Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-10 / 290. szám
. 1977. december 10., szombat R Szovjetunió 12. száma ftfa A Szovjetunió című lap legújabb, decemberi száma külön mellékletben közli Leonyid Brezsnyev előadói beszédét, amely a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli, VII. ülésszakán hangzott el, továbbá az új szovjet alkotmány szövegét. A szovjet békepolitika útját kövdti a Szovjetunió című lap egyik írása, amely a szovjetek II. összoroszországi kongresszusa elé terjesztett békedekrétumról szól, valamint arról a küldetésről, amelyet a hidegháború, s vele együttjáró fegyverkezési hajsza ellen a nemzetközi feszültség megszüntetéséért folytatnak. „A történelemben nagyon rövidnek számít az az idő, amely alatt Kazahsztán a nomád életmódtól és a faekés földműveléstől eljutott a nagy teljesítményű traktorok és számítógépek alkalmazásáig és a bajkonuri repülőtérig ; az eldugott kis hegyi falvaktól a villanyfényes városokig és községekig; a szinte általános írás- tudatlanságtól a Szovjet Tudományos Akadémia Kazah tagozatának és más kutató- intézeteknek a létrehozásáig” — olvashatjuk a Kazahsztán társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődését nyomon követő, képekkel illusztrált összeállításban. A mikrotechnika csodája az a mindössze néhány négy- zetmillimétemyi integrált áramkör, amelynek felületébe a szovjet kutatók 300 elemet i— diódákat, ellenállásokat, tranzisztorokat s a köztük levő csatlakozásokat — építették be egy olyan elektronikus számítógép segítségével, amely „elektronceruzájával” írni is képes. Félmikron vékonyságú vonalakkal' a Nagy Szovjet Enciklopédia 30 kötetének szövege 22 négyzetcentiméternyi területen is elférne. Az agyvelő működésének vizsgálatáról, az emléknyomrögzítés agyi elektromos és viselkedési jelenségeiről, az idegélettani, kutatásokról dr. Ádám György professzorral, az MTA levelező tagjával készített interjú számol be. Korábban kézbesítik a nyugdíjakat A szokásosnál korábban, december 14-én kezdi meg, s még az ünnepek előtt, legkésőbb 23-án befejezi a posta az esedékes havi nyugdíjak kézbesítését, közölték a posta-vezérigazgatóságon. A kijelölt postahivatalok december 11-én és 18-án, ezüst- és aranyvasárnap a kereskedelem igényeinek megfelelően két-háromórás pénzfelvételi szolgálatot tartanak. A szombatonként egyébként zárva tartó posta- hivatalok közül a nagyobbak december 17-én és 24- én szükség szerint állnak a közönség rendelkezésére. Az általános rendtől eltérően teljes csomagkézbesítés lesz december 18-án, vasárnap, valamint 24-én és 31-én, szombaton, s még az ünnepek alatt is házhoz kézbesítik az expressz, valamint a gyorsan romló élelmiszertartalmú csomagokat. A levélkézbesítés az ünnepek alatt szünetel. Az egyre növekvő levél-és csomagmennyiség elszállítására a jövő hét elejétől karácsonyig 11 vonalon, a személyvonatokhoz soron kívüli mozgópostákat kapcsolnak és szükség esetén kisegítő meneteket is indítanak. A gépkocsiszállítást több mint 400 járattal erősítik meg. Külföldre már naponta kétszer annyi levelet adnak postára, mint a korábbi időszakban, és a beérkező küldemények száma is erősen megnövekedett. A Budapest 72-es postahivatalban például a napi 700—800 ezer helyett már 1,1—1,2 millió küldemény ad munkát a postásoknak. Munkajogi rendelkezések helytelen „értelmezése Megfelelően alkalmazzák-e a MÉM irányítása alá tartozó állami mező- és erdőgazdasági üzemekben a dolgozó nők és a fiatalkorúak érdek- védelmét szolgáló munkajogi rendelkezéseket? A legfőbb ügyészség irányításával 116 vállalatnál végzett vizsgálatba valamennyi főügyészség bekapcsolódott. Dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese erről tájékoztatta az MTI munkatársát. — A vizsgált munkahelyeken a dolgozók 27,3 százaléka nő. Miniszteri utasítás írja elő: mindenütt állítsák össze a lányok, asszonyok számára alkalmas, illetve alkalmassá tehető munkakörök jegyzékét. Ez 43 vállalatnál hiányzik. Örömmel nyugtázhatjuk viszont: sehol sem tagadták meg terhes nő alkalmazását. — A vizsgált vállalatoknál csaknem 5000 fiatalkorút foglalkoztatnak. Megnyugtató: mindenütt komolyan veszik az őket érintő tilalmi munkakörök jegyzékét. A vállalatok 20 százaléka rosszul számította ki a fiatalkorúakat megillető pótszabadságot: többnyire azért, mert nem a 16, illetve a 18 éves kor elérésének évét vették figyelembe, hanem a meghatározott életkor elérésének hónapját — Nincs minden rendben a 18 éven aluli gyermekek után járó pótszabadságok körül sem. A gazdaságok egynegyedénél a szabadságok kiadásakor törvénysértést követtek- el. Mivel a MüM-ren- delet a gyermekes anyák részére fizetett szabad napot biztosít, ezt úgy „értelmezték”, hogy a gyermekes anyákat a kétféle kedvezmény együttesen nem illeti meg. Ezért csak a fizetett szabadnapokat adták ki. A két jogintézmény pedig egymástól eltér, mert a pótszabadság csak három vagy ennél több gyermekes anyáknak jár, míg a fizetett szabad nap már egy gyermek után is megilleti az anyákat. Az ügyészségek mindenütt intézkedtek e hibák . megszüntetésére — mondotta befejezésül dr. Lévai Tibor. A téli hónapokban sok ezer családnál a régi hagyományok egy részét megőrizve készülnek a disznóvágásra. A disznótor az idők folyamán a tanyák, falvak, kisvárosok lakóinak jelképe lett, hiszen a kolbásszal, szalonnával megtelt kamra örömet jelentett az év kezdetén. De a hízóvágás még ma is sok helyütt a rokoni találkozások, tréfálkozások, a téli esték vidám eltöltésének eseménye is (Németh Ernő — MTI — felvétele) Gyámügyi tapasztalatok Vésztőn A gyámügyi munka nagyon összetett. A pedagógiai, jogi, egészségügyi és szociális tennivalókat foglalja magában. A gyermek- védelem az ifjúság helyes testi, szellemi, erkölcsi fejlődését szolgálja, s része a társadalmi nevelőmunkának. Nagyközségi szinten a gyámhatóság feladatkörébe tartoznak a különböző védő-, és óvóintézkedések, az utógondozás, a segélyezések, a kiskorúak látogatása, az intézeti elhelyezés, állami gondozásba vétel, és a kiskorúak házasságkötésével kapcsolatos ügyek intézése. Bosszantás a gyermek rovására Vésztőn 1975-ben 2, tavaly 6, az idén pedig 5 láthatási Egy jubileum jogán a Hirka házaspárról Régen volt olyan népes vendégsereg a tótkomlósi Hírka házaspár meghitt otthonában, miht november egyik délutánján. Családtagjaik, rokonaik, régi barátaik, ismerőseik, elvtársaik, mintegy ötvenen köszöntötték a tisztelet és megbecsülés övezte János bácsit és Annus nénit házasságuk ötvenedik évfordulóján. Mindazok, akik tisztelegni akartak egy harcos múlttal rendelkező veterán házaspár előtt. * * * Markovics Mihály, az MSZMP községi bizottsága titkárának szavai nyomán két nagyszerű ember pártos életútja tárulkozott elénk. Hirka János munkásmozgalomban eltöltött életútja 1919-ben kezdődött. A Tanácsköztársaságot követően is mindig a küzdeni akarók első sorában volt. 1928-ban a tótkomlósi községi képviselőtestület tagja. Ezt a tisztséget a felszabadulásig, illetve folyamatosan a tanácsok létrejöttéig betöltötte. Azután pedig 1970-ig a legaktívabb tanácstagok egyike. De lépjünk vissza még a letűnt világ éveibe... Az 1919-es események mélyen vésődtek be Hirka János szívébe. Érthető, hogy 1929-ben szervezője és alapítója lett a Tótkomlóson megalakult szociáldemokrata pártnak. Mint annyi más helyen, a régi rend urai itt sem sokáig nézték tétlenül a párt erősödését, mind harcosabb megnyilvánulását. 1932- ben a pártot betiltották. Ekkor hangzott el a jelszó: be a munkásotthonba, a tömegek közé. Nem más volt ez, mint az illegalitásba kény- szerített szociáldemokrata pártot, pontosabban harcos politikáját átmenteni a munkásotthonba. Egy évvel később Hirka János a munkás- otthon alelnöke, majd 1939- ben az elnöke. Nem sokkal azután, hogy a vörös csillagos szovjet katonák 1944 őszén Tótkomlóst felszabadították, Hirka János bácsit ott látjuk a kommunista párt szervezői és alapítói között. Elnöke az 1944 decemberében megalakult FÉKOSZ-nak, majd a DÉFOSZ-nak. Két hónappal később, 1945 februárjában újabb nagy megbízatást kap: elnöke lesz a községi földigénylő, majd földosztó bizottságnak. Közben jut erejéből arra is, hogy segítse életre kelteni még ebben az esztendőben a vadásztársa- got. Ott van szintén 1945- ben, mint alapító a földművesszövetkezet létrehozásánál, melynek később ügyvezetője lett. S, amikor 1949- ben a termelőszövetkezet megalakítása szóba került, Hirka János itt is az alapí- ^tók egyike. Később a Viharsarok Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben lett brigádvezető. Ennek a közös gazdaságnak a nyugdíjasa már évek óta. És a feleség, a mindig bízni tudó Annus néni ? Még lány volt, amikor Tótkomlóson a Horthy-féle uralkodó osztály által üldözött Vajda András vezette dalkörnek és színjátszó csoportnak tagja lett. Ebben az együttesben értette meg a proletariátus összefogásának jelentőségét. Így aztán érthető, hogy a munkásmozgalomban fáradhatatlan Hirka János bácsi mellett nemcsak érző, hanem az ügyért küzdeni is tudó feleségként állt Annus néni. A felszabadulást követő napokban pedig ő is a megalakult kommunista pártba sietett. Megannyi társadalmi tevékenysége mellett, az elsők között lett tagja a Tótkomlóson ismét megalakult szlovák színjátszó csoportnak. Húsz évig járta az országot, Csehszlovákia megannyi városát és községét. Az együttesben végzett munkásságáért kapta meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Fotó: Mihalik József A községi pártbizottság titkára befejezte beszédét. És a kedves családi házban egybegyűltek borral telt poharukat a két nagyszerű ember tiszteletére ürítették. Néhány nappal ezelőtt nagyon sokan kívántak hosszú életet, jó egészséget kedves otthonukban a 77 éves Hirka Jánosnak és a 72 éves feleségének. Mi itt, a nagy nyilvánosság előtt állunk a gratulálok sorába és kívánjuk, hogy János bácsi még sokáig viselje a Tanácsköztársasági Emlékérmet, a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Felszabadulási Emlékérmet és sok más kitüntetést. Balkus Imre üggyel foglalkozott a nagyközségi tanács vb szakigazgatási szerve, amely a gyámhatósági feladatokat is ellátja. Az összesen 12 eset közül 7-ben megegyeztek a szülők, 5 alkalommal pedig határozattal döntött a hatóság, mikor, hol, mennyi ideig találkozhat kiskorú gyermekével a családtól elszakadt szülő. Az ilyen ügyeknél — vésztői tapasztalatok szerint — nem mindig szülői, nagyszülői öntudatból kérik a hatósági beavatkozást, hanem az elvált vagy különváltan élő szülő bosz- szantására. Felesleges bizonygatni, milyen káros ez a gyermek számára. A kiskorúak környezeti, magatartási, anyagi vagy egészségügyi ok miatt kerülhetnek veszélyeztetettként nyilvántartásba. Jelenleg a tavalyinál kevesebb, 49 gyermek egészséges testi-lelki fejlődése van veszélyben a nagyközségben. Sok gyermek, illetve család ügye került a gyámhatóság elé a szülők magatartása miatt. A hatóság két esetben kezdeményezett diákotthoni elhelyezést, de ez nem vezetett eredményre; az egyik gyermek visszakerült a községbe, a másik pedig nevelőintézetben él. Ha a szülő alkoholista A gyámhatóságnak az alkoholista szülők okozzák a legtöbb gondot. A figyelmeztetésre általában nem hagyják abba az ivást, sőt annál inkább üldözik a családjukat. Az idén ötször kezdeményezett a gyámhatóság alkoholelvonó kezelést, de a tapasztalat szerint a kezelés elrendelése hosszú időbe telik. Az intézkedések során gyakran szükséges a tanúk meghallgatása. Előfordul, hogy az ügy tisztázásához szükséges nagyon fontos tényeket, körülményeket elhallgatnak a tanúk. Az ok: nem akarnak haragot az italozó szomszéddal, ismerőssel, vagy pedig egyszerűen félnek az alkoholistától!... Anyagi segítség Rendkívüli gyámügyi segélyt az idén 15 alkalommal, összesen 9200 forint összegben utaltak ki Vésztőn. A pénzből .ruházatot, élelmiszert vásárolhattak a segélyezettek. Tankönyv, tanszer vásárlására az idei tanévben 37-en kaptak anyagi támogatást. Rendszeres nevelési segélyt 9 család számára állapított meg a gyámhatóság. Évről évre csökken az állami gondozottak száma a községben. Jelenleg 37 ilyen kiskorút tartanak nyilván. Az idén két gyermek állami gondozásba vételét kellett elrendelni, öt esétben pedig annak megszüntetéséről gondoskodnak. „Igen” — engedéllyel 1975-től napjainkig mindössze 3 kiskorú kérte házasságkötéséhez a gyámhatósági engedélyt, míg korábban, 1971-től 74-ig 25-en fordultak ilyen kérelemmel a hatósághoz, és 24-en meg is kapták azt. A csökkenés magyarázata egyszerű: a családjogi törvény módosítása óta a nőknél 16 éveskorig szükséges engedély a házasságkötéshez, míg korábban ez 18 éves korig volt engedélyhez kötve. A nagyközségi gyámhatóság munkáját segíti az ifjúságvédelmi albizottság. Véleményére, javaslataira a döntéseknél, mindenekelőtt az állami gondozásba vételnél vagy annak megszüntetésénél, segélyezéseknél, kiskorúak házasságkötésénél ad a gyámhatóság. T. I. Rendelet a borról A Magyar Közlöny 86. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszternek a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló rendelete. A rendelet egyebek között részletesen meghatározza a termőhelyeket, a telepíthető fajtákat, a művelésre vonatkozó előírásokat, a must és a bor előállítására, kezelésére, valamint palackozására és forgalmazására vonatkozó szabályokat. Az új jogszabály messzemenően figyelembe veszi a hazai termelés sajátosságait, valamint a külföldi partnerek igényeit, az exportérdekeket. Ennek megfelelően arra ösztönzi a termelőket, hogy a korábbi jogszabályban meghatározott alkoholmértéket csökkentsék anélkül, hogy a magyar borfajtajellegében, minőségében változás következne be. A rendelet megszigorítja az ellenőrzést.
