Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-08 / 288. szám
1977. defcember 8., csütörtök A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat új, korszerű könnyűfém-szerkezetes csarnokot épített, ahol évente százezer hortobágyi juhbőrt készítenek ki. A vállalat a Hortobágyi Állami Gazdasággal társulási szerződést kötött a juhbőrök közös hasznú kikészítéséről és értékesítéséről (MTI-fotó, Gottvald Károly felvétele — KS) Tilolják a kendert Az ókori leletek arra utalnak, hogy már az időszámításunk előtti évezredekben ismerték a kendert. Egyik legrégibb kultúrnövényünk Közép-Ázsiából terjedt el, s az óegyiptomiak időszámításunk előtt a XVI. században termesztették. Őshazájában nem a rostjáért, hanem magjáért termelték, amiből kábítószert készítettek. Kontinensünkön időszámításunk előtt 100 körül terjedt el. E fontos ipari növény felhasználása az évszázadok során sokat változott. Az óegyiptomiak először a piramisok építésében használták a kenderből készült kötelet: miután a követ ráerősítették, kifeszítették és locsolták a kötelet. A gyort zsugorodás húzta előre a roppant terhet. Az európai elterjedését követően a korai textilipar alapanyaga lett, de továbbra is készítettek belőle köteleket, hálókat, zsinegeket. Hazánkban alig egy évszázaddal ezelőtt szinte valamennyi faluban kezdetleges módszerrel termesztették, rostjából elsősorban ruhaanyagot készítettek. Az uradalmak kendertermelésre szinte minden családnak adtak földet, számos település egy-egy részét ma is Kenderföldeknek, Kenderáztató- nak nevezik. ' ♦ Hol tart ma a hazai kendertermelés? Ami & valóságot illeti, rohamosan csökken a területe, ennek ellenére Európában hazánk vezető helyet foglal el. Az 1950-es évek átlagában országosan mintegy 30 ezer hektáron termesztettek kendert, az idén 9160 hektár volt a vetésterülete, ebből 1876 hektár Békésben termett. Az utóbbi évtizedben a műszálak elterjedésével a textiliparban a kender felhasználási területe csökkent, háttérbe szorultak a növényi eredetű anyagok, s emiatt visszaesett a termelése. Az elmúlt 2—3 esztendőben ^— elsősorban a divat változása révén — ismét előtérbe kerültek a tiszta fonalból készült termékek, így napjainkban úgymond második reneszánszát éli a kendertermesztés. A korábbi években a környező országokban a hazainál jobban visszaesett a kendertermesztés, s ez a hazai feldolgozóipar ellátásán túl jó exportlehetőséggel is kecsegtet. Európa legnagyobb termesztője a Szovjetunió — itt terem a világ kenderének 70 százaléka — mögötte a második helyen Magyarország követke- zi, a hazai termésnek csaknem felét Békés és Csongrád megye adja. A termesztés technológiája sokat változott, a nyers kender feldolgozásának alapja viszont még mindig a régi technológia — kezdi a beszélgetést Balázs István, a Sar- kadi Kendergyár főművezetője. Az elmúlt évszázadban a kévékbe kötött kórót, a termést tavakban, folyókban leterhelték és kikarózták, hogy a víz el ne sodorja, utána hetekig áztatták. Amikor a kóró a rosttól elvált, kimosták1, az öblögetés után sátorozták, vagyis természetes úton szárították, majd egy-egy falu lakói kalákában törték és tilolták. — Hogyan dolgozzák fel ma a nyers kendert? — Az alaptechnológia szinte azonos, de gépesített. A múltban kézzel hordták a partra a kévéket, ma pedig 10—14 napos ázás után gépek szedik ki az áztatóme-, dencékből a termést. A sátorozási ma is kézzel végzik, a többi műveletet viszont már gépesítették — folytatja a főművezető. A Sarkadi Kendergyár az idén mintegy 157 ezer mázsa kenderkórót dolgoz fel félkész termékké, mely több mint 30 millió forintos termelési értéket jelent. ♦ A gyártelep területén katonás sorban ház nagyságú kenderkazlak sorakoznak. Zetorok szállítják a hatalmas csarnokba a kévéket, hogy ott azután emberek és gépek együttesen használati cikké dolgozzák fel. A tágas üzemcsarnokban egymást követik a technológiai sorok. Arasznyi, borotvaéles görbe késsel szétvágják a kévék zsinegét, majd a törőasztalra kerül. — Alig két éve kaptuk ezt a modern, szovjet gépet — meséli Oláh Andor, aki diri- gálja a gépóriást. — Műszakonként 100 mázsányi kórót dolgozunk fel — s fürgén igazgatja- az ujjnyi vastag szárakat, ezzel is segítve a gépet. — Az idén nem remekeltek a gazdaságok, tavaly több és jobb termést adtak — mondja, miközben a gép tompa zúgással mohón falja a szárat. Túlsó végén fonodái feldolgozásra alkalmas kender jön ki belőle, amit osztályozás után bálázva szállítanak Szegedre. Az üzemcsarnok végében az egyik kártológépet javítják. — Befulladt, így mondjuk, ha eltömődnek a járatok — magyarázza Kovács Lajosné kártoló. Egy-egy ilyen hiba elhárítása 3—4 órába is beletelik, szerencsére ritka — s arcára húzza ismét a sűrű Szövésű kendőt, mely a levegőből szűri ki a port. Szempilláját szőkére festette a rátelepedett por, a kendő alól kikandikáló hajtincseit is ősszé varázsolta. — Hiába van porelszívó berendezés, a levegőt mégsem szűri meg teljesen. ♦ Az elmúlt évtizedben változott a kender felhasználási területe. Míg korábban csak textíliák készültek rostjából, addig ma már a lehántolt kérget is felhasználják. A pozdorjából a bútoriparnak készítenek lemezt, s így jelentős devizamegtakarításhoz jut az ország. — A feldolgozott kendernek mintegy 70 százaléka a pozdorja. Ezt korábban nemigen használtuk föl, legfeljebb elégettük. Az 1960-as évek derekától azonban folyamatosan sajtolnak belőle, ezzel gyakorlatilag most már a termés minden porcikájá- ból hasznos dolog lesz — mondja a főművezető, majd hozzáteszi: — Jövőre a kender vetésterülete országosan 12 százalékkal nő. Szekeres András Q minőség biztosítja a hírnevet A Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat szeghalmi szeszfőzdéjében eddig 2500 mázsa cefrét főztek ki, amiből 240 hektoliter pálinka lett. Még 700 mázsa cefre kifőzése van hátra, ami karácsonyig be is fejeződik. Aztán be lehet zárni az üzemet, ha csak a Nyírségből nem hoznak cefrét. Mert itt a környéken több nincs. Az idei tavaszi fagy nagy károkat okozott a gyümölcsösökben. Más években kétszer eny- nyi cefré volt. Pedig most — főként a kistermelők — szívesen hoztak volna többet is, mert az új rendelet szerint az, aki például a pálinkája egy részét eladja a vállalatnak, a pénzt mindjárt megkapja és abból fizetheti ki a szeszadót. Különösen a nyugdíjasoknak és a kispén- zűeknek kedvező ez a megoldás, mert jut is, marad is. A kevés cefréből főzött kevés pálinkából azonban eddig egy liter sem maradt a szeszfőződben. No, majd jövőre... Ladányi Mihály, a felelős - üzemvezető régi szakember. Hogy miért használja a megkülönböztető jelzőt a rangja előtt, annak csupán az a magyarázata, hogy a pénzügyőrség részére kitöltendő nyomtatványokon ez- áll: felelős. Mert bizony minden csepp pálinkával el kell számolnia. Mennyiség, minőség szempontjából egyaránt. Kifogás még nem volt. Sőt! 1970-ben, az Országos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállításon a szegA tervidőszakra kitűzhető célok és feladatok eredményes megvalósítása nagymértékben függ a demográfia, illetve a munkaerőforrás várható alakulásától. Békés megye lakóinak száma 1970 és 75 között összesen 8200- zal, évente 1600—1700-zal csökkent. A népesség számának alakulását két tényező, a természetes szaporodás és a vándorlás határozza meg. Mindkettővel erőteljesen kell számolni a munkaerőgazdálkodás szempontjából is. De számolni kell a munkaképes halmi szeszfőzde palackozott vegyesgyümölcs-pálinkája aranyérmet nyert. Elismerést kapott a szilva- és az almapálinkája is. Akkor még gőzzel főzték ^ cefrét. A kazán azonban tönkrement és a berendezést az idén olajtüzelésűre cserélték ki. A munka termeléke- „. nyebbé vált, de a pálinka minősége — Ladányi Mihály véleménye szerint — maradt a régi. — Elsősorban a cefre a meghatározó. Legyen érett, jó minőségű (nem rothadt) és tisztán kezelt a gyümölcs. Legyen megfelelő a hordó. Vashordóban tartott vagy rossz minőségű cefrét nem főzünk ki. Vigyázunk a hírnevünkre. Mert nem azt nézik, hogy milyen volt a cefre, hanem azt, hogy hol készült a pálinka — mondja Ladányi Mihály. A jó cefréből lehet jó pálinkát készíteni. Csak az elő- és az utópárlat leválasztására kell ügyelni. A középpárlat a pálinka. Szívesen megiszik belőle egy stampedlit Sándor József főzőmunkás is. És ha gyümölcstermelő lenne, csak itt főzetné a cefréjét. Nem azért, mert közel van, hanem mert kitűnő a szeghalmi szeszfőzde pálinkája. Ahogy a társa, Elek Gyula főzőmunkás mondja: — Egy egész nyár érlelő napsugara sűrűsödik benne zamattá. Persze ilyen költőien csak az tudja kifejezni magát, aki beéri egy-két stampedlivel és nem lépi túl a határt. Pásztor Béla korúak, a 14—54 esztendős nők és a 14—59 éves férfiak számának alakulásával. A megye lakóinak száma 1976- ban 433 ezer 400 volt. Ez a szám előzetes számítások szerint 1990-ig 426 ezerre csökken. A munkaképes korúak száma 1976-ban 247 ezer, 1990-ben már csak 233 ezer. Tehát a lakónépesség számának csökkenésével nagyobb ütemben csökken a munkaképes korúak száma. Ez pedig a munkaerő-gazdálkodásban növekvő/ nehézségeket okoz. JEGYZET Nézőpont kérdése? „Az szükséges, hogy célgépeink révén a rendelkezésre álló munkaidő minél inkább lerövidüljön. Ha ez megvalósul — s hogy ez történik, mutatta az idei 12 napos aratás — jobb lesz a munka minősége is, ám, legalábbis papíron, az érvényben levő értelmezés szerint, egyre romlik gépeink ki- használtsági foka — nyilatkozta a dobozi tsz-elnök lapunk november 29-i számában, „Mi lesz veled alkatrészellátás” címmel megjelent cikkben. A dobozi tsz-elnök abból indul ki, hogy szövetkezetükben a nagy teljesítményű és olcsónak éppen nem nevezhető Dominátorok mindössze egy hónapot voltak munkában — és ez alatt az egy hónap alatt minden olyan feladatot gyorsan, pontosan és jó minőségben elvégeztek, amit a Dominá- ' torokra egyáltalán rá lehet bízni. A gépkihasználás hagyományos értelmezése szerint ugyanakkor bűnéül kellene a termelés irányítóinak felróni azt, hogy ezek a drága gépek az év másik 11 hónapjában tennivalók nélkül vesztegelnek. Ilyen megközelitésben a* tsz-elnöknek kétségkívül igaza is van. Ha egyszer nincs több munka, akkor nincs. Csak azért, hogy járjon a kombájn, kár lenne például vontatásra, szállításra felhasználni. Ezért ne is szálljunk vitába a doboziakkal. Helyette egy másik példán induljunk el másfelől ugyanebben az ügyben. A békésszentandrási Tes- sedik Tsz tagjai mindössze 3 ezer hektár szántót művelnek meg. Ehhez 3 nehézgép áll rendelkezésükre, amelyeknek éven át megvan a maguk feladata. Esetükben a kihasználtság tekintetében nincs is min morfondírozni. Nézzük inkább a kombájnokat, mert ezekből jóval több található a szentandrási közösben. Már csak azért is, mivel az említett 3 ezer hektárból ezren búzát termesztenek. A gépkihasználás „dobozi” értelmezése szerint a Tesse- dik Tsz kombájnjaira nem lehet sok panasz, ötven mázsát meghaladó hektáronkénti átlagtermést takarítottak be jó minőségben, megfelelően rövid idő alatt. Az így szerzett babérokat azonban még nem érezték elégséges oknak, fedezetnek ahhoz, hogy pihenőhelyükre térjenek. Nem is térhettek, mert időközben elszíneződtek a napraforgótáblák is és ebből a növényből mintegy 500 hektárnyi díszlett a szentandrási tsz földjein. A napraforgóval egyébként a szentandrásiak nemcsak azért nem tettek rossz lóra, mert így a kombájnok aratás után sem maradtak munka nélkül. Tudni kell ugyanis, hogy a szolnoki út mellett rövidesen fölépül az új növényolajgyár, aminek közelsége még kedvezőbbé teszi az uszumag termesztését Békés- szentandráson. Ezzel még mindig nincs vége. Hiszen az 500 hektár szotyola mellett majd annyi a kukorica is a Tessedikben: csak egy adapter és a kombájnok tovább dolgoznak. A lényeg az előírásszerű karbantartás és a géppark folyamatos felújítása, a szükség szerinti gépcsere. Nemrég meg is érkezett Békés- szentandrásra az a három új NDK-kombájn, amely a következő aratáson az idén kiselejtezettek helyére lép. Mindezt csak azért ecseteltük — különösebb kommentár nélkül — ilyen hosszan, hogy bizonyítsuk: a gépkihasználást valóban többféleképpen lehet értelmezni. Megoldani viszont csakis egyféleképpen érdemes: észszerűen. (kőváry) A Szovjetunió energiaellátásában mind nagyobb szerepet játszik a kőolaj, amelyből a kilencedik ötéves terv utolsó évében 470 millió tonnát termeltek. A új, nagy hozamú lelőhelyek nehezen megközelíthető helyen, Szibériában találhatók. A sza- motlori telepre helikopter szállítja a gépeket és a munkásokat is Gazdaságpolitika és demográfia
