Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

1978. január 14., szombat o Rongyszőnyeg és torontáli A Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet a hét elején kezdte meg szállítani az NSZK-ba az ott nagyon keresett és kedvelt, a sarka- di üzemben készített rongy­szőnyeget. Biztatóak a kilá­tások, hiszen az NSZK 20 ezer, a svédek 12 ezer négy­zetmétert rendeltek az I. ne­gyedévi szállításra. Nagyobb mennyiséget gyártanak * belföldön keresett torontáli szőnyegekből, amelyből a BŰTORÉRT negyedmillió forint értékűt rendelt az el­ső negyedévben. Szállítanak szőttest és rongyszőnyeget és különböző népművészeti ajándéktárgyakat a Skála Áruháznak is több mint fél­millió forint értékben. A megnövekedett kereslet mi­att újjáalakították a gyulai boltjukat, ahol mintegy fél­millió forint értékű különbö­ző szövetkezeti termék áll a vásárlók rendelkezésére. A szövetkezet kollektívá­ja a néha előforduló zökke­nők ellenére is sikeresen zárta az elmúlt évet. Har­minc és fél millió forintos tervüket, 34 millió forintra teljesítették, amelyből mint­egy 18 millió forint érték­ben exportáltak. A tőkés piacokra tíznSillió, a szocia­lista országokba nyolcmillió forint értékű terméket szállí- Szállításra várnak a torontáli szőnyegek tottak. Fotó: Béla Ottó VWWMWMMWMVWWWmWWHWWWWWWWVWVWWWMMWmWWHWWW Idei tervek: fejlesztik az Új hidak épülnek, úthálózatot megyénkben A KPM Békéscsabai Köz­úti Igazgatósága 1977. évi tervében szereplő feladatok megvalósultak. Különösen fontos munka volt Köröstar- csán a Kettős-Körös, Békés- szentandráson pedig a Holt- Körös hídjának építése. Eze­ket tavaly adták át a forga­lomnak. Elkészült a Békés­csaba—Mezőberény közötti út szélesítése, burkolaterősí­tése, Békéscsabán, a Jókai— Petőfi—Bánszki és Bajza ut­cán áthaladó útszakasz kor­szerűsítése, valamint az Élő­víz-csatorna hídja. Töviskes —Szeghalom—Vésztő között és még több helyen megerő­sítették az útburkolatot. Boros Józsefnek, az igaz­gatóság vezetőjének tájékoz­tatása szerint az idén mint­egy 250 millió forintot for­dítanak a megye úthálózatá­nak fejlesztésére, fenntartá­sára. Elkezdődik Körösla- dányban a Sebes-Körös új hídjának az építése és az odavezető út módosítása. A híd, amely 1979-ben készül el, hasonló lesz a köröstar- csaihoz. Befejezik Békéscsabán, a Bartók Béla úton a vasúti felüljáróig a korszerűsítést. A felüljárónál az útkereszte­ződést jelzőberendezéssel lát­ják el. Békéscsaba—Doboz között új híd építését kez­dik el az Élővíz-csatornán. Battonyán a Száraz éri híd épül majd. Terv készül a Kettős-Körös dobozi új híd­jának az építésére. Űjabb aszfaltréteggel lát­ják el a 44-es út Békésszent- andrás—Csabacsűd, valamint Békéscsaba—Fiala csárda közötti szakaszát. A 46-os úton — Csárdaszállás és Gyoma között — burkolat- erősítésre kerül sor. Elkezdő­dik az Endrőd—Szarvas kö­zötti út burkolatának az erő­sítése, ami néhány év alatt fejeződik be. Burkolaterősí­tés lesz Lökösháza és Batto- nya környékén is, mintegy 15 kilométeres szakaszon. Szélesítéssel javítják a közlekedést a Gyulai Hús­kombináthoz vezető kétegy- házi és szabadkígyósi, továb­bá a békéscsaba—szabadkí­gyósi úton. Békéscsabán, a veszelyi hídtól a dobozi út­hoz vezető szakaszon ugyan­csak szélesítést hajtanak végre, hasonlóan a Sarkad­ról Kötegyánba vezető úton a méhkeréki elágazásig. Az utak felületére több helyen záróréteg kerül. Bur­kolaterősítést főként Gyoma, Hunya, Kondoros és Békés környékén hajtanak végre. Kijavítják a Szarvas—Mező­túr közötti út egy szakaszát. Mindezek mellett jelentős összeget fordít az igazgató­ság a fenntartásra, a táblák, az úttesttartozékok, a burko­lójelzések, műtárgyak kar­bantartására. Fokozza az utak ellenőrzését és szorgal­mazza, hogy a mezőgazdasá­gi üzemek a földutak csat­lakozásánál létesítsenek (sár­rázót) burkolatot. Az egyre növekvő felada­tok ellátását szolgálják az üzemmérnökségek, amelyek közül a gyomai, az orosházi és a sarkadi már megfelelő telephellyel rendelkezik. Bé­késcsabán épül az új telep­hely, ahová még az idén át­költözik az üzemmérnökség. Pásztor Béla Dunántúli napló [ XXXV. évfolyam, 3. «ám 1978. január 3., kedd Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1 „Dunántúli Jiapló’-ban olvastuk: Express fehérjefeldolgozó a sertéstelepekre Már évek óta beszédtéma volt egy két megyét ellátó nagy fehérjefeldolgozó épí­tése valahol Baranya és Tol­na határán, de a 600 millió forintos beruházás anyagi fedezete nem állt a megyék rendelkezésére. A megyei szakirányításnak jó megol­dást kínált az a hír, hogy a Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyárban kifej­lesztettek egy olyan olcsó mini berendezést, amely minden üzemben külön- külön oldja meg az elhul­lott állatok feldolgozását. Nem kell többé a tetemeket nagy távolságokra szállítani. A Répcelak! Állami Gaz­daságban megvalósított házi fehérjefeldolgozás elnyerte a tapasztalatcserére érkező ba­ranyai termelőszövetkezeti vezetők tetszését. Vas megyé­ből visszaérkezve többen is bejelentették a berendezés iránti igényüket 1978-ra. A Baranya megyei KÖJÁL is a napokban megadta az enge­délyt, mivel a berendezés plusz 150 Celsius fokon 4 atmoszféra nyomással telje­sen sterilen dolgozik. Az Express fehérjefeldol­gozót az Április 4. Gépgyár gyártja és @z ISV — Ipar­szerű Sertéstartó Vállalat — forgalmazza, de az igényeket a Megyei Állattenyésztési Felügyelőségnél is be lehet jelenteni. A berendezés ára állami támogatás nélkül 123 ezer forint, tehát nem drága, minden nagyüzem meg tudja vásárolni. Az elhullott állatokból fel­dolgozott magas fehérjetar­talmú takarmányt kukorica­darával keverve etethető, hisz csíramentes. Ezért, ahol építőbrigád van, a feldolgo­zóhoz 50—100 férőhelyes hiz­laldát építhetnek, ahol a szakosított sertéstelep techni­kai selejtjét — ez az állo­mány 8—10 százaléka — el­helyezhetik. A technikai se­lejt egy része el szokott hul­lani, így azonban megment­hető, s velük a fehérje fel­etethető. A módszer országosan is új, nem ismerik, s ilyen tö­meges érdeklődés, mint Ba­ranyában van, sehol sem ta­pasztalható. A hozzáértők vé­leménye szerint az Express fehérjefeldolgozó elterjedésé­vel megoldódnak szakosított sertéstelepeink ilyen jellegű problémái. Előnye többszö­rös, lehetővé teszi a techni­kai selejt felhizlalását, tehát csökken az elhullási kény­szervágási veszteség. Nincs szükség újabb dögkutak épí­tésére, a megyei tanács ez­zel évi 3,5 millió forintot ta­karíthat meg költségvetésé­ből és fordíthat más célokra. Végezetül az elhullott álla­tok feldolgozásával jelentős mennyiségű import fehérje takarítható meg. Jelentés az erők koncentrálásának orosházi járási frontjáról AZ ELMÚLT ÉV közepén, pontosabban júniusában tár­gyalta a megyei pártbizott­ság az eszköz- és terület­koncentrációban elért ta­pasztalatokat, a párt, állami, társadalmi és gazdasági szervekben dolgozó kommu­nisták tennivalóit a koncent­rálási folyamat további irá­nyításában. E nagy jelentő­ségű útmutatás a koncentrá­ció megítélésében az egysé­ges szemléletet erősítette és javította az ez irányú tevé­kenység tervszerűségét. Az­óta számottevő előrelépés történt a 'koncentrációs fo­lyamatban megyénkben. Az építőipar bizonyos egységei hosszú távú megállapodást kötöttek egymással eszközeik hatékonyabb kihasználására, ipari szövetkezetek egyesül­tek, hogy az azonos profil egy központ irányítása alatt összpontosuljon. Legutóbb a textilesék, ezzel egyidőben a szolgáltató részlegek, majd a medgyesegyházi és endrődi cipészek egyesítették erőiket. Sok állami vállalat, mint például a Hajtómű és Fes­tőberendezések Gyára a profiltisztítás eredménye­ként duplázhatta meg terme­lését, más szóval a legopti­málisabb tevékenységre kon­centrálta erőit, és sorolhat­nánk tovább. A mérlegről a közelmúltban képviselőcso­portunk tartott tanácskozást és észrevételeit közölte la­punk. Az eszköz- és területkon­centráció nem cél, hanem eszköz a termelőmunka, a termelés bővítésének, haté­konyságának növelésére. Nem egyszeri aktus, hanem folya­mat, sokrétű, komplex fel­adat — mondta ki a megyei pártbizottság és ajánlotta, hogy az adott helyeken időn­ként értékeljék a koncentrá­ció helyzetét, tárják fel az ellentmondásokat és tegye­nek intézkedéseket azok fel­oldására. Ennek a feladatnak tett eleget az orosházi járási pártbizottság, amikor napi­rendre tűzte a terület- és eszközkoncentráció helyzetét a járásban. TEKINTVE, hogy megyénk eléggé speciális helyzetben van, ahol — mint a megyei pártbizottság is megállapítot­ta — a gyors ütemű fejlődés ez'irányban a jelenlegi szét­szórtság melett rövid távon nem biztosítható, az ésszerű centralizáció és koncentráció kell, hogy előtérbe kerüljön . a gazdasági szférákban. Az orosházi járás sem kivétel ebből a szempontból. Az ipart — ahogyan elemezte a helyzetet a járási pártbizott­ság — a sok kisüzem jellem­zi. A telephelyek száma har­minckettő, az egy telephelyre jutó létszám pedig nem éri el a hetvenet. Az üzemek döntő többsége kihelyezett üzem. Ilyen körülmények kö­zött arra kellett törekedni, hogy a meglevő gazdasági egységek termelőkapacitása, szociális ellátottsága mind magasabb szintűvé váljon, hogy az elhelyezkedni aka­rók oda jelentkezzenek. Ezen belül is a legfontosabb egységek fejlesztésére kon­centrálódott a vezetők fi­gyelme. Az eredmények ezért is jelentősnek mond­hatók. A vegyesipari szö­vetkezetben például több mint 18 millió forintot for­dítottak a telephely korsze­rűsítésére, rekonstrukcióra. A megyei tanács sütőipari vál­lalata Csorvás, Nagyszénás és Tótkomlós nagyközségek­ben az elmúlt évek során ugyancsak 18-19 millió fo­rintot ruházott be termelő- kapacitásának bővítésére. A legjelentősebb beruházást az ÁFOR 3-as számú gépkocsi­javító telepén valósították meg: csaknem 40 millió fo­rintos költséggel végeztek rekonstrukcóit, amelynek ré­vén jelentősen növekedett a kapacitás. A járás többi ki­helyezett üzemének egy ré­szénél is gépcseréket eszkö­zöltek, s a dolgozók munka- körülményeit javító beruhá­zásokat valósítottak meg. Az ipari szférában ilyen módon elért kapacitást növelő in­tézkedések, ha nem is ug­rásszerűen, de növelik a ter­melést, javították a haté­konysági mutatókat. Sókkal jelentősebb a fej­lődés a mezőgazdaságban, ahol az utóbbi években erő­teljes koncentráció követke­zett be, ami kedvező hatást gyakorolt a járás társadalmi, politikai és gazdasági életé­re. Azzal, hogy megváltoztat­ta a mezőgazdasági munka hagyományos jellegét, mind­inkább ipari jellegűvé tette azt a termelés technológiai és szervezési kereteihez való alkalmazkodás révén is. Fel­gyorsult a falusi életmód át­alakulása, csökkent a falu és a város közötti különbség, más szóval : gyorsult e kü­lönbségek megszűnéséhez ve­zető folyamat. A területkoncentráció le- nagyöbb eddigi vívmánya, hogy szinte valamennyi köz­ségben egy termelőszövetke­zet gazdálkodik, ami magá­ban véve is az erők kon­centrálását eredményezte, befolyásolta a község fejlő­dését, a lakosság életszínvo­nalát. Nemcsak a legmo­dernebb gépek alkalmazásá­nak lehetőségét teremtette meg ez a koncentráció, ha­nem az élenjáró termelési rendszerek bevezetését, ipari szintű művelését is. Jellem­ző a nagyhorderejű változá­sokra, hogy ezek közben há­rom új pártbizottság alakult a járásban, lezajlott a párt- szervezetek szervezeti válto­zása, és megnövekedtek, kon­centrálódtak a demokrácia rendszerét, formáit alakító erők is. Hasonló nagy jelentőségű koncentráció valósult meg a lakosságot ellátó falusi ke­reskedelem rendszerében. A járásban működő hét álta­lános fogyasztási és értékesí­tő szövetkezetből kettő ala­kult, kedvezőbbé váltak a vásárlási körülmények, ja­vult a lakosság ellátása. AZ EREDMÉNYEK jól ki­mutatható regisztrálásán túl a járás adott helyzetéből to­vábbi tennivalókra hívta fel a figyelmet a jb tanácsko­zása. Olyan teendőkre, me­lyek a látványos jövőbeni eredmények helyett állandó­an ható tartalékai s további fejlesztői lehetnek a terme­lés bővítésének. Mindenek­előtt a koncentrációban ed­dig elért eredmények, pozí­ciók további erősítése a fel­adat. A pártszervezetek irá­nyításával szükséges kialakí­tani a gazdaság méretének megfelelő korszerű munka­stílust és munkamódszere­ket, közben törekedni arra — különösen Gerendás, Puszta- földvár, Tótkomlós, Csanád- apáca és Csorvás termelőszö­vetkezeteiben — mondta ki a jb feladatterve —, hogy növekedjen a főiskolát, egye­temet végzett szakemberek száma. Lehetőség van a jö­vőben további kooperációkra az ipari szövetkezetek és koncentrációkra más gazda­sági egységek között. Emel­lett azonban — húzta alá a járási pártbizottság — nagy gondot kell fordítani a ter­melési rendszerékben, s a különböző együttműködési formákban rejlő lehetőségek jobb kihasználására. A ter­melésbe lépő nagyobb telje­sítményű technikai eszközök, a vegyszerek, a nemesítő munka által biztosított jobb termőképességű fajták, az elméleti ismeretek eredmé­nyesebb gyakorlati alkalma­zása, a technológiai fegyelem megtartása, a megnőtt fele­lősségtudat mind-mind olyan tartalékot jelent, melyek hasznosításával fokozhatok az eddigi termelési eredmé­nyek. Ehhez járulhat a bére­zési rendszerek ösztönzőbbé változtatása s a demokrácia fórumainak olajozott mű­ködtetése is, melyek révén az egyéni érdekek jobban szinkronba kerülnek a közös feladat megvalósításával. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTT­SÁG a pártszervezetek új évi munkatervébe ajánlotta az eszközkoncentráció alakulá­sának állandó figyelemmel kísérését, szükség szerinti napirendre tűzését, s gondos­kodott arról, hogy a járási tapasztalatokat tanulmányoz­zák a gazdasági egységek párttagjai, vezetői és a köz­ségi tanácsok elnökei. Varga Dezső Az országban mindössze két helyen készítik a közkedvelt füstölt, tekercselt parenyica sajtot Az egyik parenyicát gyártó tejüzem Nagybánhegyesen, a Zalka Tsz-ben van, ahol ügyes ke­zű asszonyok készítik az ízletes csemegét Fotó: Lónyai László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents