Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-09 / 289. szám
a 1977. december 9., péntek •IgHiMMTcf flz elmélet és a gyakorlat egységéért Beszélgetés a kereskedelmi közgazdászok feladatairél A Magyar Közgazdasági Társaság kereskedelmi szakosztálya tavaly júniusban tartotta tisztújító közgyűlését. Ezen a tanácskozáson dr. Ságby Vilmos, belkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a gyakorlat segítésére, a jövő pontosabb megítéléséhez, általában a kereskedelmi tevékenység színvonalának javításához kutatások, viták, eszmecserék szükségesek. — Valóban * így van — mondja dr. Pérchy Antalné, az MKT megyei szervezete kereskedelmi és szolgáltatási szakcsoportjának a vezetője. — A gazdaságpolitikai feladatok megvalósítása során a közgazdasági munka mind fontosabbá, nélkülözhetetlenebbé válik. A közgazdasági szemlélet további erősödése, a közgazdászokkal szembeni egyre nagyobb vállalati és társadalmi elvárások indokolják a megfelelő szervezeti formák létrehozását. — Ebben a tekintetben ez az év mozgalmasnak számít a megyei szervezet életében. — Igen. Szeptemberben alakult meg az ipari, a pénzügyi, a mezőgazdasági, az élelmiszeripari, novemberben pedig a kereskedelmi és szolgáltatási szakcsoport. Mi abból az általános elvből és tapasztalatból indultunk ki, hogy a szakemberek a megfelelő szervezetekben egységesebb, átfogóbb gondolkodásmódot, szemléletet alakíthatnak ki. Ha megnézzük csoportunk összetételét, látjuk, hogy tagjai között vannak állami, kereskedelmi vállalatoknál, szövetkezeteknél dolgozó, a gyógyszer-kereskedelemben, a vendéglátásban, a tanácsi irányító szerveknél, szolgáltatással foglalkozó vállalatoknál, szövetkezeteknél tevékenykedő közgazdászok. — A munka tehát sokrétű. Mégis mit tart a legfontosabb feladatnak? — A szakcsoportban mintegy 60 üzem- és közgazdász munkájára számítunk. Ügy gondolom, hogy legeredményesebben akkor teljesítjük céljainkat, ha az elméletet és a gyakorlatot összekapcsoljuk, a kettő egységének a megteremtéséért küzdünk. Természetesen a szervezést nem tekintjük befejezettnek. Sajnos megyénkben kevés a közgazdász, az utánpótlás sem tart lépést az igényekkel. Nehezíti a helyzetet, hogy ezek a megye különböző településein elszigetelten dolgoznak. A szakcsoport létrehozásával valamit enyhülnek a gondok. Egyebek mellett lehetőség lesz a különféle beosztásban dolgozó kereskedelmi közgazdászok gyakorlati, elméleti ismereteinek bővítésére. — Milyen módszerekkel kívánják mindezeket megvalósítani? — Figyelembe vesszük á szakmai adottságokat, sajátosságokat, amely az eredményes működés feltétele. Kérdőíveket adtunk ki a programok részletes meghatározására, figyelembe véve javaslataikat, véleményüket. — A megoldásra váró feladatok egy része rövidebb, más része viszont hosszabb kutató munkát igényel. Vannak olyanok, amelyeket a lehetőség szerint az V. ötéves tervben szükséges elemezni, hogy utat mutasson a következő tervciklus kereskedelempolitikájához. — Munkánk fő területe kétségtelenül a megyei gazdaságpolitikai elképzelések végrehajtásának a segítése. A hangsúlyt a vállalati gazdálkodás jobbá tételére kell helyezni. — Milyen témakörökre gondol? — Mindenekelőtt vizsgálni szükséges a megye kereskedelmének és szolgáltatásának sajátos gazdasági, ellátási és szociálpolitikai helyzetét. Témakörök bőségesen vannak. Ilyen a megye kereskedelmi hálózatfejlesztésének közép- és hosszú távú tervezése, a lakosság élet- színvonalának alakulása, a fogyasztói szokások változása, a szolgáltatások kiszélesítésének szükségessége, az adatfeldolgozás gépesítése. — Bizonyára az MKT és a megyei szervezet szakcsoportjai érdekvédelmi feladatokat is ellátnak. — Csak egy dolgot említek: a szakosztály 45 százaléka nő. Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy odafigyeljünk a nők és a fiatalok munkájának könnyítésére, továbbképzésükre, beMHMUMWMMWWHMMI Három napon át tartott nyitva Budapesten, a Technika Házában az a kiállítás, melyen az ország fogyasztási szövetkezetei mutatkoztak be melléküzemágaik ipari termékeivel. A Szövetkezetek Országos Tanácsa által rendezett kiállításon megyénk fogyasztási szövetkezeteit a mezőkovácsházi, a vésztői és a medgyesegyházi ÁFÉSZ képviselte ipari ágazatainak termékeivel. Képünkön a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kiállításának egyik részletét mutatjuk be Kép, szöveg: Balkus Imre illeszkedésükre. A megyei szervezeten belül már több éve eredményesen működik a Fiatal Közgazdászok Klubja, amelynek sok kereskedelemben dolgozó ifjú szakember tagja van. Szeretnénk, ha létrejönne csoportunkban a Közgazdasági Vezetők Klubja, hiszen mintegy 20 vezető beosztású szakembert tartunk nyilván. Rendezvények — Milyen elképzelések szerint szervezik meg az előadásokat, tanfolyamokat? — A megyében dolgozó kereskedelmi közgazdászok fele nem a megyeszékhelyen dolgozik. Ez meghatározza tennivalóinkat. Azt tervezzük, hogy az összejöveteleket, előadásokat egy-egy városban, községben tartjuk a körülményektől, a témától függően. A színvonal tartása miatt felvesszük a kapcsolatot az MKT országos szervezetével, a felügyeleti szervekkel. Lehetőségünk lesz arra is, hogy a közgazdasági egyetem továbbképző intézetének 1977/78. évi tanfolyamán részt vegyünk. — Miről lesz itt szó? — Az ÁFÉSZ-ek gazdálkodásának aktuális kérdéseiről az V. ötéves terv időszakában. Ezen belül beszélünk — többek között — a haszonkulcsok rendszeréről, az eszközökkel való gazdálkodásról, a hálózat területi és szakmai elvek szerinti tagolásáról. — Ügy tudom, a szakcsoport tagjai is tartanak önálló előadásokat. — örvendetes ez a törekvés, hiszen az értekezések lehetnek vitaindítók, tájékoztató jellegűek. Csupán néhány javaslat a sok közül: a közlekedés szerepe a kereskedelmi hálózat ellátásában, a kereskedelmi technológia kialakítása, létszám- és bérgazdálkodás, ügyvitelgépesítés — mondotta befejezésül dr. Pérchy Antalné. . Seres Sándor Bővüld szolgáltatások A mezőkovácsházi Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme meghatározta 1978. évi feladatát. Ezek szerint jövőre az összes árbevétel eléri a 18,7 millió forintot. Ezen belül az építőipari tevékenységből 15,1 millió forintra számítanak. Az üzem jelenlegi álló- és forgóeszköz- ellátottsága ugyanis ennyi értékű munka elvégzését teszi lehetővé. Éppen ezért a csaknem egymillió forintos óvodafejlesztést és az orvosi rendelő bővítését csak más munkák rovására tudják vállalni. A lehetőségekhez mérten természetesen növelik eszközállományukat. Ez évben 474 ezer forintért vásároltak gépeket, szerszámokat, járműveket. A jövő esztendőben mintegy 400 ezer forintot fordítanak szállítószalag, vibrátor és egyéb kisgépek beszerzésére. Az építőipari tevékenység mellett tovább bővítik a lakossági szolgáltatások körét. Van tennivaló bőven a szemétszállítás, a szennyvízelhordás, a javítókarbantartó szolgáltatások terén. Megmentik a háziállatokat Megmentik a kipusztulástól őseink háziállatait, az évszázadok során máig fennmaradt fajokat, amelyeknek elődjeit még a honfoglaláskor hozták magukkal. Ezek számára — idegen szemektől távol — a kunszentmiklósi pusztán alakítottak ki zárt telepet az Országos Álla- tenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség szalkszent- mártoni teljesítményvizsgáló állomásán. Minden különösebb beruházás nélkül nomád körülmények között tartják itt a jószágokat, a három vérvonalú magyar szürke gulyát, a fehér és a fekete szőrű pöd- rött szarvúak nyáját és a köztenyésztésből már régen kirekesztett cigája juhot. összegyűjtik a jószágot terelő, a pusztai embert védelmező magyar kutyafajtákat is. A tanács és a családvédelem Mint tudjuk, a családok gondjaival való foglalkozás a tanácsi munka szerves része. így van ez Kondoroson is, ahol sokat tesznek a határozatok végrehajtásáért, gondoskodnak az idősekről, védik a fiatalkorúak érdekein. Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmet a községben három védőnő látja el közvetlenül. A szaktanács- adásokon, felvilágosításokon egyre többen jelennek meg, amelynek eredményeképpen nőtt a születések száma. A három körzeti orvos család- és nővédelmi tanácsadásán ez évben több mint százan vettek részt, az általános csecsemőrendelésen pedig 763 gyermeket vizsgáltak meg. Előrelépést jelent, hogy a korábbi idénybölcsőde helyett jelenleg 35 személyes bölcsőde működik. • Az öregek napközi otthonában 40 idős emberről gondoskodnak. A betegeket a gondozónő a lakásukon látja el: bevásárol, takarít. A házi szociális gondozást is megvalósították. Ugyanakkor az Egyesült Termelőszövetkezet szociális bizottsága jelentős összeggel segíti a rászoruló családokat. A szociális segélyen kívül évente 400 ezer forintot fordítanak a háztáji földek meg- művelési költségtérítésére, amit az alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezőknek juttatnak. Az ifjúság- és gyermekvédelem a tanácsnak szintén fontos feladata. Ez a munka már az óvodában megkezdődik. örvendetes, hogy az óvodai csoportok száma három év alat négyről hétre emelkedett. Most már 190 gyermek elhelyezéséről gondoskodnak, amely 75-tel több az 1974. évinél. A gyámhatósági feladatokat jól segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság. Sarkadon, az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet dekorációs műhelyében már a karácsonyra készülődnek. Ábrahám Ibolya és Gurzó Gábor tanulók most állítják ösz- sze az egyik kirakat dekorációit Fotó: Gál Edit ^WVWMWMMWWWMWmwWWWVWWWWWW Gondoskodás' a hallássérültekről Orosházán A Hallássérültek Országos Szövetségének orosházi körzeti csoportja tíz évvel ezelőtt alakult. Az új kórház elkészültével audiológiai állomás jött létre Orosházán, itt hallókészülékeket is írtaik ki az arra rászoruló betegeknek. A hallássérültek vizsgálatát, ellátását összekapcsolták a tagszervezéssel, így jött létre az orosházi csoport, melynek jelenlegi elnöke dr. Pacsay Júlia osztályvezető főorvos, elnökhelyettese pedig dr. Hajdú Erzsébet logopédus tanárnő. A csoport szervezésében havonta tanácsadást tartanak a nagyothalló vagy hallását teljesen elvesztett emberek számára. A tanácsadáson évek óta lelkes közreműködő Lauday Béláné és Puszijai Gyöngyi, az orosházi audiológiai állomás asszisztense. Rövidesen megkezdik a tagok hallókészülékeinek esetleg szükséges kisebb javítását, ami azért nagyon jelentős, mert jelenleg még a legapróbb hibával is a fővárosba kell utazni. Az idén Náfrádi Mihályné, a városi tanács egészségügyi osztálya munkatársának segítségével megtörtént a tagok szociális körülményeinek felmérése. A csoport varrógépet vásárolt, s a télen szabás-varrás tanfolyamot szerveznek. Lehetőség van könyvek kölcsönzésére, folyóiratok olvasására és a csoport kirándulásokat is szervez tagjai számára. Megkezdődött a hallás- sérült gyermekek beszédfejlesztése, amelyhez a Hallás- sérültek Országos Szövetsége hallásfejlesztő készüléket adott az orosházi csoportnak. Tervezik a hallásnevelés és beszédfejlesztés kiterjesztését a felnőtt tagokra is. A csoport vezetősége szorgalmazza a korai életkorban — 0—3 éveseknél — történő hallás-szűrővizsgálat bevezetését. Mindehhez sok segítséget kap a csoport a Hallássérültek Országos Központjától. Hasonló támogatásra lenne szükség a helybeli társadalmi és egyéb szervek részéről is. Az orosházi körzeti csoport december 4-én, vasárnap ünnepséget tartott. Ekkor leplezték le a Táncsics Mihály utca 10. szám alatt Frcska Jánosné emléktábláját. Frcska Jánosné végrendeletében vagyona egyhar- madát a hallássérültek orosházi csoportjára hagyta, s e hagyatékból volt módja a csoportnak megvásárolni a jelenlegi székházat. Az ünnepségen dr. Hajdú Erzsébet tartott beszédet, melyben többek között elmondta, hogy hazánkban 1912-ben alakult a hallássérültek első társadalmi szerve. A siketek, nagyothallók tényleges rehabilitációja azonban csak a felszabadulás után valósulhatott meg. Az országos szövetség 1950-ben alakult. Az ünnepség résztvevőit a helyi 3-as számú általános iskola zenei tagozatának 6. osztálya énekszámokkal szórakoztatta. Az ünnepségen részt vett a békéscsabai és a kecskeméti csoport titkára, akik kicserélték tapasztalataikat az orosházi szakemberekkel. Pályázati felhívás a magyar néphadsereg katonai főiskoláira A honvédelmi miniszter jelentkezésre hívja fel azokat az ifjakat, akik önként vállalva a dolgozó nép fegyveres szolgálatát, a magyar néphadsereg vagy a Belügyminisztérium határőrség hivatásos tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei : büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, magyar állampolgárság, hivatásos szolgálatra való egészség és fizikai alkalmasság, középiskolai érettségi, nőtlen családi állapot, 21 évnél nem magasabb életkor. A katonai főiskolára pályázók jeléntkezési lapot a középiskola igazgatójától, az előző években végzettek a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól, sorkatonák a parancsnokaiktól kaphatnak. A jelentkezők pályázhatnak a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész, páncélos, csapatfelderítő, rakétatüzér, műszáki vagy határőr szakára, a Zalka Máté Katonia Műszaki Főiskola légvédelmi rakéta, vegyvédelmi, híradó, rádiólokátor, páncélos és gépjármű, fegyverzeti vagy hadtáp szakára. (A Kilián György Repülő- Műszaki Főiskola repülőműszaki vagy repülőgépvezetői szakára való jelentkezés november 30-án lezárult.) A pályázók 1978 márciusában felvételi vizsgán vesznek részt, amelynek időpontjáról értesítést kapnak. A katonai főiskolák első évfolyamán a tanulmányi év kezdete 1978. augusztus 1—5. A főiskolai hallgatók teljes ellátásban, havonta illetményben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. A főiskolát sikeresen befejező hallgatók a magyar néphadsereg, illetve a Belügyminisztérium határőrség hivatásos tisztjei lesznek. A katonai főiskola — a katonai szakképesítéssel együtt — meghatározott szakon üzemmérnöki, üzemgazdászi vagy általános iskolai tanári képesítést nyújt. A pályázati határidő 1978. január 31.
