Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

1978. január 15., vasárnap o IgNsWkftkF Pénteken este mutatta be a Békés megyei Jókai Színház Marc Camoletti Szerelmi bujócska című vígjátékát. Az előadást S. Bán Ernő rendezte, a főbb szerepeket Dénes Piroska, Fodor Zsóka, Szentirmay Éva Jászai-díjas, Gáli y László és Cserényi Béla játsszák. Képünkön: Dénes Piroska és Gálfy László, az előadás egyik mulatságos jelenetében • Flí»m Ánv fivilla Korábbiakban hírt adtunk arról, hogy az óév utolsó já­tékhetének egyetlen 13-as ta­lálatát Szarvason érték el. Most arról kaptunk tájékoz­tatást, hogy az egymillió 103 ezer 582 forint nyeremény- összeget az OTP helyi fiókja a magát megnevezni nem kí­vánó házaspár részére a na­pokban már ki is fizette. A nyertesek elmondották : mintegy másfél éve játszanak egyetlen négyhasábos szel­vénnyel. A nyertes szelvényt a feleség töltötte ki. Az egyik napról a másikra mil­liomossá váló szerencsés fo­gadók a nyereményösszeget egyelőre takarékbetétben he­lyezték el. Időszakos kedvezményes cementvásár Az állami TÜZÉP- és a szövetkezeti AFÉSZ-telepek január 16-tól, hétfőtől ton­nánként 100 forinttal ol­csóbban árusítanak cemen­tet, amíg a meghatározott készlet tart — közölték a Belkereskedelmi Minisztéri­um illetékes osztályán. A kereskedelem az akcióba or­szágosan mintegy 120 ezer tonna cementet vont be, ha ez elfogy, az időszakos ked­vezményes vásár lezárul. Az építőanyag-kereskede­lem a tavalyinál 100 ezer tonnával több, összesen 1 millió 750 ezer tonna cemen­tet hoz forgalomba a lakos­ság részére. Az összmennyi- ség fedezi az igényeket — tavaly is elegendő volt —, mégis előfordult időnként ce­menthiány. Az időszakos el­látási nehézségek az építő­anyag egyenletes termelése és a szezonban felfokozott lakossági igény közötti el­lentmondással magyarázható. Ezt igyekszik elkerülni a kereskedelem azzal, hogy már az év első negyedében a korábbinál több, összesen 535 ezer tonna cementet vesz át a hazai vállalatoktól és importból. Az elhatározás se­gít az építőanyag-ipar táro­lási problémáin is. A kereskedelem mostani el­ső kísérleti lakossági akciójá­val a felhasználókat — főleg a lakás- és a családiház-épít- tetőket — igyekszik ösztö­nözni arra, hogy a tavaszi építési idény kezdete előtt beszerezzék a szükséges ce­mentet. A kedvezményes vá­sárral a lakosság 12 millió forintot takaríthat meg. Páncélingek és rokoké ruhák Farsangi kellékek forgalma A Jelmezkészítő és Köl­csönző Vállalat jelmez- és kelléktára évről évre hat­millió forint értékű felszere­léssel gazdagodik — tájékoz­tatta az MTI munkatársát Hajós Tibor kereskedelmi igazgatóhelyettes. A vállalat tizenhárom vidéki és négy budapesti boltjában vala­mennyi tv-játék, televíziós film és nagyfilm jelmezei, népszerű mesefigurák ruhái, régi korok divatját visszaidé­ző és modern estélyi ruhák, valamint tarsolyok, legyezők, gyűrűk, láncok, balett- és re­neszánsz cipők, lámpások, páncélingek, kardok — mind­mind megtalálhatók. Nem könnyű, de érdemes Nem mindegy, hogy az if­jú szakmunkás-generáció ok­tatásnevelésével foglalkozó szakmunkásképző intézetek­ben mennyire veszik komo­lyan a közművelődési-neve­lési munkatervet. S érthető­en az sem közömbös, ^ hogy pusztán formális tényként kezelik-e ezt a tervet, vagy megvalósulásával valóban hozzájárulnak a szocialista nevelő iskola alapjainak le­rakásához, a szakmunkásta­nulók számára különösen fontos esztétikai-művészeti többlet biztosításához. Fejlődik Lökösháza A lökösházi tanács végre­hajtó bizottsága a közelmúlt­ban megtartott ülésén vitat­ta meg és fogadta el az ez évi költségvetési tervet. Látványos fejlődésre nem számítanak, hiszen ebben az évben a költségvetés összege nem éri el a három és fél millió forintot. Ezt az arány­lag kis összeget sok helyre kell felhasználni. Mégis, a még kisebb, alig valamivel több, mint másfél millió fo­rintos fejlesztési alapból meg tudják oldani a leg­szükségesebb fejlesztéseket. Ebből a pénzből a legnagyobb összeg, csaknem egymillió forint jut egy új út és sárrá­zó építésére. A 600 méternyi hosszú, portalanított út a Pe­tőfi utca kereszteződéséig ve­zet. Ezenkívül folytatják a Kossuth utca járdájának építését, amelyre 50 ezer fo­rintot fordítanak. Befejező­dik még ebben az évben a vízmű szociális épületének építése, amely 400 ezer fo­rintba kerül. Korszerű, hi­ganygőz lámpákat kap az Eleki út, mintegy 200 ezer forint ráfordítással. Persze számítanak a köz­ség lakóinak társadalmi munkájára is, amelynek be - csült értéke fél millió forint. A békési 636-os számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet 1978-as közművelődési-neve­lési munkatervéből — éppen igényessége, tartalmassága miatt — érdemes néhány példaadó gondolatot kiemel­ni. Az eddigi tapasztalatok mérlegeléséből készült álta­lános feladatmeghatározásaik között első helyen szerepel­nek a tanulók érzelmi, belső energiát mozgósító, siker­élményt nyújtó tevékenységi formák. Iskolájuk igyekszik — az eddig is megfelelőnek mondható — tartós kapcso­lat megteremtésére, a város és megye közművelődési in­tézményeivel. Helyesen is­merték fel, hogy a művészi élményszerzéshez jó szerve­zéssel — a kiállítások, iro­dalmi előadások, klubok programjainak „házhoz szál­lításával” — könnyebben hozzájuttathatják tanulóikat. Figyelmeztető következtetést vontak le a gyermekek szá­mára kevés, vagy egyáltalán semmilyen élményt nem nyújtó rendezvényeken való részvétel káros hatásáról. Mint írták: „a diákok ne le­gyenek egy-egy eseményen pusztán tömegként jelen”. Tervezik az iskola és a közművelődési intézmények szakkörei között az önkén­tesség, öntevékenység elve alapján a gyümölcsözőbb, szorosabb kapcsolat kiépíté­sét. Konkrét terveik között szerepel — az eddig is nagy sikerű — rendhagyó iroda­lomórák folytatása a maga­sabb évfolyamokon is. Eb­ben az esztendőben még in­kább szeretnék kihasználni a városi könyvtár adta kedve­ző lehetőségeket, s ebben kü­lönösen az intézmény irodal­mi köre jeleskedik majd. Tarhoson a július végén új­ból megrendezésre kerülő ol­vasótáborban nagyobb szám­mal szeretnék képviseltetni magukat, s ugyanakkor az olvasótábor programjaira, klubfoglalkozásaira előre fel­készülnek. Ide kívánkozik az iskolának a Jókai Színházzal kialakított régi kapcsolata is, és ezért, építhetnek bátrabban ebben az évben a színész­diák találkozó sikerére. Ter­veik között szerepel még a békési Jantyik Mátyás Múze­um egyes múzeumi, tárlati részeiből házi kiállítás ren­dezése is. B. S. E. Így vízkereszttől hamvazó­szerdáig, vagyis a farsang idején szinte minden ruha, felszerelés gazdára talál, so­kan szeretnének jelmezt felvenni, bálokon, mulatságo­kon álarc mögé bújva szóra­kozni. Az immár hagyományossá vált nyitótáncokhoz — feb­ruár 4-től március végéig már minden táncruhát le­foglaltak — keringő-, palo­tás- és néha rokokó ruhákat keresnek. Népszerűek a kö­zelmúltban ismét bemutatott Fekete gyémántok, Egri csil­lagok című filmek jelmezei. A bálakon, estélyeken a sok díszes ruha és filmjelmez mellett sokan szívesen visel­nek kalocsai, matyó- és kü­lönböző nemzetiségi ruhá­kat. Minden karnevál és mulatság főszereplője: kar­nevál hercege, hercegnője, sőt még az udvari bolond is ötletes jelmezek közül válo­gathat. A gyermekek farsangi bál­ján sok kedves mesefigura huszár és délceg lovag ele­venedik meg. A jelmezeket és ruhákat — amelyeket két-három napra 60—140 forintért kölcsönöz­hetnek a farsangolók — mindig újabbak és újabbak váltják fel. Ők az elsők, a hatalom birtokosai Hatvan kisebb-nagyobb zöld citromot érlel Biró Péter kál- lósemjéni lakásán a tizenöt éves citromfa. A még most is élénk zöld levelű fát a lakás előszobájában tartják és rend­szeresen ápolják. Az első virágot tavasszal, az almavirág­zással egyidőben hozta. A fehér színű, kellemes illatú vi­rágokat szívesen járták a méhek. Az első. kötés termései öt-hat centiméter átmérőjűek és kevésbé haragoszöldek, míg a későbbiek a zöld diótól nem sokkal nagyobbak. Ér­dekesség, hogy a citrusfélékhez tartozó délszaki növény első ízben hozott termést a Szabolcs-Szatmár megyei Kállósem- jénben. Képünkön: Biró Péterné a citromfa gyümölcseit mutatja (Elek Emil felvétele — KS) nsankik végiglapozzák a 11K régi újságokat, vagy HéII az idősebb korosz­tályhoz tartozó munkások­kal beszélgetnek, megtud­hatják: munkásnak lenni a múlt rendszerben nagyon ne­héz volt. Teherként neheze­dett rájuk az alacsony napi kereset, mint az elégedetlen­ség forrása, a család fenn­tartásáért való felelősség, ami állandóan a múlt rend­szerrel való békétlenséget szította. Ki meggyőződéssel, ki ösztönből a maga mód­ján lázadozott „kenyéradó gazdája ellen”. Távol álljon tőlem, hogy most leírjam a munkásosz­tály sikeres harcának törté­netét. Mégis, ami ezt a po­lemizálást leíratja velem, annak két Oka van. Az egyik: a felszabadulást kö­vető társadalmi-gazdasági változások eredményeként dinamikus fejlődésnek in­dult és azóta is növekszik a múlt rendszerrel össze sem hasonlítható módon a mű­velt, politikailag és szakmai­lag képzett munkások szá­ma. A munkásosztály politi­kai, gazdasági és kulturális helyzetének elemzését, újabb és újabb célkitűzések meg­határozását, anyagi jólétük állandó növelését a párt, ál­lami és valamennyi társa­dalmi szerv feladatának te­kinti. Ebből a meggondolás­ból tárgyalta meg a megyei tanács legutóbbi ülésén me­gyénk munkásosztályának helyzetét. A másik: sokszor- elhangzik üzemekben, hogy a vezetők vezessenek, a munkások termeljenek. Eb­ből következik, hogy a mun­kásak sokasága passzív ma­rad, tartózkodóvá válik még ott is, ahol már-már való­ban érzi, hogy tulajdonosa üzemének és ő a hatalom birtokosa. Visszakanyarodva az első gondolathoz, ami megyénk munkásságát illeti, a 198 ezer napi kereső foglalkoztatás­ban levő lakosságnak több mint a fele munkás! Nem volt ez mindig így. Az ipar- fejlesztés a harmadik, de fő­ként a negyedik ötéves terv­időszakban vált erőteljeseb­bé. E folyamat eredménye­ként javult a lakosság élet- színvonala, csökkent az el­vándorlás. Nagyon nagy je­lentőségűek azok az intéz­kedések, amelyek a gazdasá­gilag elmaradott területeken (szeghalmi és a mezőko­vácsházi körzetekben) az ipar fejlesztését irányozták elő. Az ipar és a gazdaság fej­lődésének eredményeként a munkásság egyre nagyobb üzemekben tömörült. Az ipar fejlesztésével a nők terme­lésbe való bevonása roha­mosan előretört, sőt a mun­kásságon belüli számuk gyorsabban emelkedett, mint a férfiaké. Megyénkben a munkásoknak 40 százaléka nő. Ez elsősorban iparunk jellegével: az élelmiszer- és a könnyűipar nagyarányú fejlesztésével magyarázható, ahol köztudottan nők dol­goznak. Amikor egy mondatban megemlítettem, hogy a múlt rendszerrel össze sem ha- sonlíthatóan növekszik a mű­velt, képzett munkások szá­ma, ideértettem, hogy az új, felnövő nemzedék magasabb általános és szakmai kép­zettséggel kerül munkahe­lyére, mint a korábbiak. Ám a felnőttoktatási formák rendszeresítése óta nőtt a nyolc általános, sőt a kö­zépfokú képzettséggel ren­delkező munkások száma. Ennek eredménye a negye­dik ötéves tervidőszak folya­mán is megmutatkozott, mert a termeléstöbbletnek mintegy háromnegyed része a termelékenységből szár­mazott. Ehhez hozzájárult, hogy a szocialista brigrádok száma rendkívül dinamiku­san növekedett; jelenleg 2960 szocialista brigád csak­nem 39 ezer tagot foglal ma­gába. Ha kifogásolnivaló van, csupán az, hogy nem emel­kedett az átlagos műszak­szám (1,34) annak ellenére, hogy a műszakszám növelése gazdaságosabb termelést, tö­möttebb borítékot is jelent­hetne. Jelenleg a munkások egynegyede dolgozik több műszakban. A bérek és ke­resetnövekedések érdekében számos intézkedés történt az elmúlt években. Ezek közül elsősorban az MSZMP Köz­ponti Bizottsága határozatá­nak végrehajtásaként az 1973. évi béremelés volt igen jelentős. Megyénkben 26 ezer ipari és 2800 építőipari munkást érintett. A kereset utáni legfontosabb életkörül­mény-mérő a lakás. Még a felszabadulás után is az át­lagosnál rosszabb Volt a munkásság lakásellátása. Hosszú ideig az épülő álla­mi lakásokból az indokoltnál is kevesebb munkás része­sült. Ma már ismeretes, hogy pártunk intézkedése nyomán nőtt a munkások részesedé­se ezekből a lakásokból. Eh­hez néhány számadat: A IV. ötéves tervben megyénk­ben 800 munkáslakás építé­séhez a 84 millió forint OTP- kölcsön mellett a munkálta­tók 29 millió forint kölcsönt nyújtottak. Az OTP-Iakások- ból mintegy 60 százalékát kapták meg a munkások. Az OTP-kölcsönnel épült csalá­di hájból 57, a tanácsi cél- csoportos lakásoknak pedig 62 százalékát utalták ki munkásak részére. Ez a néhány kiragadott számszerűség is tanúsítja, hogy a létbiztonságban mais ők az elsők, a hatalom bir­tokosai, a munkások. De va­jon érzékelik-e ezt ők, ma­guk minden esetben? Erre talán a másik kérdés adhat némi választ: „A vezető ve­zessen, a munkás termeljen”. Akik ezt a kijelentést teszik, megfeledkeznek arról, hogy a munkásosztály vezető szere­pének fontos tényezője a munkások személyes képvi­selete a különböző testüle­tekben. Az is igaz, hogy a munkások részvételének számszerű növekedése akár üzemi, akár tanácsi testüle­tekben önmagában csak szer­vezeti keret. Fontos politikai és tulajdonosi kérdés, hogy az ilyen lehetőségek mennyi­re telítődnek meg tartalom­mal. Másik oldala; mennyi akadályozója van ennek a tartalomnak? Arról már szóltam, néhány példával sűrítve, hogy a munkás termel, de tudja-e, hogy mindazt jól, és miért csinálja? Tudja-e, hogy ők és munkástársaik tulajdono­sai annak a gyárnak, ame­lyet ugyan egy személy vezet felelősségteljesen, de mind- annyiuk érdekében ? Erre csakis az üzemi demokrácia teljes érvényesülése adhat választ. Leegyszerűsítve, az üzemi demokrácia valóban a munkások részvételét jelenti a vezetésben. Szép dolog ez, de a de­mokrácia nem jelentheti a hatalom megosztását. A szo­cializmusban a hatalom egy és oszthatatlan. Azt a társa­dalom vezető osztálya, a munkásosztály nem oszthat­ja meg senkivel. Ez a szerep megfogalmazódott alaptör­vényünkben, az Alkotmány­ban is, üzemi demokrácia arról ad választ, hogy kié a hatalom, de a hatalom gyakorlásának mód­ját is jelenti, vagyis azt, ho­gyan is gyakorolják a ha­talmat. Ha az üzemi demok­rácia módszer — márpedig az —, akkor nem a gazda­ságvezetés módszere, hanem a hatalom gyakorlásáé. De ezt úgy kell érvényesíteni, hogy a részvétel ne csak jog, hanem kötelesség legyen. Ez nem jelenthet mást, mint tu­datos részvételt a vezetés­ben, irányításban és a lelki- ismeretes munka végzésében. A munka teljesítésében el­ért eredmények alapozzák meg a jog terjedelmét és jel­legét. Kádár János mondotta egyik beszédében: „A de­mokrácia nemcsak protestá- lási jog, hanem forradalmi rendet is jelent, amelynek megvannak a maga szabá­lyai!” Ügy a jó, ha a szabá­lyok megtartásában elsők mindenkor a hatalom birto­kosai: a munkások. Rocskár János Kifizették a szarvasi totófönyereményt

Next

/
Thumbnails
Contents