Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
1977. december 4., vasárnap iN jUUt-fiTcl Egy jubileumi évkönyv Disco és ifjúságpolitika Beszélgetés a ifjúsági klubokról margójára Emlékezés. Az ember egyik legszebb és egyben legnyomasztóbb tudománya. Vannak dolgok, amelyek emléke örök motorként hajt bennünket előbbre. Vannak, amelyek állandó lelki tartalékként, legrosszabb perceinkben is, tiszta örömök forrásul szolgálnak. És vannak, amelyek — bár kitépnénk agyunkból — árnyékként kísérnek végig életünkön. Az emlék — szemben az emberi természettel — az idő múlásával nemhogy kifakulna, megcsúnyulna, de mind szebb, vonzóbb alakot ölt. Talán ezért is emlékezünk oly gyakran gyorsan múló ifjúságunkra — hajdani csínytevéseinket szivárvá- nyos ruhákba öltöztetve, hogy azok ízét, zamatát újra átélve gondtalan ifjúkká válhassunk. Mindnyájan érezzük a csalást, de ha mértékkel, az ünnepek ritkaságával játszunk csak vele, meghozza titkos örömét. Ezek a gondolatok, hajdani iskolám, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium jubileumi évkönyvének lapozgatása közben születtek bennem. Milyen hiú is az ember! A 75 év történetét összefoglaló évkönyvben rögtön a nevem kerestem. S lapozgatás közben találkoztam volt tanáraim fényképeivel, írásaival. Mindnek eszembe jutott a „gúnyneve”, amely sosem bántó éllel született, inkább a diákelme hagyományok elleni „lázadásából”, karikírozó hajlamából. S Az 1978-ban bevezetésre kerülő új tantervben legnagyobb változás a matematikában következik be, de ugyancsak nagy változás lesz a kémia, fizika (tantárgyakban is. Mivel általános iskoláink egy részében már 1974 szeptemberében megkezdtük az új matematika tanítását, s mivél ez az érintett szülőknek elég sok gondot okoz (gondolok arra, hogy odahaza gyermekeiknek segíteni akarnak), érdemes lesz erről néhány gondolatot leírni. Az előzőkben már vázolt különböző okok miatt az iskolai matematikatanítás az egész világon jelentős változásokon ment és megy keresztül. Ez a folyamat sok külföldi országban már előbb bekövetkezett, s így mi a hazai kísérleteket komoly külföldi kísérletekre és tapasztalatokra építhettük. Mivel az iskolai matematikatanításnak tükröznie kell a fejlődést, s ettől mi sem maradhatunk el, így szinte kényszerítve voltunk, hogy Magyarországon ds lényeges reformon essen át mind a tanítandó matematika tananyag, mind a tanítás módszere. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új tantervnek nem kell tartalmaznia a hagyományosan tanított anyag jelentős részét. Mert azért összeadni, kivonni, szorozni, osztani, hatványozni, a százalékszámítást, kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítást stb. mindenkinek tudni kell. A következőkben szeretnék néhány mondatot idézni az új tantervből a matematikatanítás feladatairól, irányelveiről: „A matematika tanítása-tanulása... alakítsa és bővítse alkalmazáséi!, hez hozzátartozott az is, hogy az egymást követő nemzedékek nem őrizték meg elődeik pompás elnevezéseit, hanem új vonásokat felfedezve, büszke öntudattal újakat alkottak. Emlékszem, mennyire megsértődtem, mikor egy mai „erkelesnek” az együvé tartozás kulcsaként a tanárok gúnyneveit kezdtem sorolni, és ő nem értette. Akkor, méltóságomban megsértve úgy éreztem, ha másutt nem is, de itt él a generációs ellentét. Később azért rájöttem, haragvásra nincs okom, hiszen ők legalább olyan találékonyak az elnevezésben, mint mi voltunk. Hosszan időztem a nekrológoknál. Ki ne emlékezne a csodálatos ember, a nagy tudású Banner József, vagy a több generációt megértéssel okító, mindnyájunk Németh Gyula bácsijára. „Kis mösz- jő” — ahogyan Szerdahelyi Istvánt neveztük — embersége, műveltsége kitéphetet- len az őt ismerő diákok emlékezetéből. S az emlékezést író tanárok! Mind mosolyogva, fiatalon néznek rám az évkönyv lapjairól, egy 1957-ben készült fotóról. Hetvenöt év... Ebből csak négy évnek voltam részese. Mégis, mert életem egyik legszebb szakasza fűződik hozzá, úgy lapozgattam benne, hogy közben elfelejtettem: csak könyvet tartok a kezemben. B. Sajti Emese ra képes ismereteik körét, tegye őket képessé önmaguk fejlesztésére, és mindezeken keresztül járuljon hozzá tudományos világnézetük kialakításához ... A fejlődés főbb területei: emlékezés, megértés, konstruktív gondolkodás, az ítélőképesség fejlesztése, a motiváltság. „Általánosabb képességek, tulajdonságok, jellemvonások, amelyek fejlesztésére és kialakítására törekedni kell a matematika tanításában is: az önálló tanulás és ellenőrzés képessége; a találékonyság, rugalmasság, pontosság, kitartás; a kötelességteljesítés, felelősségvállalás; az önbizalom, önismeret, akaraterő; a mások gondolatainak megértése és mérlegelése; az együttműködés, közösségi szellem.” Az irányelvekből csak két sokatmondó mondatot idézek: „A kitűzött anyag úgy tekinthető, mint a kornak, a mai életnek megfelelő matematikai alapműveltség tartalma, amire mindenkinek szüksége van, akár továbbtanul, akár nem. Ez a matematikai alapműveltség biztosíthatja annak a gépi számítástechnikai kultúrának a megalapozását is, amelyre a népgazdaság egyre inkább igényt támaszt.” Ezek után csak főbb címekben ismertetem azokat a tantervi témaköröket, amelyeket gyermekeink az általános iskolában tanulnak: a) Halmazok, logika. (Ennek a témakörnek az a feladata, hogy segítse kialakítani a matematikai tananyag egységét, és tudatosítsa kapcsolatát az élet különböző területeivel.) b) Számtan, algebra. (Ennek a témakörnek feladata többek között az alapműveletek megtanítása is.) A tanuló- és dolgozófiatalok szórakozásának, művelődésének legkedveltebb, leghatásosabb módszere és színtere az ifjúsági klub és a tartalmas klubélet. Mégis, mintha az előző évekéhez viszonyítva színtelenebbé vált volna mindez megyénkben. Az Országos Közművelődési Tanács ez év májusában értékelte a klubmozgalom országos helyzetét és meghatározta a soron következő feladatokat. Az állásfoglalás egyik legfontosabb következménye, hogy október 25-én, a Kulturális Minisztériumban megalakult az Országos Ifjúsági Klubtanács. A KISZ Békés megyei bizottsága és a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának felhívására nálunk is újjá alakult a megyei klubtanács. A városokból és járásokból a hosz- szabb idő óta eredményesen dolgozó klubvezetőket, a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZÖV, a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség és a megyei tanács művelődésügyi osztályának képviselőit választották a klubtanácsba, hogy a klubokban folyó munkát irányítsák és segítsék. A megyei klubtanács elnöke, a KISZ megyei bizottságának politikai munkatársa Cs. Tóth János, titkára pedig Csürke Katalin, a Megyei Művelődési Központ módszertani előadója lett. Cs. Tóth János, az Országos Ifjúsági Klubtanácsnak is tagja, jól értesült hát klub- ügyekben, vele beszélgettünk iskolákban c) Relációk, függvények, sorozatok. d) Geometria, mérések. (Hinnék a témakörnek a feladata a mai értelemben vett mértani anyag megtanítása.) e) Kombinatorika, valószínűség, statisztika. Az előbb felsoroltak esetében nemcsak a nevek újak, hanem a hagyományos tananyag magában foglalása mellett nagyon sok újat is tartalmaz (figyelembe véve — természetesen — az életkori sajátosságokat is). így érthető, hogy az új matematikát csak olyan nevelők (tanítók és tanárok) taníthatják, akik vagy az utóbbi években végezték el a főiskolát, és erre megfelelő képzést kaptak, vagy a Pedagógus Továbbképzési Intézet által szervezett átképző tanfolyamokat elvégezték. Mert egy gyermeknek mindaz, amit eddig nem ismert, új, s ennek megtanulása nem okoz olyan problémát, mint annak a nevelőnek, aki eddig hagyományos matematikát hagyományos módszerrel tanított, vagy a szülőknek, akik valamennyien csak a hagyományos matematikát tanulták. És akkor mit tud segíteni a szülő? Semmit, vagy alig valamit. Sőt, ha mindenáron segíteni akar és segít is (különösen, ahogy ő tanulta régebben), akkor sokkal többet árt és ront, mint segít, esetleg csak rontja és gátolja az iskolában folyó munkát. Ezek után befejezésül valamennyi új matematikát tanító nevelő nevében azt kérem a szülőktől, hogy az új matematika tanulásában ne segítsenek gyermekeiknek, legfeljebb csak úgy, ahogy a gyermeket tanító nevelő ajánlja. Éppen ezért rendszeresen keressék a szülők gyermekeik nevelőivel a kapcsolatot. Egyben javaslom az iskoláknak, hogy a jövőben (ott, ahol az eddig nem történt meg) osztály szülői értekezleteken az illetékes tanító vagy szaktanár tájékoztassa a szülőket az új matematikáról, a felmerült és felmerülhető problémákról. Erre a nagyfokú szülő—nevelő kapcsolatra hosszú ideig szükség lesz. Pelle Ferenc a Megyei Ifjúsági Klubtanács munkájáról és terveiről. — Több mint száz ifjúsági klub dolgozik Békés megyében. A legtöbb klubvezető nemrégiben szerezte meg elméleti ismereteit a vezetéshez. Sok lelkesedéssel, fantáziagazdagsággal próbálnak szervezni, mozgósítani, de a tapasztalat bizony hiányzik a tarsolyukból. Jelentős segítséget kell adnia a megyei klubtanácsnak az elméleti, módszertani munkában, a gyakorlati élet gazdagításában, a játékok, a rendezvények szervezésében. A Megyei Művelődési Központtal közösen módszertani folyóiratot jelentetünk' meg az előző évekhez hasonlóan, Békési Klubélet címen, amely fórumot ad a klubok gondjainak, sikereinek, de gyakorlati tanácsokkal is szolgál majd, például előadók, művészek foglalkoztatásához, találkozók rendezéséhez. A. művelődési és ifjúsági házakban igen sok speciális klub él: társastánc-, színházbarát-, magnós, utazók, pedagógusok, alkotók, ifi vezetők ifjúsági klubja. Ezek a sajátos vagy alkotó jellegű közösségek sokkal izgalmasabbá tehetnék az általános ifjúsági klubok találkozásait is. — A megyei klubtanács munkájához tartozik a különböző klubok életének egyeztetése, a már kidolgozott, jó módszerek népszerűsítése. A gyulai járásban dolgozó klubok közül az elekieknek, a sarkadi cukorgyáriaknak, a kötegyániaknak, a szabad- kígyósi ifjúsági klubosok- nak, a gyulai szakmunkás- tanulók Délibáb Klubjának vagy a békéscsabai Tízekben és a Gyopár Klubban élőknek bizonyosan lenne jó tanácsuk a többiek számára. Javítanunk kell a klubvezetőképzést, ha vigyázni akarunk a klubélet fejlődésére. Ösztönöznünk kell a vezetőket és a tagságot az eredményesebb munkára. A kiváló klubpályázat tízéves tapasztalatai alapján hirdettük meg Békésben a VIT ’78 Kuba elnevezésű versenyt is a klubok között. A megyei 'klubtanács a megyei tanács művelődésügyi osztálya mellett tervezi teendőit úgy, hogy az ifjúsági klubok és a KISZ-szervezetek akció- programját is egyeztetjük. A napokban beszéltünk meg egy ajánlási tervezetet erről a témáról. — A klubmunka lényege szerintünk az, hogy olyan öntevékeny közösségek legyenek, amelyeket a fiatalok maguk teremtenek, a közös művelődés, a szórakozás, a kötetlen- együttlét különböző formáival, discoval vagy anélkül. Művelődés, szórakozás, de mozgalmi jelleggel és nemcsak önmagukért, önmagukkal élő klubokban! Minden társadalmi szervezetnek, az SZMT-nek, az Állami Ifjúsági Bizottságnak, a Hazafias Népfrontnak, a közművelődési intézményeknek, a megye üzemeinek, gyárainak, vállalatainak közös érdeke az ifjúsági klubmozgalom továbbélése, tartalmas fejlődése. A megyei klubtanács legközelebb december 13-án találkozik, hogy számot vessünk, mit végeztünk eddig és mit kell tennünk a jövőben. Bede Zsóka Kiállítás a békési múzeumban Ma, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik Békésen, a múzeumban Szitás Erzsébet kiállítása. A füzesgyarmati születésű, Budapesten élő festőművész 17 olaj képét, 5 rajzát és 25 akvarelljét láthatják az érdeklődők a békési múzeum idei utolsó kiállításán. A kiállítást Sass Ervin, lapunk művelődéspolitikai rovatának vezetője mutatja be a megjelenteknek. Új matematika az általános Ma már köztudott, s így minden szülő, akinek általános iskolás gyermeke van tudja, hogy 1978-ban általános iskoláinkban új tanterv bevezetése kezdődik meg. Sokan kérdezik, miért van erre szükség, hiszen még alig van 15 éve a jelenlegi tanterv érvényességének. Az igaz, hogy a felszabadulás előtt a tantervek ritkán változtak, de az is igaz, hogy akkor olyan gyors és nagymérvű fejlődésről nem beszélhetünk, mint amilyen a felszabadulás után következett be hazánkban, s ami napjainkban egyre gyorsul. Nem ok nélkül mondjuk, hogy „gyorsuló időben élünk”, hogy a teehnika olyan rohamosan fejlődik, hogy alig tudjuk követni. Mivel az iskola nem maradhat le a tudomány, a technika fejlődésétől, érthető ez a viszonylag sűrű tantervváltozás. Hétköznapok a levéltárban A Békés megyei Levéltár gyulai otthonában Szilágyi Mihály levéltári szakalkalmazott a munkaszobában készíti elő a rendszerezéshez, adatkéréshez szükséges papírlapokat 2500 folyóméter iratot, jegyzőkönyvet, adófőkönyvet őriz a levéltári raktár. Némedi András levéltáros Békés vármegye területfejlesztésének múltbéli nyomait kutatja Hosszas, elmélyült munkát végeznek a kutatószoba vendégei, Csoór István író a gyulai munkásmozgalom történetét vizsgálja, dr. Vass István, a Békés megyei Múzeum’ok Igazgatóságának igazgatóhelyettese a szarvasi Tessedik Múzeum állandó kiállításához gyűjti az anyagot Fotó: Gál Edit
