Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-08 / 288. szám
o 1977. december 8., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Rongálok fl munka értelme A Szerkesszen velünk rovat bár elsődleges feladatának tekinti mindennapi életünk apró fonákságait, visz- szásságait felvillantani, örömmel ad helyet az elismeréseknek is. özv. Pleskó Györgyné, a Dürer Nyomda dolgozója hozzánk intézett levelében arról tudósít, hogy a jól végzett munka elismerése milyen örömet szerez a dolgozónak. „Hosszú, küzdelmes munkás hétköznapok állnak mögöttem. Az eltelt időszak alatt mindig igyekeztem képességeimhez mérten úgy dolgozni, hogy elégedettek legyenek velem. Több helyen dolgoztam már eddig, találkoztam vezetőkkel és munkáskollektívákkal, de az igazival, úgy érzem, hogy itt, a Békés megyei Dürer Nyomdában ismerkedtem meg. Érzem, munkámat fontosnak tartják, úgy hiszem, hogy az én tevékenységem is hozzá tartozik a nyomda életéhez, és beleszámít a vállalati eredményekbe. Különösen jólesett, hogy nemrégiben sokadmagammal jutalmat kaptunk. Nem is az anyagiak, hanem a köszönő szavak, az erkölcsi megbecsülés jelentett számomra nagyon sokat. Ez nemcsak nekem, hanem munkatársaimnak is újabb lendületet és biztatást jelent a munkában. Köszönet érte!” Kerüljük a csúcsforgalmai? Rovatunkban már egyszer szó volt arról, hogy Gyulán, a megyei kórház rendelőintézetében az ülőbútorok kárpitjait felszaggatják, letépik, jelentős károkat okozva ezzel. A panaszos levél óta — amit az egyik kórházi dolgozó írt lapunknak — nem szűntek meg ezek a rongálások, sőt újabb bútorok estek áldozatul a vandál kezeknek. Reméljük, hogy az ott megforduló jobb érzésű emberek gátat vetnek ennek a pusztításnak és megakadályozzák a további rombolást mindannyiunk, a betegek, a gyógyulni vágyók érdekében is. II gépkocsivezető fegyelmi büntetése Krasznai Zoltán gyulai olvasónk panaszos levélben kifogásolta az egyik autóbusz-vezető eljárását. A Volán Vállalat megvizsgálta a panaszt, és az alábbi választ küldte: „Vállalatunkhoz, valamint a Békés megyei Népújság szerkesztőségéhez írt panaszos levelét kivizsgáltuk. A levelében kifogásolt gépkocsivezetőt kihallgattuk, aki elmondta, hogy önt valóban leszállította az autóbuszról. Védekezésül elmondta, hogy ezt azért tette, mert ön többszöri felszólításra sem tette szabaddá a kocsi első ajtaját a felszállók részére. A fegyelmi jogkörgyakorló a védekezést nem fogadta el, s megállapította, hogy a gépkocsivezető súlyosan vétett a forgalmi munkavégzés szabályai ellen. Ezért a gépkocsivezetőt — figyelen*- be véve utólagos megbánását — fegyelmi büntetésben részesítette. A történtekért szíves elnézését kérjük.” logtalan Nem jön a csomag, hiába várom a büntetés — írja levelében Sipos Zoltán békéscsabai olvasónk. Ugyanis a levélíró Kisvárdá- ról Szolnokon keresztül utazott Békéscsabára. Kisvárdán, ahol megváltotta vasúti jegyét, nem tudtak biztosítani számára helyjegyet Szolnok és Békéscsaba 'között. Viszont mikor beérkeztek Szolnokra, mindössze három perce maradt az átszállásra a békéscsabai vonatra. Ezért nem tudott helyjegyet vásárolni és 40 forintra büntették, mert helyjegy nélkül utazott. „Egy ilyen nagy forgalmú csomópont, mint a szolnoki, mindössze csak háromperces várakozási időt tud biztosítani a vonatinduláshoz, ez a rövid idő még a balesetmentes átszállást sem biztosítja. Azért fordulok önökhöz panaszommal, mert nemcsak én vagyok egyedül, aki így járt, és jó lenne, ha a jövőben én és a hozzám hasonlóak mentesülnének a jogtalan büntetés alól.” „Nagy felháborodással fogtam tollat a levél írásához. Ugyanis november 17-én 9 órakor a gyulai postán feladtam expressz jelzéssel egy élelmiszercsomagot, hogy minél előbb megérkezzék édesanyámhoz, Nyergesújfaluba” — írja panaszos levelét Csepregi Miklósné gyulai olvasónk. A panaszos előzőleg kétszer is megkérdezte, hogy időben eljut-e a címzetthez a csomag. Megnyugtató választ kapott. Ám a levél, Az 1977. december 1-én a Békés megyei Népújságban közölt „Mi van a kúttal?” című cikkre az alábbi észrevételt tesszük. Nagy Istvánné panaszos levelében említett kút nincs a tanács tulajdonában. Ezt, valamint az ehhez szolgáló hidrofort még 1973-ban eladtuk az .említett lakások tulajdonosainak. A társasamit édesanyja írt, már korántsem volt ilyen megnyugtató. Ugyanis a csomag csak öt nap múlva érkezett Nyergesújfaluba. Hiába várta az édesanyja. Amikor viszont kézbesítették, a csomag tartalma már ehetetlen volt. „Csak azzal nem vagyok tisztában, hogy a posta miért nem hívja fel a figyelmet arra, hogy romlandó élelmiszert ne küldjünk, hiszen úgy tűnik ebből az esetből is, hogy nem tud eleget tenni vállalásainak.” háztulajdont alapító okirat szerint a kút és a vízellátó berendezés a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdona. E berendezést a társasház lakói kötelesek fenntartani, üzemét állandóan biztosítani. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy a felújítási, karbantartási és üzemeltetési munkák költségei a tulajdonosokat terhelik. A lakások átadásakor minden tulajdonos kapott egy példányt ebből az alapító okiratból, sőt az idén november 28-án ismét átadtunk egy ilyen okiratot, hogy az abban foglaltakat részletesen megismerjék. Süli János, az újkígyósi tanács elnöke Környezetvédelem? Nagybánhegyesről, a Med- gyesi utca lakóitól kaptunk panaszos levelet arról a „tűrhetetlen állapotról”, amelynek szenvedő alanyai. Ugyanis ennek az utcának a végében van a községi mázsaház, ahol hetenként két- szer-háromszor történik a sertések átadása. Egy-egy szállítás alkalmával 200—250 sertést hajtanak ide. A probléma nem is ez, hanem az, hogy legtöbbjét lábon hajtják a mázsaházhoz, és az állatok sok kárt tesznek a Medgyesi utcában. Kitördelik a fiatal facsemetéket, megrongálják a drótkerítést, az építkezéshez odahordott sódert összedúrják, és sorolhatnám tovább, milyen ran- dalírozást végeznek. Szerintünk mindez elkerülhető lehetne úgy, mint más köz- * ségekben, ahol lovas kocsival és más járművel szállítják a sertéseket a mázsaházhoz. Síkosak a járdák Válaszolt a tanácselnök Ügy szép a tél, ha hó van, tartják sokan és ez valóban így van, hiszen az igazi tél elképzelhetetlen havazás nélkül. Am az öröm mellett — amit különösen a gyermekeknek szerez — sok gondot okoz a felnőtteknek. Gyulán, a Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat a munkaerőhiány miatt kénytelen volt gépesíteni a hóeltakarítást nemcsak a közutakról, hanem a járdákról is. Erre a célra kerti traktorra hódúrót szereltek fel. Ez az egy gép azonban nem képes megoldani a város összes járdáinak tisztítását. Ezért szükség van fokozottan arra is, hogy a háztulajdonosok ingatlanuk előtt eltakarítsák a havat, a jeget. Sajnos nem mindenütt van ez így, sok helyen fel sem szórják homokkal, salakkal sem, s így az utak sok helyen rendkívül balesetveszélyesekké váltak. Az illetékesek ezúton is kérik, hogy az ingatlantulajdonosok gondoskodjanak a házuk előtti járdák hó- és jégtelenítésérői. Szabó István dévaványai olvasónk egy reklámhirdetés kapcsán írt panaszos levelet szerkesztőségünkbe. „A Békés megyei Népújság november 9-i számában jelent meg egy hirdetés. Kerülje a csúcsforgalmat, a közelgő ünnepekre már most vásárolja meg ajándékait és tartós élelmiszer-szükségleteit a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ üzleteiben. Bő áru- választék, figyelmes kiszolgálás. Ez nagyon szép dolog, hogy előre figyelmeztetnek az ünnepek előtti csúcsforgalomra és invitálnak, hogy már most vásároljuk meg az ajándékokat. Sajnos a bő áruválaszték egy kicsit csalókának tűnik, hiszen se mikuláscsomagot, se szaloncukrot nem találtam az üzletben. Ügy látszik nagyon találó az az aforizma — és ide illik —, amelyet ugyanez a lap közöl és pontosan azon az oldalon. Ha a reklám jó, még , árura sincs szükség. Ebből arra következtethetek, hogy ez a reklám nagyon jó.” JOGÁSZUNK VÁLASZOL Hegedűs Vincéné, Dombegyháza: Azt kérdi levelében, hogy milyen feltételek mellett jár a házastársi pótlék. A jogszabály szerint az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjast a házastársi pótlék a vele együtt élő házastársa után illeti meg, ha az özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte vagy rokkant és akinek a nyugellátása, baleseti járadéka, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. Feltéve, ha férjének a nyugdíja nem több 1500 forintnál. Mivel ezek a feltételek fennálla- nak, férje minden bizonnyal meg is kapja a házastársi pótlékot. Végső soron azonban, ahogy ez leveléből kitűnik, nem is ez okoz gondot önnek. Noha egy lakásban laknak, mégis külön élnek. A férje nem gondoskodik önről. Ezzel kapcsolatban családjogi törvényünk kimondja, ha a házastársak az életközösség fennállása mellett külön élnek, megélhetésük költségeit elsősorban közös keresményükből és közös vagyonukból kell fedezni. Ha a közös vagyon a közös háztartás költségeit nem fedezi, a házastársak kötelesek ahhoz külön vagyonukból is egyenlő mértékben hozzájárulni. Abban az esetben, ha csak az egyik házastársnak van külön vagyona, ő egymaga köteles ebből a közös háztartás költségének kiegészítéséhez szükséges összeget fedezni. A házastárs köteles továbbá a külön élő és önhibáján kívül rászoruló házastársát — ha arra nem érdemtelen — külön vagyonából is eltartani, amennyiben megélhetésének költségeit a közös vagyonból nem lehet fedezni és ez a tartás nem veszélyezteti az ő megélhetését. Ez a rendelkezés arra az esetre is irányadó, ha a házastársak között vagyonközösség nincs. Mivel ön 62’*eves s koránál, valamint betegségénél fogva munkát nem tud vállalni, valóban önhibáján kívül rászoruló házastársnak kell tekinteni. Ha a férje nem hajlandó gondoskodni önről, a tartás iránt pert indíthat. (dr. Serédi) MIT MOND A JOGSZABÁLY? II jubileumi jutalomról Azoknak a dolgozóknak, akik 25, 40, illetve 50 éven át munkaviszonyban állnak, jubileumi jutalmat kell fizetni. Ez a jutalom annyiban különbözik az egyéb jutalmaktól, hogy a meghatározott előfeltételek megléte esetén a dolgozónak kötelezően jár. A munkaviszonyban töltött időt az általános szabályok alapján kell kiszámítani. így a vállalatnak munkaviszonyként kell figyelembe vennie azokat az időket, amelyek a dolgozók munkakönyvében munkaviszonyban töltött időként szerepelnek, illetve a munkaviszonyként számításba veendő időket is, amelyeket a dolgozó hitelt érdemlő módon igazol. Hitelt érdemlő igazolás a szolgálati vagy működési bizonyítvány. Ha vitatható, hogy mennyi a dolgozónak a munkaviszonyban töltött ideje, körültekintően tisztázni kell, hogy mely időtartamokat lehet a dolgozó javára, a jubileumi jutalom megállapítása szempontjából munkaviszonyként figyelembe venni. E vitát megegyezés hiányában a vállalati munkaügyi döntő- bizottságnak, majd a munkaügyi bíróságnak kell eldöntenie. További feltétele a jubileumi jutalom kifizetésének, hogy a dolgozó ne álljon az elbocsátás fegyelmi büntetés hatálya, illetőleg a munkaviszony-megszüntetés hátrányos kihatása alatt, mivel ebben az esetben a dolgozó megelőző munkaviszonyait a fegyelmi büntetés és a munkaviszony-megszüntetés után három évig nem lehet figyelembe venni. A jubileumi jutalomra való jogosultság alapfeltételének a vizsgálatakor a következőket is figyelembe kell venni: ha a dolgozó a társadalombiztosítási szervek által megállapított szolgálati idő alapján igényel jubileumi jutalmat, abból kell kiindulni, hogy — a munkajog szabályai szerint — a munkaviszonyban töltött időnek minősülő- idő nem minden esetben azonos azzal az idővel, amelyet — a társadalombiztosítási jogszabályok alapján — a nyug- díiiogosultság szempontjából szolgálati időként figyelembe lehet venni. A jubileumi jutalomhoz szükséges, hogy a dolgozó az előírt 25. 40. ötven évi (esetleg 35. 45 évii időt munka- viszonyban töltse. A huszonöt évi jubileumi jutalomhoz azonban elégséges, ha a dolgozó ezt az időt nyugdíjazá-' sának naptári évében — esetleg munkaviszonyának megszűntét követően — tölti be. Aki az 1971. évet megelőzően nem részesült jubileumi jutalomban, annál a jogosultság előfeltételeként kizárólag a munkaviszonyban töltött időt kell vizsgálni. Egyébként a következő korlátozásokra is tekintettel kell lenni. Aki 1967. december 31-ig folyamatos munkaviszonya alapján (tehát az 1965. január 1. előtti szabályok, illetőleg 1965—1967. években az akkori Mt. V. 30. §-a szerint) részesült jubileumi jutalomban, negyvenéves jubileumi jutalmat csak a huszonöt éves jubileumi jutalom esedékességétől számított tizenöt év (nyugdíjazás esetén tíz év), ötvenéves jubileumi jutalmat csak a negyvenéves jubileumi jutalom esedékességétől számított tíz év (nyugdíjazás esetén öt év) elteltével kaphat. Némileg eltérő szabály vonatkozik arra, aki 1967—1970 közötti években összeszámított munkaviszonya alapján a 33/1964. (XII. 18.) Korm. számú rendelet 18. §-ának figyelembevételével részesült jubileumi jutalomban, illetőleg az 1968. január 1. előtt jubileumi jutalom helyett annak megfelelő összegű jutalmat kapott. Üjabb jubileumi jutalomra csak a 25 éves jutalom kifizetésétől számított tizenöt év (nyugdíjazás esetén tíz év) múlva jogosult. A korábbi jubileumi jutalom kifizetésének időpontja a munkakönyv alapján megállapítható. Ezalatt azt az időpontot kell érteni, amikor a jubileumi jutalom kifizetése iránti igény a vállalattal szemben érvé-' nyesíthetővé vált, tehát amikor a jutalomhoz előírt — munkaviszonyban töltött — idő eltelt, illetőleg a dolgozó munkaviszonyaként számítandó idejét hitelt érdemlő módon igazolta. A jubileumi jutalom ösz- szege annyi, mint a dolgozó egyhavi alapbére. Az órabéres dolgozók esetében (mind teljesítménybér, mind időbér alkalmazása esetén) a megállapított személyi órabér tekintendő ebből a szempontból alapbérnek. Abban az esetben, ha a dolgozó a jubileumi jutalomra jogosulttá vált, részére azt folyósítani kell, függetlenül attól, hogy kifizetését kérte-e. A jubileumi, jutalom a dolgozót megillető járandóság, és ennek következtében az — a munkabérhez hasonlóan — a dolgozó külön kérelme nélkül is jár. A vállalat nem határozhat arról, hogy a dolgozó egyébként érdemes-e a jutalomra. Ebből következik az is.Xhogyha a dolgozó a jubileumi idő betöltése után meghal, a jubileumi jutalmat akkor is — az örökösök részére — ki kell fizetni.
