Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-10 / 290. szám
NÉPÚJSÁG 1977. december 10., szombat napirenden: a KISZ-politikai képzés A KISZ-politikai képzés az ifjúsági mozgalom nevelőmunkájának hatékony alkotóeleme, amely hozzájárul a fiatalok rendszeres és szervezett ideológiai politikai felkészítéséhez. E politikai képzési rendszer az ifjúsági vitakörökből, a KlSZ-akti- visták köreiből és a vezető- képzésből áll. A KISZ Békés megyej bizottsága december 9-i, tegnapi ülésén Szabó Miklós első titkár elnökletével elsőként e megkülönböztetett fontosságú témáról tárgyalt. Az 1977—78-as politikai képzési év indításáról a KISZ megyei bizottságának politikai képzési központja tett jelentést. A beszámoló nyíltan felsorakoztatta a hiányosságokat, melyek reális voltát a vitában felszólalók is megerősítették. Az 1977— 78-as évben a megyében a KISZ-tagok 67,7 százalékát iskolázták be politikai képzési körökbe. Az eddigi tapasztalatok szerint a vitaköMár két héttel ezelőtt megkezdődött a kereskedelem erőpróbája: a karácsonyi csúcsforgalom. Az áruházak, iparcikküzletek december 11-én és 18-án az ezüst-, illetve az aranyvasárnapon nyitva tartanak. A megyei tanács kereskedelmi osztályán elmondták, hogy ruházati cikkekből 12— 15, vegyes iparcikkekből pedig 16—20 százalékkal kínálnak többet mint egy évvel korábban. A választékos árukínálatot hazai és import újdonságokkal fokozzák. Az röket helyenként a sematikus előadásforma jellemzi, emiatt azután csökkent a hallgatók létszáma is. A legszervezettebb politikai képzési forma a KiMán-kör, ahol a KISZ-életre készítik fel a fiatalokat. Az aktivista körökben a beiskolázottaknak viszont mindössze 30 százaléka jelent meg az első foglalkozásokon, és nagyon gyakoriak az időpontmódo- sulások. A titkárképző tanfolyamokon sem több a megjelenési arány a 40 százaléknál. Miként a vitaösszefoglalóban is elhangzott — és a bizottsági ülésen hozott határozatok is megerősítik; gyorg cselekvésre, mielőbbi kedvező változtatásra van szükség megyénkben a KISZ- politikai képzés / terén, amelyhez a tárgyi feltételek adottak. A megyei bizottság ezután a KISZ szarvasi, Városi és járási bizottságának a Kili- án-körökről szóló beszámolóját vitatta meg és megállapolcokra. A női, férfi- és gyermekkabátok választéka jó, csupán a női ruhákból van kevesebb. Az Univerzál Áruház gondoláin 5400, a raktárban 35 ezer pár lábbeli vár gazdára. A gyermek- és a női csizma kivételével minden igényt ki tudnak elégíteni. Ezüstvasárnap már lehet kapni lengyel és bolgár népművészeti terméket, ötvösárut. Üveg- és porcelánárukból, különféle kávés-, teáskészletek kaphatók, kevesebb van viszont kristály- és herendi vázákból. Beérkeztek a hazai és pította a testület, hogy mind Szarvason, mind pedig a szarvasi járásban eredményesek e KISZ-életre felkészítő képzési formák. Ezután a „KISZ megyei bizottság felkészülési terve az 1978. évi tavaszi taggyűlések, illetve KISZ-küldöttgyűlések politikai, káderpolitikai és szervezeti feladataira” című tervet, és a Forradalmi Ifjúsági Napok 1978. évi feladattervét tárgyalta meg a testület. A régi épületeket évek óta baromfineveléssel hasznosítja a kasz,aperi Lenin Tsz. A közös gazdaság minden esztendőben mintegy 450 ezer pecsenyecsirkét ad a feldolaz import háztartási eszközök. A békéscsabai Centrum Áruház 23 millió forint értékű ruházati és vegyes iparcikket kínál, köztük NDK villamos háztartási készülékeket, argentin és szovjet hőálló edényeket, egyiptomi bőrkabátot, indiai irhabundát, japán férfiinget, holland harisnyanadrágot, japán evőeszköz-garnitúrákat és desszertkészleteket, valamint nyomott mintás selyemgarbókat, vászon és bársony Lee farmernadrágokat. Új URH-adó Szentesen A posta rádió- és televízióműszaki igazgatósága a szentesi televízióállomáson december 13-án új URH- adóberendezéseket helyez üzembe a Kossuth és a Petőfi műsor sugárzására. Az adók a Kossuth műsort a 66,29 mhz, a Petőfi műsort a 67,85 mhz frekvencián adják. Az új adók üzembe helyezése nagymértékben javítja a Kossuth és Petőfi műsor vétellehetőségét Szentes környékén. gozóiparnak, s így évente 13,5 millió forint árbevételhez jut. A pecsenyecsirke- nevelés igen gazdaságos, ugyanis egy kilogramm hús előállításához alig 2,4 kilogramm takarmányt használnak fel. A gazdaságosság, valamint a nők foglalkoztatottsága arra ösztönözte a szövetkezet vezetőit, hogy fejlesszék az ágazatot. Az elkövetkező hónapokban hozzálátnak a 36 millió forintos beruházással készülő telep első két épületének alapozásához. Három év alatt hat, egyenként 25 ezres nevelőólat építenek a mezőkovácsházi TÖVÁLL építői, elkészítik a szociális létesítményeket, az úthálózatot és a vízműtelepet. Az új baromfikombinátban a legkorszerűbb technológia alapján, önetetőket és csör- gedeztető itatást alkalmaznak. Elkészültével, 1980-tól a régi teleppel együtt 1,4 millió pecsenycsirkét ad a szövetkezet a feldolgozóiparnak, amiből mintegy 160 vagon konyhakész termék lesz. így évente további 40 millió forint árbevételhez jut a kaszaperi közös gazdaság. A kereskedelem erőpróbája Ezüst- és aranyvasárnapi előzetes Baromfitelep épül Kaszaperen Évente 1,4 millió pecsenyecsirke Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat a megye öt városában összesen 290 millió forint árukészlettel várja vásárlóit, amely 21 százalékkal több a tavalyinál. Ebből a ruházatra 160, a vegyes iparcikkekre 130 millió forint jut. Ajándékcikkek közül jó az ellátás kesztyűből, sálból, nyakkendőből, női és Tízezer ember készül a szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjére férfifehérneműből. Selyem garbóból nem tudják az igényeket kielégíteni, de a két vasárnapon ezekből is jut a Megyénk munkásművelődésének két nagyon fontos területéről: a szocialista brigádok közművelődési vetélKomoly alkotó játékba merültek Békéscsaba legfiatalabb óvodájának nagycsoportos lakói. December 1-e óts nap mint nap 220 kisgyereket fogad a Pásztor utcai óvoda, a Lencsési lakótelepi szülők nagy örömére Fotó: Gál Edit kedőjéről és a felnőttoktatásról vitatkoztak, tanácskoztak pénteken délelőtt a Megyei Művelődési Központba meghívott vendégek Békéscsabán. A szocialista brigádok köz- művelődési vetélkedőjének jelenlegi helyzetéről a népművelők és a meghirdető érdekképviseleti szervek, a megyei és a városi tanács, valamint a TIT munkatársai beszélgettek. Megtudtuk, hogy 680 szocialista brigád (közel tízezer ember) nevezett a vetélkedőbe, amely így nyugodtan tekinthető megyénkben közművelődési tömegmozgalomnak. A verseny politikai, irodalmi, művészeti témakörei kapcsolódnak a szakszervezeti politikai oktatásokhoz, a megyénkben zajló kulturális eseményekhez. A Békés megyei Jókai Színház előadásai mellett a tévében december 28- án bemutatásra kerülő mű: Görgey Gábor: „Komámasz- szony. hol a stukker?”, valamint a február 13-án vetítendő Gyurkó László dráma: a „Búsképű lovag” megtekintését ajánlják a brigádoknak. Az irodalmi anyaghoz a művelődési központ háromkötetes elbeszélésgyűjteményt biztosít, ebből egyelőre még csak 350 brigád kért. Jó lenne pedig elkerülni az elmúlt évek gondját, hogy a brigádtagok nem tudtak hozzájutni az olvasandó anyaghoz. A tapasztalatok szerint a középdöntőkben igen sok gondot jelentett a szabadon választott témák, kutatási anyagok elbírálása, ezért most az elődöntőkben erre a feladatra nem kapnak pontot a csapatok. A döntőkbe jutók szabadon választott anyagát pedig a szóbeli verseny előtt néhány héttel szakemberek értékelik. Sok szép példája van már megyeszerte az üzemek gondoskodó, felkészítő munkájának. A termelőszövetkezetek szocialista brigádjai is egyre nagyobb számban vesznek részt a vetélkedőn, mégis probléma, hogy vannak olyan nagy szövetkezetek a megyében, ahonnan nem jelentkeztek versenyző brigádok, például Mezőberényben vagy Szarvason. A tsz-szövetségek képviselői kérték a népművelők fokozott segítségét az ilyen szövetkezetek bevonásához is. A megyei tanács közművelődési bizottságának újabban kiadott munkásművelődési irányelvei szerint: minden eszközzel segíteni kell a munkásbrigádok felkészülését a közművelődési vetélkedőre a vállalatoknak, üzemeknek, társadalmi és állami intézményeknek, ezt a gondolatot tartották szem előtt ezen az értekezleten. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy az anyagi, technikai, elméleti segítség alapján a felkészült szocialista brigádok szóbeli versenyei március elsejével kezdődnek, s eldöntötték azt is, hogy a következő évben is meghirdetik a vetélkedőt. A pénteki tanácskozás másik nagy témájáról, a megyei felnőttnevelési stúdió létrehozása körüli vitákról lapunk következő számában közöl tudósítást. Bede Zsóka Elavult újdonságok O acslésekkel kell beérnünk arra vonatkozóan, vajon mennyi új termék ■ gyártását kezdik meg egy-egy esztendőben a hazai termelők. Hiszen természetes, a divathatásoknak kitett ruházati vagy cipőiparban sokkal gyorsabban bukkannak fel és tűnnek el az újdonságok, mint az energetikai gépgyártásban, a kohászatban, a közúti járműiparban. Amiből kézenfekvő igazságként vonhatjuk le a következtetést: a gyártási ágaS részterületek jellege, technológiája stb. egyben meghatározza azokat a kereteket is, melyek között létrejön az új termék. Valami mást kínálni, minta meglevők, a korábban konstruált áruknál jobbat, esetleg tetszetősebbet, sokoldalúbban használhatót — eredmény. Gyakorlati értékké viszont csak akkor válik, ha kereslet mutatkozik az újdonság iránt, ha van kinek eladni, s ezért van kinek gyártani. Olyan, mint egy anekdota, ám sajnos igaz történet. A divat hulláma hátára kapta a díszes, mázas kályhacsempét. Nosza, az egyik cég úgy vélte, hiba lenne elszalasztani az alkalmat. Gőzerővel készültek a tervek, nekiláttak a rekonstrukciónak, új gyártósorok és rajtuk új termékek formálódtak. így azután többfajta újdonsággal egyszerre rukkoltak ki a vevők elé, de bekövetkezett az, amire nem számítottak: egyetlen megrendelő sem akadt! Hogyan? Talán csúf volt az áru, s drága? Túl sokára vállalták a szállítást? Ilyen okok szóba sem jöhettek, az eladás minden feltétele rendben levőnek bizonyult. Csak éppen a megnövekedett kérésiét észlelése, a fejlesztés elhatározása és befejezése, az újdonságok piacra vitele között hosszú évek teltek el, azaz elavult lett az új — képtelenség nyelvi értelemben, sajnos gazdaságilag ismétlődően igazolódó eset —, már nem mutatkozott iránta érdeklődés. A fejlesztésre költött milliók kidobott pénznek bizonyultak, a becsvágyó — de araszolva végrehajtott — tervek veszteséget fiadztak, holott gyors megvalósításuk tisztes jövedelemmel kecsegtetett. S történt mindez azért, mert egy valamit az érintettek kihagytak a számításból: az időtényezőt. Érzékelteti talán az újdonságok növekvő szerepét, ha leírjuk, másfél évtized alatt a forgalomban levő vegyes iparcikkek száma 9500-ról 32 500-ra növekedett, s a belkereskedelem napjainkban 200—220 ezer féle árut kínál. — ennek 85—88 százaléka belföldi gyártmányú termék — rendszeresen a vevőknek. A megfogható adatoktól a tények elvon- tabb rétegéhez ásva: a Gazdaságkutató Intézet friss fölmérése szerint — a vállalatok 1978. évi előrejelzéseit összegezték — szinte valamennyi termelőhely elképzelései között szerepel új áruk gyártása. (Most ugyan zárójelbe tesszük, bár korántsem oda kívánkozik, hogy ezzel szemben a gyártásból kivont, tehát megszüntetett termékek aránya elenyésző, továbbra is nyúlik tehát a gyártmányskála, ennek minden hátrányos következményével.) Egy másik vizsgálódás ugyanakkor föltárta a gyártás megkezdése előtt álló árucikkek többsége — úgynevezett konstrukciós korát tekintve — meglehetősen öreg, két— négy esztendős, de akad olyan is, amivel hét évvel ezelőtt már foglalkoztak, a tervezők ... Ennek ismeretében nem meglepő — annál inkább elgondolkoztató —, hogy hazánkban, a nemzetközi átlaghoz mérten, s iparterületektől függően, kétszer, ötször annyi időt vesz igénybe az új termékek kidolgozása — értve ezen az ötlettől a tervezésen át a kísérleti gyártásig, majd a sorozatszerű, illetve üzemszerű előállításig terjedő szakaszt —, mint az iparilag fejlett országok hasonló szakosodású cégeinél. Különösebben nem szükséges bizonygatni, mennyire fontos a népgazdaságnak az újdonságok — a versenyképes, folyamatosan továbbfejlesztett termékek — arányának növekedése a teljes termékválasztékon belül. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által készített elemzésből származó adalék: a hazánkban gyártott ipari árucikkek 10—15 százaléka felel meg ma a nemzetközi versenyképesség követelményeinek. a azt nézzük, hogy e százalékos arány jóval nagyobb, mint volt évtizede, akkor örvendhetünk, ha viszont azt tekintjük viszonyítási alapnak, hogy a termékek 85— 90 százaléka nem éri el a határokon túl is jól értékesíthető áruk mércéjét, akkor külkereskedelmünk szerepének ismeretében köny- nyen elképzelhetjük az elavult újdonság veszélyeit, terheit. Veress Tamás Pályaválasztási kiállítás Gyulán December 13-án, ~ kedden .10 órakor Gyulán, a Jókai Mór Művelődési Otthonban Dombvári József tanulmányi felügyelő nyitja meg a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek, üzemek pályaválasztást segítő anyagaiból rendezett kiállítást. A kiállítók képviselői a helyszínen tájékoztatják az érdeklődőket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekről, valamint tanácsadással segítik a tanulókat az érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelő életpálya és iskolatípus megválasztásában. A rendezők a kiállításon pályaismertető filmeket vetítenek, iskola- és üzemlátogatásokat szerveznek, hogy a pályaválasztási döntés előtt álló tanulók a pályákról, szakmákról, képzésről és a felvételi esélyekről minél több ismerettel rendelkezzenek. Az~ érdeklődő szülők és tanulók a kiállítást december 13—15. között naponta 8—17 óráig tekinthetik meg. Bányalátogatás Oroszlányban A vájár és a bányaelektromos lakatos szakmák iránt érdeklődő 8. osztályos fiúk részére december 7., 8., 9-én az Oroszlányi Szénbányák Vállalat és a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet pályaválasztási döntést segítő tanulmányutat szervezett. A bánya- és szakmunkásképző intézeti látogatás jó lehetőséget biztosított arra, hogy megyénk 38 tanulója helyszíni tapasztalatszerzéssel megismerje a szakmákat és a képzést.
