Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
1977. december 4., vasárnap o A vállalati szervezés fejlesztése Békésen a MEZŐGÉP 2. számú gyárának szerelőcsarnokában szállításra várnak a csehszlovák kistraktorokhoz készített utánfutók. A különböző munkagépekkel felszerelhető kerti traktorok iránt igen nagy az érdeklődés hazánkban, azonban az alapgép-behozatal erősen korlátozott. A jövő évben 5 ezerrel több utánfutót készítenek majd Békésen, mint az idén Fotó: Veress Erzsi MUHMHIHIWUVWUHMUMMUWIVWHMIIWWMWHHUUWHMMWWHW Hatvanöt nap a 2-es öblösüveghutában Az Orosházi Üveggyár 2-es öblösüveghutájában november 19-én hajnali 4 órakor megnyitották a kemencekád oldalát és lassan leengedték a mintegy 250 tonna folyékony üvegmasszát. Közben az automata gépeken egy ideig még gyártották az üveget. Aztán kioltották a tüzet és elkezdték a kemence bontását. Ütemterv szerint. Somogyi Lajos, az MTI munkatársa írja: A tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a munkaerő ésszerű kihasználása csakúgy, mint a termelés zavartalansága vagy a beruházások sikeres lebonyolítása főként a vállalati szervezéstől függ. Ezért kíséri a kormányzat is nagy figyelemmel a szervezési munka helyzetét, s elemzi hibáit, amelyek főként a vállalati önállóság bővülésével váltak felismerhetővé, szinte tapint- hatóvá. Az is kitűnt, hogy csak hosszan tartó, állhatatos munkával lehet a hibákat visszaszorítani. A Minisztertanács pénteki ülésén azt állapíthatta meg, hogy bizonyos előrelépés már történt a vállalati szervezés korszerűsítésében. A munka javítását azonban tovább kell fokozni, mert annak üteme nem kielégítő. Főként a vállalatokra vonatkozik ez, de sok még a megoldatlan feladat a szervező intézetekben, sőt az irányító szerveknél is. Számottevő teendők vannak a szervező szakemberek képzésében, a szervezéstechnikai eszközök megteremtésében, és nem utolsósorban sokat kell még tenni az emberek szemléletének megváltoztatásáért. A vállalatok egy része úgy véli, hogy szervezetiműködési szabályzat kidolgozásával lényegében el is végezte feladatát, jó néhány helyen még hozzá sem kezdtek az elavult szervezési módszerek, munkavégzési feltételek és körülmények elemzéséhez, még kevésbé azok javításához, korszerűsítéséhez. Hazánkban is egyre több számítógépet alkalmaznak, ezek a szervezés korszerűsítéséhez is jó lehetőségeket teremtenek, amit azonban a vállalatok egy része nem használ ki kielégítő mértékben. Pedig magának a számítástechnikának az alkalmazása is nagymértékű alapozó, előkészítő szervezést igényel. Mivel ez sok helyütt elmarad, a számítástechnikai berendezések alkalmazása sem érheti el az elvárható szintet. A szervezés legfőbb hibái közé sorolható az is, hogy hazánkban a munkásoknak még ma is — mintegy 20 százaléka foglalkozik anyagmozgatással, belső szállítással, vagyis arányaiban kétszer annyian, mint az iparilag fejlett országokban. Csak kezdeti eredményeket értek el a munkavégzés műszaki-gazdasági mutatóinak, egyebek között az anyag-, létszám- és munkanormáknak tudományos kialakításában, célszerű alkalmazásában, jóllehet a mérhető munkanormákkal dolgozók arányának romlása 1975-ben megszűnt, s azóta már némi javulás is tapasztalható. A beruházások, rekonstrukciók kivitelezésével összefüggő szervező munkában is van már javulás, kedvezőtlenebb a helyzet az előkészítő szervezésben, és a beruházást követően az összehangolt folyamatszervezés kialakításában. Néhány szervező intézetben kedvező változások tapasztalhatók, általánosságban azonban e területen sem kielégítő a helyzet. Az intézetek — különösen amelyek több számítógéppel is rendelkeznek — meglehetősen kevés energiát fordítanak a munkahelyek, munkamódszerek, a munkahely környezeti tényezőinek elemzésére, ésszerűsítésére, az alapvető, a kisegítő és a kiszolgáló folyamatok racionális összehangolására. Szívesebben vállalnak rutinszerű és folyamatosan visszatérő tömeges adatfeldolgozási, nyilvántartási, vagyis alapvetően nem szervezési jellegű, le jól fizető munkákat. A hibák kijavításában, a fejlődés gyorsításában tehát jelentős feladataik vannak az ágazati minisztereknek, akik az utóbbi időben több intézkedést tettek, ezeknek azonban csak egy része bizonyult hatékonynak, mert nem mindenütt tudták biztosítani az intézkedések következetes végrehajtását. A kormány elvárja a vállalatoktól, hogy jobb szervező munkával alapozzák meg fejlesztési, beruházási tevékenységeiket, lényegesen javítsák a szervező munka tervszerűségét. A vállalatoknak az eddigieknél jóval többet kell tenniük a szervezői szakapparátus megerősítéséért, nagyobb energiát kell fordítaniok a belső irányítási rendszer korszerűsítésére, a munkafolyamatok összehangolására, a munkavégzés módszereinek, a munkahely kialakításának tervszerű fejlesztésére. A kormány határozata értelmében a jövőben a Munkaügyi Minisztérium egy megalakuló tárcaközi bizottság közreműködésével gondoskodik arról, hogy megteremtődjön a vállalati szervező munka és a gazdaság- politikai célok közötti összhang. Segíti majd a több ágazatot érintő normaadatrendszerek kidolgozását, a bevált hazai és külföldi szervezési módszerek, tapasztalatok elterjesztését, s gon- loskodik arról, hogy a vezetők szervezett formában juthassanak hozzá a szükséges ismeretekhez. Ülést tartott a megyei tervgazdálkodási bizottság Pénteken délelőtt Békéscsabán Csepregi Pálnak, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével ülést tartott a megyei tanács terv- gazdasági bizottsága. A napirenden szerepelt a Békés megyei Tanács 1978. évi költségvetési és fejlesztési terve. A bizottság a jelentés alapján javaslatot tesz majd a megyei tanácsnak a jövő évi beruházásokra. A második napirendi pont keretében „A munkás- osztály helyzete Békés megyében” című anyagot vitatta meg a bizottság. A két napirendi pontot december 13-án terjesztik tárgyalásra a megyei tanácsülés elé. MTESZ-hírek Az MTESZ megyei tagegyesületeiben ezekben a napokban folyik a hosszú távú, mintegy tizenöt évre szóló cselekvési program kidolgozása annak az egységes, minden csoportra, egyesületre vonatkozó elképzelésnek az alapján, amelyről október 27-i számunkban bővebben is tájékoztattuk olvasóinkat. Az egyik legaktívabb megyei csoport, a GTE nemrég megfogalmazott hasonló programja leszögezi: legfontosabb feladatuk a legfőbb termelőerő, a szakemberek - fejlődésének segítése. A másik, nem kevésbé fontos feladatnak a társadalmi termelés meggyorsítását tartják a gépipariak. Ez ténykedésük célja és tartalma az elkövetkező években. Nem választható el ettől a forma sem, ami ebben az esetben az egyesületi munka megjavítását, hatékonysága növelését jelenti. Ezért — hangsúlyozzák a gépipari műszaki aktívák — javítani kell a szervezettséget, a fegyelmet, az öntevékenységet és az aktivitást. Fontos az egységes cselekvés is — szögezik le végül —, hiszen, ha a tagság állítja össze az egyesületi programot, ki-iki többet tesz a végrehajtásért is. Nem áll meg az élet a többi tagegyesületben sem. A jövő héten, hétfőn délután a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság tart megbeszélést, csütörtökön délelőtt pedig, a csabai Technika Házában a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület Országos Oktatási' Bizottsága tanácskozik. Az MTESZ megyei elnöksége ugyanezen a napon, délután beszéli meg a soron levő teendőket. Villanyszerelők, műszerészek, lakatosok, géplakatosok, kőművesek és robbantó szakemberek dolgoznak. Az utóbbiak a csarnok betonlapját robbantják, hogy föld- munkagépek segítségével pincét alakíthassanak ki. Eddig ugyanis az adagolócsatornán kikerülő folyékony üveget kádakba gyűjtötték, megszilárdulás után pedig targoncával hordták ki. Évente több száz tonnát. A jövőben a forró, folyékony üveg majd a pincében egy szállítóberendezésre kerül. Nem kell ember a kihordáshoz és ami talán még fontosabb: nem forrósítja a huta levegőjét. A rekonstrukció, amely 40 —50 millió forintba kerül, 65 nap alatt fejeződik be. Utána négy évig szinte megállás nélkül termelhet a huta öt automata gépe, amely együttesen naponta 600—650 ezer forint értékű konzerves üveget és palackot állít elő. Nagyrészt exportra. ♦ Hogy miért november 19- én kezdődött a munka? Azért, mert az előző felújítás óta éppen lejárt az idő. A gépek, berendezések elhasználódtak. De azt is számításba vették, hogy ilyenkor ősszel és télen kevesebb konzerves üvegre és palackra van szükség. Ennek a feladatnak a végrehajtása alaposan igénybe veszi a munkásokat, technikusokat, mérnököket. Különösen a pince, a kemence, a betonalap és a vasszerkezet építőit. Ám ők nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, mert nem először csinálják. a gyár pedig gondoskodik arról, hogy kedvező feltételeket teremtsen a munkájukhoz. — A legfontosabb — mondja Hosszú Attila üzemvezetőhelyettes — a minőség. Akkor biztos, hogy négy évig nem lesz különösebb fennakadás a termelésben. Persze az ütemterv tartása sem mellékes. A jövő év január 22-én már be kell gyújtani a kemencét, február 1- én pedig teljes erővel folytatódik majd az üveggyártás. A négy termelő — a Viharsarok, a Ligeti Károly, a Szamuely Tibor és a Táncsics Mihály — brigád, amely most ugyancsak a felújításban vesz részt, akkor ismét az automata gépek mellé áll. ♦ Viszkok Pál, a Vállalat Kiváló Brigádja címmel kitüntetett 14 tagú Viharsarok Szocialista Brigád vezetője fiatal ember, mint amilyenek a társai is. — Jó, hogy találkozunk — kezdi. — Éppen keresünk egy Viharsarok elnevezésű brigádot testvérbrigádnak. Talán a konzervgyárból vagy valamelyik tsz-ből. Ha megírja, biztosan előbb lesz. Miért ne? És érdemes is elnyerni egy olyan rangos címet viselő brigád barátságát, amelynek — ahogy Bar- tyik Mihály művezetőtől megtudom — 110 százalék az éves termelési átlaga és kimagasló a sportban, különösen a lövészetben. Egyébként ilyen termelési eredmény mellett nincs panasz a keresetre. A felújítás 65 napja alatt az éves átlagot kapják, ami ugyancsak elfogadható, de azért jobban örülnek a teljesítmény utáni bérnek. Arra időnként valamennyit még rá lehet „húzni”. Ezért is igyekeznek, hogy mielőbb készüljenek el a gépek felújításával. Legalábbis miattuk ne legyen egy percnyi eltolódás sem. Ha pedig úgy jön ki a lépés, hogy egy-két napot nyerhetnek, annál jobb. — Tapasztalatunk van, a többi munkaszervezés és szorgalom kérdése — vélekedik Viszkok Pál. ♦ Zábrák Ferenc, a Ligeti Károly aranykoszorús szocialista brigád vezetője joggal büszke arra, hogy a gyáregységben évek óta a 2- es számú öblösüveghuta a legjobb. Ö erről így beszél: — Becsületet szereztünk, amit igyekszünk meg is tartani. Bár még nem tapasztaltuk, de el tudom képzelni, hogy milyen lehet valamiféle megtűrtnek lenni, akinek csak úgy elnéznek a feje fölött. Lazítást sem önmagunknak, sem másoknak nem engedünk meg. Mindenkinek megvan a feladata, s amikor termelünk, az automata gép diktálja a tempót... Csak egyet lehet érteni vele. Mint ahogy Cser- nyánszki Jánossal, a szak- szervezeti bizalmival, aki a normakarbantartással kapcsolatban mond egy-két szót. — Bizonyos, hogy senki nem örül neki. De nagy gyakorlatra teszünk szert, ész- szerűsítünk, újítunk, a teljesítményszázalék nő, nem lehet kifogást emelni a norma- karbantartás miatt. — Ezzel, mint szakszervezeti bizalminak egyet is kell értenie — jegyzem meg. — Előzőleg a szándékot megbeszélik velem is. Előfordult már, hogy átmenetileg nem tartottam reálisnak. El is tolódott egy időre. Ha pedig végrehajtják a norma- karbantartást, nem könnyű megértetni mindenkivel, hogy az szükséges volt. Mert pénzről van szó... Néha egy darabig csökken a kereset és bizony felborul a családi mérleg. De rákapcsolunk és hamar helyreállítjuk az egyensúlyt. Legutóbb Zábrák Ferencet és Polesek Lászlót javasolta jutalmazásra példamutató munkájukért. Kaptak jutalmat, de kapott Csemyánszki János is. Az ő jutalmazási javaslatát a műhelybizottság hitelesítette. ♦ A 2-es öblösüveghutában a munka nem szünetel sem karácsonykor, sem szilveszterkor és újévkor. A vasárnapok is munkanapok lesznek 1978. január 22-ig. Akár derűs az égbolt, akár hóvihar dühöng és dermesztő a fagy. Hatvanöt napig nincs megállás. Pásztor Béla A békési Start Sportszergyártó és Fémipari Szövetkezetben évente több százezer olvadóbiztosítékot gyártanak a hazai felhasználóknak. Az üzemrészben mintegy száz nő dolgozik az igen aprólékos munkán Fotó: Veress Erzsi