Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
IJHdUkfiltl 1977. december 25., vasárnap e Játszani ió! Csomagolás előtt a Forma—1-es autók Készül a kisautó A rongybabák arcát kézzel festik Anyu, gyere játsszunk! Apukák, anyukák a megmondhatói, milyen gyakran hangzik el éz a kérés, amire a legtöbbször az a válasz: most nem érek rá kicsikém, játsszál, játsszatok nélkülünk! Nos, legalább most üljünk le a gyerekek közé, és próbáljuk ki együtt az új játékokat, amelyek miatt annyit töprengtünk, amelyekért türelmetlenül álltunk sorba. A kedves textil mesefigurák, a műanyag állatkák, a kisautók, társasjátékok közül — kevesen tudják — jó néhány a megyénkben készül. A szarvasi Szirén szövetkezetben a hulladékanyagot kedves figurákká ügyeskedik a lányok, asszonyok. A Mező- berényi Műszaki Szövetkezetben ugyancsak hulladékanyagból évente 400 ezer apró játékautót formálnak. Most készült el a szövetkezetben a Forma—1-es típusú autókból az első széria a TRIÁL Nagykereskedelmi Vállalat számára. A szarvasi Plastolus újdonsága pedig a bábszínház — összeszerelhető paravánnal, gumifejű bábfigurákkal. Felnőtteknek is jó szórakozás Veress Erzsi képriportja Cserepezők Fönt a munkások! Már cserepeznek! Onnan jön ez a friss üzenet, ők verik ezt a jó ütemet. Illyés Gyula: Cserepező Apró ház áll a csabai hármas cserépgyár előtt. Pontosabban : házkezdemény, hiszen két fala alig kezdődik, máris vége. Arra azonban jó ez a kis fióképület, hogy jelképezze és hirdesse: a város, Békés megye és az ország egyik legmodernebb üzeme épült fel itt néhány évvel ezelőtt. A tetején cserepek vannak. Színes — barna, zöld, fekete, piros — cserepek. MEGY A CSERÉP VÁNDORÚTRA Az üzemcsarnokban minden zúg és mozog. A nyersanyag először a présbe kerül. Három nagy, dugattyús masina szaggatja, nyomja ki. Kétmásodpercenként készül egy; a gép ráemeli a szalagra, megy tovább. Cseréppel rakott állványok fordulnak be a szárítóba, majd fordulnak ki belőle. Megy a szalag. A szalagok fölött lépcsők, felüljárók ívelnek át; itt lehet közlekedni, föntről követni az anyag útját. Megy a szalag; a cserepek bejutnak egy jókora dobozba, jobbról-balról és alulról szórófejek spriccelik rájuk a festéket. Vagy t íz méterrel arrébb — kísérletképpen — infralámpák alatt szárad a festék. Csak a kemencekocsi-kirakók és a válogatók érnek a cseréphez kézzel. NEM GYŐZIK GYÁRTANI Honnan a színes cserép ötlete? Kalauzom, Fekete Bé- láné vegyész hízelgés nélkül feleli, hogy a gondolat talán az igazgatótól, talán a főmérnöktől való. Külföldön elsősorban Nyugat-Európá- ban, már régóta divat ez, s egyre inkább érdekli a honi építőket is. Az emberek jobban élnek, több a pénzük, mindinkább értékes a „kül- csin”, a szép megjelenés. Tavaly Belgiumba és Hollandiába küldtek mintakollekciót — nagy sikerrel, ösz- szel a pesti ipari kiállításon kaptak érte elismerést, dicséretet. Maholnap ott tartanak, hogy nem győzik gyártani. Peity Frigyes, főmérnök : — Hamarosan egy új festővonalat építünk ki, ami a teljesítményt megkétszerezi. Könnyű ezt szavakban ösz- szefoglalni — de a valóságban korántsem volt ilyen egyszerű. A festéshez szükséges berendezéseket az NSZK-ból vették, s eleinte úgy volt, hogy készen veszik hozzá a festéket is. A festésnek ez a sajátos, ráége- téses módja olcsóbb, mégis tartósabb bevonatot eredményez, mint a hagyományos máz. Csakhogy erre a technológiára hazánkban eddig nem volt példa. Két dolgot kellett tehát megoldani: megfelelő alapanyagot és festéket szerezni, majd pedig eggyé szervezni az új technológiát a kész gyár már meglevő, adott termelési rendjével. Az elsőre — a fontosabbra — Fekete Bé- láné, Rákóczi Annamária és Gulyás Gábomé vállalkoztak; a másodikban Piti György technológus segítette őket. KÖTELESSÉGEN TÚL Következett az elméleti felkészülés, a cikkek felkutatása. Bányákat jártak sorra, csaknem mindenütt Magyarországon. Amikor már elég adat és anyag gyűlt össze, megkezdődtek — kis próbakookákon — a laboratóriumi kísérletek. S végül? El lehet képzelni az NSZK- beli üzletember meglepetését... Ö a festéket is el akarta nekünk adni, ám amikorra ez szóba jött, a cserép- gyárnak már kész, hivatalosan minősített, saját festékreceptjei voltak... Egyelőre nem is lehet fölbecsülni, mennyi pénzt hoztak ezzel >a vállalatnak az újítók. MINDEN ÜJITÖ NEVÉBEN A kísérletek 1975-ben zajlottak le. Az újítás: a festékek és a technológia 1976 elején készen volt. Ám a hivatalos elismerés — egy kisebb jutalmat nem számítva — csaknem egészen napjainkig késett. Nem sok ez a két év, amíg döntöttek az újítás sorsáról? De bizony sok. A csoport eleinte nem is adta be újításnak a színes cserepet. Azért nem, mert az illetékesek nem fogadták el annak, s — minden jel Talajvizsgálat a kisgazdaságoknak is A kertészeti egyetem zöldségtermelési intézete itt, megyénkben is évek óta intenzíven segíti a szakcsoporti és háztáji kisgazdaságok ilyen irányú tevékenységét. Nagyon sok termelő a tanúnk rá, hogy a jelentős anyagi költséggel létrehozott fóliaházak, az öntözést és fűtést szolgáló rendszerek kialakítása még nem jelenti a sikert. Tudni kell azt is, hogy milyen a talaj ösz- szetétele, mi az a tápanyag, ami túlteng benne és mik azok, melyek hiányoznak belőle. Az idén megyénk primőr- zöldség-termesztői közül sokan panaszkodtak, hogy mindent elkövettek és mégis aprók lettek a paprikák. Közülük csak kevesen gondoltak a talaj milyenségére. Illetve arra, hogy a talaj összetételének ismerete nélkül nem lehet biztonságosan, még inkább nem eredményesen alkalmazni a műtrágyák egyetlen fajtáját sem. A primőrzöldség-termesz- tés meghonosodásával, gyors ütemű fellendülésével párhuzamosan — az ' utóbbi években a termesztés előtt járva — a tudomány intenzíven segíti e kultúra további felvirágzását. Amint a napokban Fekete Béláné, a MÉSZÖV termelési csoport- vezetője tájékoztatott, a kertészeti egyetem zöldség- termesztési intézete a segítségadás újabb formájával lépett elő. Javasolják az intézet tudományos munkatársai a primőrzöldség-termesz- tőknek, hogy éljenek a talajvizsgálat lehetőségével. Az intézet szakemberei — a MÉSZÖV termelési csoportjánál tett bejelentés után — a helyszínen vesznek talajmintát, azt bevizsgálják és pontos választ adnak arra, hogy milyen tápanyagot, a műtrágyák mely fajtáját és milyen mennyiségben adagolják a primőr- zöldség-termesztésre kijelölt területeket. A talajvizsgálatot nemcsak a szakcsoportok és kertbarát tagok vehetik igénybe, hanem az egyénileg kertészkedők is. Javasolja a kertészeti egyetem zöldségtermesztő intézete, hogy minél többen éljenek ezzel a lehetőséggel nemcsak a primőr zöldséget termesztők, hanem azok is, akik gyümölcsös telepítésére határozták el magukat. Gondoljanak arra a kertészkedők, hogy a talaj nem ismerése következtében a műtrágya túladagolása minden esetben csak árt a növénynek, miközben költséges is. Balkus Imre szerint — hónapokig folyhatott a vita azon, újítás-e ez, vagy pedig a csoport tagjainak munkaköri kötelessége. A csoport tagjai természetesnek tartották, hogy anyagilag és erkölcsileg is értékelni fogják munkájukat, de nagyon sokáig csak ígéreteket kaptak. Ennél is rosszabb, hogy teljesen egyedül végeztek mindent, anélkül, hogy bárki is érdeklődött volna utána. Főnökeik tudtak ugyan róla, de —teljesen új dolog lévén — talán nem is tudtak volna segíteni. Mégis vártak volna némi biztatást, hogy érezzék: értékelik és fontosnak tartják a munkájukat. Ha másban nem, nagyon jól jött volna egy kis segítség a közvélemény formálásában. A közvélemény szerint ugyanis aprócska dolog volt ez, hiszen — úgymond — csak festékeket kellett ösz- szekevemi... — Végül azért adtuk be mégis újításnak, hogy felfigyeljenek ránk, és elmondhassuk a véleményünket — mondják az újítók. — Kicsit kellemetlen volt, mert úgy látszott, hogy dicsekszünk. Mi viszont úgy érez-' tűk, hogy minden újító nevében ^beszélünk, amikor azt kérjük: jobban ösztönözzenek bennünket, s nem anyagiakkal, hanem elsősorban erkölcsileg ismerjék el a munkánkat... ... ami volt, elmúlt / hirdessem éled / ami elpusztult, üssem világgá / mint a tető / legtetején a / cserepező! (Illyés) A történetnek jó vége lett. A vállalat igazgatója tett pontot rá, s nem is akárhogyan. Leszögezte: ez újítás, munkaköri kötelességen túli munka. A csoport nemrég vette fel az érte járó díjat, 20 ezer forintot. Már el is költötték. Megérdemelten, hasznosan. Csakhogy azt, ami erkölcsiekben elmaradt, nem lehet sem pénzzel megváltani, sem pótolni. Embere válogatja, kinek az erkölcsi, kinek az anyagi megbecsülés a fontosabb. Az újításokat elbíráló illetékesekre az tartozik, hogy az egyénnek — a legfőbb termelőerőnek, minden ötlet és tudás kútfőjének — egyformán fontos mind a kettő. A cserépgyári csoport becsületére válik, hogyanekik az előbbi lett volna fontosabb. Varga János JA vetőmagellátás Békés, Csongrád megyében 32 ezer hektáron termeltet szerződéssel mintegy 30 növényfajtát az Orosházi Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat. Ennek legnagyobb része, mintegy 24 ezer hektár Békés megyében kerül lekötésre szerződéses termeltetésre. Ebben az évben a két megyéből, a maghozó területekről, 2200 vagon vetőmagot és ipari alapanyagot vásárolt fel a vetőmagtermeltető vállalat. A fajtaborsó, a takarmány- és étkezési borsó, a vöröshagyma, az uborka és a petrezselyem adott kiemelkedő terméseket. A lucernamag- termés mennyiségileg és minőségileg is kevesebb, illetve gyengébb ebben az évben, mint tavaly. A vállalat szerződéses termelésből és termékértékesítésből ez évben mintegy 570 millió forint értékű vetőmagot és ipari alapanyagot vásárolt fel. Az árbevétel így november végéig meghaladta az 532 millió forintot, melyből 50 millió forint értéket az export árbevétellel értek el. A házikertek és a kiskerttulajdonosok részére Békés megyében 82 ÁFÉSZ-t és 16 speciális vetőmagboltot mintegy 1 millió 500 ezer tasakolt gazdasági és konyhakerti vetőmaggal láttak el a boltok megrendelései alapján.
