Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

1978. január 15., vasárnap G Barátkozás az esztergagéppel Postánkból Ök hatan: Balról jobbra: Juhász Edit, Szabadai Erzsébet, Szabó Magdolna, Sosterics Zsuzsanna, Báli Mária és Ecsédi Katalin Bemutatkozik: a Gyopár Klnb Amikor 1973-ban a hét ipari szövetkezet gazdaság­vezetése és a KISZÖV veze­tőd elhatározták : a fiatalok művelődésére és szórakozá­sára újabb lehetőséget ad­nak azzal, hogy Békéscsabán helyiséget biztosítanak egy ifjúsági klub létrehozására, nem gondoltunk a nehézsé­gekre. Nagy kedvvel fogtunk hozzá a szenes pince és irat­tár átalakításához. A mint­egy kétezer munkaóra, amit társadalmi munka formájá­ban fordítottunk a klub lét­rehozására, elégnek bizonyult arra, hogy egy igen hangu­latos klubhelyiséget mond­hassunk magunkénak. Ez­után következett a nehezebb munka. Élettel megtölteni a helyiséget. Visszatekintve a sok-sok buktatóval eltelt öt évre, örömmel tapasztaljuk, hogy a kitűzött célokat megvaló­sítottuk. A klubtagság kez­deményezőkészségének ered­ményeként ma már néhány kiemelkedő programot mondhatunk magunkénak, mint például a „6 klub 75” akció. Azzal a szándékkal indítottuk, hogy segítsük egymás munkáját, mi, az akcióban részt vevő városi klubok. Rendszeres sport- rendezvények kezdeménye­zése, lebonyolítása sem új donság ma már. Hagyomá­nyossá váltak a házi sakk­versenyek, a pósteleki ki­rándulások, táborozás Sza- nazugban, a nyári egyhetes belföldi üdülés, külföldi ki­rándulások. A fenntartó szövetkezetekben tevékeny­kedő KlSZ-alapszervezetek munkáját a közös megbeszé­lések teszik könnyebbé. Ma már rendszeresek a klubban tartott közös ren­dezvények, ünnepek, politi­kai viták, úttörő foglalkozá­sok. Élő kapcsolat alakult ki a klub és a város általános iskolái között. Különösen a 9-es és 10-es számú iskolák úttörői szívesen járnak a számukra szervezett foglal­kozásokra. Ma már az érdeklődésnek megfelelően négy kis csoport működik a klubban. Az iro­dalmi csoport, a képzőmű­vészeti stúdió, a 'klub labda­rúgó csapata, és most alakí­tottuk meg a természetjáró szakosztályt. Rendszeresen láthatók a klubban amatőr képzőművészek alkotásai. Az elmúlt években 58 kiállítást rendeztünk. A város közmű­velődési intézményeivel gyü­mölcsöző a kapcsolatunk. Így a Jókai Színház művé­szei rendszeres látogatói klubunknak. A klubtagság szervezésében, a szövetkezeti dolgozók közül 200-an vál­tottak színházbérletet az 1977/78-as évadra. A Mozi­üzemi Vállalattal közösen rendeztünk filmvetítéseket a klubban. Kiállítás kereté­ben mutattuk be a szovjet film 60 évének valamint a magyar film 30 évének fej­lődését Zenei estjeink közül töb­bet a filharmónia megyei ki- rendeltsége közreműködésé­vel tudtunk megvalósítani. Klubunk tagjai sokáig emlé­keznek még a Kodály vo­nósnégyes, Szendrey-Karper László, Mező László, Vitay Ildikó, Béres Ferenc, Mu- zsay András műsoraira. Nagy élményt jelentenek a vetélkedők, játékos klubestek. Most zajlanak a klub által meghirdetett „jubileumi ve­télkedő” fordulói. A minden hónap első szombatján ren­dezett vetélkedőn politika, történelem, zene, képzőmű­vészet, film, irodalom, sport témában mérik össze tudá­sukat a négytagú csapatok. Klubunk eredményeinek el­ismeréseként 1975-ben meg­kaptuk a Kiváló, 1976-ban az Aranykoszorús címet, 1977-ben pedig a KISZ KB dicsérő oklevelét. Tőkés Gyula Hat nyolcadikos diáklány a battonyai 2-es számú is­kola Mező Imre úttörőcsapa­tából. x — Mit tudtatok a vetélke­dőt megelőzően a MOM üzeméről? Ecsédi Katalin : — Csak annyit, hogy egy új üzem. Nagyon kíváncsiak voltunk rá belülről is, fő­leg aki a közelében lakik, de nem lehet egy üzembe csak úgy besétálni. Esztergagépet pedig egyáltalán nem is lát­tunk addig, amíg... Amíg az Üttörószövetség Békés megyei Tanácsa, a MOM battonyai üzemegysé­ge, a mezőhegyesi ipari szak­munkásképző és a felkészí­tést vállaló iskolák meg nem rendezték, kizárólag lányok számára gépi forgácsoló szakmában a járási pályavá­lasztási játékot. Több mint kéthónapos felkészítés után tavaly decemberben 32 diák­lány állt rajthoz, vagyis esz­tergagéphez, hogy versenyen döntsék el, ki szerzett leg­több elméleti és gyakorlati ismeretet a gépi forgácsoló szakmában. Történt mindez a MOM battonyai műhely­csarnokában, ahol a felké­szülés időszakában többször megfordultak a fiatalok. — A vetélkedőre iskolánk­ból mi hatan jelentkeztünk. Legelőször is elmentünk megnézni a MOM-üzemet, ahol később gyakoroltunk is — meséli Szabadai Erzsébet, aki a versenyen negyedik lett. — Másodszor a mező­hegyesi szakmunkásképzőben jártunk, ahol beiskolázzák, aki ezt a szakmát választja. Ott láttuk, hogy sok lány ta­nulja ezt a szakmát! — Az üzemről mi a véle­ményed? Micsoda felfordulás van ebben a táskában! ’Szongya, aszongya, hogy... ez a ma­tekfüzet, töri, bió, fizikuci, kece, kaca, nnna, ez a paca itt, az első oldalon! Ijnye, hol is van a fü-fü-fü? Azt a kutyafáját ! Holnap dolgoza­tot írunk matekból! Hű, hát nekem töriből be kell számol* nom arról, hogy... Először is: kezdjük a ma­tekkal! Mi is van feladva? Midi? Hogy mi az a..., mi mi az a... gyök alatt „á” fo­galma? Milyen gyök? Gggyööökkk... Milyen utála­tos szó! Gyök alatt „á” az a nem-negatív szám, amelyet ha... ha... Nini! Ott, a szemközti ház erkélyén kiha­jolt egy... Nyakkendője van... Hihi, de muris ! Még hozzá kék nyakkendője!... Ide néz be! Biztosan lát! — Jobb, mint amilyennek képzeltük. Nem gondoltam, hogy belül is olyan 6zép, tiszta, munka után lehet fü­rödni, meg ilyen terem, olyan helyiség, szóval tet­szik. — Nekem dolgoznak ott rokonaim — újságolja Sza­bó Magdolna. — ök hívtak, nézzem meg az üzemet. El is mentem. Beengedtek, sót, az egyik főnök végigkísért és mindent elmagyarázott. A forgácsolók vetélkedője persze csupán egy akció — és nyomban tegyük hozzá, jól sikerült akció — a pá­lyaválasztás előtt álló fiata­lok számára. S vajon hogyan használják ki az úttörőmoz­galom lehetőségeit a pálya- választás terén az iskolában, az úttörőcsapatban? Dr. Tábori Jánosné igaz­gatóhelyettes : — Nehéz különválasztani, mit tesz az iskola és mit a csapat. Szoros és jó a kap­csolat, hiszen azonos célért dolgozunk. Arra törekszünk, hogy a pályaválasztásra va­ló felkészítést ne csak a nyolcadikban, hanem minél korábban kezdjük, több éven át tudatosan irányítva a ta­nulók figyelmét a sokféle le­hetőségre. Az úttörő-kirán­dulásokon rendszerint elláto­gatnak a diákok olyan ne­hézipari üzemekbe is, amire itt a közelben nálunk nincs lehetőség. — Érdekesek a fórumok is — folytatja Holló Lászlóné csapatvezető-helyettes. — Er­re gazdasági vezetőket hí­vunk, ők válaszolnak a gye­rekek kérdéseire. Bevonjuk Biztosan engem néz! Juj, de jól néz ki, meg ahogy benéz! — Mi van? Mit mondasz? Miii?... Gugicsek... Mi az? Miii? Hogy ne dülleszem ki a szemem, mert kiugrik?! Hát kiugrik!... Na és akkor mi van ? Te nem szoktad dül- leszteni? Az enyém rugós. Ha kidülled, vissza is tud dül- ledni... Mit pssszt?! Mi ba­jod? Ja, hogy Marika néni néz? Hát istenem, ilyen kü­lönleges személyt ritkán lát­hat az ember. Mit irigyled? Jól van, na! Hagyjál már, beszámolót kell írnom töriből ! Juj, a töri! Juhuhú! Az ősemberek gyűjtögetései meg a... meg miegymás. No igen. Erről gyönyörű dolgozatot le­het írni. Mert ugye, először használjuk a tudatunkat, mert hisz az ősember is elő­ször gondolkozott, és elter­a pályaválasztási tájékozta­tásba az úttörőcsapat pártoló tagjait is. Legújabb tervünk: a Petőfi Tsz gépműhelyében úttörő- és barkáesszakkört hozunk létre, az ottani KISZ-esek támogatásával. A pályaválasztási játékról, a forgácsolók vetélkedőjéről mindketten igen jó véle­ménnyel vannak. Hasonló­képpen a néhány éve az Orosházi Üveggyárban ren­dezett rádiós vetélkedőről is. Az ilyen játékoknál talán a felkészülés időszaka a leg­fontosabb, amikor közvetlen tapasztalatokat, élményeket szereznek a fiatalok a szak­máról, a munkáról és egy ki­csit talán az életről is. A vetélkedő eredményhir­detéskor a zsűri elnöke, Imre Béla, a MOM üzemegy­ség-vezetője azt kívánta, mi­nél többen válasszák hivatá­suknak ezt a szakmát. Nos, a battonyai 2-es számú is­kola hat versenyzője közül hárman, Szabadai Erzsébet, Szabó Magdolna és Sosterics Zsuzsanna úgy döntött, gépi- forgácsoló lesz. Tóth Ibolya Dr. Tábori Jánosné: „Azo­nos célért dolgozunk” Holló Lászlóné: „Érdekesek a fórumok is” Fotó: Gál Edit vezte, hogy bogyókat fog gyűjteni, és aztán ment el vadászni. Milyen izgi lehetett ! Bogyókat rágicsálgat, aztán a bozótból előugrik egy nagy lajhár, vagyis izé... Szóval, a lajhár, az nem tud ugrani. Na mindegy, legyen — mond­juk — egy mammut, és az a mammut felemeli az ormá­nyát, és... és... Te magas- ságos logaritmus ! Hát én még azt sem tudom, hogy gyök alatt „á” az a nem-negatív izé... Megint ott van ! Hát ! És a nyakkendő, ami ha gyök alatt van, az pozitívum, mert gyök alatt nem lehet negatív szám, hiszen az erkély, az a nulla pont fölött van, és ha a bogyógyűjtögető mammut ráugrik az... „á”-ra, akkor szegény gyök jól négyzetre lesz emelve!... Szőke Zsuzsanna Klubvezetőség-választó ösz- szejövételről kaptunk hírt az Endrődi Cipész Szövetkezet „ENCI” ifjúsági klubjából. A mindössze kéthónapos ifjúsá­gi klub idei első összejövete­lén választották meg a fiata­lok a vezetőséget, és állítot­ták össze az éves programot. A fiúk-lányok úgy határoz­tak még az alakuláskor, hogy a 18-tól 22 óráig nyitva tartó klubban a szombati foglalkozásokra mindig vala­milyen programot szervez­nek. De kezdjük a vezetőségvá­lasztással, amelyről Kertes Mária klubvezető a követke­zőket írta : „Vezetőségi tagok­nak a legaktívabbakat vá­lasztottuk, természetesen a A havannai VIT előkészü­leteiről, és a magyar fiatalok előkészítő munkában való részvételéről folytatott be­szélgetést Kovács Jenővel, a DÍVSZ alelnökével Alexa Fe­renc. A Lányok—Asszonyok idei első számában megjelent cikkből megtudhatjuk többek között, hogy a világ ifjúsági szervezetei egyetértettek ab­ban, hogy 1978 nyarán Ha­vannában, Kuba fővárosában rendezzék meg a Világifjú­sági Találkozót. Ebben nem­csak politikai, hanem mond­hatni, érzelmi okok is közre­játszottak. A kubai forradal­mat, a szocialista építést az egész világ figyelemmel kö­vette és követi. Az ország közelmúltbeli története iz­galmas, a kubai ifjúság lel­kes, rokonszenves. A döntés egyhangú volt” — válaszolta az újságíró kérdésére a VIT alelnöke. Elmondta továbbá, hogy 60 országban alakultak már meg a VIT előkészítő bi­zottságai. Ezek feladata töb­bek között a Világifjúsági Találkozó népszerűsítése, a VIT-küldöttségek kiválasztá­sa, az utazás megszervezése. Kubában, a vendéglátó or­szágban már javában készül­nek a nagy eseményre. Ezt az utcákon is tapasztalták a DÍVSZ képviselői, akik a kö­zelmúltban a szigetországban jártak: megjelentek a plaká­tok, jelszavak, az üzletekben a VIT-emléktárgyak. Egyéb­ként a VIT időszakában ren­dezik meg a kubai karnevált is. Az utolsó kérdésre, hogy hazánkból kik utaznak a VIT-re, a következő volt a válasz: „Nálunk is megalakult a VIT nemzeti előkészítő bi­zottsága Maróthy László­nak, a KISZ KB első titkárá­nak a vezetésével. Részletes prognamot dolgoztak ki, amely kiterjed a propagan­datevékenységre, a kulturá­lis és sportmunkára. A KISZ KB véleménye, hogy azok utazzanak a VIT-re, akik ki­válóan teljesítették feladatai­kat a munkában, vagy a ta­nulásban. A küldöttek kivá­lasztását a KISZ alapszervei végzik. Szükséges feltétel az is, hogy a küldő alapszerv szintén kiváló munkát végez­zen.” Amint arról már hírt ad­tunk, a KISZ Békés megyei bizottsága és a Békés me­gyei Népújság KlSZ-szerve- zetének szervezésében hat­hónapos tanfolyam indult a középiskolás diáklapszer­kesztőknek az újságírás szakmai titkairól, a szer­javaslptok alapján. Így veze­tőségi tagjaink lettek: Szarvas Judit, Giricz András, Pelyva Gergely és Tímár László. A vezetőség feladata többek között a most elfoga­dott éves terv beosztásba hó­napokra, illetve hetekre. Klubunkban a keddi és csü­törtöki napokon úgynevezett tanulók napját tartunk. Ilyenkor játékokra, vetélke­dőkre kerül sor. Klubunk je­lenleg 58 tagot számlál. Szí­vesen hívjuk és várjuk kö­zénk az úttörőket is, szok­tunk közös foglalkozásokat rendezni. Terveink között szerepel egy irodalmi csoport és egy énekkar szervezése. Már működik a fotószakkö­rünk, és sok klubtagunk jár a néptánc szakkörbe.” Szép ajándékot kaptak új­évre a penzai hallássérült gyerekek. A Tyimirjazev ut­cában felépült egy modern kétemeletes iskola és diák­otthon. A földszinten kapott helyet az ebédlő, a varroda, a lakatosműhely és a könyv­tár. Az első és második eme­leten vannak az osztályter­mek, a hálók, a játékszobák és a tornaterem. Az iskola udvarán lévő épületben für­dőt, mosodát, garázst és rak­tárhelyiségeket alakítottak ki. A tanulók már át is költöz­tek az új otthonukba. ♦ Nemrég kezdődött el a téli szünet a szovjet iskolákban. Mintegy kétezer penzai út­törő a városi típusú táborok­ban tölti el szabad idejét, s a fiatal sportolók pedig a be- kavi üdülőben és a Csembar turista bázison tartják edzé­seiket. Több száz tanuló uta­zik a szünidőben Volgográd- ba, Moszkvába, Szevasztopol- ba és Rigába. A filmszínhá­zak és a kultúrotthonok is számos érdekes programmal várják a penzai gyerekeket. ♦ A Penza megyei Nyikolszk- ban, a 2-es számú középisko­la diákjaiból hangszeres vo- kálegyüttes alakult. „Vidám hangulat” címmel új kon­certprogramot állítottak ösz- sze, amellyel már eddig is nagy sikerrel szerepeltek a különböző szovhozrendezvé- nyeken. ♦ Tizenöt éve működik Be- linszkijben zeneiskola, ahol több száz leány és fiú meg­ismerkedett a zene világával. A tanárok egy része korábban növendéke volt ennek az in­tézménynek. Jelenleg 150 di­ák tanulja a hangszeres ze­nét. ♦ Csütörtöki napokon a pen­zai írószövetségben irodalmi esteket tartanak. A közel­múltban azok a fiatal költők vehették át a pályadíjakat, akiknek alkotásait a zsűri a legjobbnak talált a részükre meghirdetett versenyben. (Ollóztuk : a Penzenszka ja Pravdából.) kesztés elvi és gyakorlati teendőiről. A diákújságírás feladatáról hallanak előadást Frank Ivántól, a KISZ KB munkatársától a stúdió rész­vevői 1978 január 19-én, dél­után 3 órakor a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üt- törőházban. SZILENCIUM Ummmmhmmmmmmihmmmmmmmhihmummh Diáktollnokok stúdiója

Next

/
Thumbnails
Contents