Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-11 / 291. szám
Megnyitó 1978 augusztusában 1977. december 11., vasárnap o Vadászat—halászat és természetvédelem Békés megyében A pénteken üzembe helyezett körösladányi duzzasztó építése 300 millió forintba került, s újabb 5 ezer hektár rendszeres öntözésére nyílik lehetőség. A vízlépcső segítségével mintegy 60 millió köbméter vizet lehet tározni a Sebes-Körösön, illetve a Berettyón Fotó: Veress Erzsi Dollárt éré hulladék Fiatalok a műszaki haladásért A Magyar Vadászok Országos Szövetsége 1981-ben ünnepli megalakulásának 100. évfordulóját. E centenárium jegyében határozta el a MA- VOSZ Békés megyei Intéző Bizottsága, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum közreműködésével kiállítást rendez „Vadászat, halászat és természetvédelem Békés megyében” címmel. A kiállítást a szervezők a szabadkígyósi tájvédelmi körzet területén rendezik meg 1978 augusztusában. A kiállítás az előzetes elképzelések szerint két fő részből áll majd. A neves szabadkígyósi kastély ad helyt a belső termi kiállításoknak. Az érdeklődők itt ismerkedhetnek majd meg a vadász- fegyverek történetével, a természetet ábrázoló híres képzőművészeti alkotásokkal, díjat nyert trófeákkal, és a természetjárás eszközeivel. Itt teszik közszemlére a megye vadászati, halászati és természetvédelmi dokumentációs anyagát is. A kiállítás szolgálatába állítják a következő év nyarán a tájvédelmi körzet egész területét. A kastély körüli külső tereken fölvonultatják a megye valamennyi élővadfajtáját, a különböző vadászati és halászati felszereléseket. A külön e célból felállított akváriumokat a kiállítás idejére a megye vizeinek halaival népesítik be, és szabadtéri fotókiállítást is nyitnak. Sietek a magyarázattal. A lényeg az, hogy a főkönyvelőt végül is a szövetkezet személyzeti vezetőjének, Csabai Pálnak a szobájában találtam meg. Furcsamód fennakadt a szó köztük, ahogy beléptem. — Nem egyeznek a számok? — próbáltam megtörni a csendet. A főkönyvelő válaszolt szigorú arccal. — Nem erről van szó. Azon vitatkozunk, amit a minap a rádió Déli Krónikájában hallottunk. A mezőgazdasági üzemszervezési intézet egyik vezetője úgy nyilatkozott, hogy az ő számítógépes rendszerükkel egy kisebb tsz zárszámadása másfél óra alatt megvan. Szög a zsákból A váratlanul jött ziccert nem szabad kihagynom. — Korunk csodája a számítógép, nem? Mérgesen néz rám. — A kötéltánc is öt percig tart csak a porond fölött. De mennyi munka, gyakorlatozás van mögötte. Amikor mi elkészülünk a főkönyvi kivonattal, rá egykét napra már mi is meg tudjuk tartani a zárszámadást. Na de addig! — Mi van addig? — Nézze, akármilyen csodáról van szó a számvitel gépesítésében, egy kétórás végszámolást mindenképpen jó néhány művelet előz meg. Mondjak rá példát? Itt van a búza. Nálunk ezer hektáron terem. Azt már tudtuk, lekönyveltük a nyár végén, A szervezők a kiállítást nemcsak a vadászoknak és halászoknak, hanem a megye valamennyi természetszerető emberének rendezik, azzal az igénnyel, hogy a vadászattól a természetvédelemig történeti áttekintést adjanak a megye vadgazdálkodásáról, halászatáról, természetvédelmi törekvéseiről, illetve bemutassák e fontos népgazdasági ágazat jelentőségét is. A MAVOSZ Békés megyei Intéző Bizottsága a társrendezőkkel együtt, számít a megye lakóinak nagyfokú érdeklődésére, illetve támogatására a kiállítás megrendezésében. Éppen ezért kérnek fel mindenkit, aki személyes emlékek megírásával, vadászati, halászati és természetvédelmi tárgyi emlékekkel, dokumentumokkal hozzá tud járulni a kiállítás anyagának gazdagításához, személyesen vagy írásban jelentkezzen a megyei intéző bizottságnál, Békéscsabán. Ugyancsak felhívással fordulnak a rendező szervek a megye hivatásos és amatőr fotósaihoz, felkérve őket arra, hogy bármilyen, a megyében készült és természettel kapcsolatos fotókkal pályázzanak az előbbiekben említett szabad téren megrendezett fotókiállításra. A fotókat a rendezők ugyancsak az intéző bizottság címére várják. hogy a csaknem 51 mázsás termésátlaggal 3 millió forint többlet árbevételt értünk el. Tulajdonképpen már ez is egy zárszámadási adat. De ugyanígy jön folyamatosan a többi is. Már menet közben kiderült, hogy a kukorica valamivel kevesebbet hoz a vártnál, a napraforgó viszont a tervezett 16 mázsával szemben 20 fölött adott. Ideszámítva még a lucernát, meg a község ellátó kertészetét, kijelenthetjük akár most is, hogy nem lesz meglepetés, ha a 3 ezer hektárt megművelő növénytermesztő ágazat 4 millió forinttal túlteljesíti az árbevételi tervét. Csőbe húzva Itt megállunk egy pillanatra. Pontosabban Medvegy Pál hallgat el. Mosolyog. Most veszi észre, hogy szinte kéretlenül sétált be a „csőbe”. Legyint. — Ha már így van, ne hagyjuk félbe. Átmegy a szomszéd helyiségbe a kimutatásokért. — Ellenőrizzük csak le, amit eddig írt, utána jöhetnek az állattenyésztés számai. Ez is megtörténik, a főkönyvelő pedig folytatja: — Két évvel ezelőtt még csak 2250 liter tejet adtak a szövetkezet tehenei egyedenként, éves átlagban, tavaly már 3100-at. Ennél több lesz az idén. Mást nem mondhatok. A tervben szereplő 130 hízómarhát már értékesítettük. Csirkéből is többletre lehet számolni: legLehet, hogy furcsa, de igaz: textilhulladékot dollárért értékesítenek. Persze sz nem olyan egyszerű, mint ahogyan sokan gondolják. Szállítóeszközön kívül tulajdonképpen mi is kell hozzá? Először is szükséges az alapanyag, Vagyis a textilhulladék. Aztán kell egy tervező, akinek az elképzelését ügyes kezű lányok, asszo-1 alább 400 ezer forint erejéig, de ennyit el is vjsz a társágazata, a kacsatenyésztés a lemaradásával. Az elő-, irányzott 136 ezer csirkénél többet, a 96 ezer kacsánál kevesebbet adunk le. A sertéstartás — 1400 sertés meg- hizlalásával — teljesíti feladatait, a juhtenyésztés pedig csaknem 150 ezer forinttal hoz többet a reméltnél. Mindent egybevetve, az állattenyésztőink szerint az állattartás egymillió forinttal javítja majd a mérleget a tervhez képest. Ez egyébként alapvetően annak az eredménye, hogy az előirányzottnál magasabb minőségi kategóriákban vették át az állatainkat. Baráti kózfogás Innen kezdve kötetlenül folyik a beszélgetés köztünk. Sok minden szóba kerül. A korán jött tél, amely már felszántva találta a Tesse- dik Tsz földjeit. A búza, a kukorica, a napraforgó aratásában jól kihasznált géppark is terítékre kerül és az adósságok, amiknek az idei részét már szeptember végére törlesztették. A termelési rendszerek, amelyekben a főnövényeiket termesztik. A 3 és fél milliós gépi beruházás. A Zalka Tsz-szel közösen épített szárító, amely a baráti kézfogás jelképe a két közös gazdaság között. Azután abban is kiegyezünk, hogy nem rossz dolog egy számítógép. A Tessedik Tsz- ben is tudják ezt, hiszen 1968-ban áttértek már a gépi könyvelésre. Az új Asz- kótát most rendelték meg. Hát így történt. Egyszerűbben, mint gondoltam. Barátokként ráztunk kezet búcsúzáskor. Medvegy Pál azért még megkérdezte: — De biztos, hogy írnia kell rólunk? — Azok után, amit hallottam : feltétlenül. Kis tsz a Tessedik, de teljesítette, amit kellett: 10 százalékon felül szárnyalja túl az 1975-ös eredményeit. Kőváry E. Pét?r nyok megvalósítják. S végül piac, ahol a készterméket értékesítik. Nos, mindez a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet esetében adott. A szabászat! hulladékból, a maradékanyagból évente 15 millió forint értékű textil- babát értékesítenek. A mintegy 300 féle figura között megtalálható az arasznyi és az egyméteres nagyságú egyaránt. A szövetkezet játéktervezője évente több figura „szülője”. A bemutatott minták alapján rendelik meg a külföldi partnerek a textiljátékokat. Az idomtalan anyag az ügyes kezek alatt formát ölt. A nemzetközi piacon igen keresett terméke ez a szövetkezetnek, ezért jó áron is értékesíthető — dollárért. A Szirén játéktermelésének 90 százaléka a tőkés országokban talál gazdára. Jövőre növekszik a textiljáték gyártása, ugyanis a KONZUMEX Külkereskedelmi Vállalat 3,8 millió forinttal segíti a szövetkezet játékkészítő részlegének korszerűsítését. A fejlesztést és a bővítést követően csaknem 'kétszeresére nő majd a gyártás, az értéktelennek tűnő hulladékból készült textilfigurák valutáért kerülnek nyugati exportra. R legnagyobb vákuumkemence A karlsruhei atommagkutató intézetben sikerrel helyezték üzembe a világ legnagyobb belső terű nagyvá- kuumkemencéjét. Ezzel a NEVUVAK nevű berendezéssel nagyméretű munkadarabok és berendezések felülete mintegy 2000 fokon, a világűri vákuumhoz- hasonló körülmények között maximálisan megtisztítható. A nagy- vákuumkemence igen alacsony hőmérsékleten folyó kísérletekre és a szupravezetés vizsgálatára is felhasználható. A négy méter magas, 5 tonna súlyú berendezés imponáló teljesítményű. A kemence a nyersanyagipar érdeklődésére is számíthat, mert a nagy és legnagyobb tisztaságú nehézfémek új, eddig ismeretlen tulajdonságokkal rendelkeznek, így ezzel a berendezéssel megismerhetők ezen anyagok új felhasználási területei is. Már érkeznek a zárt borítékok arra a pályázatra, amit az MTESZ megyei szervezete hirdetett — a KISZ megyei bizottságával és az SZMT- vel együtt — a megyénk üzemeiben dolgozó műszakiaknak, közgazdászoknak, a műszaki haladás meggyorsítása, a tudomány termelőerővé válása érdekében. Minden műszaki szakember termelést segítő tervét, ötletét, javaslatát várják és szívesen látják a meghirdetők, ám nyilvánvalóan elsősorban a fiatalok részvételére számítanak. A tégla- és cserépipari Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa vezetőjétől, Borbély Istvántól afelől érdeklődtünk, milyen munkákkal vesznek részt a pályázaton a téglagyári fiatalok. öt műszaki-fejlesztési javaslatot nyújtanak be pályamunkaként — hangzik a tájékoztatás. Az egyikben azt fejti ki a pályázó kollektíva, hogyan lehet egy, már korábban kidolgozott minőségszabályozási rendszert efftég- laipari gyáregységekben megvalóstani, miyen oktatás és milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a modern üzemekben — az ellenőrök és a termelésirányítók közvetlen bevonásával — lényegesen megjavuljon a termékek minősége. Egy másik pályamunka a csabai 3. sz. cserépgyár üzemfenntartási rendszerének továbbfejlesztését tűzte célul. Azt ismerteti, hogyan lehet az itteni nagy értékű gépek és berendezések tervszerű megelőző karbantartását még szervezettebbé tenni, s ezáltal az állásidőket csökkenteni. Egy további pályamunka a következetesebb energiamegtakarítás módjait, lehetőségeit írja le, egy másikban pedig azt fejtik ki a pályázók, hogyan lehet az üzemekben a tetőfedőcserepek és falazóanyagok mostanában bevezetésre kerülő egységrakományait a korszerű, automatizált anyagmozgatás követelményeinek megfelelően továbbítani. Végül: ötödik javaslatuk a téglagyárakban csaknem mindenütt használatos por szállítását reformálja meg; az elképzelés szerint a nehéz, körülményes hagyományos szállítás helyett a téglapor továbbítása légi úton, csőben, nagy sebességgel áramló levegő segítségével történne. E munkák kidolgozásában a téglagyári FMKT-nak csaknem minden tagja részt vett, szám szerint mintegy tizenöten. Mindezzel indulnak majd az Alkotó Ifjúság-pályázaton is. A Duna Cipőgyár 1977-ben a tervek szerint — 4 millió 900 ezer pár cipőt gyárt. Termékeiknek 39 százaléka exportra készül; a gyár december 20-ig teljesíti szovjet exportkötelezettségét, 1 millió 300 ezer pár cipőt. Képünkön legújabb termékük: az indiai kooperációban a gyárba szállított mokaszinfelsőrészekre ragasztják a talpat (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS) II szóra bírt fiikönyvelő Ismerni kell Medvegy Pált, a szentandrási Tessedik Tsz főkönyvelőjét. Nem a szavak embere. A számoké. De csak a halál biztos, s főképp a halál pontos számoké. Újságírónak nem sok nehezebb feladat akadhat, mint őt szóra bírni. Emlékszem rá a három nyárral korábbi aratásról. Az átlagok felől faggattam. Azt mondta: nem tud semn\j biztosat, majd ha btírják a statisztikába. Némi szorongással kopogtattam most is az ajtaján. Mi lesz ebből? Mit tudhatok meg a lapunk hasábjain oly ritkán előforduló Tessedik Tsz eredményeiről — több, mint egy hónappal a zárszámadó közgyűlés előtt. A rádió jött a segítségemre.
