Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

1978. január 14., szombat A sarkadi puskaműves Fotó: Béla Ottó Belépés csak úiságehraséknak! Élet egy határőrsön Az a híres puska A sarkadi Építőipari Szö­vetkezet fegyverjavító műhe­lyének egyetlen dolgozója van, Bánfi Zoltán. A kis mű­hely mégis nagy forgalmat bonyolít le, hiszen messze környéken az egyetlen, amelyben vadászfegyverek javításával foglalkoznak. Egyre több a munka, mi­vel mindinkább divattá vá­lik, hogy a lakások díszeként használják fel a régi fegy­vereket. Különösen azóta emelkedett a forgalom, ami­óta megjelent egy rendelet, A Honvédelmi Minisztéri­um pályázatot hirdet szak­munkástanulói honvédségi ösztöndíj elnyerésére, ösz- tödíjra pályázhatnak a szak­munkásképző-intézetek azon fiútanulói, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezé­se után elvégzik a tiszthe­lyettesi iskolát, majd a nép­hadseregben hivatásos tiszt- helyettesként szolgálatot tel­jesítenek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, bün­tetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízha­tóság, hivatásos katonai szol­gálatra való egészségi alkal­masság, megfelelő tanulmá­nyi eredmény, a szülő — gondviselő — beleegyezése, az előírt szakmai képesítés megszerzése. A honvédségi ösztöndíj el­bírálásánál előnyben része­sülnek a nagycsaládos fizi­kai dolgozók, valamint a fegyveres erők és testületek hivatásos állományú tagjai­nak és polgári alkalmazottai­nak gyermekei. Az ösztöndíjra pályázók jelentkezési lapot a szak­munkásiskolák igazgatói­tól, vagy közvetlenül a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi had­kiegészítő) parancsnokságtól kaphatnak. A jelentkezési laphoz sa­ját kezűleg írt részletes ön­életrajzot, erkölcsi bizonyít­ványt, tanulmányi ered­ményt bizonyító okmányt (másolatot) kell mellékelni. Jelentkezni lehet » gép­szerelő vagy mezőgazdasági gépszerelő, a szerszámkészí­tő, a villanyszerélő, a me­chanikai műszerész,^ a táv­közlési hálózatszerelő, és a gépi forgácsoló képzési sza­kokról. hogy az 1870 előtt gyártott fegyvereket vagy utánzatait engedély nélkül lehet tarta­ni. Az idős mester remek­mívű pisztolyokat, puskákat és egyéb vadászati felszere­léseket készít. Azzal is di­csekedhet, hogy tulajdoná­ban van — tudomása szerint — az országban egyetlen Kir- ner—Bérenger kamrás puska. Ezzel, valamint több más fegyverrel szerepéi majd az ez évben Békéscsabán sorra kerülő országos vadászkiállí­táson. Az ösztöndíjszerződésmeg­kötése előtt a pályázók ki­jelölt polgári rendelőintéze­tekben általános egészségi vizsgálaton vesznek részt. A honvédségi ösztöndíjasok — tiszthelyettesi iskolai hallgatói állományba véte­lükig — a külön rendel­kezésben megállapított (havonként 250—500 fo­rint) összegű társadalmi ösztöndíjban, továbbá a szakmai kategóriától, év­folyamtól, valamint az ál­talános tanulmányi ered­ménytől függően a szak­munkásvizsga leteltéig ta­nulmányi ösztöndíjban és ösztöndíj-kiegészítésben részesülnek. A szakmunkásképző-inté­zetek honvédségi ösztöndíjas tanulói a szakmunkásképesí­tés megszerzése után a tiszt­helyettesi .iskolák hallgatói állományába kerülnek, majd a néphadsereg valamelyik tiszthelyettesképző intézmé­nyében folytatják tanulmá­nyaikat. A tiszthelyetteskép­zés időtartama egy év. A tiszthelyettesi hallgatók a részükre megállapított kü­lön juttatásokra jogosultak. Végzettségük után hivatásos tiszthelyettesi állományba kerülnek és a néphadsereg csapatainál képzettségüknek, képességeiknek megfelelő be­osztást kapnak. A szakmunkásképző-in­tézetek első és második évfolyamának tanulói az oktatási év Időtartama alatt, a harmadik évfolya­mos tanulók pedig minden év január 31-ig pályázhat­nak. A szerződéskötés tartamá­ról és módjáról a jelentke­zőknek a megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi (Bu­dapesten a fővárosi hadki­egészítő) parancsnokság ad részletes felvilágosítást. Több kárkifizetés Az Állami Biztosító békés­csabai városi fiókja a várt­nál jobban teljesítette 1977. évi díjbevételi tervét 1976- hoz képest nőtt a kárkifize­tés is, átlagosan 30, a la­kosság vonatkozásában 16 százalékkal. Békéscsabán a múlt évben összesen 23 és fél millió forint kárt fizetett ki a biztosító. Tavaly a megyeszékhelyen mintegy tízezerén kötöttek csoportos élet- és balesetbiz­tosítást. A mostani tervek között szerepel a lakosság CSÉB-bel még nem rendel­kező 33 százalékának a be­vonása. Fontos feladat a köz­lekedési és lakásbiztosítások kiterjesztése is. A múlt év második felé­ben vezették be a város leg­inkább balesetveszélyes mun­kahelyein, például a Volán­nál és az építőipari vállalat­nál a 80-as CSÉB-et. A kereskedelmi hálózat rendben, zavartalanul átállt a több ezer édesipari és vas­műszaki terméket érintő új árakra — közölték a Belke­reskedelmi Minisztérium ár­osztályán az MTI munka­társának adott tájékoztató­ban. A minisztérium az árválto­zások végrehajtására körren­delkezést adott ki vállalatai­nak és a szövetkezeteknek külön az édesipari termékek és külön a vaskohászati és műszaki cikkek körébe tar­tozó változásokról. Megkap­ták a részletes árjegyzéket mind a vállalatok, mind az üzletek. Rövid idő alatt nagy munkát végeztek a kereske­delem dolgozói, hiszen az új árak alkalmazásához az érintett termékekből fel kel­lett mérniük a készleteket. A minisztérium rendelke­zései elsősorban azoknak a termékeknek a szabályos ár­képzéséhez adtak támpontot, amelyeknek az árát konkré­tan nem határozta meg az árhivatali közlemény. Az előírás szerint például a presszókávé árát a pörkölt kávéval arányosan lehetett emelni, ami azt jelenti, hogy kizárólag a kávényersanyag árából adódó többletet szá­míthatják fel a vállalatok. Ennek megfelelően a presz- szókávé árát, a maximált ár­formát tekintve, a vendéglá­tóipar második, harmadik és negyedik osztályú üzleteiben egységesen 60 fillérrel emel­ték, így az új ár az osztály- basorolástól függően 4, 4,40 és 4,60 forint. Az első osztá­lyú és az osztályon felüli üzletek — miután szabad árakkal dolgoznak — ettől függetlenül alakították ki az új áraikat. A vendéglátóiparban és a kereskedelem termelő cuk­rászataiban egyébként még nem mindenütt és nem min­den érintett terméknél ér­vényesül az új ár, hiszen több százféle készítmény ár- kalkulációját kell átdolgozni. A minisztérium ezzel kap­csolatban felhívta a vállala­tok figyelmét, hogy a cuk- rászkészitmények árképzési szabálya nem változott, vagyis csak a nyersanyag­értékre szabad kalkulálni az üzletre érvényes haszonkul­csot. Nem változhat tehát azoknak a cukrászkészítmé­nyeknek az ára, amelyekben nem használnak fel most drágult nyersanyagokat. A számítások szerint a II—IV. osztályú vendéglátóhelyeken, cukrászdákban, presszókban átlagosan 20 fillérrel emel­kedik egy-egy tortaszelet, sütemény ára. Az édesipari termékek új áránál — mint ismeretes — nemcsak a kakóbab, hanem A civileknek csak elvétve adatik meg, hogy belépjenek egy határőr alegység körle­tébe. Talán azért tűnik egy kicsit titokzatosnak életük. Pedig semmi titokzatosság nincs. Ugyanúgy mint más hasonlókorú fiatalok, örül­nek, bosszankodnak ha ép­pen úgy adódik. Itt is van olyan, aki jobban dolgozik, mint a másik, van köztük lassúbb, fürgébb, szóval ép­pen olyanok mint a többiek, akiken nincsen egyenruha. Nézzünk körül a mezőgyá- ni határőr őrsön. A csenge­tésre vékony, bajuszos ha­tárőr nyit kaput. Persze, ide az újságíró sem sétálhat csak a cukor árának 1975. decem­beri emelését is ezúttal szá­mították fel. Ezért lett pél­dául a 10 dekás töltetlen sa­vanyú cukorka ára 2 forint helyett 2,50, a 25 dekás neg- ró 5,80 forint helyett 7,70 fo­rint. A csokoládés készítmé­nyek ára az átlagosnál na­gyobb mértékben emelke­dett, a desszert szaloncukoré például kilónként 62 forint­ról 87 forintra. A babapis­kóta ára viszont változatlan maradt. Felmérették több ezer cikk készletét azok a kereskedel­mi vállalatok is, amelyek a vaskohászati termékek árá­nak emelkedéséből adódóan megváltozott fogyasztói árú termékeket, vasárukat, vas­tömegcikkeket, gépipari cik­keket, stb. árusítanak. A leg­több árváltozás a vasáru­cikkcsoportban van. A mű­szaki cikkek közül csupán néhánynak; például egy nagy teljesítményű háztartási presszógépnek, a forgalom­ban levő ötfajta hazai gyárt­mányú villanyvasalónak és a hazai kerékpároknak az ára emelkedett. Nem válto­zott a hasonló importtermé­kek ára, s ugyancsak válto­zatlan az automata mosógép ára is. A minisztérium rendelke­zése felhívta a vállalatokat az árak feltüntetésére, a vá­sárlók megfelelő tájékozta­tására is. Az utasítás szerint arra a termékre, amelynek jellege lehetővé teszi, az új árat feltüntető cédulát kell elhelyezni az üzletekben. Ez természetesen nem lehetsé­ges az apró édesipari darab­áruknál. Az is természetes, hogy az előrenyomott értékes csomagolóanyagok sem dob­hatok el, így azokon, amíg a készlet tart, a régi árak sze­repelnek. Rendelkezett vi­szont arról, hogy a tömeg­áruknál az állványokon, a gondolákon, a polcokon, va­lamint a kirakatokban egy- egy árucsoportnál kell fel­tüntetni az új árakat. A KÖZÉRT-egyesiilés intézke­dett arról, hogy minden pénztáros megkapja az ár­jegyzéket, amely egyébként nemcsak az élelmiszerboltok­ban, hanem valamennyi érintett üzletben megtalálha­tó, és ennek alapján a vá­sárló. maga is ellenőrizheti az új árakat. A minisztérium rendelkezése szerint a válla­lati, a szövetkezeti belső el­lenőrök, az Országos Keres­kedelmi Főfelügyelőség és a megyéi felügyelőségek, vala­mint a tanácsok és a minisz­térium árosztálya a követke­ző időszakban fokozottab­ban vizsgálja, hogy a válla­latok, az üzletek megfelelő­en hajtották-e végre az ár­változásokat. úgy be. Az igazoltatás után viszont már szabad az út A parancsnok, Siró László fő­hadnagy és politikai helyet­tes, Mundó Károly főhad­nagy vezet végig a körleten és mutatják meg a határ­őrök otthonát. Közhelynek hangzik, de igaz, ragyogó tisztaság fogad mindenütt. Pedig nem jelezték előre a látogatást. Itt ez így szokás, a rend, a tisztaság is hozzá­tartozik a katonaélethez. A hálótermek előtt sorakoznak a fényesre subickolt csiz­mák, rajtuk a száradó kapcák. — Mindig ilyen csend van? — érdeklődöm és önkéntele­nül lehalkítom a hangom. — Minden délelőtt. A szol­gálatból nemrég tértek haza, a nyugodt pihenéshez kell a csend. Ezt már kérni sem kell, mindenki tekintettel van a másikra, hiszen hol­nap rájuk kerül a sor. Két hónappal ezelőtt ér­keztek meg az őrsre a fiatal határőrök. Hogy érzik magu­kat, megszokták-e már az it­teni életet, katonákká vál­tak-e az aránylag rövid idő alatt? öten ülünk a klub­szobában — mert itt olyan is van — Szabó Mátyás sza­kaszvezető, ő az egység KISZ-titkára, Túri Gyula, aki bár még fiatal határőr, már­is csillag van zubbonya haj­tókáján. Nyisztor György és Karakas József. Először a rangelső, Szabó Mátyás vá­laszol a kérdésekre. — Hetvenhat augusztus 10- én vonaltam be, a következő év elején jöttem ide az őrs­re és márciusban válaszottak meg KISZ-titkárnak. Civil­ben a békéscsabai Volán autószerelője voltam. A Ha­ladás aranykoszorús szocia­lista brigád tagja. Most is a brigádhoz tartozom, nagyon jól esett, hogy amikor meg­kapták a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést, nekem is küldtek 800 forintot. Ami­kor szabadságra hazamegyek, természetesen én is felkere­sem őket. Mi itt a KISZ-tit- kár feladata? Ugyanaz, ami a civil életben, összefogni és irányítani a fiatalokat, biz­tosítani számukra a tartal­mas szabad időt, de ezenkí­vül ápoljuk kapcsolatainkat a községbeli fiatalokkal is. Tavaly elnyertük a KISZ KB dicsérő oklevelét, szeretnénk az idén is. Túri Gyula őrvezető: — Az alapkiképzés után közvetlenül tisztes iskolába küldtek, őrvezető lettem, ami egyúttal nagyobb fel­adatot, több munkát is je­lent. A rajomra nem panasz- kodhatom, belevaló gyere­kek, benne vannak minden­ben, de természetesen első a szolgálat. A raj többször el­érte a „Kiváló” címet, én magyardombegyházi vagyok, a dombegyházi Petőfi Tsz- ben dolgoztam karbantartó asztalosként. Előtte három évig voltam az NDK-ban egy bútorgyárban. Ha a többiek ki is nevetnek, megmondom úgy ahogy van, én szeretek itt lenni. Megismertem, be­lejöttem az itteni munkába, nem vagyok messze az ottho­nomtól. Amikor hazamegyek szabadságra, a haverok ér­deklődnek, hogy érzem ma­gam, megmondtam nekik, minden rémhír, amit hallot­tunk a katonaságról bevonu­lás előtt. Nem azt mondom, hogy leánynevelő intézet, de nem is fegyenctelep. Nyisztor György határőr: — Én jobban éreztem ma­gam civilben, mint. katona­ruhában. Pincér voltam Gyu­lán a Halászcsárdában. Sza­kács kiképzést kaptam, ami­kor megláttam az őrsöt, nem mondom, hogy nem lepődtem meg. Jól néz ki az őrs, köz­ponti fűtés van. Hogy meny­nyit kerestem? Megvolt a négyezer, a zsold ennél jóval kevesebb. De azért kávéra, cigarettára elég. Karakas József határőr: — Esztergályos a szak­mám. Milyen volt az első éj­szakai szolgálatom? Nagy­képű lennék ha azt monda­nám, hogy semmiség. Bizony összerezzentem minden nesz­re, éber voltam, hamar el is telt az idő, most már hosz- szabbnak tűnik, hogy meg­szoktam az éjszakai zajo­kat. Szeszes italt nem igen kapunk, szilveszterkor jaffá­val köszöntöttük az új évet. Meglepett, hogy itt a köz­ségben mennyire szeretik a katonákat. Ha kimaradáson vagyunk és beülünk a presz- szóba, egymás után jönnek oda; köszönnek azok is, akik nem ismernek bennünket. Annyit fizetnének, hogy be­rúgnánk, ha mind elfogad­nánk. Megpróbálkoztam lo­vaglással is, az egész őrs rajtam derült, amikor elő­ször felszálltam, nem va­gyok egy vékony gyerek. Ha leszerelek? Nem, egyelőre még nem nősülök, bár a há­zam már elkészült, várok még néhány évet. A kaja jó, csak a konzervet nem szere­tem. — Rendes gyerekek, fe­gyelmezettek, jól dolgoznak. Hajszál híján, hogy nem érte el az őrs a „Kiváló” címet. Nemcsak szakmai munká­ban, hanem a politikai fel- készültségben sem marad­nak el a többiek mögött. Fiataljaink 70 százaléka KISZ-tag, 20 százaléka párt­tag. Megfogadtuk, hogy az idén ez az őrs is kiváló lesz. A fiúkon nem fog múlni — mondja búcsúzóul a parancs­nok. Pályázati felhívás szakmunkástanulói honvédségi ösztöndíj elnyerésére Intézkedések a vásárlók tájékoztatására, az árak ellenérzésére Béla Ottó A Kunság Vadásztársaság Petőfiszálláson körvadászatot ren­dezett. A vadásztársaság tagjai ebben a vadászszezonban már kétezer fácánt ejtették, és teljesítették az élővad befo­gási kötelezettségüket is (MTI-fotó. Fehérváry Ferenc felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents