Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-28 / 304. szám
1977. december 2S, szerda o Alapvető feladat: a hazai ásváayvagyon teljesebb és gazdaságosabb hasznosítása Kapsfyi László miBiszierbelyettes nyilatkozata Konténeres gázcseretelep Az egyre fokozódó kereslet a pb-gázpalackok iránt szükségessé tette, hogy a DÉGÁZ korszerűsítse bázistelepeit, amelyek nagyobb körzeteket látnak el, sok palackot tárolnak. Mivel a DÉGÁZ is munkaerőhiánynyal küzd, ezért a telepeken gépesített anyagmozgatást kell bevezetni. Ennék legkorszerűbb módja a konténerszállítás, mert így a töltőállomáson megrakott egységládákat daruval csak le kell emelni a szállítójárműről, Szeghalmon és Gyulán már ilyen telepek működnek és látják el a környéket. Békéscsabán mindeddig nem sikerült ezt a korszerű módszert bevezetni, mert a DÉGÁZ régi cseretelepe nem volt alkalmas erre a célra. A megyeszékhely és környéke ellátását ezért a szeghalmi és a gyulai telepek biztosítják. A sok szállítás nemcsak többletköltséget okoz, hanem nehezíti az ütemes ellátást is. A DÉGÁZ ezért elhatározta, hogy Békéscsabán, a Berényi úton egy új bázistelepet létesít, mely természetesen a ma legkorszerűbbnek számító konténeres rendszerrel üzemel. Az új telep 1978 első félévében kezdi meg működését. A bányászat idei munkájáról és jövő évi feladatairól nyilatkozott Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes Sas Bélának, a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Az ország bányászai sikeresen teljesítették, s az igényeknek megfelelően egyes iparágakban meg is tetézték idei tervüket. Kiegyensúlyozottan látták el az országot energiahordozókkal, s így lényegében biztosították az igények zavartalan kielégítését. Szénbányászainknak sikerült áthidalniuk az év elején keletkezett átmeneti nehézségeket, és mind, a mélyművelésű, mind a kül- fejtésű bányákban teljesítették tervüket: összesen 25,4 millió tonna szenet szállítottak az országnak. A szénhidrogénbányászok túlteljesítették az idei előirányzatot, s így 2,2 millió tonna kőolajat, 6,6 milliárd köbméter földgázt és mintegy 200 ezer tonna propán-bután gázt termeltek. Az igényeknek megfelelően bővült a bauxitbányászat termelése, jelentősen javult a munka termelékenysége, s az érc- és ásványbányászat is teljesítette ez évi feladatait. A jövő évben alapvető célunk a hazai ásványvagyon teljesebb és gazdaságosabb hasznosítása, újabb lelőhelyek kutatása és feltárása. Felkészültünk arra, hogy az ország 3,6 százalékkal nagyobbra tervezett energia- igényeit továbbra is kiegyensúlyozottan elégítsük ki a hazai termelés fejlesztésével és bővülő importtal. így az energiahordozók 47 százalékát importból szerezzük be, elsősorban a szocialista országokból, ugyanakkor számos intézkedés eredményeként csökkentjük a tőkés behozatalt. A szénbányászat terve 1978- ra, akárcsak az idén, 25,2— 25,4 millió tonna szén termelését irányozza elő. Ameny- nyiség tehát nem növekedik. Mégis nagy szükség lesz bányászaink helytállására, mert nagy feladatot jelent a minőségi barnaszénigények kielégítése. A lakosság ellátásának javítása érdekében Tatabányán külfejtést létesítünk, növeljük a várpalotai brikett-termelést és az oroszlányi külfejtés teljesítményét is. A szénhidrogénbányászok jövő évi terve 2 150 000 tonna kőolaj és 6,9 milliárd köbméter földgáz termelését irányozza elő. A folyamatos termelés érdekében az előkutatásokon túl 200 kilométer hosszban kutató és 150 kilométer hosszban jövesztő mélyfúrást kell elvégezni, s gondoskodni kell a fejlesztési beruházások ütemes megvalósításáról is. Különösen fontos feladat az orenburgi földgáz fogadásának előkészi- tése és a szállítások megkezdése. A jövő évben egyébként az ideinél 11—12 százalékkal többet költhetünk az energiahordozókat termelő iparágak fejlesztésére. Az érc- éS ásványbányászatban a termékszerkezet további javítása, a feldolgozási színvonal növelése és az igények mind teljesebb kielégítése érdekében a termelés 4 százalékos növelése a legfontosabb feladat. Ennek megfelelően a jövő évben megkezdi a termelést a pilis- vörösvári nemesvakolat- gyártó üzem és Erdőbényén a gyöngykova-földet termelő üzem, amelynek termékét vivőanyagként hasznosítja a növényvédőszer-ipar. A jövőt készítjük elő jelentős bányászati kutatómunkával Recsken, és 1978-ban kell előkészíteni azt a beruházási tervet is, amely szerint a minden piacon jól értékesíthető perlit termelését bővítjük — fejezte be nyilatkozatát Kapolyi László. Hasított burgonyát készítenek A Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 3 nagy kapacitású egyenként 600 va- gonos burgonyatároló építésére kapott megbízást. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat új városi ellátó központi telephelyet létesít Zalaegerszegen, zöldség-, gyümölcsraktárral, savanyító- és hűtőüzemmel. Az ellátó telep fontos része lesz az egyik 600 vagonos burgonyatároló. A Magyar Hűtőipar zalaegerszegi hűtőgyára mirelitüzemének egyik fő terméke a hasított burgonya lesz. A folyamatos alapanyag-ellátás biztosítására a Délsomogyi Állami Gazdaság és 5 termelőszövetkezet burgonyatermelő társulást hozott létre. A társulás 600 vagonos tárolót építtet a hűtőház szomszédságában. A megelőzés a legfontosabb Állategészségügy. Eddig, ha hallottam ezt a szót, azt hittem, tudom mit takar: a haszonállat egészségének megóvására tett intézkedéseket. És most, az állategészségügyi állomáson jártamkor kiderült, hogy túl egyszerűen fogtam fel a fogalom jelentését. Az állategészségügy helyzete ugyanúgy, mint a humán egészségügyé, nagyban összefügg az orvosok számával- Békés megyében igen nagy az állatállomány — gondoljunk csak 130 ezer szarvasmarhára és a 4—5 millió baromfira, hogy többet ne említsünk. Ezek, és természetesen a többi állatfaj ellátását is 200 állatorvos oldja meg. Nincs a megyében még csak olyan tanya sem, melynek állatait ne óvná orvos. Ma már az egészségügyben egyre inkább a betegségek megelőzése kerül előtérbe. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években nem aratott nagy járvány az állatok között. A fertőző betegségek is lássan-lassan már csak rossz emlékként élnek. Elnézésüket kérem előre is a számadatok sokasága miatt, de úgy érzem, így lehet legjobban érzékeltetni, milyen óriási eredményeket ért el az állategészségügy a fertőző betegségek elleni harcban. A szarvasmarha-tenyésztés lépett talán a legnagyobbat ebben az ügyben. Bizonyára sokan emlékeznek, milyen rettegett betegség volt a tbc. Bizony a szarvasmarhák között is nagyon gyakran előforduló pusztító fertőzés volt ez. Bátran mondhatom már múlt időben, hiszen az állami gazdaságokban már 100 százalékos, megyei átlagban 92 százalékos a tbc-mentes- ség az állatok között. A tervidőszak végére pedig a tervek szerint a szarvasmarha-állomány tejesen mentes. lesz a súlyos fertőzéstől. Sokat hallhattak az utóbbi időben a szarvasmarha-állomány brucellózis-mentesítéséről is. Az eredmények: a háztáji gazdaságokban már most, az állami gazdaságokban a tervidőszak végére teljesen megszüntetik ezt a fertőző betegséget is. A külföldről behozott szarvas- marhák között pedig már egyáltalán nincs fertőzőAzzal kezdtem, hogy az állategészségügynek nagyon sokrétű a munkája. Hát nézzük csak. A járványok esetén elrendelt „szükségállapot” idején az állategészségügyi szkemberek munkája bizony megsokszorozódik. Ilyenkor ők végzik az állat- állományok vizsgálatát, a gyógyítást, a fertőtlenítést. Szerencsére azonban járványok ritkán fordulnak elő. Az állatorvosok és az állategészségügyi dolgozók munkájához tartozik az állati eredetű élelmiszerek élelmiszer-higiéniai vizsgálata is. Pontosan fogalmazva, az állat- egészségügy munkájának célja, hogy biztosítsa az aggály- mentes állati termék előállítását és forgalmazását. Békés megyében állat- egészségügy szempontjából még egy fontos feladatot el kell látni. Á külföldről behozott és a külföldre szállítandó állatok és állati termékek vizsgálatát. Ez nagyon fontos lehet a járványok, fertőző betegségek terjedésének megakadályozásában. És bármilyen furcsán hangzik, a papagájtól kezdve a szarvas- marháig és a konyhakész baromfiig mindent megvizsgálnak a határátkelőhelyeken. Az állategészségügynek a környezet védelmében is jelentős szerepe van. Mennyi fertőzésforrást jelenthetnek a rosszul zárt, helytelenül fertőtlenített dögtelepek. Az állati hullákat és a különféle állatfeldolgozók mellék- termékeit hasznosítható fehérjévé lehet átalakítani- Olyanná, amelyek az import fehérjemennyiséget jelentősen csökkenthetik. Nem beszélve arról, hogy jó körülmények között, a technológiai utasításokat megtartva, olyan anyagokat lehet előállítani, amelyeknél a vissza- fertőzés veszélye kizárt. Az állategészségügyi állomáson a következő megjegyzés is elhangzott: „Nagyüzemben nem az egyed, hanem az állomány számít.” Nem vitatkozni akarok a szakemberekkel, csak az állattartók figyelmét felhívni arra, hogy az állatállományt egyedek alkotják a gazdaságokban is, és a háztájiban is. És ha az egyedek egészségét a jó körülmények között, a higiéniai szempontokat megtartva megóvják, csak akkor lehet az állomány is egészséges. Gál Eszter Ha elromlik az írógép Egy elromlott írógép'rend- behozatala nagyanyáinknak nem jelenthetett nagyobb gondot. Nemcsak azért, mert a háború előtt kevés magánszemély tarthatott ilyen luxuscikket, hanem azért is, mert ezek a kezdetleges gépek még olyan egyszerűek voltak, hogy egy univerzális műszerész könnyen megtudta javítani. Ma viszont nem luxus, hanem elterjedt segítő eszköze embereknek, vállalatoknak egyaránt. Sőt, a gépek köre kibővült az egyszerű mechanikus szorzógépekkel, majd pénztár- és könyvelőgépekkel. Később bekapcsolódott az elektronika, és az utóbbi időkben megjelentek a fénykijelzésű elektronikus számológépek is. Alig van olyan iparágunk, amely jobban lenne gépesítve napjainkban, mint a könyvelés, az ügy- és számvitel. Miinek nem inge Történeti fejlődésében tekintsük végig, hogyan oldották meg az irodai gépek javítását, karbantartását megyénkben: 1950 előtt Békéscsabán egy kisiparos két tanulóval el tudta látni a város és a megye kezdetleges és kis számú gépeinek javítását. 1950—56 között a me-, gyeszékhelyen működő vasipari szövetkezet, majd 1966- ig a vegyesipari ktsz végezte a karbantartást. Az egyre szaporodó és bonyolultabbá váló géppark gondozását egyik sem tudta teljesen megoldani, mivel nem ez volt a fő profiljuk. Ugyanakkor 1949-től Budapesten már működött egy Irodagéptechnikai Vállalat, amely első számú gazdaként kezelte a főváros gépeit. Idővel Békés megyét is elérte az irodagépesítési hűl- • lám, s hogy meg tudják oldani a gépek karbantartását, létrehozták az Iroda- géptechnikai Vállalat békéscsabai kirendeltségét is. — 1966. április 1-én alakultunk meg, hét fővel — meséli a hőskort Breznai Béla, a kirendeltség vezetője. — Nem sokkal létrejöttünk után a Jókai utcában kaptuk hnelyet 110 négyzet- méteren. Itt rendeztük be műhelyünket, itt javítottuk az akkor még egyszerű gépeket Nem igényeltek különleges tudást, egy jó műszerész mindent meg tudott csinálná. 1970-től tömegesen kezdtek megjelenni az egyszerű kézi, tekerős irodai szorzógépek mellett a komplikáltabb, nagyobb tudású elektronikus gépek. A rohamos fejlődést nemcsak létszámban kellett követnünk, hanem újabb és újabb ismereteket kellett elsajátítanunk, hogy lépést tudjunk tartani a változásokkal. Saját magunk is kitanítottunk fiatalokat műszerésznek, s így 1974-ben már 34-en dolgoztunk. Rendszeres szakmai továbbképzésen veszünk részt, hogy az egyre bonyolultabb gépek működését és javítását is megtanuljuk. A jövő szakosodást kíván. Már ma is eszerint dolgozunk hat csoportban. A helyiség, ami megalakulásunkkor megfelelt, ma már szűk. Az egyre nagyabb számú megrendeléseket már nem tudjuk teljesen kielégíteni. És lőtt a konkurrens? 1975-ben megjelent a konkurrens, az ÁFÉSZ, amely a munka egy részét átvette. Hasonlóan kis helyen és kevés szakemberrel dolgoznak. Vezetőjük, Téglási Károly a következőket mondotta: — 1971-ben felvetődött már a gondolat, hogy létre kellene hozni egy részleget, amely az ÁFÉSZ gépeinek javítását megoldja. Több mint három évnek kellett eltelni, hogy ez megvalósuljon. 1975. április 1- től dolgozunk, mint irodagép-karbantartók. Kezdetben hatan végeztük a munkát, ma már tizennégyen dolgozunk, egy 45 négyzetméteres helyen. Elsősorban az ÁFÉSZ gépeit javítjuk, mindössze 10 százalék a szabad kapacitásunk. Rajtuk kívül a városban még 12— 14-en foglalkoznak az irodagépek karbantartásával, őket különböző vállalatok, intézmények foglalkoztatják, mint „házi” műszerészeket. Nem kell számológép ahhoz, hogy kiszámoljuk: körülbelül hatvanén foglalkoznak a megye megközelítőleg 1 milliárd forint értékű gépállományával. Naumanntól — Ascotáig Felmerül a kérdés: a fejlődés távlatait nézve nem lenne-e egészségesebb összefogni a meglevő erőket, s egy kézre bízni ennek a nagy értékű gépállománynak a kezelését? Persze, előbb — az összefogáshoz — elgondolkodtató gondokat kellene megoldani. Először: a házi műszerészek foglalkoztatása ma már a szakosodás miatt nem indokolt Ugyanaz a szakember, ha ért a Naumann írógéphez, nem biztos, hogy az Asco- ta könyvelőgépcsaládot is ismeri, őket is be kell vonni a közös, munkába és a továbbképzésbe. Másodszor: a két vállalat és az egyes műszerészek között is éles bérszintkülönbségek vannak. Ezek kiegyenlítését úgy kellene megoldani, hogy senkit se érjen hátrány. Végül, a legkényesebb kérdés, a szervezettség. Ennek átalakítását csak igen nagy körültekintéssel szabad megoldani, mert egy esetleges közös vállalatnál dolgozóknak nem mindegy, hogy ki fogja érdekeiket képviselni a továbbiakban. S mindehhez a megfelelő helyiséget és a szakmunkásutánpótlást is biztosítani keU- Jávor Péter Dollárt kapunk érte A szerződéses termeltetés és felvásárlás évek óta fontos ágazata a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ-nak. Az idén csak májra hizlalt kövér libából 600 ezer kilogrammot vásároltak fel szerződéses alapon a háztáji gazdaságokból. A kövér liba három és fél vagon májat ad, melynek 85 százaléka tőkés exportra kerülEgyébként az idén a szövetkezet kunágotai üzemében 85 millió forint értékű árut dolgoznak fel, többek között nagy mennyiségű nyulat. A feldolgozott összes kisállat 80 százalékát exportra adják. Most a hízott liba feldolgozásának egyes mozzanatait mutatjuk be. A feldolgozott liba részben darabolva, ízléses csomagolásban hazai és külföldi piacokon talál fogyasztóra Az itt látható és szállításra váró kartondobozokban dollárokat érő kövér liba, darabolt áru és máj indul útjára Kép, szöveg: Balkus Imre
