Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

IgNîlW&M­1978. január 14., szombat O Tegnap délelőtt 10 órakor avatták fel Békéscsabán az új, Tompa utcai óvodát. Az ünnepségen Flender Pálné, a váro­si tanács művelődésügyi osztályának tanulmányi felügye­lője mondott beszédet. Az új óvodában hat óvónő 75 jami- nai kislányt és kisfiút készít elő az iskolai évekre Fotó: Gál Edit MlUHMMUMHMHHMMMMIMMMMMHHMUHtHW Megyénk ifjúsági brigádvezetftinek felkészítése az idei gazdasági feladatokra Számottevő erőt képvisel­nek a gazdasági építőmun­kában az ifjúsági brigádok, amelyek száma és a kollek­tívában dolgozó fiatalok eredményei az utóbbi évek­ben egyre növekednek. A KISZ Békés megyei bizott­sága a KISZ KB támogatá­sával — most első ízben — háromnapos felkészítésre hívta össze a megyénkben működő ifjúsági brigádok vezetőit. A Sebes György KISZ-vezetőképző iskolán január 13-án, tegnap kezdő­dött a továbbképzés, amely­nek célja: tájékoztatni a résztvevőket az 1978-as évi gazdasági feladatokról, az új munkaverseny-szabályzat- ról, valamint a szocialista brigádvezetők V. országos ta­nácskozásának útmutatásai­ról. A rendezvény egyúttal jó alkalom tapasztalatcserére, ismerkedésre is. Megnyitót Duna Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott, tói röviden áttekintette az ifjúsági bri­gádok létrejöttének történe­tét. Elmondta többek között, hogy megyénkben 1977-ben 80 új ifjúsági brigád alakult, a kollektívák száma örven­detesen gyarapodik. A meg­nyitó után Kiss Sándor, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezető­helyettese tartott rövid érté­kelést az 1977. évi gazdasági munkáról, majd ismertette az 1978. évi népgazdasági terv kiemelt feladatait. Ezt köve­tően hangzott el Gubis Ka­talin, a KISZ megyéi bi­zottsága munkatársának elő­adása a „Hatékonyság, mi­nőség” elnevezésű, 1978—79. mozgalmi évi akcióprogram­ról. Délután Kovács László, a KISZ Központi Bizottságá­nak munkatársa a szocialis­ta brigádvezetők V. országos tanácskozásának útmutatása­it ismertette a fiatalokkal. Az elhangzott előadásokat csoportos foglalkozások ke­retében beszélték meg a hallgatók. Ma a munkaversenyről szóló MT—SZOT—KISZ KB együttes határozatának értel­mezéséről Jambrik János, a KISZ KB ifjúmunkás osz­tályvezető-helyettese tart előadást, majd konzultációk és csoportos előadások lesz­nek. A délutáni előadás té­mája munlkástovábbképzés, amelyről Róta Pál, a megyei tanács művelődésügyi osztó-, lyántó felnőttoktatási fel­ügyelője tart előadást. Va­sárnap, a csoportos foglalko­zás után Duna Mihálynak a háromnapos felkészülést ér­tékelő szavaival zárul a ren­dezvény. Előtérben az ifjúságpolitikai munka Békéscsabán, a Hazafias Népfront városi bizottságán az elnökség megvitatta az ez évi programot és az üléster­vet. A résztvevők olyan kér­dések megtárgyalását is ja­vasolták, amelyeket a terve­zet nem tartalmazott vagy csak nagyon általános utalá­sok olvashatók ezekkel kap­csolatban. Hangsúlyozták: mindenekelőtt meg kell vizs­gálni, mit tud tenni a nép­front az Ifjúsági Törvény határozatainak megvalósítá­sáért, s hogyan lehetne job­ban bevonni a munkába a fiatalokat és az értelmiség azon csoportjait, amelyek eddig nem fejtettek ki jelen­tősebb tevékenységet a moz­galomban. A program készítőinek in­dítványozták, hogy a kisajá­títási, a kártalanítási eljárá­sokkal; a köztisztaság és a közbiztonság helyzetével ösz- szefüggő témákat tanácsi és más szervek, szervezetek képviselőivel közösen tár­gyalja meg a népfront. Azo­kat az aktívákat, akiknek munkája hosszabb időn át kifogásolható, vissza kell hívni. Az elnökségi ülés be­jelentésekkel zárult. Ülésezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Publikációk helyett gyártmányokat A Parlament vadászter­mében pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa. Az ülésen részt vett Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront főtitká­ra, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai és Jakab Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának osztályveze­tője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese tartott tájékoztatót az idő­szerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Második napirendként az országos tanács Szentistványi Gyulánéndk, az országos ta­nács • titkárának előterjeszté­sében megvitatta és elfogad­ta a mozgalom megújított működési szabályzatát, vala­mint az idei feladattervet. A működési szabályzat megújí­tására a népfront VI. kong­resszusa hatalmazta fel az országos tanácsot. A VI. kongresszus meghatározta azokat a feladatokat, ame­lyekhez kötődően a mozga­lom továbbfejleszti tevékeny­ségét a fejlett szocializmus építésének időszakában. A vitában felszólalók el­mondották: a népfrontmoz­galom, ismerve feladatait, a legszélesebb tömegekre tá­maszkodva eredményesen te­vékenykedik azok megvaló­sításában. A társadalom előtt álló tennivalók még ha­tékonyabb segítése azonban az eddiginél is értőbb, sok­oldalúbb munkát kíván. Végezetül a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa tag­jai sorába kooptálta Bondor József nyugalmazott minisz­tert és Gosztonyi János ok­tatási államtitkárt. Hz idén elkészül a gyermek-egészségügyi intézet Tegnap, január 13-án, dr. Pintér Miklós nyitotta meg a megyei tanács egészségügyi bizottságának ülését. A ta­nácskozáson részt vett Nagy János, a megyei tanács el­nökhelyettese. Első napirendi pontként dr. Gazdag István, az orosházi kórház igazgató főorvosa számolt be az inté­zet etikai tanácsának műkö­déséről. A tanács rendszere­sen ellenőrzi a kórház etikai helyzetét, s eredményesen működik. Érdekességként említjük, hogy kérdőíveket adtak ki a betegeknek, me­lyek alapján tájékoztatást kapnak arról, milyen az egészségügyi ellátás, milyen a beteg és az orvos közötti kapcsolat. A témához többen szóltak hozzá és elismerték e módszer helyességét. Ezt követően dr. Sarnyai Ferenc, a megyei tanács egészségügyi osztályának ve­zetője, megyei főorvos adott tájékoztatót az egészségügyi helyzetről, az elmúlt évi munkáról. Többek között el­mondotta, hogy 1977-ben 22 általános orvosi és hat fog­orvosi állást sikerült betöl­teni. Ez még mindig nem ki­elégítő, hiszen jelenleg ki­lenc fogorvosi, illetve 18 kör­zeti orvosi állás betöltetlen. Különösen nagy gondot okoz ez Telekgerendáson és Két- sopronyban. Szólt a békés­csabai kórház rekonstrukció­járól, amely jelenleg a terve­zettnél jobban halad, s ez an­nak is köszönhető, hogy a KISZ védnökséget vállalt az építkezés felett. Elmondotta többek között, hogy az egész­ségügyi gyermekotthon épí­tése kielégítő, várhatóan ez év szeptemberétől már mű­ködhet. Itt 240 gyermek nyer elhelyezést. Ezt követő­en a további beruházásokról, építkezésekről adott tájé­koztatást. Ezután a gyógy-- szerrendelés új módszeré­nek tapasztalatairól szólt, va­lamint a táppénzes helyzet­ről és az üzemorvosi ellátás­ról. K. J. tMMMHMMHWHHHWHMWWHHHHMUMMMMHI A Békéscsabai Hűtőházban a január 13-i véradónapon a gyár nyolcvan dolgozója adott vért munkatársuk szívműtét­jéhez. Képünkön a vérrel telt edényeket a szállítás előtt légmentesen lezárják Fotó: Martin Gábor □ gyakorlati eredmé­nyeknek híjával levő kutatásokról — nem­zetközi méretekben — egy tanulságos alaptörténet ke­ring: Egy nyugat-európai or­szágban, ahol az anyagi ér­dekeltséggel nem lehet kü­lönösebb baj, egy nagyválla­lat vezetősége elhatározta, hogy műszaki újdonságok gyors bevezetésével az üzleti életben élre tör. Felállítottak hát egy szu­per-laboratóriumot. Felsze­relték kitűnő eszközökkel, s ezek mellé gyakorlott, jó hí­rű kutatókat szerződtettek, — azután várták az eredmé­nyeket. A történet szerint az első év kutatói jelentéseiben az állt, hogy megkezdődött vagy 30, sokat ígéró téma kutatása. A második évben azt jelen­tették, hogy a megkezdett 30 kutatásról megjelentettek 15 értékes publikációt, szakcik­ket. Ezek szerzői közül hárman díjat nyertek. Ötöt vendég- előadónak hívtak meg neves külföldi egyetemekre. A harmadik évben egy év alatt már 25 publikációt je­lentettek meg a kutatók, és a díjat nyert, illetve vendég- előadónak meghívottak szá­ma az előző évinek kétszere­sére emelkedett. Egyszóval siker-siker há­tán. Az új, alig 3 éves kuta­tóintézet kezdett híressé vál­ni. A szuper eszközök, s a jónevü kutatók meghozták az eredményeket. De milyene­ket? Három éven át csak vit­ték a pénzt, s egy fillér sem került vissza a vállalat kasz- szájába. Állítólag így ment ez még a negyedik évben is, amikor a vezetőség változta­tott a kutatóintézet irányítá­sán, és az elvi jelentőségű értekezések helyett gyárt­mányfejlesztéssel is foglal­kozni kezdtek. Ez a történet egyébként egy a közelmúltban befeje­zett KNEB-vizsgálat alkal­mával vált itthon is „köz­kinccsé”. E vizsgálat célja az volt, hogy elemezze a hazai kutatások hatásfokát, a kuta­tási eredmények átfutási ide­jét. E vizsgálat talált hazánk­ban is ehhez a történethez hasonlót. Félreértés ne essék: szük­ség van az alapkutatásokra is, ezek publikálására is. Ezek nélkül nincs pezsgő tu­dományos élet. De ha csak ez van, akkor baj van. A tudományos elismerés többnyire névre szól. Ez rend­jén is van. A tehetséges, si­keres kutatónak kijár az egyéni elismerés. Az lenne azonban minden esetben az igazi siker, ha abbôj a köz is részesedne. S ez — legaláb­bis a műszaki tudományok­ban — csak úgy lehetséges, ha a kutatások eredményét gyorsan hasznosítják a gya­korlatban is, egy-egy új pártmány vagy gyártási el­járás formájában. Az alapkutatással foglalko­zó akadémiai kutatóintéze­tekben lehet persze egyértel­mű siker az elvi eredmény is. Egy ágazati vagy vállalati kutatóintézetben viszont az eredményt, a publikációt te­kintsék inkább félsikernek, legalábbis, ha a termelés hosszú ideig nem veszi át ezt az eredményt. A70-es évék elejétől nap­jainkig a kutatással foglal­kozók száma hazánkban több mint 25 százalékkal növeke­dett. A kutatásra-fejlesztésre fordított összegek a duplájá­ra emelkedtek. 1971 és 1975 között több mint 55 milliárd forintot tettek ki. Ezzel szem­ben az új gyártmányok, az új technológiák száma ebben az időszakban, az előző öt évhez képest nem nőtt ha­sonló méretekben. A kutatás- fejlesztésre fordított erő, s annak eredmény-növekedése között persze nincsen közvet­len kapcsolat. De azért a na­gyobb ráfordításoknak előbb- utóbb hasznosabbakká kelle­ne válniok. Egy-egy kutatási eredmény gyakorlatba való átültetésé­nek ideje korántsem a kuta­tókon múlik. Persze ennek alakulásába közrejátszik esetleg a nem kívánatos ku­tatói szemlélet, vagy maga­tartás is. Az, hogy egyes ku­tatók csak abban érdekeltek, hogy saját tudományos rang­jukat öregbítsék, a gyártás megkezdése akkor érdekük, ha az eredmény szabadalmi védettséget is élvez. Ö másik ok, amiért las­san hasznosítják az új műszaki eredményeket, hogy a kutatási tervek olya­nok, hogy más irányban vi­szik a kutatást, mint amerre az ipar, a távlati fejlesztési programok útmutatása sze­rint haladnia kellene. A sze­lektív iparfejlesztésből ugya­nis az következik, hogy a ha­zai iparra egyre kevésbé lesz jellemző, hogy mindent gyárt. Az ágazati, vállalati fejlesz­tési tervek és a kutatók egyé­ni tudományos terveinek összhangját is meg kell te­remteni tehát ahhoz, hogy felgyorsuljon a kutatási ered­mények nagyipari hasznosí­tása. Gerencsér Ferenc H Vöröskereszt kongresszusa nyomában A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa tiszteletére az 1977—78-as tanév második felében a Magyar Vöröske­reszt szervezési és ifjúsági osztálya, valamint a Magyar Rádió gyermekosztálya A Vöröskereszt kongresszusa nyomában címmel országos vetélkedőt hirdet az ifjúsági vöröskeresztes csoportok szá­mára. A vetélkedő lehetőséget nyújt a 10—14 éves úttörők­nek arra, hogy számot adja­nak természettudományos és egészségügyi ismereteikről, beszámoljanak vöröskeresz­tes tevékenységükről. A ve­télkedő fordulói: alapfokú, járási-városi, megyei, területi és országos. Formája: csa­patverseny, mindegyik csa­pat öttagú. Az alapfokú versenyeket az illetékes helyi vöröskeresztes vezetőség és az iskolák vö- röskeresztes tanárelnökei a megadott forgatókönyv alap­ján szervezik januárban. A városi fordulóra február vé­gén kerül sor. Olajadalék gyártása 10 ezer kilométerenként elegendő az olajat cserélni az új adalék alkalmazásával — állapították meg az alkalma­zástechnikai kísérlet tapasz­talatai után, s ezzel zöld utat nyert az új nagy hatású olajadalék gyártása és alkal­mazása. A szukcinimid nevű adalékot a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem petrolkémiai tanszékén állították elő, a gyártási eljárást a nitroké- miánál dolgozták ki és itt került sor a kísérleti gyár­tásra is. Az alkalmazástech­nikai kísérleteket a Komáro­mi Kőolajipari Vállalat szak­emberei végezték. Az új adalék igen összetett hatású és segítségével elérhető a 10 ezer kilométerenkénti olaj­csere is.

Next

/
Thumbnails
Contents