Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

1978. január 15., vasárnap Tudóshumor Egy nyugatnémet „mű­vész” különös módját vá­lasztatta az atomerőművek létesítése elleni tiltakozás­nak: sajátos technikával el­készítette a képen látható „műalkotást”, amely akként lett teljes, hogy az atomerő­mű fényképe alatti, vízszin­tesen álló növényekre habzó fekete műanyagot folyatott rá. A kép azt lenne hivatott jelképezni, hogy a nukleáris energetika e szomorú módon fog majd elhatalmasodni a természeten. Ha hallatszanak is aggá­lyoskodó hangok a világban az egyre nagyobb számban épülő atomerőművekkel kap­csolatban, a tudósok közel sem olyan borúlátók, mint a bemutatott „műalkotás” szerzője. Annyi bizonyos, hogy az emberekben a fé­lelmet a második világhábo­rú utójátékaként Japánra le­dobott atombombák szörnyű következményeinek emléke kelti fel. Ámde le kell szö­gezni, hogy az atombombá­ban és az atomreaktorban lejátszódó láncreakció között alapvető különbség van. Amíg az atombombában a láncreakciót a hasadáskor keletkező nagy energiájú, Gazdátlan milliók Szokatlan zsákmány került a floridai partvidéken, Palm Beach körzetében működő parti őrség hálójába. Az At­lanti-óceán hullámain 200 marihuánás doboz úszott. Feketepiaci értékük 3 millió születik A furcsa műalkotás és szer­zője úgynevezett gyors neutronok tartják fenn, addig az erő­művi reaktorban a lelassí­tott neutronok idézik elő az újabb és újabb hasítási cik­lust. Mindebből az követke­zik, hogy az atomreaktor so­ha, semmilyen körülmények között nem válhat atom­bombává, még akkor sem, ha összes védelmi berende­zéseitől megfosztanák. dollár. Nyolc motorcsónakot és két helikoptert küldtek a marihuána-banditák keresé­sére. A rendőrség feltevése szerint az 5 tonna ’kábító­szert egy üzemzavarba került ismeretlen hajóról vagy re­pülőről dobták a tengerbe. 1902-ben két párizsi fizi­kus, George Claude és And­ré Helbronner az általuk ki­dolgozott módszerrel első­ként cseppfolyósítottak leve­gőt. Az eredményül kapott —192 Celsius-fokos folyadé­kot egy Deware-edénybe öntve, az akkoriban divatos „Bouillon Sartier” étterembe indultak. Mindketten erőle­vest rendeltek, és amikor a pincér kihozta, néhány csepp folyékony levegőt öntöttek bele. Ezután Helbronner ma­gához hívta a pincért. — Ez a leves olyan hideg, mint a jég, hogy lehet ilyent kihozni? — De uram, hogy mondhat ilyent, mikor én forró levest hoztam? — Nézze csak meg! És valóban, a leveses csé­székben jégdarabok úsztak. Az elképedt pincér bocsá­natkérést morogva új adagot hozott ki, de az eredmény ugyanaz lett. — Hát mit lehet tenni? — mondta elégedetlen arccal Helbronner —, ha az önök éttermében nem lehet levest enni, hozzon beafsteket, de forrót, a mindenségit! v — Nekem is — tette hoz­zá Claude. Egy perc múlva a beafstek az asztalon párolgóit, az ét­terem tulajdonosa, a főpin­cér, a szakács és a pincérek pedig távolabb állva figyel­ték a furcsa vendégeket. Helbronner néhány szót váltott velük, hogy elvonja a figyelmüket, ezalatt Claude lefröcskölte a húst, mire az annyira megkeményedett, hogy a pincér, aki fel akarta vágni, eltörte benne a kést. A jól sikerült tréfa után a két fizikus elégedetten tá­vozott, az étterem tulajdono­sát és alkalmazottait a két­ségbeesés határán hagyva. John Bardeen amerikai fi­zikus első Nobel-díját a tranzisztor létrehozásához ve­zető kutatásaiért kapta. A díj átadása alkalmából rendezett sajtókonferenciáról Bardeen alaposan elkésett. — Nem én vagyok a bű­nös, hogy elkéstem — mond­ta —, képtelen voltam be­jutni a garázsba, mert az elektromos, zárban elromlott egy tranzisztor... Ampère francia fizikus ro­mantikus lénye alkalmas ar­ra, hogy számtalan igazi vagy kitalált történet fűződ­jék hozzá. Életének tekinté­lyes részében kénytelen volt tanítani. Jóságos és rövidlá­tó ember lévén, nem tudott fegyelmet tartani. Rövidlátá­sa miatt minduntalan meg­kérdezte tanítványait, hogy gyengébb szemű tanítványai látják-e a táblára írottakat. A tanulók folyton azt mond­ták, hogy nem, ezért mind nagyobb és nagyobb betűket írt, a végén alig fért a táb­lára 4—5 betű. Azt, hogy a törlőruha helyétt a zsebken­dőjével törölte le a táblát, nemcsak őróla, hanem Poin- caré-ról is mesélték. tMMtMUUMMMWHMUHMHHMUWMMIHtlUHUt Merre halad a Tejútrendszer? Vera C. Rubin amerikai csillagász megvizsgálta ha­talmas csillagvárosunknak, a Tejútrendszernek mozgását — a környező világszigetek­hez (más csillagrendszerek­hez) viszonyítva. A mérési és megfigyelési adatok sze­rint a Galaxis sebessége a kozmikus környezethez ké­pest 450—470 kilométer má­sodpercenként. Csillagváro­sunk a térnek abba az irá­nyába halad, amerre az ég­bolton a Perseus csillagké­pet látjuk. E felfedezés je­lentőségét talán akkor ért­jük meg, ha visszalapozunk a csillagászat történetének könyvében : hogyan is ismer­te fel az ember a helyét a végtelenben, hogyan hatá­rozta meg a Föld és a Nap helyét és mozgásait? Panta rhei — minden mo­zog (szó szerint: folyik), az­az változik és fejlődik — tanította Herakleitosz görög filozófus két és fél ezer- év­vel ezelőtt. Ez az örök érvé­nyű állítás mindenre: atom­ra, csillagra, élőre és élette­lenre egyaránt vonatkozik. A korai görög materialistáknak ezt az állítását — eleinte — nehéz volt bizonyítani, hi­szen az atomok láthatatla­nok. Látszólag a Föld is mozdulatlannak tűnt, csupán az égi „szférák” forognak körülötte. Sokan sejtették a Föld forgását, sőt a Nap kö­rüli kéringésre is „gyanakod­tak”. Mindez azonban ellen­kezett a látszattal és a föld- közepű, ptolemaioszi világ­képpel. A Föld igazi — számszerű­en is kifejezhető — mozgá­sát, keringését csak Koper­nikusz, Kepler és Newton törvényalkotása után ismer­hettük meg. A Föld keringé­si sebességét és pályájának hosszát csak akkor tudták meghatározni, amikor a Naptól való pontos távolság mérhetővé vált. Az év idő­tartama 365 nap, 5 óra 48 perc, 46 másodperc. Csak­hogy panta rhei — így az év hossza is változik. A csil­lagászat ezért — jelenleg — az 1900-as évet tekinti alap­nak, ennek időtartama 31 556 925,9747 másodperc. A földpálya hossza 942 millió kilométer. A Föld sebessége minden időpillanatban más és más lesz. Ennek az örökös „játéknak” is egyszerű a magyarázata. A pálya nem kör, hanem ellipszis alakú. Perihéliumban — napközei­ben — (január 2-án) a se­besség 30,276 méter másod­percenként. Fél évvel később aféliumban — naptávolban — a Föld keringési sebessé­ge 29,271 méterre csökken; ezután ismét gyorsulás kö­vetkezik. Az előzőekben láttuk, hogy a tudomány a Földet „egy­szerű bolygóvá alacsonyítot- ta”, elvette a világ közepé­ről. A dogmatikus, ortodox szemlélet ekkor a „Napba ka­paszkodott”, azt állítván, hogy a bolygók keringenek ugyan, ám a Nap már nem mozog, egy helyben áll — természetesen a világegyetem közepén. Edmund Halley (1656—1742) angol csillagász — a róla elnevezett híres üstökös felfedezője — ütötte az első rést ezen az ósdi el­képzelésen. Kereken 260 év­vel ezelőtt új csillagtérképet készített, s ezt összehasonlí­totta a régi ókoriakkal. Ész­revette, hogy a csillogó Si­nus (a Föld égboltján a leg­fényesebb csillag) elmozdult a környező csillagokhoz ké­pest. A Sirius egyszerűen „nincs a helyén” — másfél telihold-átmérővel, azaz más­fél fokkal tovahaladt az ég­bolton. Halley felfedezése megszüntette az évszázados „állócsillag” fogalmát. Egy évszázad sem telt el a Sirius „szökésének” felfe­dezése után, amikor William Herschel (1739—1822) angol csillagász az egyik legna­gyobb felfedezéssel lepte meg a világot: bebizonyította a Nap mozgását. Pontos meg­figyelésekkel kimutatta, hogy a mi csillagunk másodper­cenként 19.5 kilométeres se­bességgel halad a Herkules csillagkép felé. A Nap moz­gásának irányát apexnek ne­vezzük. Apex irányban a csillagok szóródni, egymás­tól távolodni látszanak. Ha visszafelé nézünk — amerről jöttünk —, abban az irány­ban a csillagok sűrűsödni látszanak. Ez a híres alagút- hatás. R Nagy Kozmikus Év A Nap Herschel-féle moz­gása csak afféle lokális — helyi — jellegű, azaz a kör­nyező és viszonylag közeli csillagokhoz viszonyított. A fizika törvényei szerint az „abszolút” mozgást kimutat­ni egyszerűen azért nem le­het, mert a világegyetemben nincs „fix” pont, amihez a mozgást viszonyíthatnánk. Most már csak az a kér­dés, van-e vagy lehet-e a Napnak valami más fajta, esetleg jellemzőbb, „maga­sabb rendű” mozgása? Ha ugyanis a Nap a Herkules- csillagkép felé halad, akkor fel kellene tételezni, hogy mozgása valamilyen egyenes vonallal írható le. A haladó tudománynak itt ismét a visszahúzó erőkkel kellett megküzdenie. Sokan úgy vé­lekedtek, hogy a nap vég­eredményben a Tejútrend­szer középpontjában van. J. C. Kapteyn (1851—1922) holland csillagász volt az el­ső, aki érdekes rendszeressé­get vett észre a csillagtenger látszólagos rendszertelensé­gében. Érdekes, hogy ez az egyetlen felismerés elég volt, hogy a káoszból kiutat ta­lálva felépítsék a csillagok „hierarchiáját”. Kapteyn megvizsgálta az összes — ak­koriban — ismert mozgású csillagokat, s új észlelési adatokkal egészítette ki a listát. Feltűnt neki, hogy va­lamennyi csillag besorolható két — egymással ellentétes irányú — csillagáramlásba. Nem káosz tehát, ha egyik csillag közeledik, a másik meg távolodik (a Naphoz vi­szonyítva), hiszen éppen ez a rend, a törvényszerűség bizonyítéka. Jan Oort hol­land és Bertil Lindblad svéd csillagász mondta ki először: valamennyi ismert (és ismeretlen) csillag egy hatalmas csillagrendszer, a Galaxis (gravitációs) közép­pontja körül kering. Ezt a fontos jelenséget később így fogalmazták meg: a Tejút­rendszer forog, azaz rotációs mozgást végez. Csillagvárosunk spirális szerkezetű, a csillagok egy része spirálkarokba tömörül. (Egy-egy spirális ágat lát­hatunk a téli és nyári ég­bolton, ezt népszerűén Tej- útnak nevezik.) Több tízmil- liárd csillag alkotja a Galaxis magját, centrumát( amely a Földtől nézve a Sagittarius — Nyilas — csillagkép irá­nyában van). A százmilliárd csillag alkotta galaxis át­mérője 96—100 ezer fényév, a Nap a város „peremén” ha­lad, a központtól való távol­ságunk körülbelül 30 ezer fényév. Egy fényévnyi út a honfoglalás éta Ha Napunk mozgását nem a környező csillagokhoz, ha­nem a Tejútrendszer közép­pontjához viszonyítjuk, fon­tos adatokat kapunk. Alla Maszjevics szovjet csillagász számításai szerint a Nap se­bessége a centrumhoz ké­pest 250 kilométer másodper­cenként, egy keringése — a Nagy Kozmikus Év — 210— 230 millió év. A Nap pályá­ja ellipszis alakú, hossza 200 ezer fényév. A Nap a születé­se óta tehát 20—25 keringést végzett. A magyar honfogla­lása óta a Nap mindössze 1 fényévnyi, a civilizációk ki­alakulása óta 6 fényévnyi, az ember születése óta pedig 2000—4000 fényévnyi utat futott be. A Föld számára te­hát a jelenlegi Nagy Évnek az utolsó „hete” nagyon moz­galmas volt... Az ember, mint láttuk, a mozgások tanulmányozása révén ismerte fel helyét a végtelenben. Az immár klasz- szikus felfedezésekhez most már újabb mérföldkövet il­leszthetünk: a Tejútrendszer (relatív) mozgásának felfe­dezését a környező galakti­kákhoz képest. Gauser Károly MŰSOR TELEVÍZIÓ VASÁRNAP BUDAPEST: I. műsor: 7.59 Té­vétorna. (ism.) (sz.). 8.05 Minden- Iá iskolája. 9.10 Arago X—001. XX. Francia rajzfilmsorozat. 9.20 Me­lyiket az ötezerből? 9.35 Tele- fény-kép. III. 9.55 Hírek. 10.00 Vándormadarak. Csehszlovák film. 11.10 Csak a derű óráit szá­molom. (sz.). 14.58 Gusztáv és a téli örömök. Magyar rajzfilmso­rozat. (ism.) (sz.). 15.05 Tiszai halászok, (sz.). 15.35 Európai nemzetek csapatbajnoksága. 17.10 Nótaszó. (ism.) (sz.). 17.35 Műsorainkat ajánljuk! 18.00 Most mutasd meg! 18.35 A Kö­zönségszolgálat tájékoztatója. 18.40 Esti mese. (sz.). 18.50 Tévé- torna. (sz.). 19.00 A Hét. 20.00 Hírek. 20.05 Hölgy autóban, szemüveggel és puskával. Fran­cia-amerikai film. (sz.). 21.35 Telesport. 22.15 Hírek. BUICAREST: 8.15 A lovag — gyermekfilmsorozat. 8.45 Családi kör. 9.00 A falu élete. 10.45 Zene. 12.05 Vasárnapi album. 14.00 Te­nisz Európa Kupa: Románia— Monaco. 16.10 Tengeri út — film­sorozat 21. rész. 17.00 Kulturális vetélkedő. 18.00 A képernyő a kicsinyeké. 18.20 A legkisebbek­nek. 18.30 Tv-hiradó. 19.10 önö­ké az antenna. 20.10 A három nővér. — Csehov drámájának angol filmváltozata. 21.55 Tv- híradó. BELGRAD: 9.00 Barázdák — faluműsor, utána gyermekmű­sor magyar nyelven. 10.00 salaj- ko — gyermekműsor, (ism.). 10.30 Maja Skowron csínyjei — filmsorozat gyermekeknek. 11.00 Népi muzsika. 11.30 Földműve­lőknek, utána: A tudás — va­gyon. 13.50 Kritikus pont. 14.20 A tűzszerszám — dán ifjúsági film. 15.30 Vasárnap délután. 19.15 Rajzfilm. 20.00 A névsorból töröltek visszatérése — drámaso­rozat. 21.05 Karaván: Plitvice. 21.55 Rajzfilm. 22.00 Sportszemle. II. műsor: 17.50 Kosárlabda: Radnicki—Bosna. 19.15 Rajzfilm. 20.00 Amazonas 2000 — doku­mentumfilm. 20.45 Huszonnégy óra. 21.05 Charlie Chaplin-clklus : Cirkusz és Szomorú bohócok, já­tékfilmek. HÉTFŐ BUICAREST : 15.05 Iskola-tv. 15.30 Magyar nyelvű adás. 18.00 Román dalok. 18.20 A legkiseb­beknek. 18.30 Tv-híradó. 18.50 Panoráma. 19.30 Részletek az „Emberi szinjáték”-ból. 20.30 Van kérdése? 21.00 A nagyvilág hirei. 21.20 Tv-hiradó. BELGRAD: 17.10 Magyar nyel­vű tv-napló. 17.45 Bábjáték. 18.00 Nyitott ajtó. 18.15 Szervusztok fiatalok. 19.15 Rajzfilm. 20.00 Az utolsó iskolai feladat. — Tv- dráma. 21.00 Kiválasztott pilla­nat. 22.05 Sakk. 22.35 Dokumen­tumfilm. II. műsor: 18.45 Válogatás a ljubjanai tv műsorából. 20.25 Sport karikatúrában. 20.30 Ta­pasztalatok. 21.00 Huszonnégy óra. 21.10 Házi mozi: Derszu Uzala — szovjet film. RÚDIÓ VASÁRNAP KOSSUTH RADIO: 8.10. öt kontinens hét napja. 8.26 Régi híres énekesek műsorából. 8.59 Az MRT Gyermekkórusa nép­dalokat énekel. 9.15 Magyar Mú­zsa. 10.03 Az elfelejtett történet. Rádiójáték. 10.40 Svéd Sándor operettfelvételeiből. 11.14 Vasár­napi koktél. 12.10 Édes anyanyel­vűnk. 12.15 A Vasárnapi koktél cimü műsor folytatása. 13.00 For- télyos kitérők. 13.10 Jó ebédhez szól a nóta. 13.45 Rádiólexikon. 14.15 Chopin: h-moll szonáta. 14.39 Pillantás a nagyvilágba. 15.17 Zenekari muzsika. 16.00 Sándor Kálmán hősei. 17.10 Ma­gyar operaénekesek. 18.00 Régi magyar muzsika. 18.50 Köztársa­ság tér 1956. Dokumentumjáték. 19.45 Zenekari muzsika. 21.27 Rádiószínház. 22.15 Hallgassuk együtt! 23.00 Szegedi Ernő zon­gorázik, a Tátrai vonósnégyes játszik. 0.10 Balettzenék operet­tekből. PETŐFI RADIO: 7.00 Az uni­tárius egyház félórája. 7.30 Ed­ward Powe Biggs és Daniéi Pinkham Soler-concertókat or­gonái. 8.05 Mit hallunk? 8.33 Miska bácsi levelesládája. 9.00 örökzöld dallamok. 10.00 Ope­rettrészletek. 10.33 87 perc. 12.00 Paródiák és badarkák. 12.33 Nép­dalok. 12.56 Volt egyszer egy medvém. Rádiójáték. 14.00 Tás­karádió. 15.00 Nőkről-nőknek. 15.33 Filmzene. 15.50 Mikrofon előtt az irodalmi szerkesztő. 16.00 A vasárnap sportja. 16.35 Joan Sutherland zenés játékok­ból énekel. 17.00 ötórai tea. 18.00 Mit üzen a Rádió? 18.35 Nóta­kedvelőknek. 19.38 Kritikusok fóruma. 19.48 Sanzontalálkozó. 20.18 Agis tragédiája. 20.43 A tegnap slágereiből. 21.30 Az Állami Népi Együttes felvételei­ből. 22.33 Kellemes pihenést! SZOLNOKI STÜDIO: 17.00 Szlo­vák műsor. Szerkesztő: Selmeczy Romola. 17.30 Sport és muzsika. 18.00—19.00 Jó napot kívánok! A hirdetésre jöttem... Zenés riport- műsor a hirdetők természetraj­záról. Szerkesztő: Dalocsa István. HÉTFŐ KOSSUTH RADIO: 8.25 Mit üzen a Rádió? 9.00 Vajda Péter versei. 9.10 A hét zeneműve. 9.40 Itt a lakat, itt a kulcs. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Yehudi Menu­hin és Julius Katchen lemezei­ből. 11.20 Latin-amerikai históri­ák. 11.40 Különös házasság. XI. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Vá­laszolunk hallgatóinknak. 13.35 Mezők, falvak éneke. 14.00 Ezer- egy délután. 14.30 Operakórusok. 15.10 Édes anyanyelvűnk. 15.15 Zenekari muzsika. 16.05 Szocia­lista brigádok akadémiája. 16.35 Egy falusi népi zenekar. 17.10 Kórusmüvek. 17.21 Szállóvendég. Rádiójáték. 17.48 Magyar előadó- művészek felvételeiből. 19.15 Helge Roswaenge énekel. 19.40 Sajtókonferencia a múzeumok­ról. 20.40 Zenekari muzsika. 21.30 Egy hajdani megyeszékhely: Sátoraljaújhely. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.51 Meditáció. 23.01 Vladimir Horowitz zongorázik. 0.10 Koncz Tibor táncdalaiból. PETŐFI RADIO: 8.05 Zenés já­tékokból. 9.00 Nótacsokor. 10.00 A zene hullámhosszán. 12.00 A Harmónia Koncert-fúvószenekar játszik. 12.33 A gondolkodási idő egy év. Riport. 12.53 Zenaide Pally és Bogdan Paprocki éne­kel. 13.28 Kis magyar néprajz. 13.33 Álarcosok ünnepe. 14.00 Kettőtől ötig . .. 17.00 ötödik se­besség. 18.00 És ha azt mondom: fénykép? 18.33 Zeneközeiben. 19.15 Labirintus. 19.40 Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont. Suppé- est. Kb. 20.28 Versek, kb. 20.45 A hangversenyközvetítés folytatá­sa. kb. 21.30 Cimbalom és táro­gató muzsika. 21.50 A tegnap slágereiből. 22.33 Derűre is derű. 23.01 Dzsesszfelvételekből. SZOLNOKI STÜDIO: 16.30 Szlovák műsor. (ism.). 17.00 Hí­rek. — 17.05 Jó napot kivánok! A hirdetésre jöttem___ Zenés ri­portműsor. (ism.). ___18.00—18.30 A lföldi krónika. — Sporthírek. — Tánczene a szolnoki hangle­mezbolt újdonságaiból. — Hír­összefoglaló, lap- és műsorelő­zetes. SZfNHÚZ 1978. január 15-én, vasárnap es­te 7 órakor Békéscsabán: SZERELMI BÜJOCSKA Csortos-bérlet 1978. január 15-én, vasárnap es­te 7 órakor Csongrádon: BODNABNE 1978. január 16-án, hétfőn este 7 órakor Békéscsabán: SZERELMI BÜJOCSKA Déryné-bérlet 1978. január 16-án, hétfőn este 7.30 órakor Békéssámsonban : BODNARNE MOZI VASÁRNAP Békési Bástya: A tizenöt éves kapitány. Békéscsabai Brigád: fél 4, fél 6 és fél 8-kor; Bomba­siker. Békéscsabai Szabadság: 4 és 6-kor: Dugó, a csodacsatar, 8-kor: Éjfélkor indul útjára a gyönyör. Békéscsabai Terv: Gyé­mánt Lady. Gyulai Erkel: Két amerikai. Gyulai Petőfi: 3-kor: Gábor diák, 5 és 7-kor: Csak egy asszony... Orosházi Béke: A Scotland Yard vendége. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6-kor: Hü­velyk Matyi, fél 8-kor: Filmklub. Szarvasi Táncsics: Egy romanti­kus angol nő. HÉTFŐ Békési Bástya: A tizenöt éves kapitány. Békéscsabai Brigád : fél 4, fél 6 és fél 8-kor: Bomba- siker. Békéscsabai Szabadság: 4 és 6-kor: Dugó, a csodacsatár, 8-kor: Éjfélkor indul útjára a gyönyör. Békéscsabai Terv: Gyé­mánt Lady. Gyulai Erkel: Két amerikai. Gyulai Petőfi: 3-kor Gábor diák, 5 és 7-kor: Csak egy asszony... 21 órakor: Filmklub. Orosházi Béke: A Scotland Yard vendége. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6-kor: Hüvelyk Matyi, fél 8-kor: Düh. Szarvasi Tán­csics: Egy romantikus angol nő. Tévéajánlatunk: 11.10 CSAK A DERŰ ÓRÁIT SZÁMOLOM Czigány György műsorve­zető ismét olyan vendégeket hívott meg az élő adásra, akik biztosítják a beszélge­téssel és zenével tarkított műsor érdekességét. Almási Éva színésznő gya­kori vendég a képernyőn, — s természetesen a színpado­kon, filmvásznon is találko­zik vele a közönség, De igen sikeresek szinkronszereplé­sei is, (ő volt például Greta Garbo sorozatában Garbo -magyar hangja. Páskándi Géza a mai magyar drámairodalom je­lentős egyénisége. Első nagy sikere a Pesti Színházban be­mutatott Vendégség volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents