Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

1977. december 6., kedd o A Népszabadságban meg­jelent egy rövid hír: „Ka­marai Emlékéremmel tüntet­ték ki Helge Anderssont. Kallós Ödön, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke adta át a kitüntetést az üz­letembernek, aki 20 eszten­deje kezdte meg a svéd Fin- dus-cég bevásárló igazgatója­ként a magyar gyorsfagyasz­tott termékek vásárlását. Nagy szerepe volt abban, hogy ez a kapcsolat néhány év alatt az egyszerű áruszál­lításon felül termelési, tech­nológiai együttműködéssé fejlődött.” A hírre természetesen mi is odafigyeltünk, hiszen a Békéscsabai Hűtőház a Ma­gyar Hűtőipar egyik legna­gyobb gyáregysége. Az em­lékérem Helge Anderssonnak egy megtisztelő kitüntetést jelent, vajon mit jelent ez a hűtőiparnak és közelebbről a mi hűtőházunknak? Helge Andersson hozzánk 1963-ban látogatott el elő­ször és már az első évben módot biztosított arra, hogy szakemberek látogassanak el a svéd Findus-céghez. Ezzel azonban nem merült ki se­gítsége, gépi berendezések beszerzésében és a technoló­gia fejlesztésében is jó szol­gálatokat tett a gyáregység­nek. Hazánk nyolc városában 10 hűtőipari gyáregység dolgo­zik. Kapacitás szempontjá­ból a békéscsabai gyáregység a legnagyobb, hiszen itt 240 tonna a fagyasztó és 15 ezer tonna a tárolókapacitás. Emellett ez a hűtőház adja a hűtőipar össztermelésének 25 százalékát, illetve az össz­exportérték egyharmadát. Hűtőházunk termékei nyu­gaton — Angliában, NSZK- ban, Ausztriában és Svéd­országban — minőségi áru­ként elismertek. Nagy meny- nyiségben szállítanak az itt gyorsfagyasztott ötféle zöld­ségből és a kétféle gyü­mölcsből, a meggyből és a földieperből. Például erre az évre 10 ezer tonna árut ter­veznek nyugati exportra. Hogyan érte el a Békés­csabai Hűtőház ezt az el­ismerést? A hűtőipari válla­latok között leghamarabb itt építettek ki teljes vertiku­mot a termelés, tehát az alapanyag-, nyersanyag­megtermelés és a feldolgozás között. A minőségellenőrzés bizony ennél a gyáregység­nél nagyon szigorú, ugyanis a Findus-cégről elismerik egész Európában, hogy a legszigorúbb minőségi köve­telményeket kielégítő termé­keket gyárt. Azonban nemcsak a Fin- dus-céggel való kapcsolat hozott újat a Békéscsabai Hűtőház életében, hanem az itteni szakemberek külföldi tanulmányútjai is sokat je­lentenek. Sokszor alig észre­vehető fogásokat hoznak ma­gukkal, de felfigyelnek olyan termékekre is, amelyekben a hazai gyártás szempontjából is látnak fantáziát. Érdemes például a nyers­anyaggal való gazdálkodás kérdését feszegetni. A ter­melőktől a feldolgozókig, ha egyenes úton kerül a nyers­anyag, sok költséget, időt ta­karíthatnak meg és a minő­séget is jobban meg lehet óvni. Az a lényeg tehát, hogy a könnyen törődő paradi­csompaprikát ne rakodják többszörösen különféle szál­lítójárművekre, és ezzel a minőségét rontsák, hanem ésszerűbb üzemszervezéssel, a nyersanyag útját és szál­lítási idejét lerövidítsék. Jó példa erre a csabai hűtőház­ban az ez évi zöldborsó-fel­dolgozás. Ez a nyersanyag a cséplés után 40 perccel már gyorsfagyasztva került a rak­tárba, ez pedig olyan szám, amellyel érdemes dicseked­ni. Az üzemen belüli tervsze­rűség betartása fontos len­ne a hazai hűtőiparnak is. Azonban itt nehézségekkel is kell számolni. A hűtőházak szolgáltató tevékenységet is folytatnak, például a húsipar részére. Ez pedig a csúcs­időkben elég gyakran felbo­rítja az egyébként jól fel­épített terveket. A legkeménvebb dió azon­ban még mindig a minőségi követelmények "megtartása. A gyorsfagyasztott áru mi­nősége nagymértékben függ A gyulai DEFAG erdészetében gazdag zsákmányra számí­tanak a vadászok. Már csak azért is biztosra vehető ez, hi­szen a gazdaság saját fácánkeltetőjében több ezer tojást kel­tettek és nevelték fel a fácáncsibéket. Az eddigi vadászatok máris kiemelkedő eredményeket hoztak Fotó: Béla Ottó a hűtőházak udvarára be­érkezett nyersanyagok minő­ségétől. Annyira azért még nem vagyunk gazdagok, hogy nagy tömegű, de nem a leg­jobb minőségű árut kidob­junk, illetve állati takarmá­nyozásra használjunk fel. Bár más feldolgozó iparágak ebben gondolom segítségére siethetnének a hűtőháznak. Az eddigi eredmények kö­telezik a hűtőipart, ezen be­lül a csabai hűtőházat is. Nemcsak azért, mert a Ma­gyar Hűtőipar dollárbevéte­lének 15—20 százalékát, mintegy 3 millió dollárt évente a Békéscsabai Hűtő­ház hozza, hanem azért, mert a népgazdaságnak, de a gyáregységeknek is sokat jelent, ha a külföldi piaco­kon elfogadják, sőt keresik termékeiket. Gál Eszter A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban ünnepélyesen átadták rendeltetésének a dunai új ki­kötőt és az agrokémiai bázist. A kikötő a termények vízi úton történő, olcsó szállítását te­szi lehetővé, az agrokémiai bázison pedig korszerűen, gazdaságosan tudják tárolni a kemi­káliákat (MTI-íotó — Bajkor József felvétele — KSp Megy a meggy dollárért Nagyjavítás előtt... Eredményesen teljesíti idei tervét a Békés megyei ÓÉV A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat az év vé­géig befejezi a Gyulai Hús­kombinát építését. Kerékés István műszaki igazgató he­lyettes tájékoztatása szerint nagy gondot okoztak az épít­kezés közbeni módosítások, amelyek a technológiai vál­toztatásokból származtak, de a próbatermelés 1978. január 2-án megkezdődhet. A vállalat év végéig telje­síti a lakásépítési tervét is. Békéscsabán, Orosházán, Szarvason, Gyomán és Gyu­lán összesen 1023 lakást ad át. Az idén készült el egye­bek között Békéscsabán az Univerzál Áruház, Oroshá­zán az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt munkásszál­lója. Folyamatosan készül és jövőre fejeződik be Békés­csabán a kórház, a MÁV leánynevelő intézet, az isko­lacentrumban a kollégium és az iskola, valamint az egész­ségügyi gyermekotthon, to­vábbá a Lencsési úti lakóte­lepen egy 16 tantermes is­kola építése. Orosházán 150 személyes óvoda, 60 szemé­lyes bölcsőde, Szarvason 250 személyes óvoda, a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaságban vetőmagüzem és szarvasmar­hatelep létesül. A vállalat bővíti Békés­csabán a konzervgyár tészta­üzemét, két üzemcsarnokkal és kazánházzal a MÁV von­tatási főnökség telepét, fej­leszti a baromfifeldolgozó vállalat szociális létesítmé­nyét. Folyamatosan készül 600 lakás is. A poligonüzem re­konstrukciója az idén befe­jeződött, s lehetővé vált olyan új típusú lakások épí­tése, amelyek esztétikailag és használhatóság szempontjá­ból egyaránt jobban megfe­lelnek az igényeknek. Feladatok 1978-ban Jövőre a termelés 6,2 szá­zalékos növelését tervezi a vállalat. Átad majd 844 la­kást, új üzemi épületet lé­tesít a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat békéscsa­bai gyárában, üzemcsarnokot a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 1-es, alagútkemencét a 2-es szá­mú gyárában. Új telep épül a KPM Autófelügyeletnek, Gyulán a DÉMÁSZ-nák, iparcikkáruház Békésen, az ÁFÉSZ-nek. Békéscsabán új postamű­szaki épület létesül, Gyulán, a Csepeli Vas- és Fémmű- veknek üdülő, a GANZ-relé- gyárnak üzem épül. A vállalat 1980. I. ne­gyedévéig 195 millió forintot fordít a saját központi te­lepének a kialakítására. Jö­vőre több mint 80 millió fo­rint költséggel megépíti a szerelőipari előre gyártó üze­met, a betongyárat, amely óránként 60 köbméter beton előállítására lesz képes, a faipari üzemet, a kazánhá­zat, a trafóépületet és az ezekhez tartozó szociális lé­tesítményt. Jelentősen növeli a gépparkját is. Főként épí­tőipari, szállító, rakodó és befejező munkákhoz szüksé­ges gépeket szerez be. Szociális gondoskodás A vállalat 5,5 százalékkal emeli az átlagbért. A tech­nológia korszerűsítésével, fo­kozott gépesítéssel és jó szer­vezettséggel jelentősen előse­gíti a termelékenység növe­lését. A szociális körülmé­nyek további javítására Szarvason 45 személyes mun­kásszállást épít. Saját és bérelt autóbuszokkal az idei­nél százzal több dolgozót szállít majd naponta a lakó­helyükről a munkahelyre és vissza. A jobb munkahelyi szociális ellátáshoz az eddig szokásos felvonulási épületek helyett Mobil elnevezésű la­kókonténereket alkalmaz majd, amely tehergépkocsin szállítható. Ezekből egyelőre húszat vásárol a vállalat. Az eddigieknél több üdülé­si lehetőséget biztosít a dol­gozóknak. Csereüdültetés formájában is néhány társ- vállalattal, köztük a bács­Mind szélesebb körű együttműködés bontakozik ki a szocialista országok me­zőgazdasági gépgyártó üze­mei és a Békés megyei ME­ZŐGÉP Vállalat között 1972. óta, tehát attól kezdve, hogy a cég megyénkbeli gyárai és egységei a Claas-licenc alap­ján gyártani kezdték a sze- meskukorica-betakarító gép­sor egyik legfontosabb ré­szét, a csőtörő adaptert. Népgazdaságunk ezzel je­lentős mennyiségű tőkés de­vizát takarított meg. Nem csupán gyártani, hanem „ho­nosítani” is kellett az adap­tereket, vagyis alkalmazha­tóvá tenni őket a hazai kom­bájntípusokra. Először a kü­lönböző SZK-típusú kombáj­nokhoz az E—512-es NDK- gépekhez, majd a John Deere-ekhez tették illeszthe­topolyaival, amelynek az Ad­riai-tenger partján van nya­ralója. Nem kevésbé előnyös a dolgozók számára, hogy a vállalat növeli a lakásépítési kölcsönben részesülők szá­mát. Rendszeres továbbképzés Az új gépek, anyagok, technológiai eljárások ered­ményes alkalmazása jól kép­zett szakembereket kíván. A vállalat ezért rendszeres to­vábbképzést tart és el akar­ja érni, hogy minél többen két szakmával rendelkezze­nek. Például a vízvezeték­szerelő fűtésszerelő, a kőmű­ves burkoló is legyen. A ta­nulás feltételeit biztosítja és a bérezésnél figyelembe ve­szi. Nem szünetel a műveze­tői továbbképzés sem. Növeli a vállalat az egye­temi, főiskolai és középisko­lai végzettségű szakemberek . számát is. A gyakorlattal rendelkező fiatal szakmun­kások közül évről évre töb­ben jelentkeznek levelező úton való továbbképzésre, s a törekvésüket a vállalat ugyancsak elősegíti. Három ösztöndíjas a műegyetemen folytatja tanulmányait. A központi telepen egy sor építőipari nehéz- és könnyű­gépkezelőre, betonacél-he­gesztő szakmunkásra lesz szükség. Különleges gépjár­mű (darus kocsi stb.) kezelői vizsgára is többen készülnek majd. Pásztor Béla tővé az adaptert a gyárt­mányfejlesztők, mert zömmel ezek dolgoztak a magyar föl­deken. Sorra jelentkeztek ezután a külföld igényei is. Először Csehszlovákiába exportáltak csőtörőket, 1973-tól az NDK- beli Forstschritt céggel együtt dolgozták ki az E—516-os kombájn hat- és nyolcsoros adapterját, a következő év­től pedig a Lengyel Népköz- társaság plocki kombájngyá­rával alakítottak ki gyümöl­csöző együttműködést. A kü­lönböző lengyel kombájno­kon használatos csőtörők prototípusait 1975-ben pró­bálták ki először, s hogy si­kerrel, mutatja az, hogy ezekből az 1976-ban küldött száz darab után az idén négyszázat szállítottak. A tél a mezőgazdaságban nemcsak a számadás, az elemzés időszaka, hanem a felkészülésé is. Ez akkor is így van, ha az őszi mun­kák nagy részét befejezték már, s csak néhány helyen maradt szántani való a ta­vasziak alá. Pihenésre azon­ban nem jut sok idő, hiszen a földekről „levonult” gé­pekre a műhelyekben vár­nak. Az évközi időszakos ja­vításokat most a nagy karbantartás követi. Igaz. ugyan, a naptár de­cembert jelez, s messze a tavaszi munkák időszaka, de azért nem árt a figyelmet fokozottan a javítóműhelyek felé fordítani. Békés megyében az idén a téli hónapokban mintegy 3300 kis és közepes, s 1000 nagy teljesítményű traktort kell állapotától függően ki- sebb-nagyobb javításokkal üzembiztossá tenni. Ugyan­csak javításra vár 1300 kom­bájn, 1200 tehergépkocsi és sok ezer munkagép, eke, tár­csa, vetőgép stb. Az 500 ön­járó betakarító karbantartá­sát túlnyomó részt a ter­mesztési rendszerek végzik. Várhatóan azonban a többi gép, munkaeszköz alkatrész- ellátásában sem lesz gond. Már az elmúlt évben is néhány kivételtől eltekintve elfogadhátó volt az ellátás. Az AGROKER a mostani ja­vításokra felkészült, telt rak­tárakkal várja az üzemek beszerzőit. A készlet értéke 110 millió forint, ez 20 mil­lióval több a tavalyinál. To­vábbi beszerzésekre azonban csak a gazdaságoktól szer­zett információ után vállal­koznak. A korábbi évek tapaszta­lata, hogy az előbbire nem egy esetben későn került sor. Ugyanis decemberben a gaz­daságok nem vásárolnak és nem közlik igényeiket. Az ok: a költségek átmentése, az év végi leltár. Szükségmeg­oldásból kockázat? Ha eny- nyire nem is súlyos a hely­zet, hiszen marad még elég idő a javítások befejezésére, az azért elvárható, hogy elő­re jelezzék, milyen alkat­részre lesz szükség. Legtöbb azért a javítást irányítókon, s az azt végző­kön múlik majd. Biztató, hogy egyre több a gépész- mérnök, a technikus, a jól képzett szakmunkás. Gé­pészmérnökből 170, techni­kusból 200 dolgozik a me­gye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban. A műhelyekben irányításuk alatt 4000-en — közülük 1700 a magasan képzett sze­relő szakmunkás — tevékeny­kednek. Az ő erőfeszítéseik, hozzáértésük vizsgája is lesz, hogy kora tavasztól késő őszig mennyit esnek ki a termelésből a traktorok, munkaeszközök a következő évben. 850 Gsfitörő adapter LengYelországba

Next

/
Thumbnails
Contents