Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-09 / 289. szám
NÉPÚJSÁG o Í977. december 9., péntek Megalakult a képzőművészek Kohán Műhelye Szerdán délután 3 órakor Békéscsabán, a megyei tanács egyik tanácskozótermében megalakult a képzőművészek Kohán Műhelye. A műhely célkitűzéseit tartalmazó működési szabályzattervezetet Koszta Rozália, Mla- donyiczky Béla és Takács Győző állította össze, ezt vitatták meg a megjelentek. A tanácskozáson részt vett Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és Szelják György, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is. Pogány ö. Gábor hozzászólásában elmondotta, hogy a műhely megalakításának gondolatát helyesli, mert jó lehetőségnek tartja arra, hogy a Békés megyében élő képzőművészek szülőföldjükön, de országosan is erőteljesebben kiléphessenek a fórumokra, hogy minél több bemutatkozási alkalmat teremtsenek. Külön kiemelte a tanácsok segítő jó szándékát és kezdeményező készségét, mely feltétlenül sokat jelent egy tájegység képzőművészeti életének kibontakoztatásában. — A közösségi élet kialakítása és a közösséghez való kapcsolódás, ez legyen alapvető feladata a Kohán Műhelynek, mely a híres névadó szellemében kell, hogy tevékenykedjen — mondotta. A tervezet megvitatása után a jelenlevők elhatározTanácskoznak a Kohán Műhely szervezői. Közöttük Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója Fotó: Gál Edit ták a Kohán Műhely megalakulását, és megbeszélték az 1978-as programtervet is. Eszerint a műhely tagjai közös, önálló kiállításon mutatkoznak be Békéscsabán vagy Gyulán a múzeumban a képzőművészeti világhét alkalmából; évente több alkalommal művészettörténeti előadást hallgatnak, elsőként januárban Pogány ö. Gábort, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóját hívják meg körükbe. Anyagi lehetőségeiktől függően közös kirándulásokat is szerveznek valamely rangos, országos kiállítás vagy alkotótábor megtekintésére. Elsőként Pécsre és Kecskemétre készülnek. Végül tervezik, hogy felkeresik otthonában Ru- zicskay György festőművészt, és a továbbiakban is szerveznek hasonló műteremlátogatásokat, közös találkozókat. (S) Közművelődési tanácskozás Munkásművelődési, felnőttoktatási megbeszélést rendez december 9-én, pénteken délelőtt 9 órától a Megyei Művelődési Központ, a Ságvári utcai klubházában. A közművelődési mozgalom jelenlegi szakaszának tennivalóiról, a szocialista brigádvetélkedők középdöntőjének megrendezéséhez szükséges módszertani irányításról, a mozgalom anyagi bázisának megteremtéséről és a következő pályázat meghirdetéséről tárgyalnak majd a résztvevők. Megvitatják a Megyei Művelődési Központban létesítendő felnőttnevelési stúdió tervezetét is. Vizsgáznak a balettiskolások December 10-én, szombaton délután 15 órakor, a Jókai Színházban táncolnak a 20 esztendős békéscsabai balettiskola növendékei. A vizsgabemutatón Gazdag Erzsi játékos, kedves verseit, a Hófehérke és a hét törpe történetét táncolják el a gyerekek, majd a Terefere polka zenéjére mutatják be gyermekmozgásra koreografált műsorukat. A balettbemutatón fellép Pongor Ildikó és Erdélyi Sándor, az Állami Operaház két táncosa is. Szőttesek, terít hímzett blúzok A Tótkomlósi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet a közelmúltban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Az eltelt negyedszázadban világszerte megismerték a szövetkezet termékeit, a különféle szőtteseket, térítőkét, futókat. garnitúrákat, a szőttes és hímzett blúzokat, amelyeket Komlós és környékének gazdag népművészeti motívumaival díszítik, Ismerkedési est A kardoskúti KlSZ-szerve- zet és a helyi Móra Ferenc Művelődési Ház december 17-én 18 órakor járási ifjúsági ismerkedési estet rendez. Az esten a KISZ Központi Művészegyüttes „Ki mit tud?” fórumának előadásával szórakoztatják majd a kardoskúti és környékbeli fiatalokat. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével, többszörösen VIT-díj- jal és Kiváló Együttes címV hímezik az ügyes kezű lányok, és asszonyok. Az idén a szövetkezet 26 millió forint értékű terméket készített, melynek csaknem kétharmad része nép- művészeti cikk. A késztermékek felét exportra szállítják. A hímzésmintákat a szövetkezet tagjai maguk gyűjtik, a tagok tervezik a gyártásra kerülő darabokat. Kardoskúton mel kitüntetett művészegyüttes műsorában fellép Feld- mayer István egyensúlyozó, Siklósi Gábor bábparodista, Wéber Mária bűvész, Feren- czy Imre és Weisz György parodista, a Motolla együttes folktriója. Este bált rendeznek, melyen a budapesti Spirál együttes játszik. A kardoskúti fiatalok ismerkedési estje iránt máris igen nagy az érdeklődés. Szlovák vendég a TIT-ben Dr. Ondrej Gries, a Szlovák Kommunista Párt KB Marxizmus—Leninizmus Intézetének tudományos munkatársa december 8-án, csütörtökön érkezett Bratislavá- ból Békéscsabára. A TIT Békés megyei szervezetének titkára, dr. Krupa András tájékoztatta a szlovák társadalomtudományi szakembert • a TIT Békés megyei munkájáról, délután pedig a vendég Kétsopronyban, este Telekgerendáson tartott előadást világnézeti kérdésekről. December 9-én dr. Ondrej Gries ismerkedik Békéscsaba nevezetességeivel és lakóival. Tartálykocsival ütközött a kamion ÁFOR tartály-tehergépkocsinak ütközött egy olasz FIAT-kamion, a Békéscsaba és Kamut közti útszakaszon. Csütörtökön a délelőtti órákban Békéscsabáról Mezőbe- rény felé közelekedett Santi Roberto olasz állampolgár, egy pótkocsit vontató FIAT- kamionnal. A kamion gépkocsivezetője rosszul számította ki az oldaltávolságot és összeütközött a vele szemben haladó Kerepeczki György által vezetett ÁFOR tartály-tehergépkocsival. A rendőrségi vizsgálat szerint a kamion pótkocsija kilengett, s emiatt beleütközött Kerepeczki tartálykocsijába, amely egy másik, üzemképtelen tartálygépkocsit vontatott. r* Az összeütközés következtében a vontatott tartály-tehergépkocsi vezetője, Lovas István kisebb sérülést szenvedett. Az okozott kár meghaladja a 200 ezer forint értéket. A rendőrség vizsgálatot folytat a karambol ügyében. Hz év két utolsé szombatjának munkarendje Ez év december 24-e és 31-e szombatra esik. Ezért e napokon a kollektív szerződésben — vagy az azt helyettesítő rendelkezésben — az adott szombati napra előírt munkarendet kell alkalmazni. Figyelembe véve a hagyományokat és a közlekedés rendjét, a több műszakos vállalatoknál a második, illetve a harmadik műszak elhagyható. A műszakelmaradás miatt kieső időre munkabér nem jár. A dolgozók keresetcsökkenése és a termeléskiesés elkerülése érdekében célszerű, ha a kieső munkaidőt előzetesen ledolgozzák, a munkarend-változtatás nem érinti a megszakítás nélkül folyamatosan üzemelő vállalatoknál, illetőleg az ilyen munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkarendjét. A kereskedelem és közlekedés területén dolgozók munkarendjét — a szolgáltatások zavartalanságának biztosítását szem előtt tartva — a belkereskedelmi, illetve a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg. Jugoszláv írók Békéscsabán és Battonyán Békéscsaba és Zrenjanin testvérvárosi kapcsolata keretében jugoszláv írók érkeztek Békéscsabára. Első bemutatkozásuk szerdán este 6 órakor volt a Vasutas Klubkönyvtárban. Elsőnek RMdojica Tomasevic, a zren- janini városi könyvtár igazgatója tartott rövid előadást testvérvárosunk irodalmi életéről, a kapcsolatok jelentőségéről. Elmondotta, hogy igaz barátság köt össze bennünket, és meggyőződésük, hogy az írók cserelátogatásai ezt jól szolgálják. Beszélt a Zrenjaninban megjelenő Ulaznica c. irodalmi folyóirat és az Űj Aurora közös céljairól, hangsúlyozva, hogy a magyar és a jugoszláv írók, költők bemutatása e két folyóiratban már évek óta a kapcsolatok jelentős része. A továbbiakban bemutatta a vendégeket, Radovij Saj- tinac költőt, Milorad Grujic költőt és Szűcs Imre költőt. Műveikből Maday Emőke és Kárpáti Tibor olvasott fel, majd a találkozó résztvevői hosszasan elbeszélgettek irodalmi kérdésekről, az együttműködés különböző lehetőségeiről. Jugoszláv vendégeink tegnap este Battonyán, a délszláv klubban találkoztak az irodalom barátaival. Radojica Tomasevic beszél az író-olvasó találkozón Fotó: Veress Erzsi A közösség ereje mikor egy évtizeddel ezelőtt, nem sokkal a termelőszövetkezeti törvény életbe lépése után megalakult az országban az első,- közös fenntartású művelődési ház, a legtöbben valamiféle különcködésnek tekintették ezt a kezdeményezést. Sokan érveltek azzal: a szövetkezet elsősorban termelőüzem, fordítsák pénzüket és energiájukat a gazdaság fejlesztésére, a termés- eredmények növelésére. Ebből következik — mondották —, hogy a művelődés segítése kizárólag állami — helyi vonatkozásban tanácsi — feladat. De vajon lehet-e csak az állam feladata a művelődés feltételeinek megteremtése? Az elmúlt évtized eldöntötte, hogy nem. Hiszen a szocialista társadalomban nem csupán az állam érdeke, hogy műveltebbek legyenek állampolgárai. A legszűkebb pátria, a falu, a gazdaság érdeke is, hogy lakói, dolgozói ma többet tudjanak, mint tegnap, mivel holnap újabb korszerű gépek, a tegnapinál moderneb technológiák bevezetése válik szükségessé, s ezek kezeléséhez, alkalmazásához műveltebb, több tudással, nagyobb áttekintéssel rendelkező emberekre van szükség. Nem véletlen tehát, hogy a Pest megyei Csornád községből indult kezdeményezés csakhamar országszerte követőkre talált. Termelőszövetkezetek sora vállalkozott arra, hogy rendszeres támogatást nyújt a helyi művelődési intézmények fenntartásához, működtetéséhez. Persze, így kimondani ezt egyszerűbb, mint ahogyan a valóságban történt. Hiszen a gazdaság pénzéről nem egyedül az elnök dönt, s nem is a szűkebb vezetőség, hanem a közgyűlés. Nem egy helyen éles viták előzték meg az igen kimondását, s nem egy helyen a kollektív nem kimondására is akadt példa. A kicsiny, alig ezerötszáz lelkes Tök községben sem volt könnyű rábírni a tagságot az igen kimondására. Igaz, nem kis összegről volt szó: kerek kétmillióról. A ' falu művelődési háza ugyanis alkalmatlan volt már minden kulturált rendezvényre. Először átépíteni, korszerűsíteni, bővíteni kellett ahhoz, hogy érdemi munka kezdődhessék falai között. Az emberek — az elnök helyes érvelése nyomán — végül mégiscsak belátták, hogy nem lesz kidobott pénz az a kétmillió. Sokan talán most úgy vélik, akkor erőn felül költekezett ez a gazdaság, hiszen egy kicsiny településre terjedt ki határa. Vezetői azonban előre látták a fejlődés útját, azt, hogy néhány év múlva ez a termelőszövetkezet már öt falu határát egyesíti és így öt falu lakóinak művelődéséért kell felelősséget vállalniuk. Előrelátásukkal sikerült olyan helyzetet teremteniük, hogy az a művelődési ház ma már négy függetlenített dolgozóval eredményesen segíti nemcsak a helyiek, hanem a másik négy település lakóinak kulturálódását is. Érdemes visszaidézni, mivel is érveltek akkor a gazdaság vezetői. Azzal, hogy a falu egyre inkább közeledik a városhoz. Életmódban, igényekben egyaránt. Szükség- szerű tehát meggyorsítani, hogy a műveltségi színvonalban és a művelődési lehetőségekben a viszonylagos hátrány falun is megszűnjék. És elmondták azt is, hogy a több tudás birtokában kevesebb lesz a gond az új technika és technológia bevezetésével. A közművelődés ugyanis nemcsak a szocialista ember kialakításának egyik legfontosabb eszköze, hanem a további gazdasági fejlődésnek is jelentős tényezője. Előbbre lépni azonban csak közös összefogással lehet. Az összefogás szép példáját mutatta — elsőként az országban — a váci járás. Itt három esztendővel ezelőtt már valamennyi művelődési ház közös fenntartásba került. Belátták ugyanis, hogy a helyi tanácsok rendelkezésére álló összegek nem elégségesek a megnövekedett közművelődési feladatok végrehajtásához. Az akcióba a járás ötvenkilenc gazdasági egysége kapcsolódott be — köztük valamennyi termelő- szövetkezet —, s így azóta ebben a járásban kerek egymillió forinttal több jut a közművelődésre, mint a korábbi években. Miből? A gazdasági egységek kulturális alapjából. Természetesen kulturális alappal a korábbi években is rendelkeztek ezek a termelő- egységek. Csupán szemlélet dolga: mire fordítják, hogyan hasznosítják ezeket az összegeket. Szemlélet dolga. Valóban az. Egy, a vácihoz hasonló nagyságú és adottságú járásban a termelőszövetkezetek évi kétmillió-hétszázöt- venezer forint kulturális alappal rendelkeznek. Itt ,a helyi tanácsok évente összesen egymillió forintot tudnak biztosítani a művelődési házak támogatására. Gondolná az ember — jogosan —, ha a tanácsoknak nincs elegendő pénzük, akkor természetesen segítenek a gazdaságok. Nem ez történt. A két- millió-hétszázötvenezer forintból hétszázezret fel sem használtak. Az elkészült kimutatás szerint az összkultu- rális alapnak csupán a 2,7 százalékát, azaz ötvenötezer forintot fordítottak a műve- W lődési házak és az öntevékeny művészeti együttesek támogatására. Hogy mire költötték a többi pénzt? Az egyik gazdaság például kulturális alapjának 81 százalékát szociális jellegű kiadásokra fordította. Így aztán az ötszázharmincezer forintos kulturális alapból a három falu határát egyesítő gazdaság a három művelődési ház támogatására mindössze ezerötszáz forintot adott! Egy másik gazdaságban a kulturális alap negyvenhárom százalékát ingyenes külföldi társasutazásokra fordították. A két ellentétes példa is jól bizonyítja: még sok a tennivaló. És nem csupán abban, hogy a gazdaságok is vegyék ki részüket a köz- művelődésből. A közös fenntartás ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek és más gazdasági egységek átengedik a művelődési háznak kulturális alapjuk egy részét. Azt is jelenti, hogy a művelődési házak az anyagi támogatásért cserébe messzemenően figyelembe veszik a fenntartók művelődési igényeit. Olyan programokat szerveznek, amelyeket a gazdaság kér, elsősorban az ott folyó termelőmunka javítása érdekében. hhez azonban nem elégséges a népművelők igyekezete. Akadnak még olyan gazdasági vezetők, akik azzal, hogy a művelődési háznak átutalnak egy bizonyos összeget, befejezettnek tekintik kapcsolatukat. Mások csak nagy általánosságban fogalmazzák meg igényeiket, a művelődési ház népművelőire bízva, mit tartanak fontosnak, mit megvalósíthatónak azokból. A közös fenntartás tartalmi problémái ott oldódnak meg, ahol a népművelők a lakóhely, a gazdaság embereinek igényeit felmérik, s ahol a termelőszövetkezeti kulturális bizottság részt vállal a közös cselekvésből. Prukner Pál
