Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
1978. január 15., vasárnap o BH23H1I3Sarkadi sikerek A Phylexia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat új tápszerüzemet létesített a mesterségesen nevelt borjak takarmányozására. Hazai alapanyagok felhasználásával évente 50 ezer tonna borjútápszert állíthatnak elő. Képünkön: az új üzem irányító központja (MTI Fotó: Balaton József felvétele — KS) WWWWVVWVWWWWVWWVWVWWWVWWVWWWVWWWVl A világgazdaság hírei Gazdasági szabályozók O gazdasági szabályozó rendszer elsődleges feladata, hogy a gazdálkodó egységeket a népgazdasági terv teljesítésére ösztönözze. 1976-ban a legutóbbi szabályozó módosítás célja az volt, hogy a megváltozott világgazdasági feltételeknek megfelelően segítse elő az V. ötéves terv valóra váltását. A bevezetett módosítások általában kedvezően hatottak: felgyorsult a gazdasági növekedés üteme, nőtt a munkatermelékenység és ennek nyomán a tiszta jövedelem, a gazdálkodó egységek bátrabban nyúltak tartalékaikhoz és takarékosabban gazdálkodtak. A pozitívumok mellett azonban tapasztalható volt, hogy a gazdálkodó egységeknél az előirányzottnál nagyobb pénzeszközök maradtak fejlesztési célokra, ami a beruházási piac feszültségeit növelte, a szabályozás nem ösztönözte kellően a minőségi fejlődést, s nem csökkent kielégítő mértékben a gazdaságtalan termelés. A gazdálkodó egységek nyomására engedve bővültek az egyéni támogatások és kedvezmények. Az idén a gazdasági szabályozó rendszer kisebb mértékben ismét módosul. Ezeket a módosításokat, legalábbis azok lényégét, a gazdálkodó egységek már 1977 októberében megismerhették. az OT hivatalos lapja is közölte, s így az 1978. évi vállalati tervek kidolgozásánál a módosításokat már figyelembe vehették. Elsőként említendő a vas- kohászati termékek és a villamos energia termelői árának átlagosan 22, illetve 25 százalékkal történt felemelése azt a célt szolgálja, hogy az árarányokat is javítva ösztönözzön a takarékos anyaggazdálkodásra. Az árnövekedést elsősorban a vállalati gazdálkodással kell ellensúlyozni, s csak szerény mértékben lehet továbbhárítani. Ez utóbbit is előzetesen be kell jelenteni az Országos Anyag- és Árhivatalnak. A külkereskedelmi szabályozásban két változás van: a nem rubel viszonylatú exportban csökken az állami visszatérítés azoknál a vállalatoknál, amelyek a szakágazati átlagnál magasabbat élveztek a múltban. Ennek célja, hogy a vállalatok csökkentsék a gazdaságtalan termékek kivitelét. A másik módosítás, amelyet a szocialista szerződéses árak fokozatos növekedése tett szükségessé: a transzferábilis rubel forintárfolyamának csökkentése. A szocialista külkereskedelemben, mint ismeretes, 1975 óta a szerződéses árakat évenként felülvizsgálják, a megelőző öt év tőkéspiaci árainak figyelembevételével. Ily módon a 6zo78 cialista külkereskedelmi árak és árarányok folyamatosan közelednek a világpiaci árakhoz, eközben azonban külső árfeszítő erőt jelentenek, aminek ésszerű csökkentésére esetenként szükség van a transzferábilis rubel árfolyamának módosítására. A mostani .árfolyam-változtatásnak kettős hatása lesz: csökkenti a szocialista import költségét, a kivitelnél pedig az exportáló vállalatok forintbevételét. Az árfolyammódosítás várhatóan szocialista viszonylatban is az exportstruktúra átalakítására ösztönöz-kényszerít. Az 1978. évi szabályozó módosítások egyik fő célja : a vállalati fejlesztési források képződésének mérséklése. Közvetett módon a termelői árváltozás és az árfolyamcsökkentés is ilyen hatást vált majd ki. Élttől függetlenül egyéb intézkedések, módosítások — a különféle mentesítések és kedvezmények szűkítése — is mérsékelni fogják a vállalati beruházási vásárlóerő növekedését. A bérszabályozásban nincsenek alapvető változások, azok kiigazító jellegűek. A termelőszövetkezetekre érvényes szabályozó rendszerben is csak kiigazító jellegű módosítások léptek életbe. Ezek között szerepel a bruttójövedelem adómentes határának a felemelése. A gazdasági szabályozók 1978. évi módosításait általánosságban tehát az jellemzi, hogy az alapvető előírások, szabályok csak kevéssé változtak. A gazdaság egészét érintő ár- és árfolyam- változások mellett elsősorban az egyedi szabályozók — a pénzügyi kedvezmények és mentesítések — módosultak, éspedig azokon a területeken, vállalatoknál, ahol a gazdálkodás valóságos feltételei a számítottnál kedvezőbbek. Kétségtelen, hogy a módosítások egyrészt szigorítják a vállalati gazdálkodás feltételeit, másrészt valamelyest növelik majd a költségvetés részesedését a fejlesztésre fordítható pénzforrásokban. A szabályozó módosítások népgazdasági összhatását ma még nem lehet pontosan és konkrétan felvázolni. n ílószínűsíthető azonban, hogy a gazdálkodás és a nyereségrealizálás szigorúbb feltételei — paradox, de érthető módon — növelik, erősítik a vállalatok anyagi érdekeltségét a hatékonyság javításában, mert csak ezen az úton haladva biztosíthatják a megfelelő nyereséget. A hatékonyság növelése viszont hozzájárulhat a külgazdasági egyensúly javításához, az életszínvonal tervezett növeléséhez. Az elmúlt napokban ülést tartott az MSZMP sarkadi nagyközségi bizottsága, amelyen megvitatták, majd elfogadták — Kesztyűs Lajosnak, a pártbizottság titkárának szóbeli kiegészítése után — az elmúlt évi gazdaságpolitikai terv végrehajtásáról szóló előterjesztést és azt a javaslatot, amely meghatározza az idej,x feladatokat. Az írásos anyagot Kóra Kornél, a párt gazdaságpolitikai bizottságának elnöke terjesztette a testület elé. Az ipari üzemek tevékenységét vizsgálva megállapította, hogy a cukorgyárban a termelési érték az előző évhez viszonyítva több, mint 8 százalékkal nőtt és az üzem az elmúlt gazdasági évet 34 millió forintos nyereséggel zárta. A vállalat csatlakozott a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett versenyhez és több mint 6 és fél millió forint értékű vállalását, a felajánlott 300 ezer forintos társadalmi munkát is túlteljesítette. A Szellőző Művek 3-as számú gyáregysége új termékek gyártását kezdte meg. Ez a gazdasági egység is túlteljesítette 93 millió forintos árbevételi tervét, s ezenkívül — ami külön örvendetes, — 16 millió forintra tervezett exporttervét is jelentősen, 6 millió forinttal, teljesítette túl. Az üzem dolgozói 6200 társadalmi munkaórát végeztek és a gyáregységek közötti munkaversenyben első helyezést érték el. Sokat javult az üzemben a munka szervezése, amely elsősorban a hatékony gazdálkodást segíti. A szegedi kenderfonógyár sarkadi telepe termelési tervét csak 90 százalékra teljesítette. Ez azzal magyarázható, hogy nem akadt elegendő munkáskéz a megemelt terv A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet négyéves hullámvölgyéből az elmúlt év óta kezd kilábalni, téljesít- ménygörbéjük ismét fölfelé ível. A visszaesés előtt már ismertek voltak, mint megbízható, jó exportőrök, bútoraikat fél Európa vásárolta. Ha azt keressük, mi okozta a múltban a hanyatlást, egy sor problémát kell boncolgatnunk. 'Többek között teljesítéséhez. Hasonlóan nem teljesítette tervét a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet sarkadi telepe sem. Még alacsonyabb szinten dolgozott a Békéscsabai Kötöttárugyár sarkadi telepe. Az V. ötéves tervben beütemezett új telephely kialakítására viszont még az idén sor kerül. A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat helyi takarmánykeverő üzeme az elmúlt évben 13 millió forintos beruházást valósított meg. Termelési tervét 18 százalékkal teljesítette túl. Ugyancsak nagyszerű eredményt ért el a KÖVIZIG sarkadi szakasz- mérnöksége, amely 4 százalékkal teljesítette túl tervét. Jól működött a tanács vb. költségvetési üzeme, amely, bár létszámhiánnyal küzdött, mégis több mint 5 százalékkal szárnyalta túl termelési tervét. Kellő megalapozottsággal kezdte az évet a helyi Lenin Termelőszövetkezet. Mégis a tavaszi munkákat kedvezően befolyásolta a rendkívüli csapadékmennyiség, melynek következtében a tavaszi vetéseket csak igen nagy erőfeszítések árán tudták megvalósítani. Mindezek ellenére búzából 39, őszi árpából pedig rekord, 42 mázsás termést értek el hektáronként. Növelték az állattenyésztés, zöldségtermelés, valamint a pillangós aprómagvak árbevételét. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ-nek sikerült 310 milliós árbevételi tervét teljesíteni. összességében megállapítható, hogy a kedvező eredmények eléréséhez mindenütt nagy segítséget adtak a szocialista brigádok, valamint a szocialista versenymozgalom. B. O. egy hátráltató tény volt az is, aminek a kezdetben még örülhettünk : történetesen egy új telephelyet építettek a B erényi úton. Ezt korszerű, nagy hatékonyságú gépekkel szerelték fel, s ezzel megszüntették a széttagoltságot. Viszont a gépeket sokáig nem tudták kihasználni megrendelés híján. Pontosabban, másféle bútorokat kértek tőlük, mint amit a gépsor el tudott készíteni. Vagyis a gépek helyett az emberek dolgoztak, ami a termelékenységet és az árbevételüket is csökkentette. Ebben közrejátszott az is, hogy az új gépekhez új szervezettséget kellett volna teremteni, de sokáig ez is hiányzott a szövetkezet életében. Az utóbbi időben egy sor változtatást vezettek be. Első helyen érdemel említést, hogy az OKISZ Laborral szerződést kötöttek. Ez abból állt, hogy az OKISZ Labor szervezési, működési, technológiai segítséget adott a szövetkezetnek. Mindezt gyakorlati útmutatással egészítették ki. Ezzel együtt műszaki dolgozóik tudását is továbbfejlesztették. Saját MEO-s szervezetet hoztak létre a jobb minőségi munkához. Ami ma is folyamatban van : kihasználják a kooperációs lehetőségeket. Így együttműködési megállapodást írtak alá a Lőrinci Faipari Szövetkezettel, amely a stílbútor kárpitállványait készíti, ők pedig a kárpitozást végzik. Kapcsolatuk van a Gyomai Építőipari Szövetkezettel, amely a belföldön forgalomba kerülő székek és foA világ személygépkocsi- termelése tavalyelőtt 29 millió 50 ezer darab volt (Kína adatai nélkül). Ez a szám erősen megközelítette az 1973. évi rekordot. Legnagyobb gyártója továbbra is az Egyesült Államok, 8,5 millió darabbal, amely ugyan több mint egymillióval kevesebb, mint a rekordévben. Őket követi Japán 5 millió, főleg kisméretű és olcsó kocsijaival. A harmadik az NSZK 3,5 miitelek lábazatát és támláit készíti. Ezt szintén a békéscsabaiak kárpitozzák. Légéi óbb az a kooperációs tervük, amelyet a Budapesti Fa- szobrász Szövetkezettel kívánnak megkötni az intarziás bútoraik elkészítéséhez. 1977-ben 17 millió forint értékű közös termékeket állítottak elő a szerződő felekkel, amit az idén tovább akarnak fokozni, s 25 millió forintra terveztek. Ez évben még egy újdonságot szeretnének bevezetni, nevezetesen kiépítenének egy bedolgozói rendszert. Ha ez a tervük megvalósul, a bedolgozók házilag állítanák elő a bútorokhoz szükséges egyszerű alkatrészeket. Mindezek együttes hatására a szövetkezet termelési értéke az elmúlt évben ismét 80 millió forint fölé emelkedett, nyereségük értéke is 6 millió fölött várható. Míg 1976-ban nem exportáltak tőkés országokba, tavaly már 11 milliós francia és holland megrendelésnek tettek eleget. Ez évben a Csaba 75 elnevezésű stílbútor-garnitúrából csaknem kétszer annyit szállítanak a Szovjetunióba, mint 1977-ben. Ugyanidekerülnek 20 millió forint értékű szállodai bútoraik, de belföldön is hasonló értékben hoznak forgalomba termékeikből. További 15 milliós nyugati exportteljesítéssel is számolnak. Ezek után joggal bizakodnak a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet vezetői abban, hogy az idén a 30 éves fennállásukat méltóképpen ünnepelhetik meg. — jávor — lióval, éppen hogy megelőzve a 3,4 milliót gyártó Francia- országot. A Szovjetunióban 1976- ban 3 százalékkal növekedett a személygépkocsi-gyártás, így elérték, hogy tavaly 1 millió 239 ezer darabot készítettek. Több mint tíz éve építik a japán Seikan alagutat, amely négy szigetet fog összekötni. A csaknem 60 kilométer hosszú alagútban az expresszvonatok 6 óra alatt fogják beszáguldani az utat. Addig is komphajókon és vasutakon 20 óra hosszat tart az utazás. Az alagút átmérője 11 méter lesz, így két sínpár is lefektethető. Csaknem 15 millió ember szállítását biztosítja a majdan 10 év múlva elkészülő alagút. Költségeit 900 millió dollárra becsülik, de a gyorsvasút építése már 4,4 milliárd dollár lesz. Moszkva az 1980-as olimpiára új létesítményeket épít. Egyik legnagyobb beruházása a Seremetyevo—2 repülőtér, amely naponta csaknem 18 ezres személy- forgalmat képes lebonyolítani majdan. A nyolcemeletes acélcsarnok 80 ezer négyzetméter alapterületű lesz. Homlokzatát alumíniummal és napvédőüveggel borítják. Egy banketterem, négy vendéglő és számtalan bisztró szolgálja az utasok kényelmét 1980- tól. Az egyesült államokbeli Vállalati Közgazdászok Országos Szövetsége szakembereinek többsége arra a véleményre jutott, hogy 1978- ban, vagy 1979-ben újabb gazdasági visszaesés, de legalább is lassulás várható Nyugaton. Az előre jelzések szerint az évi 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel szemben az infláció 6 százalék körüli lesz. Mindezt az élelmiszerárak emelkedésében és Carter elnök új energia- programjának költségeiben látják. Ami az NSZK-t illeti, az 5—6 százalékos növekedéssel szemben lehet, hogy a 3 százalékot sem érik el. Közgazdászaik szerint akkor érhetnék el a kitűzött célt, ha a világkereskedelem növekedése meghaladná a 6 százalékot. A szakembereknek az a véleménye, hogy jóslataik reálisak, mégha pesszimisták is. (W. I.) A Békéscsaba környéki tanyákon — örvendetes módon — most is sokan foglalkoznak libatartással. Ezt a csapat libát a Fiala-csárda környékén kaptuk lencsevégre Kép, szöveg: Balkus Imre Szövetkezik a bútoripari szövetkezet