Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

1978. január 15., vasárnap o BH23H1I3­Sarkadi sikerek A Phylexia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat új táp­szerüzemet létesített a mesterségesen nevelt borjak takar­mányozására. Hazai alapanyagok felhasználásával évente 50 ezer tonna borjútápszert állíthatnak elő. Képünkön: az új üzem irányító központja (MTI Fotó: Balaton József felvétele — KS) WWWWVVWVWWWWVWWVWVWWWVWWVWWWVWWWVl A világgazdaság hírei Gazdasági szabályozók O gazdasági szabályozó rendszer elsődleges fel­adata, hogy a gazdál­kodó egységeket a népgazda­sági terv teljesítésére ösztö­nözze. 1976-ban a legutóbbi szabályozó módosítás célja az volt, hogy a megváltozott vi­lággazdasági feltételeknek megfelelően segítse elő az V. ötéves terv valóra váltá­sát. A bevezetett módosítá­sok általában kedvezően ha­tottak: felgyorsult a gazda­sági növekedés üteme, nőtt a munkatermelékenység és ennek nyomán a tiszta jöve­delem, a gazdálkodó egysé­gek bátrabban nyúltak tarta­lékaikhoz és takarékosabban gazdálkodtak. A pozitívumok mellett azonban tapasztalha­tó volt, hogy a gazdálkodó egységeknél az előirányzott­nál nagyobb pénzeszközök maradtak fejlesztési célokra, ami a beruházási piac fe­szültségeit növelte, a szabá­lyozás nem ösztönözte kellő­en a minőségi fejlődést, s nem csökkent kielégítő mér­tékben a gazdaságtalan ter­melés. A gazdálkodó egysé­gek nyomására engedve bő­vültek az egyéni támogatá­sok és kedvezmények. Az idén a gazdasági sza­bályozó rendszer kisebb mér­tékben ismét módosul. Eze­ket a módosításokat, leg­alábbis azok lényégét, a gazdálkodó egységek már 1977 októberében megismer­hették. az OT hivatalos lap­ja is közölte, s így az 1978. évi vállalati tervek kidolgo­zásánál a módosításokat már figyelembe vehették. Elsőként említendő a vas- kohászati termékek és a vil­lamos energia termelői árá­nak átlagosan 22, illetve 25 százalékkal történt feleme­lése azt a célt szolgálja, hogy az árarányokat is ja­vítva ösztönözzön a takaré­kos anyaggazdálkodásra. Az árnövekedést elsősorban a vállalati gazdálkodással kell ellensúlyozni, s csak sze­rény mértékben lehet to­vábbhárítani. Ez utóbbit is előzetesen be kell jelenteni az Országos Anyag- és Árhi­vatalnak. A külkereskedelmi szabá­lyozásban két változás van: a nem rubel viszonylatú ex­portban csökken az állami visszatérítés azoknál a vál­lalatoknál, amelyek a szak­ágazati átlagnál magasabbat élveztek a múltban. Ennek célja, hogy a vállalatok csök­kentsék a gazdaságtalan ter­mékek kivitelét. A másik módosítás, amelyet a szocia­lista szerződéses árak foko­zatos növekedése tett szük­ségessé: a transzferábilis ru­bel forintárfolyamának csök­kentése. A szocialista külke­reskedelemben, mint ismere­tes, 1975 óta a szerződéses árakat évenként felülvizsgál­ják, a megelőző öt év tő­késpiaci árainak figyelembe­vételével. Ily módon a 6zo­78 cialista külkereskedelmi árak és árarányok folyamatosan közelednek a világpiaci árakhoz, eközben azonban külső árfeszítő erőt jelente­nek, aminek ésszerű csökken­tésére esetenként szükség van a transzferábilis rubel árfolyamának módosítására. A mostani .árfolyam-változ­tatásnak kettős hatása lesz: csökkenti a szocialista im­port költségét, a kivitelnél pedig az exportáló vállalatok forintbevételét. Az árfolyam­módosítás várhatóan szocia­lista viszonylatban is az ex­portstruktúra átalakítására ösztönöz-kényszerít. Az 1978. évi szabályozó módosítások egyik fő célja : a vállalati fejlesztési forrá­sok képződésének mérséklé­se. Közvetett módon a ter­melői árváltozás és az árfo­lyamcsökkentés is ilyen ha­tást vált majd ki. Élttől füg­getlenül egyéb intézkedések, módosítások — a különféle mentesítések és kedvezmé­nyek szűkítése — is mérsé­kelni fogják a vállalati be­ruházási vásárlóerő növeke­dését. A bérszabályozásban nin­csenek alapvető változások, azok kiigazító jellegűek. A termelőszövetkezetekre érvé­nyes szabályozó rendszerben is csak kiigazító jellegű mó­dosítások léptek életbe. Ezek között szerepel a bruttó­jövedelem adómentes határá­nak a felemelése. A gazdasági szabályozók 1978. évi módosításait álta­lánosságban tehát az jellem­zi, hogy az alapvető előírá­sok, szabályok csak kevéssé változtak. A gazdaság egé­szét érintő ár- és árfolyam- változások mellett elsősor­ban az egyedi szabályozók — a pénzügyi kedvezmények és mentesítések — módosultak, éspedig azokon a területeken, vállalatoknál, ahol a gazdál­kodás valóságos feltételei a számítottnál kedvezőbbek. Kétségtelen, hogy a módosí­tások egyrészt szigorítják a vállalati gazdálkodás feltéte­leit, másrészt valamelyest növelik majd a költségvetés részesedését a fejlesztésre fordítható pénzforrásokban. A szabályozó módosítások népgazdasági összhatását ma még nem lehet pontosan és konkrétan felvázolni. n ílószínűsíthető azon­ban, hogy a gazdál­kodás és a nyereség­realizálás szigorúbb feltéte­lei — paradox, de érthető módon — növelik, erősítik a vállalatok anyagi érdekeltsé­gét a hatékonyság javításá­ban, mert csak ezen az úton haladva biztosíthatják a megfelelő nyereséget. A ha­tékonyság növelése viszont hozzájárulhat a külgazdasá­gi egyensúly javításához, az életszínvonal tervezett növe­léséhez. Az elmúlt napokban ülést tartott az MSZMP sarkadi nagyközségi bizottsága, ame­lyen megvitatták, majd elfo­gadták — Kesztyűs Lajos­nak, a pártbizottság titkárá­nak szóbeli kiegészítése után — az elmúlt évi gazda­ságpolitikai terv végrehajtá­sáról szóló előterjesztést és azt a javaslatot, amely meg­határozza az idej,x feladato­kat. Az írásos anyagot Kóra Kornél, a párt gazdaságpoli­tikai bizottságának elnöke terjesztette a testület elé. Az ipari üzemek tevékenységét vizsgálva megállapította, hogy a cukorgyárban a ter­melési érték az előző évhez viszonyítva több, mint 8 szá­zalékkal nőtt és az üzem az elmúlt gazdasági évet 34 mil­lió forintos nyereséggel zár­ta. A vállalat csatlakozott a NOSZF 60. évfordulója tisz­teletére meghirdetett ver­senyhez és több mint 6 és fél millió forint értékű vállalá­sát, a felajánlott 300 ezer fo­rintos társadalmi munkát is túlteljesítette. A Szellőző Művek 3-as szá­mú gyáregysége új termékek gyártását kezdte meg. Ez a gazdasági egység is túltelje­sítette 93 millió forintos ár­bevételi tervét, s ezenkívül — ami külön örvendetes, — 16 millió forintra tervezett exporttervét is jelentősen, 6 millió forinttal, teljesítette túl. Az üzem dolgozói 6200 társadalmi munkaórát végez­tek és a gyáregységek közöt­ti munkaversenyben első he­lyezést érték el. Sokat javult az üzemben a munka szerve­zése, amely elsősorban a ha­tékony gazdálkodást segíti. A szegedi kenderfonógyár sarkadi telepe termelési ter­vét csak 90 százalékra telje­sítette. Ez azzal magyarázha­tó, hogy nem akadt elegendő munkáskéz a megemelt terv A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet négyéves hul­lámvölgyéből az elmúlt év óta kezd kilábalni, téljesít- ménygörbéjük ismét fölfelé ível. A visszaesés előtt már ismertek voltak, mint meg­bízható, jó exportőrök, bú­toraikat fél Európa vásárol­ta. Ha azt keressük, mi okoz­ta a múltban a hanyatlást, egy sor problémát kell bon­colgatnunk. 'Többek között teljesítéséhez. Hasonlóan nem teljesítette tervét a Gyu­lai Népművészeti és Háziipa­ri Szövetkezet sarkadi tele­pe sem. Még alacsonyabb szinten dolgozott a Békéscsa­bai Kötöttárugyár sarkadi te­lepe. Az V. ötéves tervben beütemezett új telephely ki­alakítására viszont még az idén sor kerül. A Békés megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat helyi takarmánykeverő üzeme az elmúlt évben 13 millió forintos beruházást valósított meg. Termelési tervét 18 százalékkal teljesí­tette túl. Ugyancsak nagy­szerű eredményt ért el a KÖVIZIG sarkadi szakasz- mérnöksége, amely 4 száza­lékkal teljesítette túl tervét. Jól működött a tanács vb. költségvetési üzeme, amely, bár létszámhiánnyal küzdött, mégis több mint 5 százalék­kal szárnyalta túl termelési tervét. Kellő megalapozottsággal kezdte az évet a helyi Lenin Termelőszövetkezet. Mégis a tavaszi munkákat kedvezően befolyásolta a rendkívüli csapadékmennyiség, melynek következtében a tavaszi ve­téseket csak igen nagy erő­feszítések árán tudták meg­valósítani. Mindezek ellené­re búzából 39, őszi árpából pedig rekord, 42 mázsás ter­mést értek el hektáronként. Növelték az állattenyésztés, zöldségtermelés, valamint a pillangós aprómagvak árbe­vételét. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ-nek sikerült 310 mil­liós árbevételi tervét teljesí­teni. összességében megállapít­ható, hogy a kedvező ered­mények eléréséhez minde­nütt nagy segítséget adtak a szocialista brigádok, vala­mint a szocialista verseny­mozgalom. B. O. egy hátráltató tény volt az is, aminek a kezdetben még örülhettünk : történetesen egy új telephelyet építettek a B erényi úton. Ezt korszerű, nagy hatékonyságú gépekkel szerelték fel, s ezzel meg­szüntették a széttagoltságot. Viszont a gépeket sokáig nem tudták kihasználni megrendelés híján. Ponto­sabban, másféle bútorokat kértek tőlük, mint amit a gépsor el tudott készíteni. Vagyis a gépek helyett az emberek dolgoztak, ami a termelékenységet és az ár­bevételüket is csökkentette. Ebben közrejátszott az is, hogy az új gépekhez új szervezettséget kellett volna teremteni, de sokáig ez is hiányzott a szövetkezet éle­tében. Az utóbbi időben egy sor változtatást vezettek be. El­ső helyen érdemel említést, hogy az OKISZ Laborral szerződést kötöttek. Ez abból állt, hogy az OKISZ Labor szervezési, működési, tech­nológiai segítséget adott a szövetkezetnek. Mindezt gya­korlati útmutatással egészí­tették ki. Ezzel együtt mű­szaki dolgozóik tudását is továbbfejlesztették. Saját MEO-s szervezetet hoztak létre a jobb minőségi mun­kához. Ami ma is folyamatban van : kihasználják a koope­rációs lehetőségeket. Így együttműködési megállapo­dást írtak alá a Lőrinci Fa­ipari Szövetkezettel, amely a stílbútor kárpitállványait ké­szíti, ők pedig a kárpitozást végzik. Kapcsolatuk van a Gyomai Építőipari Szövetke­zettel, amely a belföldön for­galomba kerülő székek és fo­A világ személygépkocsi- termelése tavalyelőtt 29 mil­lió 50 ezer darab volt (Kína adatai nélkül). Ez a szám erősen megközelítette az 1973. évi rekordot. Legnagyobb gyártója to­vábbra is az Egyesült Álla­mok, 8,5 millió darabbal, amely ugyan több mint egy­millióval kevesebb, mint a rekordévben. Őket követi Japán 5 millió, főleg kismé­retű és olcsó kocsijaival. A harmadik az NSZK 3,5 mii­telek lábazatát és támláit készíti. Ezt szintén a békés­csabaiak kárpitozzák. Lég­éi óbb az a kooperációs ter­vük, amelyet a Budapesti Fa- szobrász Szövetkezettel kí­vánnak megkötni az intarzi­ás bútoraik elkészítéséhez. 1977-ben 17 millió forint ér­tékű közös termékeket ál­lítottak elő a szerződő felek­kel, amit az idén tovább akarnak fokozni, s 25 millió forintra terveztek. Ez évben még egy újdon­ságot szeretnének bevezetni, nevezetesen kiépítenének egy bedolgozói rendszert. Ha ez a tervük megvalósul, a be­dolgozók házilag állítanák elő a bútorokhoz szükséges egyszerű alkatrészeket. Mindezek együttes hatá­sára a szövetkezet termelési értéke az elmúlt évben is­mét 80 millió forint fölé emelkedett, nyereségük érté­ke is 6 millió fölött várható. Míg 1976-ban nem exportál­tak tőkés országokba, tavaly már 11 milliós francia és holland megrendelésnek tet­tek eleget. Ez évben a Csaba 75 el­nevezésű stílbútor-garnitúrá­ból csaknem kétszer annyit szállítanak a Szovjetunióba, mint 1977-ben. Ugyanideke­rülnek 20 millió forint érté­kű szállodai bútoraik, de belföldön is hasonló érték­ben hoznak forgalomba ter­mékeikből. További 15 mil­liós nyugati exportteljesítés­sel is számolnak. Ezek után joggal bizakod­nak a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet vezetői abban, hogy az idén a 30 éves fenn­állásukat méltóképpen ünne­pelhetik meg. — jávor — lióval, éppen hogy megelőzve a 3,4 milliót gyártó Francia- országot. A Szovjetunióban 1976- ban 3 százalékkal növekedett a személygépkocsi-gyártás, így elérték, hogy tavaly 1 millió 239 ezer darabot ké­szítettek. Több mint tíz éve építik a japán Seikan alagutat, amely négy szigetet fog összekötni. A csaknem 60 kilométer hosszú alagútban az ex­presszvonatok 6 óra alatt fogják beszáguldani az utat. Addig is komphajókon és vasutakon 20 óra hosszat tart az utazás. Az alagút át­mérője 11 méter lesz, így két sínpár is lefektethető. Csaknem 15 millió ember szállítását biztosítja a maj­dan 10 év múlva elkészülő alagút. Költségeit 900 mil­lió dollárra becsülik, de a gyorsvasút építése már 4,4 milliárd dollár lesz. Moszkva az 1980-as olim­piára új létesítményeket épít. Egyik legnagyobb be­ruházása a Seremetyevo—2 repülőtér, amely naponta csaknem 18 ezres személy- forgalmat képes lebonyolíta­ni majdan. A nyolcemeletes acélcsar­nok 80 ezer négyzetméter alapterületű lesz. Homlokza­tát alumíniummal és napvé­dőüveggel borítják. Egy ban­ketterem, négy vendéglő és számtalan bisztró szolgálja az utasok kényelmét 1980- tól. Az egyesült államokbeli Vállalati Közgazdászok Or­szágos Szövetsége szakembe­reinek többsége arra a vé­leményre jutott, hogy 1978- ban, vagy 1979-ben újabb gazdasági visszaesés, de leg­alább is lassulás várható Nyugaton. Az előre jelzések szerint az évi 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel szem­ben az infláció 6 százalék körüli lesz. Mindezt az élel­miszerárak emelkedésében és Carter elnök új energia- programjának költségeiben látják. Ami az NSZK-t illeti, az 5—6 százalékos növekedéssel szemben lehet, hogy a 3 szá­zalékot sem érik el. Közgaz­dászaik szerint akkor érhet­nék el a kitűzött célt, ha a világkereskedelem növeke­dése meghaladná a 6 száza­lékot. A szakembereknek az a véleménye, hogy jóslataik reálisak, mégha pesszimisták is. (W. I.) A Békéscsaba környéki tanyákon — örvendetes módon — most is sokan foglalkoznak li­batartással. Ezt a csapat libát a Fiala-csárda környékén kaptuk lencsevégre Kép, szöveg: Balkus Imre Szövetkezik a bútoripari szövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents