Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

1978. január 15., vasárnap Száz éve született Berzeviczy Gizella WWWWWMWMWWWWMMWWWWWWWWWWWIMWMMWWWMWWWHWWWWtWWWIWWWWMWWMW Nyomozás egy folt meg egy gomb után Egy női kéz lendül a pult fölé. A kinyújtott ujjak egy vállfa kampóját tartják. A vállfáról egy ballonkabát csüng. A ballonról hiányzik a gomb, s a zsebénél egy téglaszínű folt éktelenkedik. Mi ez, varázslat vagy tréfa? Az enyhén szennyezett ballon tisztítás végett került a Patyolat Vállalat békés­csabai, István király téri szalonjába. Honnan hát a folt, hová tűnt a gomb? Történelmi név viselője volt. Berzeviczy Gizella a neves nagyok szegénysorsú rokon­ágáról származott. „.. .csalá­dunk úgynevezett »ősi-neme­si neve« és gazdasági hely­zetük apró nyomorúságai — ez az ellentét vált forradal­mi fejlődésem legelső hajtó­erejévé.” A Temes megyei Csákváron, 1878. január 15- én született. 1898-ban Buda­pesten érettségizett és a pesti tudományegyetemen szerezte történelemtanári oklevelét. Trencsényben, Budafokon, Szabadkán és Aradon taní­tott. Aradon, a háború vége- felé figyelt fel a munkásmoz­galomra, a szocialista esz­mékre. Itt lépett be a Szo­ciáldemokrata Pártba és az őszirózsás forradalom idején itt alapított pedagógus szak­szervezetet, amelynek alelnö- keként tevékenykedett. A ro­mán intervenciós csapatok előrenyomulása miatt Buda­pesten rekedt, ahol éppen egy szociológiai tanfolyamot látogatott. A Tanácsköztársaság ide­jén az egri Erzsébet Nőisko­la igazgatója volt, egyben Heves megyében a tanács­kormány kultúrpolitikáját magyarázó tanfolyamokat tartott a helyi pedagógus társadalomnak. 1919. augusz­tus elsején búcsúzott hallga­tóitól és mire Budapestre ér­kezett, már dühöngött a fe­hérterror. Ezzel el is kezdődött meg­próbáltatásainak sorozata. A proletárdiktatúra alatti tevé­kenysége miatt letartóztatták és kéthónapi vizsgálati fog­ság után nyolcévi fegyházra ítélték. A vád „osztályelleni izgatás és istenkáromlás” volt, mert „mint az Erzsébet- nőiskola vezetője, mind a tanári kar előtt, a kari gyű­lésen mondott beszédeivel, a Tanácsköztársaság fenntartá­sa érdekében állandóan agi­tált, mint a szociológia elő­adója, eszméit a kiskorú és serdületlen növendékek so­raiban is terjesztette”. Bör­tönélményeiről megrendítően tudósít Márianosztra című önéletrajzi regényében. 1922- ben az ismeretes fogolycsere­akcióval Szovjet-Oroszor- szágba kerül. Készt vett a szocializmus első hazájának kulturális forradalmában. Ogyesszában, Tbilisziben és Szaratovban tanított. Mind­végig tagja volt a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak. A II. világháború alatt ma­gyar hadifoglyok százait ok­tatta szemináriumokon, meg­ismertette a kényszerűen tá­volba került katonákat az el­lenforradalmi rendszer, a Horthy-fasizmus igazi termé­szetével, a szovjet hatalom perspektíváival. Kossá Ist­ván, a későbbi miniszter írta róla: „A háború alatt ismer­tem meg. Akkor a Moszkva közelében levő 27-es hadifo­golytáborban dolgozott. Elő­adásokat tartott a magyar nép szabadságszeretetéről, a Horthy-rendszerről, az embe­reknek emberek által történő kizsákmányolásáról... Egy­szerű, mindennapi nyelven beszélt. A legegyszerűbb ka­tona — akarom mondani: fo­goly — is megértette. Amikor kis, filigrán terme­te feltűnt a hadifogolytábor kapujában, a szakaszvezető, Suhajda Feri már futott is a hírrel: Itt a Gizi mama. Mert „csak” Gizi mama volt. Hiába volt rajta a szov­jet hadsereg katonai unifor­misa.” 1946-ban tért vissza felsza­badult hazájába. Nyugdíjas­ként is, korát meghazudtoló frisseséggel és energiával folytatta, amit elkezdett. Elő­adásokat tartott, részt vett az oktató munkában, a párt könyvtárának tevékenységé­ben. 1954-ben halt meg. R. T. Az újkígyósiak pénzintézete Naponként sokan keresik fel a Kétegyháza és Vidéke Takarékszövetkezet újkígyó- si kirendeltségét. Különösen így van ez a múlt év október 31. óta, amikor is új üzlet­házba költözött a szövetke­zeti pénzintézet. Amint a kirendeltség ve­zetőjétől hallottuk az álta­luk kezelt betétállomány de­cember végén 13 millió 246 ezer forint volt. Egyébként 1977-ben 4 millió 900 ezer forinttal nőtt a kirendeltség betétállománya. Másik fon­tos üzletáguk a kölcsön­folyósítás. Tavaly a kiren­deltség 5 millió forint köl­csönt adott tagjainak, jó­részt termelési célra. Kép, szöveg: Balkus Imre o A szolgáltatások fejleszté­séről szóló kormányprogram megjelenése után született meg a döntés, hogy a Békés megyei Patyolat Vállalatot az igényeknek megfelelően fejleszteni kell. Az igények pedig az utóbbi években na­gyon megnőttek. A régi üzem, amely évi négymillió forintos termelésre volt al­kalmas, ennek a dupláját végezte. Nem csoda, hogy akkoriban a vállalási időt sem tudták tartani. A dön­tés értelmében a korszerű tisztítóüzemnek Békéscsa­bán, a forgácsoló helyén kell felépülnie. Ott is épült meg. A nagyarányú beruházás több mint 19 millió forintba került. Igen ám, csakhogy a kivitelezés alaposan elhúzó­dott. A forgácsoló részlegen­ként költözött el a Patyolat Vállalat számára kijelölt te­rületről. A gyakori tervmó­dosítások is nehezítették a kivitelezést. Kényszerűségből a vállalat építőbrigádot is létrehozott, hogy az épületek átalakítását minél hamarább befejezhessék. 1976 májusá­ban kezdődött meg a terme­lés az új üzemben, a korábbi évekhez képest, lényegesen nagyobb kapacitással és kor­szerű körülmények között. Az anyagmozgatás megköny- nyítésére bevezették a kon­téneres szállítást. — A vállalatnak me­gyénkben mintegy 45 felve­vőhelye van. Évente több mint 70 ezer ruhát, és a kö- zületeknek mintegy 11 ezer tételt — lepedőt köpenyt stb. — tisztítunk meg — tá­jékoztatott Knyihár János, a vállalat igazgatója. Elmondta, hogy a vállalat technikai, műszaki színvona­lát tekintve felkészült arra, hogy az igényeket kifogásta­lanul kielégítse, a szolgálta­tás körét bővítse. Ebben az évben már a bútorkárpit tisztítását is válalják. Sőt, bevezetik a garantált szol­gáltatást. Ez azt jelenti, hogy a díjtételek felemelése nél­kül rövid határidőn belül garantáltan kifogástalan munkát végeznek. — És ha nem sikerül a ha­táridőt betartani? — A vállalási díjat visza- fizetjük. o Itt minden a gőz, tartják a vállalatnák Gőz kell a vasa­láshoz, a mosógépek üze­meltetéséhez. A gőz ott van a levegőben is. Nem valami ködfelhő képében, csak ép­pen hogy érezni lehet a mo­sodai csarnokban. A lepe­dők garmadái között asszo­nyok serénykednek. Egy kis gépnél Láng Istvánné dolgo­zik. Nyolc éve van a válla­latnál, 24 éves. Géppel sor­számozza a vállalási jegye­ket. A munka nagy figyel­met igényel, hogy össze ne cseréljék a megrendeléseket. Naponta mintegy ezer kísé­rőjegyre nyomja rá a sor­számot. — Csak ez a munkája? — Dehogy, pontosan le kell mérni a mosandó fe­hérneműt. Mert a mosó- csavarógépek háromrekesze- sek, s rendkívül érzékenyek a súly elosztására. De a teljesítmény szem­pontjából is fontos a mérés. Egy brigádban 14-en dolgoz­nak, s a norma műszakon­ként 16 mázsa. A hatalmas csarnokban néhány nagy teljesítményű programvezérlésű gép is üze­mel, amely egymaga végzi a mosást és a csavarást. Ám akad itt még hagyományos gép is. A fehérneműt egy félautomata vasalja. Az egyik végén két asszony hen­gerek közé rakja a lepedő­ket, amelyek a gép túlsó vé­gén kivasalva és összehajtva jönnek ki. A kitisztított fe­hérneműt konténerekbe és tálcás kocsikba rakják. — Jelenleg ötezer garni­túra bérfehémeműt kölcsön­zőnk a lakosságnak. Ebben az évben ez a szám hatezer­re fog emelkedni, mivel egy­re többen igénylik ezt a nép­szerű szolgáltatást — mond­ja az igazgató. o A szennyet nem száraz úton távolítják el, hanem különleges gépek segítségével speciális folyadékban tisz­títják a ruhát. S ami a gép­nek nem sikerül, azt elvégzi az ember. Bizonyos foltokat ugyanis továbbra is kézi erő­vel, vizes oldattal távolítják el. De mielőtt gépbe kerülne a ruha, szín, szenyezettség és az anyag minősége szerint csoportosítják. A munkafo­lyamat végén a minőségi el­lenőrzést Valkusz Erzsébet végzi. Nagy gyakorlata van, hiszen a vállalat egyik leg­régibb dolgozója. Még a Szelner Kelmefestő- és Vegy­tisztítóüzemben kezdte a munkát 24 évesen. — Kis üzem volt az a mos­tanihoz képest, csupán nyol­cán voltunk. Örökösen gőz­ben dolgoztunk. Nem volt sem ebédlő, sem mosdó. Kü- . lönösen a vasalás volt nehéz munka. Ma viszont korsze­rű gépekkel végezzük a tisz­títást és a vasalást. — Akkor hogy kerülhetett folt egy kabátra és hová tűnhetett a gomb? — Előfordul, hogy a tisz­títógépben lepattan és elol­vad a gomb. Akad olyan ka­bát, nem is egy, amelyiket háromféle anyagból varrtak. Mind a három fajtát más­képpen kell tisztítani. De az is előfordul, hogy vatelin helyett szivacs volt bera­gasztva a bélésbe. Legtöbb problémát a bélés anyaga okozza. A ballonkabát is et­től színeződött el. o — Mindezért az ügyfél húzza a rövidebbet? — Szó se lehet róla — ve­szi át a szót Knyihár János igazgató. — Ha az ügyfél nincs megelégedve mun­kánkkal, jegyzőkönyvet ve­szünk fel. Akár milyen sú­lyú a hiba, helyrehozzuk. — Hogyan? — Vagy kijavítjuk, vagy kártalanítjuk az ügyfelet. — Akkor is kártalanítanak, ha a konfekcióipart lehetne okolni azért, hogy tisztítás­kor foltos lesz a ruha? — Volt egy eset, per is lett belőle. Egy női bundát tisz­títottunk. Mikor átvettük, enyhén szennyezett volt, a tisztítás után a varrások mentén tintafoltok ugortak ki. A tüzetesebb vizsgálat derítette ki, hogy a konfek­cióipar másodosztályú anya­got is felhasznált az első osz­tályú bunda készítésekor. — Mi lett az eset vége? — Ügyfelünk megkapta a kártalanítást. — Mindig ennyire körül­ményes a kártalanítási igény érvényesítése? — Ha a hibát nem lehet helyrehozni, rövid időn be­lül kártalanítjuk az ügyfelet. Akár a mi vállalatunk, akár a konfekcióipar okozta a hi­bát. Méltánytalan lenne, ha bármelyik esetben az ügyfél viselné a következményeket. — Hány reklamáció érke­zett a múlt évben? — Az első fél évben 27 esetben fizettünk kártérí­tést. Ennyien tettek kifogást. — Ez valóban nem sok, ahhoz a nagy számhoz ké­pest, ahány ruhát és fehér­neműt tisztítanak ki évente. — Azon leszünk, hogy még ennyi se forduljon elő. Ter­mészetesen ezután sem tud­juk megszüntetni azokat a hibákat, amelyek a konfek­cióipartól származnak. Serédi János Rendelkezés az üdülőtelkekről Nem vásárolhat üdülőtel­ket az a személy vagy csa­lád, akinek országos jelentő­ségű üdülőterülettel rendel­kező település zárt kertjében földje van. A Miniszterta­nács ezzel a módosítással egészítette ki az állampolgá­rok telek-, lakás, és üdülő- tulajdonáról 1971-ben kiadott rendeletét. A kiegészítés kapcsolódik ahhoz a korábbi intézkedéshez is, amely a földtulajdon és a földhaszná­A Budapesti Közért Vállalat Széna . téri ABC-áruházában üzembe állította az elektronikus pénztárgép prototípusát. Az ünnepi csúcsforgalomban jól vizsgázott pénztárgépből 200 darabot gyártanak az idén ; > (MTI Fotó: E. Várkonyi Péter felvétele —KS) <; lat továbbfejlesztésének jog­szabályait módosította. E vál­toztatás értelmében ugyanis az országos jelentőségű üdü­lőterülettel rendelkező tele­pülés zárt kertjében nem szerezhet földtulajdont az, aki már egy üdülőegység, vagy beépítetlen üdülőtelek tulajdonosa vagy tartós hasz­nálója. Több mint száz település — város és község — rendel­kezik országos jelentőségű üdülőterülettel, s a települé­sek mellett zárt kertekkel, amelyek hasznosításában fő­ként a Balaton északi part­ján, a Duna-kanyarbpn és a nagyvárosok környékén sok félreértés és visszaélés is volt. Az érvényes jogszabá­lyokkal ellentétben sok he­lyen az új tulajdonosok en­gedély nélkül üdülőt építet­tek zártkerti földjeikre, ho­lott azok a mezőgazdasági művelés célját szolgálják. Elsősorban a kistermelők gazdálkodását, mert nagy­üzemi termesztésre alkalmat­lanok. A kistermelők árujá­val is számolni kell az or­szág ellátásában, ennélfogva a népgazdaság érdekeinek mond ellent a zárt kertek jogellenes felhasználása. A jogszabály kiegészítése tehát a zárt kertek rendeltetéssze­rű felhasználására ösztönöz, annál is inkább, mert ilyen földeken tilos üdülőt viagy hétvégi házat építeni, s a tu­lajdonos legfeljebb 12 négy­zetméter alapterületű szer­számkamra, présház vagy gyümölcstároló felállítására kaphat építési engedélyt. A kiegészítő jogszabály a kihirdetéssel lép hatályba. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents