Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
1978. január 15., vasárnap o IgNsWkftkF Pénteken este mutatta be a Békés megyei Jókai Színház Marc Camoletti Szerelmi bujócska című vígjátékát. Az előadást S. Bán Ernő rendezte, a főbb szerepeket Dénes Piroska, Fodor Zsóka, Szentirmay Éva Jászai-díjas, Gáli y László és Cserényi Béla játsszák. Képünkön: Dénes Piroska és Gálfy László, az előadás egyik mulatságos jelenetében • Flí»m Ánv fivilla Korábbiakban hírt adtunk arról, hogy az óév utolsó játékhetének egyetlen 13-as találatát Szarvason érték el. Most arról kaptunk tájékoztatást, hogy az egymillió 103 ezer 582 forint nyeremény- összeget az OTP helyi fiókja a magát megnevezni nem kívánó házaspár részére a napokban már ki is fizette. A nyertesek elmondották : mintegy másfél éve játszanak egyetlen négyhasábos szelvénnyel. A nyertes szelvényt a feleség töltötte ki. Az egyik napról a másikra milliomossá váló szerencsés fogadók a nyereményösszeget egyelőre takarékbetétben helyezték el. Időszakos kedvezményes cementvásár Az állami TÜZÉP- és a szövetkezeti AFÉSZ-telepek január 16-tól, hétfőtől tonnánként 100 forinttal olcsóbban árusítanak cementet, amíg a meghatározott készlet tart — közölték a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes osztályán. A kereskedelem az akcióba országosan mintegy 120 ezer tonna cementet vont be, ha ez elfogy, az időszakos kedvezményes vásár lezárul. Az építőanyag-kereskedelem a tavalyinál 100 ezer tonnával több, összesen 1 millió 750 ezer tonna cementet hoz forgalomba a lakosság részére. Az összmennyi- ség fedezi az igényeket — tavaly is elegendő volt —, mégis előfordult időnként cementhiány. Az időszakos ellátási nehézségek az építőanyag egyenletes termelése és a szezonban felfokozott lakossági igény közötti ellentmondással magyarázható. Ezt igyekszik elkerülni a kereskedelem azzal, hogy már az év első negyedében a korábbinál több, összesen 535 ezer tonna cementet vesz át a hazai vállalatoktól és importból. Az elhatározás segít az építőanyag-ipar tárolási problémáin is. A kereskedelem mostani első kísérleti lakossági akciójával a felhasználókat — főleg a lakás- és a családiház-épít- tetőket — igyekszik ösztönözni arra, hogy a tavaszi építési idény kezdete előtt beszerezzék a szükséges cementet. A kedvezményes vásárral a lakosság 12 millió forintot takaríthat meg. Páncélingek és rokoké ruhák Farsangi kellékek forgalma A Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalat jelmez- és kelléktára évről évre hatmillió forint értékű felszereléssel gazdagodik — tájékoztatta az MTI munkatársát Hajós Tibor kereskedelmi igazgatóhelyettes. A vállalat tizenhárom vidéki és négy budapesti boltjában valamennyi tv-játék, televíziós film és nagyfilm jelmezei, népszerű mesefigurák ruhái, régi korok divatját visszaidéző és modern estélyi ruhák, valamint tarsolyok, legyezők, gyűrűk, láncok, balett- és reneszánsz cipők, lámpások, páncélingek, kardok — mindmind megtalálhatók. Nem könnyű, de érdemes Nem mindegy, hogy az ifjú szakmunkás-generáció oktatásnevelésével foglalkozó szakmunkásképző intézetekben mennyire veszik komolyan a közművelődési-nevelési munkatervet. S érthetően az sem közömbös, ^ hogy pusztán formális tényként kezelik-e ezt a tervet, vagy megvalósulásával valóban hozzájárulnak a szocialista nevelő iskola alapjainak lerakásához, a szakmunkástanulók számára különösen fontos esztétikai-művészeti többlet biztosításához. Fejlődik Lökösháza A lökösházi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban megtartott ülésén vitatta meg és fogadta el az ez évi költségvetési tervet. Látványos fejlődésre nem számítanak, hiszen ebben az évben a költségvetés összege nem éri el a három és fél millió forintot. Ezt az aránylag kis összeget sok helyre kell felhasználni. Mégis, a még kisebb, alig valamivel több, mint másfél millió forintos fejlesztési alapból meg tudják oldani a legszükségesebb fejlesztéseket. Ebből a pénzből a legnagyobb összeg, csaknem egymillió forint jut egy új út és sárrázó építésére. A 600 méternyi hosszú, portalanított út a Petőfi utca kereszteződéséig vezet. Ezenkívül folytatják a Kossuth utca járdájának építését, amelyre 50 ezer forintot fordítanak. Befejeződik még ebben az évben a vízmű szociális épületének építése, amely 400 ezer forintba kerül. Korszerű, higanygőz lámpákat kap az Eleki út, mintegy 200 ezer forint ráfordítással. Persze számítanak a község lakóinak társadalmi munkájára is, amelynek be - csült értéke fél millió forint. A békési 636-os számú Ipari Szakmunkásképző Intézet 1978-as közművelődési-nevelési munkatervéből — éppen igényessége, tartalmassága miatt — érdemes néhány példaadó gondolatot kiemelni. Az eddigi tapasztalatok mérlegeléséből készült általános feladatmeghatározásaik között első helyen szerepelnek a tanulók érzelmi, belső energiát mozgósító, sikerélményt nyújtó tevékenységi formák. Iskolájuk igyekszik — az eddig is megfelelőnek mondható — tartós kapcsolat megteremtésére, a város és megye közművelődési intézményeivel. Helyesen ismerték fel, hogy a művészi élményszerzéshez jó szervezéssel — a kiállítások, irodalmi előadások, klubok programjainak „házhoz szállításával” — könnyebben hozzájuttathatják tanulóikat. Figyelmeztető következtetést vontak le a gyermekek számára kevés, vagy egyáltalán semmilyen élményt nem nyújtó rendezvényeken való részvétel káros hatásáról. Mint írták: „a diákok ne legyenek egy-egy eseményen pusztán tömegként jelen”. Tervezik az iskola és a közművelődési intézmények szakkörei között az önkéntesség, öntevékenység elve alapján a gyümölcsözőbb, szorosabb kapcsolat kiépítését. Konkrét terveik között szerepel — az eddig is nagy sikerű — rendhagyó irodalomórák folytatása a magasabb évfolyamokon is. Ebben az esztendőben még inkább szeretnék kihasználni a városi könyvtár adta kedvező lehetőségeket, s ebben különösen az intézmény irodalmi köre jeleskedik majd. Tarhoson a július végén újból megrendezésre kerülő olvasótáborban nagyobb számmal szeretnék képviseltetni magukat, s ugyanakkor az olvasótábor programjaira, klubfoglalkozásaira előre felkészülnek. Ide kívánkozik az iskolának a Jókai Színházzal kialakított régi kapcsolata is, és ezért, építhetnek bátrabban ebben az évben a színészdiák találkozó sikerére. Terveik között szerepel még a békési Jantyik Mátyás Múzeum egyes múzeumi, tárlati részeiből házi kiállítás rendezése is. B. S. E. Így vízkereszttől hamvazószerdáig, vagyis a farsang idején szinte minden ruha, felszerelés gazdára talál, sokan szeretnének jelmezt felvenni, bálokon, mulatságokon álarc mögé bújva szórakozni. Az immár hagyományossá vált nyitótáncokhoz — február 4-től március végéig már minden táncruhát lefoglaltak — keringő-, palotás- és néha rokokó ruhákat keresnek. Népszerűek a közelmúltban ismét bemutatott Fekete gyémántok, Egri csillagok című filmek jelmezei. A bálakon, estélyeken a sok díszes ruha és filmjelmez mellett sokan szívesen viselnek kalocsai, matyó- és különböző nemzetiségi ruhákat. Minden karnevál és mulatság főszereplője: karnevál hercege, hercegnője, sőt még az udvari bolond is ötletes jelmezek közül válogathat. A gyermekek farsangi bálján sok kedves mesefigura huszár és délceg lovag elevenedik meg. A jelmezeket és ruhákat — amelyeket két-három napra 60—140 forintért kölcsönözhetnek a farsangolók — mindig újabbak és újabbak váltják fel. Ők az elsők, a hatalom birtokosai Hatvan kisebb-nagyobb zöld citromot érlel Biró Péter kál- lósemjéni lakásán a tizenöt éves citromfa. A még most is élénk zöld levelű fát a lakás előszobájában tartják és rendszeresen ápolják. Az első virágot tavasszal, az almavirágzással egyidőben hozta. A fehér színű, kellemes illatú virágokat szívesen járták a méhek. Az első. kötés termései öt-hat centiméter átmérőjűek és kevésbé haragoszöldek, míg a későbbiek a zöld diótól nem sokkal nagyobbak. Érdekesség, hogy a citrusfélékhez tartozó délszaki növény első ízben hozott termést a Szabolcs-Szatmár megyei Kállósem- jénben. Képünkön: Biró Péterné a citromfa gyümölcseit mutatja (Elek Emil felvétele — KS) nsankik végiglapozzák a 11K régi újságokat, vagy HéII az idősebb korosztályhoz tartozó munkásokkal beszélgetnek, megtudhatják: munkásnak lenni a múlt rendszerben nagyon nehéz volt. Teherként nehezedett rájuk az alacsony napi kereset, mint az elégedetlenség forrása, a család fenntartásáért való felelősség, ami állandóan a múlt rendszerrel való békétlenséget szította. Ki meggyőződéssel, ki ösztönből a maga módján lázadozott „kenyéradó gazdája ellen”. Távol álljon tőlem, hogy most leírjam a munkásosztály sikeres harcának történetét. Mégis, ami ezt a polemizálást leíratja velem, annak két Oka van. Az egyik: a felszabadulást követő társadalmi-gazdasági változások eredményeként dinamikus fejlődésnek indult és azóta is növekszik a múlt rendszerrel össze sem hasonlítható módon a művelt, politikailag és szakmailag képzett munkások száma. A munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetének elemzését, újabb és újabb célkitűzések meghatározását, anyagi jólétük állandó növelését a párt, állami és valamennyi társadalmi szerv feladatának tekinti. Ebből a meggondolásból tárgyalta meg a megyei tanács legutóbbi ülésén megyénk munkásosztályának helyzetét. A másik: sokszor- elhangzik üzemekben, hogy a vezetők vezessenek, a munkások termeljenek. Ebből következik, hogy a munkásak sokasága passzív marad, tartózkodóvá válik még ott is, ahol már-már valóban érzi, hogy tulajdonosa üzemének és ő a hatalom birtokosa. Visszakanyarodva az első gondolathoz, ami megyénk munkásságát illeti, a 198 ezer napi kereső foglalkoztatásban levő lakosságnak több mint a fele munkás! Nem volt ez mindig így. Az ipar- fejlesztés a harmadik, de főként a negyedik ötéves tervidőszakban vált erőteljesebbé. E folyamat eredményeként javult a lakosság élet- színvonala, csökkent az elvándorlás. Nagyon nagy jelentőségűek azok az intézkedések, amelyek a gazdaságilag elmaradott területeken (szeghalmi és a mezőkovácsházi körzetekben) az ipar fejlesztését irányozták elő. Az ipar és a gazdaság fejlődésének eredményeként a munkásság egyre nagyobb üzemekben tömörült. Az ipar fejlesztésével a nők termelésbe való bevonása rohamosan előretört, sőt a munkásságon belüli számuk gyorsabban emelkedett, mint a férfiaké. Megyénkben a munkásoknak 40 százaléka nő. Ez elsősorban iparunk jellegével: az élelmiszer- és a könnyűipar nagyarányú fejlesztésével magyarázható, ahol köztudottan nők dolgoznak. Amikor egy mondatban megemlítettem, hogy a múlt rendszerrel össze sem ha- sonlíthatóan növekszik a művelt, képzett munkások száma, ideértettem, hogy az új, felnövő nemzedék magasabb általános és szakmai képzettséggel kerül munkahelyére, mint a korábbiak. Ám a felnőttoktatási formák rendszeresítése óta nőtt a nyolc általános, sőt a középfokú képzettséggel rendelkező munkások száma. Ennek eredménye a negyedik ötéves tervidőszak folyamán is megmutatkozott, mert a termeléstöbbletnek mintegy háromnegyed része a termelékenységből származott. Ehhez hozzájárult, hogy a szocialista brigrádok száma rendkívül dinamikusan növekedett; jelenleg 2960 szocialista brigád csaknem 39 ezer tagot foglal magába. Ha kifogásolnivaló van, csupán az, hogy nem emelkedett az átlagos műszakszám (1,34) annak ellenére, hogy a műszakszám növelése gazdaságosabb termelést, tömöttebb borítékot is jelenthetne. Jelenleg a munkások egynegyede dolgozik több műszakban. A bérek és keresetnövekedések érdekében számos intézkedés történt az elmúlt években. Ezek közül elsősorban az MSZMP Központi Bizottsága határozatának végrehajtásaként az 1973. évi béremelés volt igen jelentős. Megyénkben 26 ezer ipari és 2800 építőipari munkást érintett. A kereset utáni legfontosabb életkörülmény-mérő a lakás. Még a felszabadulás után is az átlagosnál rosszabb Volt a munkásság lakásellátása. Hosszú ideig az épülő állami lakásokból az indokoltnál is kevesebb munkás részesült. Ma már ismeretes, hogy pártunk intézkedése nyomán nőtt a munkások részesedése ezekből a lakásokból. Ehhez néhány számadat: A IV. ötéves tervben megyénkben 800 munkáslakás építéséhez a 84 millió forint OTP- kölcsön mellett a munkáltatók 29 millió forint kölcsönt nyújtottak. Az OTP-Iakások- ból mintegy 60 százalékát kapták meg a munkások. Az OTP-kölcsönnel épült családi hájból 57, a tanácsi cél- csoportos lakásoknak pedig 62 százalékát utalták ki munkásak részére. Ez a néhány kiragadott számszerűség is tanúsítja, hogy a létbiztonságban mais ők az elsők, a hatalom birtokosai, a munkások. De vajon érzékelik-e ezt ők, maguk minden esetben? Erre talán a másik kérdés adhat némi választ: „A vezető vezessen, a munkás termeljen”. Akik ezt a kijelentést teszik, megfeledkeznek arról, hogy a munkásosztály vezető szerepének fontos tényezője a munkások személyes képviselete a különböző testületekben. Az is igaz, hogy a munkások részvételének számszerű növekedése akár üzemi, akár tanácsi testületekben önmagában csak szervezeti keret. Fontos politikai és tulajdonosi kérdés, hogy az ilyen lehetőségek mennyire telítődnek meg tartalommal. Másik oldala; mennyi akadályozója van ennek a tartalomnak? Arról már szóltam, néhány példával sűrítve, hogy a munkás termel, de tudja-e, hogy mindazt jól, és miért csinálja? Tudja-e, hogy ők és munkástársaik tulajdonosai annak a gyárnak, amelyet ugyan egy személy vezet felelősségteljesen, de mind- annyiuk érdekében ? Erre csakis az üzemi demokrácia teljes érvényesülése adhat választ. Leegyszerűsítve, az üzemi demokrácia valóban a munkások részvételét jelenti a vezetésben. Szép dolog ez, de a demokrácia nem jelentheti a hatalom megosztását. A szocializmusban a hatalom egy és oszthatatlan. Azt a társadalom vezető osztálya, a munkásosztály nem oszthatja meg senkivel. Ez a szerep megfogalmazódott alaptörvényünkben, az Alkotmányban is, üzemi demokrácia arról ad választ, hogy kié a hatalom, de a hatalom gyakorlásának módját is jelenti, vagyis azt, hogyan is gyakorolják a hatalmat. Ha az üzemi demokrácia módszer — márpedig az —, akkor nem a gazdaságvezetés módszere, hanem a hatalom gyakorlásáé. De ezt úgy kell érvényesíteni, hogy a részvétel ne csak jog, hanem kötelesség legyen. Ez nem jelenthet mást, mint tudatos részvételt a vezetésben, irányításban és a lelki- ismeretes munka végzésében. A munka teljesítésében elért eredmények alapozzák meg a jog terjedelmét és jellegét. Kádár János mondotta egyik beszédében: „A demokrácia nemcsak protestá- lási jog, hanem forradalmi rendet is jelent, amelynek megvannak a maga szabályai!” Ügy a jó, ha a szabályok megtartásában elsők mindenkor a hatalom birtokosai: a munkások. Rocskár János Kifizették a szarvasi totófönyereményt
