméternyi szűk kertemet ötvenfajta konyhakerti növénnyel és erős szándékkal telepítem. Akár ha egy olvasmányos re­génybe estem volna, önfeled­ten ülök az asztalnál, az ebé­det a vacsorával egybeve­szem, tekintetem nem tágít a kötet felől. Lenyűgöz alko­tóinak ismeretbeli és tapasz­talati gazdagsága, közérthető nyelvükből, jóízű fogalmazá­sukból sugárzó szakmai szen­vedélyük, konyhakerti kul­túránk fejlesztésében itt mu­tatkozó, igyekvő szándékuk. A könyv pedagógiája ol- dalankint észrevehető: noha alapokból indul, nem lenéző magyarázatokkal magasul, érthetően és módjával tárja elénk a fontos ismereteket, a gondolkodás és döntés elő­nyös útjára vezet. Kísérlete­ző kedvet ébreszt ellenállha­tatlanul, ám felhívja a fi­gyelmet a termelési kocká­zatra is. A megtett utak és követhető módszerek gazdag tárházába léptet, miáltal minden lényegest megtu­dunk növényeinkről amellé, amit eddig a gyomrunk tu­gyar erős paprikát értékesí­tett szövetkezetünk segítségé­vel, az előzetesen megkötött szerződések alapján. A szak­csoport terményeinek egy ré­szét Kondoros nagyközség boltjaiban hoztuk forgalom­ba. Míg a másik részével Bé­késcsaba zöldségellátását se­gítettük. — És a harmadik jelen­tősebb szakcsoport? — Ez a baromfikeltető és tojástermelő szakcsoport. Alapvető tevékenysége a to­jástermelés, de önálló kelte­téssel is foglalkozik. A múlt évben 900 ezer forintos ár­bevételt teljesített. De tisz­teletet érdemlő eredményt ért el 1977-ben a méhész és a nyúltenyésztő szakcsoport is. — A felvásárlás múlt évi eredményéhez bizonyára hozzájárult az ÁFÉSZ sok­oldalú segítsége is. — Igen, és ezt a kondorosi keverőüzemtől a múlt évben beszerzett 9 millió 500 ezer forint értékű takarmánytáp beszerzése bizonyára jól ér­zékelteti. E milliók mögötti mennyiség 46 százalékkal volt több, mint az 1976. évi. A tojásra, nyúlra, galambra és hízott libára velünk szer­ződést kötött szakcsoporti ta­gok és 'kisgazdaságok tulaj­donosai a tápot nagykereske­delmi áron, vagyis 30 forin­tos árkedvezménnyel kapták az ÁFÉSZ-tól. Ez a múlt év­ben 72 ezer forint megtaka­rítást eredményezett a ve­lünk szerződést kötött ter­melőknek. Ugyanakkor a táp házhoz szállítását díjtalanul, szintén az ÁFÉSZ vállalta magára. Túl ezen, 1977-ben 1,2 millió forint termelési hitellel is segítettük a kisgaz­daságokat. Továbbá megszer­veztük szakcsoportjainknál a díjtalan szaktanácsadást. — Ilyen segítségnyújtás közepette már joggal elvárja az ÁFÉSZ, hogy á szakcso­portok és a kisgazdaságok le­szerződött terményeiket, kis­dott. Észrevétlenül kerülünk eddiginél rokonszenvesebb kapcsolatba a természet vilá­got éltető elemeivel: a föld­del, a vízzel, a nap fényével, energiájával, s ez szelídebb függvények határai közé te­reli néha-néba tekintet nél­küli szemléletünket. Kicsiben, nagyban érvénye­síthető tudással gyarapszik a könyv elolvasója. A szerző­állataikat a szövetkezetnek adja át továbbértékesítésre. — Mi, a kondorosi ÁFÉSZ vezetői és dolgozói ilyen ér­telemben nem panaszkodha­tunk. Szakcsoportjaink és a velünk szerződést kötött kis­gazdaságok minden esetben a szövetkezetnek adják át megtermelt áruikat. — Nemrég Kondoroson jártunk, és többen egy új tenyésztési ág beindulásáról beszéltek. — Bizonyára a májliba- hizlalásról van szó. Szövet­kezetünk keretében már megalakította 12 kondorosi azt a szakcsoportot, amely január második felében meg­kezdi a májrahizlalást. Az ÁFÉSZ már gondoskodott a töméshez szükséges takar­mányról és megvásárolta a tömőgépeket is. A szakcso­port ebben az évben 20 ezer májra hizlalt liba leadására kötött szövetkezetünkkel szerződést. — Mit mondana még el szívesen a szövetkezetről? — Azt, hogy már készül szövetkezetünk idei üzletpo­litikai terve, melyben sok más mellett az 1978. évi bol­ti kiskereskedelem forgalom- növekedését 10,5, a felvásár­lási ágazat emelkedését 14 százalékban határozzuk meg. A vendéglátó ágazatban a múlt évi szint tartására tö­rekszünk majd. Illetve az eddiginél több és választé­kosabb hidegkonyhai ételek, valamint cukrászipari ké­szítmények mellett nagy gon­dot fordítunk üzemi büfék létesítésére.. Üzletpolitikánk része lesz továbbá a félmil­lió forintot igénylő új építé­sű cipőbolt létesítése, melyet ez év augusztus második fe­lében tervezünk megnyitni. És még az idén megkezdjük a jól ismert kondorosi csár­da korszerűsítését, félújítá­sát, amely szakaszos munká­val két év alatt fejeződik be. Balkus Imre pár, s a vállalkozás sikeres létrejöttében valamennyien közreműködők maguk sem maradtak, mindazonáltal e tartalmas kötet forgatói sem rekedhetnek meg tenniva­lóikkal a házikertek szűk szögletében. A nagy, amiről e könyv sorok között beszél, az ország konyhájának nevezhető. Szekreczés József Ebben az idényben mintegy 3,5 vagon libamáj indul út­jára — jórészt tóké6 exportra — a mezőkovácsházi AFËSZ kunágotai feldolgozó üzeméből Kép, szöveg: Balkus Imre mint Sarkad nagyközség vil­A gyár laboratóriumában Szekeres Gabriella és Péntek Anikó laboránsok vizsgálják a legfrissebb anyagokat Kép, szöveg: Béla Ottó Konyháink bősége kicsiben, nagyban

Next

/
Thumbnails
Contents