Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-08 / 288. szám
1977. december 8., csütörtök o kereskedelmi bizottsága Ülésezett az országgyűlés Több és jobb minőségű áruból választhattak az idén a vásárlók — így vonták meg az 1977. évi mérlegét az országgyűlés kereskedelmi bizottságának szerdai parlamenti ülésén. Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkár bejelentette a képviselőknek, hogy január 1-től a vendéglátásban az egész országban reggel 9 óráig megtiltják a szeszes ital árusítását. Az Utasellátó bisztróiból, kis üzleteiből is teljességgel száműzik az alkoholt, annak ellenére, hogy az a vállalat forgalmában évente 30 százalékos kiesést jelent. A jövő év közepétől pedig valamennyi üzletben megtiltják a fél- és egydecis rövid italok árusítását. Az államtitkár hozzátette, hogy ezek az intézkedések csak a többi érintett hatóság cselekvő együttműködésével hozhatnak eredményt, hiszen számítani lehet például a zugkimérések szaporodására. üzem és a tanácsi intézmények káder- és személyzeti munkájáról, majd a tanács és a vb 1978. évi munkatervét, valamint a decemberi tanácsülést készítette elő a végrehajtó bizottság. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén meghallgatta továbbá Jansik Tamás tanácselnök beszámolóját a tanácsi apparátus, a költségvetési A napokban nyitotta. meg V. Kiss Margit Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában Corini Margit festőművész kiállítását. A bemutatón igen sokan megjelentek, és érdeklődő kérdéseikre a kiállító szívesen válaszolt. Képünkön: V. Kiss Margit Corini Margitról és művészetéről beszél Fotó: Gál Edit A közelmúltban került sor Békéscsabán, a FŰSZERT Csor- vási úti telepén a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Rakéta és az Országos Csemege Kereskedelmi Vállalat Október 6. szocialista kollektívájának találkozójára. Az összejövetelen értékelték az éves munkát és megbeszélték az elkövetkezendő időszak feladatait. A képen a két szocialista közösség tagjai egymással és a brigádnaplóval ismerkednek Fotó: Jankulár István A barátság jegyében Békés és Arad megyei ipari szövetkezetek megállapodása Román Szocialista Köztársaság határ menti Arad megyéje és megyénk között már hagyományosak a pártközi kapcsolatok. Ezt szélesítendő kezdeményezéssel kereste fel az Arad megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének küldöttsége, Fraiam Codrin szövetségi elnök vezetésével a Békés megyei KISZÖV-öt november derekán és hívták meg Goldberger Jánost, a KISZÖV elnökét Aradra. A meghívásnak a KISZÖV-el- nökség eleget tett és november 29—30-án Aradon létre is jött a két megye szolgáltatóipari szövetkezetei között egy megállapodás, amelynek célja, hogy közelebbről megismerjék egymás életét, munkáját, módszereit, a lakossági szolgáltatások javításában tett erőfeszítéseit a két megye ipari szövetkezetei. Az 1978-cal kezdődő kapcsolatmélyítés négy pontban foglalja össze a közös programot: 1. Egymás termékeinek bemutatásában, 2. Kulturális rendezvények szervezésében, 3. A szolgáltatóipari munka tapasztalatcseréjében, 4. A sportrendezvények szélesítésében. Első ízben jövő év február 23—27-én tartanak a Békés megyei szolgáltatóipar termékeiből az itt készült női, férfiruhákból, kötöttárucikkekből, lábbelikből stb. ma- nökenes bemutatót Aradon, s a megye több helyén. Ezt az Arad megyeiek hasonló bemutatója követi Békéscsabán és a megye más városaiban. A továbbiakban az amatőr művészeti csoportok, néptáncegyüttesek kölcsönös műsorcseréjére, majd szolgáltatóipari tapasztalatcserékre kerül sor. Nem utolsósorban pedig a sportszerető közönség egyetértésére az UTA (aradi NB I-es futballcsapat) mellett más együttesek különféle sportágban ugyancsak baráti mérkőzéseken vesznek majd részt megyénkben, melyeknek visszavágóit a szomszédos Arad megyében rendezik meg. V. D. Közművelődési felügyelők tanácskoztak Békéscsabán Tegnap, szerdán délelőtt megyei közművelődési szak- felügyelők tanácskoztak Békéscsabán, a megyei tanács művelődésügyi osztályán. A művelődési otthon jellegű intézmények ez évi gondjairól Kucsera Lajos medgyes- egyiházi művelődési ház igazgató és Jávorcsik Béla nagy- szénási művelődési ház igazgató beszámolója szólt. A könyvtári munkáról Havasi Istvánné, dr. Czeglédi Imre és Szászfalvi Eszter beszélt, míg a művészeti csoportok, az amatőr művészeti élet szakfelügyeletéről Born Miklósáé és Varga János mondotta el tapasztalatait. A megye ifjúsági klubjainak munkáját Pocsajiné Fábián Magdolna ismertette meg a megyei közművelődés irányítóival. Dr. Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője válaszolt a szakfelügyelők kérdéseire, majd a beszámolók alapján levonta a következtetést: sok jó módszert alkalmaznak már a megye különböző művelődési intézményeiben, ezek tapasztalatait bárhol hasznosítani lehetne. Elmondotta, hogy a szakfelügyelőktől elmélyült tartalmi elemzéseket várnak, azért, hogy a községi, járási, városi módszertani irányító munka színvonala emelkedjen. Ambrus Zoltán közművelődési csoportvezető vázolta az 1978-as feladatokat. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya tervezi, hogy a szarvasi, a mezőkovácsházi és az orosházi járásban ösz- szevont megyei értekezleteket rendeznek a közművelődési dolgozóknak, ahol a szakfelügyelők is beszámolnak majd ellenőrző tevékenységük eredményeiről. Megvizsgálják a kis településeken az iskolák és a művelődési intézmények egységes irányításának lehetőségét, a nemzetiségek, a tanyasi lakosság közművelődési igényeit és ellátását, az üzemi közművelődési bizottságok megalakításához pedig az eddiginél is több, segítséget kívánnak nyújtani. Többek között Szarvason is figyelemmel kísérik az üzemek kulturális életét. A szeghalmi járás művelődési házairól, könyvtárainak, klubjainak munkájáról átfogó, elemző felmérést készítenek. Sürgős feladat a képzőművészeti körök, a vidéki komoly és könnyűzenekarok fejlesztése. B. Zs. Rendelet a törzskönyvezésről és a törzstenyészetekről A Magyar Közlöny 86. számában megjelent a mező- gazdasági- és élelmezésügyi miniszter rendelete a törzskönyvi és teljesítményellenőrzésekről, egyes állatfajok törzskönyvezéséről és a törzstenyészetekről. A rendelet az állattenyésztés minősítési nyilvántartási rendszerét, a törzskönyvezést egységes keretben összesíti, és messzemenően figyelembe veszi az állattenyésztés gyakorlati munkájában bekövetkezett — általában pozitív — változásokat, a rendelet meghatározza, hogy a törzskönyvi és teljesítményellenőrzés célja: a tenyészállatok kiválasztása, azok te- nyészértékének megállapítása és az import tenyészállatokkal való okszerű gazdálkodás biztosítása. A törzstenyészetek teendője, hogy az országos átlagnál magasabb szinten termelő minőségi állományukat tovább fejlesz- szék a hazai tenyésztés hasznára, lehetővé téve ezzel egyúttal a még hatékonyabb részvételt a nemzetközi tenyésztői együttműködésben. Csaknem 69 millió forint a szarvasi takarékszövetkezet betétállománya Szarvas város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága december 7-én, tegnap délután tartotta ülését. Napirendjén szerepelt többek között a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet. tevékenységéről szóló tájékoztató, amelyet Fedorjak Pál, a szövetkezet igazgatósági elnöke terjesztett a testület elé. A Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet működési területe Szarvas város, valamint Békésszent- andrás, Csabacsűd, Kardos és örménykút. A jelenleg pontosan 8189 tagot számláló szövetkezet betétállománya megközelíti a 69 millió, kölcsönállománya pedig a 14 millió forintot. Mintegy 5500- an helyezték el megtakarított pénzüket a szövetkezetnél. A pénzintézet másik fő tevékenysége a kölcsönfolyósítás. Tavaly összesen 1861 esetben, együttesen 14 millió 332 ezer forint összegben folyósított pénzt e címen a szövetkezet, és hasonló összegű lesz a kölcsön ez évben is. Jelenleg csaknem 2500 adóst tartanak nyilván, az „adósság” pedig meghaladja a 13 millió 200 ezer forintot. Politikai munka a műszaki értelmiség között n emrégiben két érdekes tanácskozást tartottak a szénbányászatban. Az ágazat műszaki és közgazdasági szakemberei arról folytattak eszmecserét: a mai politikai-gazdasági viszonyok között milyen teendői vannak e szakterületek dolgozóinak. S bár különböző időpontban zajlott le a tanácskozás, és a legbensőbb szakmai problémák vetődtek fel, a végkicsengés mindenütt ugyanaz volt: az ország gazdasági helyzetével, fejlődésével függ össze mind a műszakiak, mind a közgazdászok szerepének növekedése. A műszaki-gazdasági szemlélet erősítése, uralkodóvá tétele nemcsak az iparban dolgozó, hanem a tudomány, a kutatás-fejlesztés területén tevékenykedő műszaki értelmiség körében is fontos. Mind a termékek, mind azok előállítását technikailag-gaz- daságilag irányító értelmiség is felmutathat erre biztató, jó példákat. Hogy csak néhány területet említsünk: a közúti járműgyártás, a hűtőgépipar, a gyógyszeripar, a petrolkémia stb. Mindezek azt mutatják: hazánk gazdasági adottságai sok lehetőséget kínálnak, s ezek ki- és felhasználásában döntő szerepe van a műszaki értelmiségnek. Azoknak az embereknek, akik tisztelik a ha- ládó hagyományt, s képesek saját tevékenységük kritikus elemzésére. Ha belegondolunk, ez nem is olyan egyszerű. Minden fejlesztés bizonyos értelemben a régi kritikája. Éppen ezért nagyon döntő ebben a személyiségek hozzáállása, magatartása. S következésképpen az is: adott munkahelyen mit támogat a párt- szervezet. Azokat-e, akik mernek, akarnak, s tudnak is változtatni, újítani, vagy azokat, akik a járt út biztonságát vallják, s azt a magatartást konzerválják, amely megkérdőjelez minden alkotókészséget. A szocialista gazdaság fejlesztésében több mint három évtized áll mögöttünk. Ez alatt az időszak alatt átalakult az ország gazdasága. Lényegében kialakultnak tekinthető a népgazdaság ágazati szerkezete. Az egyes ágazatokon belül, a vállalati termelési szerkezet korszerűsítésében azonban még nagyon sok a tennivaló, hogy a világpiacon versenyképes, korszerű és gazdaságosan előállítható termékeink legyenek. Az ötödik ötéves terv második évének befejezése előtt állunk. Nem árt emlékeztetni a tervtörvény egyik fontos előírására: „A gazdasági hatékonyság növelését az élenjáró tudományos és műszaki eredmények gyorsabb gyakorlati alkalmazásával, a termelés szerkezetének javításával, az exportképesség fokozásával, a nemzetközi munkamegosztásban — elsősorban a szocialista gazdasági integrációban — való részvétel szélesítésével, az állami gazdaságirányítás módszerének további korszerűsítésével, a vezetés és szervezés színvonalának emelésével, a termelőegységek önállóságának és felelősségének erősítésével és kezdeményezőkészségének kibontakoztatásával, a dolgozók szakértelmére, kulturáltságára és szocialista öntudatára támaszkodva kell elérni.” Ebből is kitűnhet, hogy nagymértékben növekszik a műszaki értelmiség szerepe és felelőssége; tevékenysége lényegében meghatározza az eredményességet. A fejlődés tényei mutatják alkotókészségüket, részvételüket az ország gazdasági fejlesztésében. Tulajdonképpen ezzel teremtődött meg az a lehetőség. hogy nagyobb, igényesebb célokat tűzzünk magunk elé: a minden piacon versenyképes termékek gyártását. A pártszervezetek erősítsék és bátorítsák azokat a kezdeményezéseket és alkotó kedvet, melyek megtalálhatók a legjobbak munkájában, hogy minél szélesebb körű és általános legyen a népünk javát szolgáló célok megvalósítása. Ahogy a szelektív iparpolitikában az itthon gazdaságosan nem gyártható termékeket import útján igyekszünk pótolni, éppúgy a kutatás és fejlesztés területén is bátran alkalmazni kell a licenceket és .technológiai eljárásokat a hazai gyártásban, a gyorsabb előrehaladás érdekében. A kutatási-fejlesztési költségeknek ma még csak öt százalékát teszik ki a licen- cek és technológiai eljárások vásárlásai. Mi lehet ennek az oka? Sok egyéb mellett egy szemléleti problémát is felfedezhetünk. Mégpedig azt, hogy ezzel csökken a hazai műszaki értelmiség szerepe. Hogy él olyan felfogás, miszerint azért vásárolunk, mert mi nem tudjuk elkészíteni, nem kielégítő a műszakiak szakmai felkészültsége. .. Ténylegesen nem tagadható. Mindazonáltal tudni kell: ez a szemlélet nem általánosítható, s mindent meg kell tenni, hogy ne lehessen — ha mégoly csekély mértékben is — visszahúzó erő. Nagyon világosan kell látni, hogy nem csökkenti a tudományos és kutató-fejlesztő műszaki értelmiség szellemi értékét, ha a kiemelkedő külföldi eredményei hazai adaptálásában gyümölcsözte- tik gazdag tudásukat, hiszen tudománypolitikánk egyik fő célja, hogy a kutatások segítsék a gyakorlatot. A licencek és a külföldi korszerű technológiai eljárások hazai alkalmazásának jó előkészítése egyébként nem kevés tudományos felkészültséget, alapos kutató és fejlesztő tevékenységet kíván. Ezek továbbfejlesztése pedig — amelyre nem egy példa van az iparban és a mező- gazdaságban — más tudományos kutatómunkával egyenrangú elismerést érdemel. Az ilyenfajta szemlélet térhódításához nélkülözhetetlen a politikai felvilágosító munka. Ebben a politikai munkában nemcsak a munkahelyek pártszervezeteinek, hanem a műszaki értelmiségnek — vezetőnek és beosztottnak — egyaránt szerepe van. Felelősségük ugyanis nem szűkíthető le, hiszen az értelmiség minden műszaki tevékenységében benne van a politikai állásfoglalás is: mennyiben járul hozzá a hétköznapok gondjainak megoldásához, az egész társadalom haladásához. O párt — régi hagyományokhoz híven — támaszkodik a megújulás, a társadalmi gazdagodás úttörőire: a műszaki értelmiségre. Számít "felelősség- teljes munkájukra. Ezt tükrözi az a dokumentum is, amely a külgazdaság hosszú távú fejlesztésének, az iparszerkezet korszerűsítésének kérdéseit elemzi. Minden gazdasági tevékenység alapjának tartja a műszaki-külgazdasági megalapozottság, felelősség növelését. Balogh Mária
