Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-23 / 301. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNÚCS LOPJD 1977. DECEMBER 23.,PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Ülést tartott a Tsz-ek Országos Tanácsa Egy év alatt 15—16 szá­zalékkal növelték az előzetes adatok szerint a termelést a közös gazdaságok; ezen be­lül a növénytermelés értéke 16—17 százalékkal, az állat- tenyésztésé pedig 11 száza­lékkal emelkedett — állapí­totta meg csütörtökön a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa, amely Szabó István elnökletével Budapesten ülé­sezett. Egyöntetű volt a véle­mény : a szövetkezetekben idén felgyorsult a korszerű technológiák, gépek, vala­mint a nagy teljesítőképessé­gű állat- és növényfajták el­terjedése és erőteljesebbé vált a belső tartalékok fel­tárása. A szövetkezetek a 14,4 mil­liárd forintos beruházási elő­A párt Központi Bizottsá­ga néhány évvel ezelőtt fon­tos határozatokat hozott a nők munka- és életkörülmé­nyeinek javítására. Hogyan valósulnak meg ezek a gya­korlatban? Erre a kérdésre — többek között — a válla­latoknál, intézményeknél fo­lyó nőpolitikái munka ad választ. Legutóbb a megyei Mezőgazdasági Ellátó Válla­lat pártalapszervezetének ve­zetősége vitatta meg 73 lány és asszony politikai, gazda­sági, szociális helyzetét. A párttaggyűlésen pedig Szabó Lászlóné nőfelelős számolt Zárszámadás A Körösök Vidéke Tsz- Szövetségnek 49 termelőszö­vetkezet, 2 szakszövetkezet és 8 társulás a tagja. Ezek­ben a gazdasági egységekben már az év második felétől kezdve tart bizonyos cikkek leltározása. 1978. február 15- ig valamennyi gazdaság el­készül a zárszámadással. Ne­hezíti a dolgokat, hogy ennél az időpontnál egy hónappal korábban viszont a jövő év tervinformációjával is el kell készülniük. A szövetség tagjai közül több veszteséges, illetve alaphiányos. Meg kell azon­ban állapítani, hogy a vesz­teségek oka objektív: a tava­szi belvíz, illetve az utána következő aszály. Ezeknek a gazdaságoknak a megyei ta­nács, illetve a Magyar Nem­zeti Bank siet segítségére. A Körösök Vidéke Tsz- Szövetség gazdaságai azon­ban szép eredményekkel is dicsekedhetnek. A szikes te­rületek nagysága ellenére az ez évi búzatermésátlag 42,1 mázsa lett hektáronként, 3,3 mázsával több, mint az el­múlt évi. És a szövetség te­rületén van az országban legjobb búzatermést elért gazdaság, a kamuti Béke Tsz. A tsz-szövetség területén a következő évben az állat- tenyésztés eredményeinek szinten tartása mellett a nö­vénytermesztésben a műtrá­gyák, a növényédő szerek, a gépek hatékonyabb kihasz­nálására törekednek. A kö­irányzatokat várhatóan 1,6 milliárd forinttal túlteljesí­tik. A beruházások összetéte­le nagyrészt a népgazdasági igényeknek megfelelően ala­kul; például több lett a te­hénistállók száma, viszont gondot okoz, hogy nem épültek új szakosított ser­téstelepek. Gépekre 9,6 mil­liárd forintot költöttek a közös gazdaságok. A gazdaságok helyt álltak a zöldségtermesztésben, a téeszek 85 százaléka foglalko­zott valamilyen zöldségnö­vénnyel idén. A tervezettnél mintegy 40 százalékkal több zöldséget adtak a fogyasz­tóknak és az iparnak. Az ülésen vitát váltott ki, hogy noha a termelés növe­kedésével együtt a nyereség be az idei év feladatainak teljesítéséről. Ma már az AGROKER- nél az azonos munkakörben tevékenykedő nők egyenlő bért kapnak a férfiakkal. Évről évre több arra érde­mes lányt és asszonyt von­nak be a vezetésbe. Biztosít­ják továbbtanulásukat. Je­lenleg heten középiskolában, ketten felsőfokú tanfolyamon gyarapítják tudásukat, s minden évben valaki részt vesz középfokú politikai ok­tatásban. Segítik a gyermek- gondozási segélyen levő kis­mamákat. Szociális segélyben előtt vetkező évben inkább a gépi beruházásokat, illetve a re­konstrukciókat szorgalmaz­zák. is nőtt, a tagság jövedelme még sem emelkedett ezzel arányosan és nem sikerült maradéktalanul megvalósíta­ni a teljesítménybérezés el­vét; az egy tagra jutó jöve­delemszínvonal szabályozása miatt ugyanis a szövetkeze­teknek nem volt módjuk ki­fizetni a többletmunkáért já­ró összegeket. Az ülésen en­nek az ellentmondásnak, a bérezésben mutatkozó fe­szültségnek felszámolására több javaslat hangzott el. Az ülésen részt vett Soós Gábor* mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezetője és Mol­nár Frigyes, a SZŐ VOSZ el­nöke is. részesítik a rászorulókat, eredeti munkakörben, azonos fizetéssel foglalhatják el ré­gi munkahelyüket. Szociális tervet készítenek és mindent megtesznek, hogy ezek teljesüljenek. Gondos­kodnak az orvosi ellátásról, munka- és védőruhákról. Szem előtt tartják az ifjúsá­gi törvényt. Az 58 fiatal kö­zül 35 a nő. A kezdőfizeté­seket úgy állapítják meg, hogy ne legyen érdemes ván­dorolni. Ugyanakkor lakás- építési kölcsönt nyújtanak a családalapítóknak. A szocia­lista brigádmozgalom to­vábbfejlesztésében is nagy szerepet szánnak a gyengébb nem képviselőinek. Az öt komplex szocialista kollektí­va tagjainak a fele nő, kö­zülük ketten brigádvezetők. Mindez jó alapot nyújt ah­hoz, hogy a jövőben még nagyobb feladatokat bízza­nak rájuk, s hozzájáruljanak a vállalat gazdasági céljai­nak minél jobb teljesítésé­hez. Bátran bízhatnak ben­nük, hiszen 60 százalékuk öt, vagy annál több éve dolgo­zik a vállalatnál. Tárgyalás a lakásépítésről és a munka­védelemről A Békés megyei Tanács és a Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa vezetői 1977. december 22-én tanácskozást tartottak Békéscsabán, mely­nek keretében megtárgyalták a lakáspolitikai program ér­vényesülésének és a mun- íkáslakás-akciónak megyei ta­pasztalatait, majd a megye munkavédelmi helyzetéről és a továbbfejlesztés feladatai­ról cserélték ki véleményü­ket. Ezt követően elfogadták a két szerv együttműködésé­nek 1978. évi feladataira vo­natkozó irányelveket. Építészeti nívódíjasok Az idei építészeti nívódíja­kat csütörtökön az ÉVM-ben adta át a kitüntetett tervező és kivitelező vállalatok kép­viselőinek Ábrahám Kálmálj építésügyi és városfejlesztési miniszter. Nívódíjakat kaptak: a Hil­ton Szálloda tervezéséért és kivitelezéséért a középület­tervező, a földmunkát gépe­sítő és a középületépítő vál­lalat dolgozói. A dunaújvárosi fedett uszoda építéséért, a mélyépí­tési tervező, az általános épülettervező, a kereskedel­mi tervező, a Dunai Vasmű, a 26-os számú Állami Építő­ipari, a gyár- és gépszerelő, valamint az országos szak­ipari vállalat. A budapesti Athenaeum Nyomda létrehozásáért a Könnyűipari Tervező Válla­lat és a 22-es számú Állami Építőipari Vállalat. A miskolci gyermekgyó­gyászati központ tervezésé­ért a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet, vala­mint a Borsod megyei Álla­mi Építőipari Vállalat. Nyolc pécsi középiskola diákjainak ad otthont az új kollégium. Az 52 millió forintos beruhá­zással épült kollégiumban orvosi rendelő, betegszobák, szülői fogadó és 12 tanulószoba talál­ható. December 31-től az étkeztetést is helyben oldják meg az itt lakó 250 leány és 150 fiú részére. Húsz nevelő irányítja a diákok tanulását (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc felvétele — KS) Nőpolitika a gyakorlatban A Hidasháti Állami Gazdaság hibridüzeme az idén mintegy ezer vagon vetőmagot állított elő. Az üzemben dolgozó Achim L. András Szocialista Brigád évek óta kiemelkedő eredménye­ket ér el, s várhatóan az idei 120 millió forintos termelési ér­téket mintegy 6—8 százalékkal túlteljesítik. Erről szól írásunk az 5. oldalon Fotó: Veress Erzsi Számítóközpont létesül Évek óta folyó tárgyalás- sorozat ért véget tegnap, csütörtökön Békéscsabán, amikor a városi tanács vb- termében aláírták a Közpon­ti Statisztikai Hivatal megyei Számítástechnikai és Ugyvi- teltervező Vállalatának léte­sítéséről szóló megállapodást. Az okmány — melyet a me­gyei tanács nevében Berecz- ki András osztályvezető, Araczki János, a békéscsabai Városi Tanács elnöke, Pesti Lajos, a KSH elnökhelyette­se és Öry István, a KSH- SZÜV igazgatója látott el kézjegyével — tartalmazza azokat a feltételeket, melyek elengedhetetlenek a számító- központ létesítéséhez. Az előkészítő munka so­rán felmérték a megye vál­lalatainak és intézményeinek számítástechnikai igényeit és kiderült, hogy ez olyan nagy­ságrendű, mely indokolja egy önálló számítóközpont léte­sítését. A számítóközpont tervezését a jövő év elején kezdi meg • a megyei tanács tervező vállalata, az építke­zés pedig — a tervek szerint — 1979 elején kezdődik. A számítógép 1980 harmadik negyedévében érkezik Békés­csabára, és a szükséges sze­relések, illetve próbaüzem után 1981-ben kezdené meg a rendszeres adatfeldolgozást. A számítóközpont építési költségei mintegy 35—40 millió forintot tesznek majd ki, a gépi berendezések ér­téke meghaladja a 100 mil­lió forintot. Napirenden Orosháza költségvetése Orosházán, december 22- én, tegnap délután Mihály András elnökletével ülést tartott a városi tanács. A testület elsőként meghallgat­ta Szegvári Péterné dr., vb-titkár beszámolóját a ha­tósági munkáról, a törvé­nyesség helyzetéről. Mint e beszámoló többek között tar­talmazza, a városi tanács, a végrehajtó bizottság határo­zatai összhangban vannak a központi és megyei intézke­désekben előírtakkal. Az ügyfélforgalom növekszik, a fellebbezések száma viszont csökken, ami ázt igazolja, hogy az ítéletek megalapo­zottak. Ezen a tanácsülésen tár­gyalták meg és fogadták el az 1978. évi költségvetési és fejlesztési alap tervét. Esze­rint a jövő évi költségvetési kiadások előirányzata Oros­házán 115 millió 339 ezer fo­rint, a fejlesztési alap ter­vezett kiadási összege pedig 65 millió 700 ezer forint. A városi tanács a jóváhagyott költségvetési összegből mint­egy 16 és fél millió forintot fordít gazdasági, 53 millió 800 ezret egészségügyi, szo­ciális, 32 millió 850 ezret kul­turális célokra. A tanácsülés ezután jóváhagyta a városi tanács és a végrehajtó bi­zottság jövő évi munkater­veit, majd megvitatta a sportbizottság beszámolóját, amelyet Bogdán Gyula, a bizottság elnöke terjesztett elő. Szerződések a jövő évre A Békéscsabai Konzerv­gyárban az 1977-es gazdasági tervhez az összes nyersanyag készletben, betárolva rendel­kezésre áll. A raktárterekben mintegy 150 vagonnyi sárga­répa, 35—40 vagon pasztinák vár feldolgozásra. Ezeket a zöldségféléket januárban a zakuszkagyártáskor használ­ják majd fel. A konzervgyár december 20-ig megkötötte a jövő évre szóló szerződéseket a mun­kájához szükséges nyers­anyagot, azaz a zöldségfélé­ket előállító termelő gazda­ságokkal. Eddig 37 mező­gazdasági üzem vállalkozott nyersanyag előállítására a konzervgyárnak. A tervek szerint zöldborsóból 743 va­gonnal, paprikaféléből 558 vagonnal, uborkából 210 va­gonnal termelnek majd a gazdaságok a gyár részére. Legnagyobb mennyiséget pa­radicsomból használ fel jö­vőre is a konzervgyár, a szerződött mennyiség 3209 vagon. 1978-ra a Békéscsabai Kon­zervgyárnak a szerződésköté­sek után 110 százalékos gyártási fedezete van, ez mintegy 6000 vagon nyers­anyagot jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents